Tolna Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-21 / 301. szám
1958 december 31. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG Pedagógusok kultúrmunkások HÍREI Hónapokkal ezelőttre nyúlik visz- sza az a kezdeményezés, amely élénk visszhangot keltett és a lakosság egyetértésével találkozott. Az őcsényi óvodai munkaközösségről van szó, amely úgy döntött, hogy óvoda felszerelés és berendezés céljára előadást tartanak. Hosszas tanakodás után megtörtént a darab kiválasztása: a Bástya sétány 77. című operettet kezdték tanulni szorgalmasan. A nyár folyamán a nyári, az őszi betakarítás idején pedig az őszi munkálatok miatt egyre jobban kitolódott az előadás lejátszásának dátuma. Néhány héttel ezelőtt aztán újabb nekilendülést tettek az őcsényi kultúrmunkások. Nagy ambícióval jártak a próbákra, kitűzték az előadás napját, sőt abban is megállapodtak, mely községekbe mennek el vendégszereplésre azért, hogy minél több jövedelemhez jussanak. Számítottak a sikeres előadások után várható jövedelemmel. Az egyik másik szereplő — aki egyben szülő, vagy nagyszülő — képzeletében megjelent az előadás jövedelméből vásárolható gyermekfektető, asztalka, szék, vagy játék. Napról napra közeledett a kitűzött időpont. A szereplők kivétel nélkül jól tudták már alakítani szerepüket, s a jelmezek is biztosítva voltak. Egyszóval minden a legnagyobb rendben volt. Azaz, hogy mégsem! A baj ott kezdődött, amikor Sárközi István pedagógus, aki a zenekíséretet vállalta, meglepetésszerűen bejelentette honorárium iránti igényét. Elmondta, hogy csak úgy hajlandó az előadásokon közreműködni, ha a kultúr- csoport megfizeti a „B” kategóriához tartozó zenésznek járó fellépési díjat. Hogy ez összegben mennyi különJobban — Adalékok Alig húsz vállalat működik a megyében, mely közvetlenül a lakosság szükségleteinek kielégítésére termel. A megyei tanács felügyelete alá tartozó vállalatok háromnegyed- évi termelési, beruházási statisztikája fekszik előttem. Próbálom ezekből a számokból kihámozni, vajon mit s hogyan termeltünk az idén. A kép azonban nem lehet teljes. Már azért sem, mert a minisztériumi ipar termelésének hozzáadásával egészen más képet kapnánk, és ez a kis töredék, csak adalék-féle ahhoz, hogy idei évünk eredményes volt, a termelés tekintetében és a fogyasztásban is. Mert nézzük csak a számokat: Először sorba kell venni azt a tényt, hogy miből termeltek többet a helyiipari vállalatok. A tanácsi téglagyárak például 5,7 millió darab téglával termeltek többet a tervezettnél, ez a téglamennyiség 190 két- szoba összkomfortos családi ház felépítéséhez elegendő. Mozaik és cementlapból 1304 négyzetméterrel termeltek többet. Festett hálószobabútorból 50 garnitúrával készítettek többet. Ennyivel több került az üzletekbe. Érdekes a fémtömegcikk statisztikája is: négy tonnával több füstcsövet és 7 tonnával több háztartási edényt, — mosófazekat, szenesvödröt, teknőt, stb. — készítettek. A könyv és papírfelhasználás is növekedett. Tekintetbe véve, hogy a Szekszárdi Nyomda jó anyagfelhasználási normával dolgozik, 2,6 tonnával több nyomtatott újság és könyv került a lakosság kezébe. Az üzemek termelési tervének elkészítése általában a sok évi fogyasztási átlag figyelembevételével történik. Mégis, a közvetlen fogy asz tásra