Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-20 / 274. szám
1958 november 20. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 „Sohasem halt meg a hit egy másik győzelmes proletárdiktatúrában" Díszünnepség a párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei és Szekszárd Városi Bizottsága tegnap este a Városi Művelődési Házban díszünnepséget rendezett a párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére. Szabópál Antal elvtárs, a városi pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Homok István elvtárs, a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság tag ja tartott ünnepi beszédet. A többi között a párt megalakulásának előzményeiről elmondotta: »A párt megalakulása nem volt váratlan és véletlen, hanem szükségszerű eredménye és folytatása volt annak a harcnak, amelyet a magyar munkásosztály vívott kialakulása óta.« Ezután arról beszélt, hogy tűkből tevődött össze a part a megalakuláskor. Egyrészt azokból a hadifoglyokból, akik Oroszországból hazajöttek, s akiknek nagy szerepük volt a párt megalakulásában és hatásuk sem volt kisebb az itthoni munkásokra. Erre példaként idézett Kö vendi Sándor elvtárs visszaemléke zéseiről: »Ha a szekszárdi forradalomra és ellenforradalomra emlékezünk, akkor mindenekelőtt Kernén}' Sándor elvtársat kell említenünk, aki mint hadifogoly jött haza a Károlvi-kormány alatt Szekszárdm, s igen sokban hozzájárult ahhoz, hogy mi, akik itt már jelentékeny kis csoportot alkottunk, a kommunizmus útjára leptünk.« Másrészt az >kból a baloldali szociáldemokratákból tevődött össze a párt, akik felismerték a reformizmussal való szakítást és a kommunista párt megalakításának szükségességét, valamint az addig külön szervezetet alkotó forradalmi szocialistái: bői. A ri ól is szólt, hogy megyénkben már a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt egy héttel a mun kásosztaly vette kezébe a hatalmat. Kizavarták dr. Mayer Gyula főispánt és a hozzá hasonló urakat, s a nép fiai vették kezükbe a vezetést. Olyanok, mint Ocskó László, Soós Sán- d i', az akkori munkástanács elnöke, Cséby ’ á-sef a katonatanacs elnöke és a többiek. A további ad an a Tanácsköztársaság nagyszerű eredményeiről, majd a bukás körülményeiről szólt. — A bukás ellenéi e is bebizonyosodott, hogy a harc rém volt hiábavaló, de az is, hogy schssem halt meg a hit egy másik győzelmes proletárdikta túrában. Ezután a tanulságokat fejtegette, majd arról beszélt, hogy lehetett üldözni a kommunistákat, a párt mégis élt, dolgozott, harcolt, küz dött az elnyomatás éveiben is. A 30-as évek elején sorra alakultak a pártsejtek megyénkben is. Szekszár- don Flach Imre lett a sejt titkára, s a Szakályi testvérekkel, Prantner József elvtárssal és sokan másokkal szervezték a pártot. Pakson Racs- mány Dezső elvtárs és Vadász elvtárs voltak a sejt szervezői. Részletesen elemezte, hogy a 30-as években hogyan harcolt a párt a nép érdekeiért, majd a felszabadulás utáni idők tevékenységét ismertette. Befejezésül arról beszélt, hogy mire tanít bennünket pártunk 40 éves harca, küzdelmei. Elsősorban is azt a tanulságot vonta le, hogy a párt csak a tömegekkel együtt és azzal összeforrva tud győzni. A tömegek meggyőzésének legfontosabb eleme és eszköze a munkásegység Különösen napjainkban megszívlelendő tanulság az, hogy vigyázzunk pártunk egységére és a marxista— leninista elvek tisztaságára. Végül, de nem utolsó sorban hűség a pro- letárinternacionalizmus elveihez, hiszen a revizionisták és opportunisták képviselői minden áron szembeállítani igyekeznek a nemzeti érdekeket, a proletárinternacionalizmus eszméivel. A díszünnepség az Internacionalé- val ért véget. * A mai napon, november 20-án Szekszárd város pártszervezetei ösz- szevont ünnepi taggyűléseket tartanák a BM klubban, a belvárosi párt szervezet székházában, a megyeháza nagytermében, a városi tanács nagytermében, a Gépjavító Vállalat kultúrtermében, az MHS székházában, Palánkon, a szőlőhegyen és a kendergyárban a párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. Az ünnepi taggyűléseken a kommunistákon kívül pártonkívüliek is részt vesznek. Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága A megyei tanács v. b. szerda: ülésén igen széleskörű vita folyt a m3 veiödési otthonok és az ismerefter- jesztési munka helyzetéről. Megállapította többek között a végrehajtó bizottság, hogy a művelődési otthonok számszerű fejlődése mellett bizonyos tekintetben elmaradt a művelődési otthonok aktív, széleskörű tevékenysége. Sokat foglalkoztak a művelődési otthonok anyagi körülményeivel. A művelődési otthonoknak leginkább a kis községekben vannak anyagi problémái, ahol viszonylag a tanácsnak is kevesebb összeg áll rendelkezésére. Ugyanakkor több nagyobb község kultúrotthona jelentős állami támogatásban részesül. Elhangzott olyan javaslat is, hogy elsősorban a kisebb községeket kellene ilyen irányban támogatni. Az ismeretterjesztési munkával kapcsolatban nagy elismeréssel beszéltek az értelmiségi dolgozók áldozatkész tevékenységéről. A rendelkezésre álló számadatok is azt bizonyítják, hogy egyre szélesedik az is meretterjesztési munka. Határozottan szembeszálltak a vita során az olyan nézettel, amely szerint az értelmiség egészére az apolitikusság jellemző. Ha vannak is ilyen megnyilvánulások, ez nem jellemző, az értelmiségi dolgozók túlnyomó több sége helyesen foglal állást különféle politikai kérdésekben. Súlyos problémaként vetődik fel az a kérdés, hogy jelenleg az ismeretterjesztési munkánál nagyarányú megbontottság mutatkozik. Ugyanis egy egész sor szerv foglalkozik a maga vonalán ismeretterjesztési előadások szervezésével, tartásával. Ezt a hiányosságot a különböző szervek munkájának összehangolásával lehet és kell megszüntetni. Komoly eredménynek könyvelhető el, hogy a vidéki színjátszásban — Tolna megyében — megszűnt az úgynevezett »maszek-brigádok« tevékenysége. Ugyanis hathatós intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy illetéktelen együttesek ne léphessenek fel a színpadokon. Foglalkoztak a kultúrmunkások és az ifjúsági szervezetek kapcsolatával is. Az a tapasztalat, hogy több kul- túrotthonnál feltűnően rongálják a berendezést, eltűnnek különböző felszerelések, tehát lényegében megkárosítják a társadalmi tulajdont. Az elhangzott javaslatok szerint nemcsak a hatóságoknak, hanem a tanácsoknak is fokozottabb mértékben kell foglalkozniok ezzel a problémával. A következő napirendi pontban a kereskedelmi apparátus téli felkészülésével foglalkozott a végrehajtó bizottság. A végrehajtó bizottság lé nyegében jónak értékelte a felkészülést. Sok szó esett többek között a műtrágya ellátásról és elemezték, hogy az egyéni parasztok néhol miért nem, vagy csak nehezen jutnak műtrágyához. A kereskedelmi szakemberek számára az egyik legnagyobb gondot előreláthatólag majd a téli zöldségellátás jelenti. Több javaslat hangzott el ezzel kap csolatban. Ezután sor került Báli Zoltán vb. el nökhelyettes tájékoztatójára, különféle termelőszövetkezeti kérdésekről. Ma délután 3 órakor Párt- és KlSZ-székház avatás Diésberényben Hónapokon keresztül készültek a párt alapszervezetének tagjai, valamint a KISZ fiatalok arra, hogy a párt megalakulásának negyvenedik évfordulóján, 1958. november 20-án párt és KISZ székház avató ünnepséget tartsanak. Ma délután három órakor veszi kezdetét a bensőséges ünnepély. JL ïOMUb LM ii. A testvére háza előtt a kiskapuban mégegyszer megpróbálta meglágyítani a két ember szívét. — Kép zeljék magukat az én helyembe... Nem szeretnék bemenni — motyogta közben az egyik tengerész már megzörgette az ablakot és bent a szobában a gyufa lángja villant, aztán a lámpa halvány fénye rajzolt árnyékot az ablak elé, az, udvar lucskos földjére, melyre apró buborékokat verve zuhogott a zápor. — ,Ki az? — hallatszott bentről. Az egyik katona az öreg Tóthoz hajolt és a fülébe súgta: — Szóljon. — Mi vagyunk Zsiga! — nyögte ki nagysokára az öreg. — Csak nincs valami baj, hogy ilyen ítéletidőben jössz? — hallatszott az ajtón belülről, miközben csikordult a zárban a kulcs és Zsi ga ott állt az ajtóban gatyában, fázósan összehúzva magát. Az egyik katona a vacogófogú emberhez lépett és puskacsövet nyomva a melléhez, visszalökte