termelő vállalatok teljesítették tervüket, sőt azt bizonyos tekintetben túlhaladták: például 1321 mázsával több marhahúst és közel 300 mázsával több egyéb húst (sertés, juh, stb) vásároltak a fogyasztók. A megye lakosságának kenyér- fogyasztása külön érdekesség. Mert például a sütőipari vállalatok nem tudták teljesíteni tervüket. Kenyérből tehát úgy látszik, kevesebb fogyott. De ha a statisztikát nézzük, keresetet jelentene Sárközi István pedagógusnak, számokban kifejezni nem akarjuk. De az bizonyos, hogy a kultúrmunkásokat az általa kért honorárium összege igen elkeserítette, mert úgy látják, ismét szertefoszlott szép tervük. Úgy számolnak ugyanis, ha kifizetik a „B” kategóriás zenekar zenedíját, a bevételből maradna is, nem is. Ha pedig kevés lesz a pénz, nem lesz az óvodában fektető, asztalka és szék, s azok a kisgyermekek, akiknek a meglévőből — amely igen kevés — nem jut továbbra sem, s így csak a padlón fekhetnek. Foglalkozik az üggyel a falu közvéleménye, és ki, hogyan vélekedik, embere válogatja. Ki a kultúrmun- kásoknak ad igazat, ki pedig a pedagógusnak, aki azt hangoztatja, nem köteles ingyen vállalni ezt a társadalmi munkát, hisz eddig is már sokat dolgozott. Vannak, akik a kul- túrmunkások igazát hangoztatják és akik úgy fogják fel, hogy Sárközi István pedagógus bizony segíthetné a szülők törekvését, mert ezzel a saját intézményét is támogatja. Az igaz, hogy a társadalmi munka végzésére nem lehet senkit kötelezni. De ha figyelembevesszük, hogy államunk milyen óriási anyagi áldozatokat hoz az anya- és gyermekvédelem közvetlen segítésére, valamint az iskolák és a pedagógusok munkájának könnyebbé tételére, akkor kissé furcsáljuk az ilyen magatartást. Menjünk tovább a következtetésekben. És mi történne, ha a lelkes kultúrgárda tagjai is fellépti díjat kérnének? Befejezésül pedig annyit: A szülők és a pedagógusok törekvései egybe kell, hogy essenek különösen akkor, ha az egész község érdekéről van szó. Ebben az esetben pedig ez így van. Úgy gondoljuk, a pedagógusok ebben való részvétele és tevékeny munkája csak hasznos lehet, s egyben tekintélyüket is növeli a falu közvéleménye előtt. Ugyanis a megye számos községében szerzett tapasztalataink ezt bizonyítják. P-né Kelkáposzta — A világsajtót nemrégiben bejárta egy hír, hogy amerikai tudósok a spárgában és a kelkáposztában eddig ismeretlen anyagot fedeztek fel, amely állítólag alkalmas arra, hogy élőlényeket megvédjen a halálos veszéllyel járó sugárzásoktól. Az amerikai hadsereg tudományos laboratóriumában most azt vizsgálják, ez az anyag felhasználható-e arra, hogy az embernek hatásos védelmet nyújtson atomrobbanások esetén. No lám, ki hitte volna? Még utóbb bebizonyosodik, hogy az atombomba a legártatlanabb fegyver. Mert hiszen az eddig használatos fegyverek ellen vasbeton erődökkel, nehéz pán célokkal kellett védekezni és még ezek sem nyújtottak védelmet minden esetben. És hogy erre eddig nem jöttünk rá? Pedig már mióta élünk kelkáposztával, spárgával — megvallom őszintén, nem tartoznak kedvelt ételeim közé. És hány év óta tiltaatombomba ellen kozik már szakadatlanul az egész világ az atom- és hidrogénbomba, gyártása, a robbantási kísérletek ellen és követeli azok betiltását. Legyünk csak nyugodtak. Még egy két év és hallatlanul