a konyhába, a másik pedig az öreget tuszkolta be. — Mit akarnak? — nézett meglepetten hol a katonákra, hol a bátyjára az ágyból kiugrasztott ember, közben úgy melengette a talpát, hogy a másik lába fejére tette. — A kommunistákat keressük — válaszolt az egyik tengerész közelhajolva a még mindig álmosan, pislogó emberhez. — Itt nincsenek. — Majd lesznek — válaszolt és ököllel a meglepett ember arcába csapott, hogy az hátra tántorgott és elengedte lecsúszni készülő gatyáját. — Itt valami tévedés van — sietett a magyarázattal, közben egyik kezével gatyája után nyúlt, másikkal meg vérző orrát törölgette és kérdőn, segítséget kérő tekintettel nézett bátyjára. — Hol van a többi? — kérdezte ismét az előbbi tengerész és újra ütésre lendítette az öklét, de a meg rémült ember ijedten elszaladt az ágy végéhez. — Nem tudom — kiáltotta, kezét a rázuhanó puskatus mellé emelve, aztán felordított fájdalmában. Sírt, jajgatott és reszketve húz ta össze magát, míg eszméletlenül el nem nyúlt az ágy véginél, a fejét, a hátát ért ütések alatt. — Mi a véleménye öreg? — Vall? kérdezte az egyik tengerész a sarokba húzódott Tóth vállára csapva — csak nincs valami baj? Úgy izzad, mint egy igás ló és olyan fehér, mint a fal... — köhögött és az ágy végében elnyúlt ember felé köpött. — Kemény fickó... Majd megtörjük... Vártak, amíg a földön fekvő ember megmozdult,; aztán feltették az asztalra, hogy a feje és a lába lelógott a két végén... Aztán az egyik lefogta a lábát, a másik a kezét és az öregre parancsoltak, hogy vigye oda a mécset. — Én nem... — ellenkezett irtózva az öreg és egy lépést hátrált az ajtó felé. —• Akkor megdöglesz te is — ugrott melléje az egyik tengerész és megragadta a vállát. — Ha nem csinálod, amit mondok, agyonlőlek. — És röhögött. Az öreg reszkető térdekkel a lámpáért ment, hogy leakassza a falról. — Vigyázz, mert leesik a cilinder... Vedd le róla... Úgy, Osztatlan bizalom a népfront jelöltjei iránt Ország-világ várta az Országos Választási Elnökség közleményét az 1958. november 16-i országgyűlési képviselők és a tanácstagi választások eredményeiről. Valóban országvilág várta. Már a választásra is sok-sok külföldi tudósító érkezett, hogy világgá röpítse a hírt: hogyan zajlott le a választás hazánkban. En nek a választásnak valóban nemzetközi jelentősége volt. A magyar nép, amelyre az ellen- forradalom idején és azóta is az imperialista érdekeket szolgáló sajtó és rádió a rágalmak tömkelegét zúdította, egyszer és mindenkorra meg adta a feleletet ezeknek az uraknak. Érthető és világos választ adott hat és félmillió szavazó: nincs úgynevezett »magyar kérdés«, amelyet állandóan napirenden tartanak az ENSZ-ben az imperialista körök, mert ebben az országban a népnek tetsző, saját érdekét kifejező politikáról volt és van szó. Érthető,! hogy fogcsikorgatva vették tudomásul a tényeket. A magyar nép barátai, éljenek azok Keleten vagy Nyugaton, örömmel vették hírül, hogy a magyar nép egyértelmű igennel szavazott, társadalmi berendezésünkre, a párt és a kormány politikájára. A szavazás végkimenetele, eredménye nem volt kétséges azok előtt, akik figyelemmel kísérték az elmúlt két esztendő munkáját, figyelték a 13 esztendő erőfeszítéseit, amelyek -népünk felemelkedéséért vívott harc jellemzői voltak. Az a gyors konszolidáció, amely az ellenforradalom után az élet minden terén bekövetkezett, nyílt állásfoglalása volt népünknek a szocializmus, a szocialista tábor, j az emberiség és'saját magának fel- ! emelkedése mellett. Nem vezetett eredményre az sen., hogy a nyugati imperialista körök, amidőn látták, hogy igen nagyarányú a részvétel a jelölőgyűléseken és olyan embereket jelöltek az ország- gyűlésbe, a megyei, járási, városi es községi tanácsokba,, akik következetesen megvalósították eddig is a kormány és a párt célkitűzéseit, akkor arra akarták rábeszélni a magyar választópolgárokat, hogy maradjanak távol a szavazástól. Ez a taktikájuk is csődöt mondott. ürül a ba.