megnövekszik a világ kelkáposzta- és spárga termelése. A kelkáposzta és spárgafőzelék lesz ezután az emberiség mindennapi kenyere, és senki sem retteg az atomháborútól. Ámbár én gyanakvó természetű ember vagyok és kétkedő. Ezért csak azt mondom: Ne azon törjék fejüket az amerikai tudósok, hogy mi az atombomba ellenszere, inkább azon, hogyan, s mint lehetne végre elérni, hogy az »atomba« és a »hidrogénbomba-< fogalmakat egyszer és mindenkorra kitörölni az emberiség szótárából. * — EGY KIS STATISZTIKA: A felszabadulás óta Varsádon állandó A Liszt Ferenc Zeneiskola Csúnyán elmérgesedett az ügy Őcsényben a kultúrmunkások és a zenéhez értő Sárközi István pedagógus között olyannyira, hogy hírére a Megyei Tanács illetékes osztálya is megmozdult, sőt vizsgálatot folytat. Ettől függetlenül az őcsényi szülők kel együtt, mi is megmondjuk a véleményünket. Dicséretes az őcsényi szülők részéről az az erőfeszítés, amellyel óvodájukat akarják segíteni. Külön dicséret illeti azokat a papákat, mamákat és nagyszülőket, akik napi fáradságos munkájuk elvégzése után késő estig tanulnak és próbára járnak. De mit mondjunk Sárközi István pedagógus magatartásáról? akkor egészen más dolgok derülnek ki. A megye tanácsi felügyeleti malmai 13 900 mázsával több dara és egyéb terményt őröltek, és ha 10 800 mázsával csökkent is a pékek kenyérsütési terve, a malmok viszont 4400 mázsával több gabonát őröltek, ami csaknem hatezer mázsa kenyér többletet jelent, amit a lakosság Házilag sütött meg. E statisztikából hiányzik a minisztériumi ipar ter. melése.. Jelentősen növekedett a tejtermék fogyasztás is a megyében. Következtetni lehet erre a tejipari üzemek termeléséből. Mintegy 102 hektoliterrel több tejet fogyasztott a megye lakossága és 64 mázsa vajjal és 75 mázsa sajttal termelt többet az ipar a tervezettnél. Tekintetbe vesszük, hogy a kereskedelem, ha jobb értékesítési lehetőséget teremtett volna, sokkal több tejtermék fogyott volna. Gondolunk itt a sok magán tej vásárlásra, a boltok helytelen nyitvatartási idejére, stb. Talán e néhány soros tallózás elég is a fogyasztás és termelés területéről. De vajon a helyiipar mit tett azért, hogy a közeljövőben bővíteni tudja a termelést, a mennyiség és minőség tekintetében. Az idén több százezer forintot költött egy-egy iparág a gépi berendezés, az épületek és egyéb termelő alkalmatosságok korszerűsítésére. A helyiipari vállalatok épületek, üzem házak létesítésére 2 202 000 forintot, a géppark növelésére 1 454 000 forintot és egyéb beruházásokra 281 000 forintot költött. Tehát ezek alapján számítani lehet arra, hogy többé kevésbé a technológiái, termelést segítő és könnyítő beruházások majd a jövő évben gyümölcsöznek, az 1959-es évben éreztetik hatásukat. Ezt azután kapcsolatba lehet hozni a termelés költségeinek csökkentésével, a vállalatok nyereséges működésével, a keresetek és a vállalati nyereség növelésével is. Az idén például a három negyedév során több mint kétmillió forintos nye reséget értek el a tanácsi vállalatok. Mint említettük, a fentebbi ■ számok csupán a helyiipar néhány kivonatos adata. De már ebből is le3 éves fennállása alkalmából pénteken este ünnepi növendékhangversenyt rendezett. Az iskola növendékei igen szépen sikerült hangversennyel ünnepelték meg a 3 éves fordulót. Ezúttal különösen a hegedűsök tettek ki magukért. Különösen Scheidler Géza, Lukácsi István és Lőrincz Katalin muzikális hegedűjátéka aratott nagy sikert. Változatlanul szépen szerepeltek az énekesek is. Besenyő Hedvig és Szakály Ilona már megszokott kiváló teljesítménye mellett Nádor Tekla is szép hetett következtetni arra, hogy az idén tovább növekedett a lakosság el látása és ezek az eredmények biztatók a jövőre nézve is. PÁLKOVACS JENŐ fejlődésről teltt tanúbizonyságot. Különösen a duettek sikerültek szépen. A zongoristák közül Klézli Erzsébet vitte el a pálmát. Ez a kislány mind szebb reményekre jogosít és azt példázza, hogy ma már dolgozó parasztságunk számára is komoly igény mutatkozik a muzsika-tanulás iránt. Rajta kívül Lányi Péter energikus zongorázását, valamint Szilágyi Zsuzsa és Thész László négykezesét, nemkülönben Végh László és Zucker Zsuzsa teljesítményét kell kiemelnünk. örvendetesen szép teljesítményt nyújtottak a fúvós tanszak növendékei közül Méhn Imre, Bálint Miklós és Gulyás Ferenc, akik Teleman klarinét triójával arattak megérdemelt szép sikert. A legifjabb fúvósnemzedék tagjai közül Molnár József trombita száma vonta magára leginkább a figyelmet. Mindent egybevetve a növendék- hangverseny egyike volt a zeneiskola fennállása óta a legszebben sikerültnek és az iskola növendékei méltó teljesítménnyel ülték meg iskolájuk alapításának 3. évfordulóját. mozi létesült, bölcsőde, iskola, óvoda épült 270 000 forintos, ártézikút 84 000 forintos költséggel. És így lehetne felsorolni több, kisebb létesítményt, amellyel gyarapodott a község. r— A KAPOSVÁRI CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Bonyhádon. A szín ház művészei két egymást követő vasárnapon szerepelnek a járási művelődési házban. December ?l-én Johann Strauss: Cigánybáró című operettjét, december 28-án Corneille: Cid című verses drámáját mutatják be. — SZEKSZÁRDON több hét óta probléma volt a vasárnapi tejárusítás, mivel az üzletek vasárnap zárva tartanak. A lakosság részéről ezzel kapcsolatban sok panasz hangzott el. Most a kereskedelem és a tejipar megállapodott, hogy 1958. december 21-től kezdődően a tejipar Széchenyi utca 18. szám alatti átvevőhelyén minden vasárnap reggel 6 órától mérnek tejet. Ezzel megoldódik a vasárnapi tejellátási probléma. — KÉT UJ, NAGYTELJESÍTMÉNYŰ HÚSFELDOLGOZÓ GÉPET vásároltak az idén és állítottak üzembe a szekszárdi vágóhídon. IiililIliIKWliTlI!!!lllll 111 I II II I "i"T A MŰTRÁGYA TÉLI TÁROLÁSA A műtrágyák tárolására legalkalmasabb a padlós, ajtóval, ablakkal ellátott, tehát jól szellőztethető raktárhelyiség. Különösen a nitrogén- tartalmú műtrágyák kívánnak gondos tárolást, mert mint ismeretes, ezek erősen higroszkópikusak, vagyis a levegő nedvességét magukba szívják. Ettől pedig csak gondos tárolással tudjuk az értékes anyagot megóvni. Szabályként állapítjuk meg, hogy nitrogéntartalmú műtrágyát: pétisót, ammóniumnitrátot, mésznitrogént, ammóniumszulfátot, csak gyárilag lezárt zsákban szabad tartani. (A megbontott zsákot el kell használni.) 