át és kesereg az ellenség a választási eredményeken. Nekünk azonban máris tovább kell nv-nni. Sok-sok feladatot adtak a tanácsi agj elől teunek a jelölőgyűlések alkalmával, sok tennivaló van, hogy eredményesen zárhassuk le ezt és az elkövetkezendő éveket. Folytatni kell azt a munkái, amit a választás előtt csináltunk, folytatni kell azt a politikát, amelyre hat és félmillió ember igent mondott. Sok-sok segítséget ajánlottak meg a választópolgárok, amikor feladatokat, megbízatásokat adtak a jelöltjeiknek. A sok millió igenlő szavazat azt mutatja: népünk kí=z vállalni és megvalós: 1ani további felemelkedésünk anya gi alapjainak megteremtését. Sem a kormány, sem a párt nem adott ki külön választási programot, hiszen megvolt és megvan a program- az államhatalom erősítése, munkálkodni a szocializmus győzelméért, folyamatosan emelni a dolgozók életszínvonalát — ezt hivatott elérni, elősegíteni a jelenlegi három éves tervünk. Nagyszerű távlatok ezek, amelyekért választó és megválasztott, párttag és pártankívüli a Népfront jegyében tevékenykedik. Ünnepélyes keretek között átvették megbízéleveliiket Tolna megye országgyűlési képviselői Szerdán délelőtt a megyei tanácson ünnepélyes keretek között átvették megbízólevelüket Tolna megye képviselői. Szigeti János, a megyei választási elnökség nevében hangsúlyozta, hogy a választásokon a dolgozó nép, a párt és a kormány politikája mellett tett hitet. Sokat várunk a képviselőktől — hangoztatta Szigeti János, majd sorra átadta a képviselői megbízólevelet Tömpe Istvánnak, Prantner Józsefnek, Vass István- nénak, Bognár Józsefnek, Péti Jánosnak, Hunyadi Károlynak, Hos- nyánszky Jánosnak, Bolvári Jő- zsefnénck és Kaszás Imrének, vala mint a pótképviselőknek, Etterer Sándornak, Batyalik Istvánnak, Tóth Józsefnek, Dudás Antalnak és Lakatos Antalnak. A betegsége miatt távollevő Benke Valéria művelődésügyi miniszter megbízólevelét Tömpe István vette át. A megválasztott képviselők nevében Prantner József, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára szólalt fel. Megköszönte a megye dolgozóinak bizalmát s rámutatott arra, hogy magyar történelemben soha nem forrott még így egybe nép a vezetőivel. A nép a választásokon hitet tett a szocializmus, a béke ügye mellett s ez a bizalom arra kötelezi a megválasztott képviselőket, hogy munkájukkal még jobban kiérdemeljék a dolgozók megbecsülését, bizalmát. Az ünnepség után a képviselők sokáig együttmaradtak s megbeszélték az elkövetkező hónapok munkatervét, majd a Hazafias Népfront ebédet adott a megválasz tott képviselők tiszteletére. — A szekszárdi 1919-esek Baráti Köre közreműködésével november 20-án, délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra Dürr Béla elvtárs exhumált földi maradványait az újvárosi temetőben. Búcsúbeszédet mond Hunyadi Károly elvtárs, a Megyei Pártbizottság tagja, a Hazafias Népfront megyei titkára. ÚJ KÖNYV Tóth Gyula: CSAK A TETT A felszabadulással jelentkező, új utakra bátran elinduló költőnemze- :lék tagjának, Tóth Gyulának a terseit veszi kézbe az olvasó ebben i gyűjteményben. Tizenöt év útjáról ís magas horizontjairól beszélnek a költemények, erőteljes, keményen Is lelkesen formált líra szavaival. ne sajnáld a kezed, nem baj ha meleg egy kicsit... Tartsd a lángot a <> sarka alá... Úgy... Az asztalra fektetett ember fel- (' üvöltött fájdalmában és megpróbált felegyenesedni, de nem tudott. Az öreg meg csak tartotta a lámpát.. Már érezte az égett hús büdös sza gát, semmi mást nem érzett, csal ezt az undorítóan büdös szagot Nem látott semmit, nem hallotta £ kétségbeesett ordítást, érzékszervei csak a szagot érezték. A gyomra olyan nehéz volt, mintha mázsás követ nyelt volna, aztán fordult vele egyet a szoba, a lámpa mintha száz apró lánggal égett volna, kezéből kicsúszott, hallotta amint az üveg széttörik lábánál a földön, azt an... Arra tért magához, hogy a vak- sötétben arconcsapta valaki és a fTóth Gyula: falhoz tántorodott. — Marha — dörmögte az egyik tengerész és belerúgott, véletlenül éppen az ágyékába. Azt még hallotta, hogy a két ember az ajtónál motoz, hogy a kulcsot kívül teszik és rázárják az ajtót. Kétségbeesetten próbált mászni az ajtó felé, de a testében szétfolyó fájdalomtól elsötétült az agya. ATÁDl GÉZA