10—12 zsáknál többet ne rakjunk egymásra, mert a nagy súlynyomás következtében az alsg zsákok kiszakadhatnak. A nitrogéntartalmú műtrágyát ne rakjuk közvetlenül a padlóra, de különösen ne a földre. Néhány hasáb fára fektessünk deszkákat, ezekre helyezzük a zsákokat, hogy teljesen száraz és levegős helyen álljanak. Vigyázzunk arra, hogy a tárolt anyag közvetlenül a fallal se érintkezzék, mert az a helyes raktározási mód, ha a műtrágyát minden oldalról levegő éri és állapotát ellenőrizni is lehet. A TYŰKOK TÉLI ETETÉSÉRŐL A tyúkok egyoldalú kukoricaetetésétől, amely sajnos legelterjedtebb gyakorlat, nem várhatunk jó tojásrakást. Ettől a tyúkok esetleg elhíznak, de nem tojnak. Igyekezzünk tehát minél változatosabb. ízletesebb takarmányokat etetni. Egy 2 kilós tyúk napi takarmányadagja 10—12 deka. Ennek felét szemes, felét pedig keverék lágyeleségben adjuk. A lágyeleséget, amelynek alapja a jó búzakorpa (30—40 százaléka) azonkívül kukorica-, árpa és zabdara, extrahált olajos magdara, főtt burgonya, kissé megnedvesítve, langyosan, délben etessük. A zöld legelő pótlására, a vitaminszükséglet biztosítására pedig keverjünk hozzá 3—5 százalék szárított lucernalisztet, akáclevelet, csalánt, szénamurvát. Adjunk a keveréktakarmányhoz 2 százalék .szénsavas meszet és 0.5 százalék konyhasót. A szemestakarmány felét reggel, felét pedig este adjuk. Reggel etessünk árpát, zabot, kölest, ocsut, vagy napraforgót. SZÖLÖTÖRKŐLYNEK ADÓ MEGFIZETÉSE MELLETT TÖRTÉNŐ KIFŐZÉSE (188/1958. (P. K. 35.) PM számú utasítás) Szőlőtörkölyét bárki tetszése szerint főzheti ki pálinkának felesben vagy adó megfizetése ellenében. Az adó megfizetése ellenében előállított pálinka után hektoliterfokon- kint 45 forint szeszjövedéki forgalmi adót kell befizetni a Gyümölcsszeszipari Tröszt 29,362.901—44 számú csekkszámlájára. Egyebekben a pálinka előállítását, annak ellenőrzését és a pálinka értékesítését illetően a 180/1958. (P. K. 30.) PM számú utasításban foglaltak az irányadók. A KARÁCSONYT KÖVETŐ PIHENŐNAP ÁTHELYEZÉSÉRŐL A földművelésügyi miniszter a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete Elnökségének egyetértésében a karácsonyt követő pihenő nap áthelyezésével kapcsolatban a következőket rendelte el. 1. A folyó évben a december 28-ára eső heti pihenőnapot december 27-én szombaton kell kiadni ; december 28-a rendes munkanap. December 24-én, szerdán, a szombati napra érvényes munkaidőbeosztást kell alkalmazni. 2. A három műszakban termelő üzemekben — az Mt. V. 61. §-ában foglaltak alapján — a harmadik műszak elmaradhat, az első és a második műszak munkaidejét pedig 6—6 órára lehet lecsökkenteni. 3. A 2. pont alapján kieső időre munkabér nem jár, havidíjas dolgozók fizetését azonban csökkenteni nem kell. 4. Annak érdekében, hogy a dolgozókat keresetcsökkenés ne érje, a 2. pontban említett üzemekben az igazgató a dolgozók kívánságára engedélyezheti a kiesett idő egyéb munkanapokon való ledolgozását. A kieső idő egyéb- napokon való ledolgozása a havi túlórakeretbe nem számít bele és arra túlórapótlékot fizetni nem lehet. 5. Ha a kieső időt a dolgozók egyéb napokon bepótolják, a havidíjas dolgozók is kötelesek a kiesett munkaidőt ledolgozni, ezért azonban külön munkabér nem jár. 6. A jelen utasítás hatálya a felügyeletem alá tartozó összes szervek re kiterjed. Ä fenti rendelet a Földművelés- ügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó valamennyi üzemre, vállalatra vonatkozik. élünk, mint tavaly 1958 termeléséhez és fogyasztásához —