Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-19 / 273. szám
f©y*A ME©*™* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 273. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Szerda, 1958 november 19. il megyében húsz tsz építtet központi majort, öt tsz-ben öntözötelepet létesítenek A megye termelőszövetkezetei október 31-én lezárták az 1957—58-as gazdasági évet. Mindenütt készülnek a zárszámadási közgyűlésre, tervezik, hogy mit építenek, hogyan gazdálkodnak aZ új gazdasági évben. Ezek a tervezések azt mutatják, hogy a megye termelőszövetkezeteiben nagyarányú építkezések lesznek. Húsz termelőszövetkezet új központi major építtetését kezdi el 1959-ben. A többi között majort építtet a kurdi Uj Élet Tsz, a gyönki Vörös Csillag, a belecskai Szabadság, a gyulaji Uj Barázda és a harci Petőfi Termelőszövetkezet. Az építkezések költségeit az állam hosszú- lejáratú hitelként bocsátja a termelőszövetkezetek rendelkezésére. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megye termelőszövetkezetei a most folyó gazdasági évben 23 millió forint hosszú- és közép- lejáratú hitelt kapnak az államtól. A termelőszövetkezetek az államtól kapott hitel egy részéből olyan létesítményekkel gyarapítják a közös vagyont, ami azonnal jövedelmez. 1959. koratavaszán például öt termelőszövetkezetben építenek öntözőtelepet. Ennek alapján például a “árszent- lőrinci Kossuth, a faddi Győzelem Elkészült a szedresi Petőfi Tsz zárszámadása. Az elmúlt gazdasági évben teljesített munkaegységek szá ma 7805, a kiosztásra kerülő jövedelem értéke 312 200 forint. így tehát 40 forintot ér a szedresi Petőfi Tsz-ben egy munkaegység. Nem mondható soknak ez a munkaegységérték, hisz Tolna megyében sok szövetkezetben jóval meghaladja a 40 forintot egy munkaegység értéke. Azonban, ha megnézzük, hogy a szövetkezet szorgalmas,) élen járó tagjai milyen komoly részesedést érnek el, akkor a következő kép tárul elénk: A szedresi Petőfi Tsz-ben a szövetkezet 30 tagja közül öt tag ért el 300-nál több és nyolc tag ért el és a paksi Vörös Sugár Tsz már jövőre ésszerűen használja ki gazdaságának természeti adottságait, öntözőtelepet létesít. Gépek és egyéb fölszerelések vásárlására 7 és félmillió forintot fordítanak ebben az évben a megye termelőszövetkezetei. Ezen túlmenően 10 termelőszövetkezetben teremtik meg a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésének tárgyi feltételeit, vagyis a tíz tsz 550 szarvasjószág részére építtet modern istállót 1959-ben. A legnagyobb ilyen létesítményt a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben adják át jövőre az építők, itt egy szarvasmarhatenyésztési kombinátot építenek, aminek a költsége 2 700 000 forint. A 120 férőhelyes istállóhoz 60 vagon kukorica tárolására alkalmas magtárt, modern takarmányelőkészítőt, darálót és az állatgondozók részére lakás és fürdő épül. Ezzel egyidejűleg jövőre hat termelőszövetkezetben kezdik el úgy a szarvasmarha istálló építését, hogy azt 1960-ban fejezik be. Ilymódon 1960. első felében újabb 420 szarvasjószágot befogadó új istállót adnak majd át a termelőszövetkezeteknek. A fentebb említett létesítményeket kizárólag állami beruházásokból hozzák létre. Ezen kívül. tei’R'iésnet'?sen saját erejükből is építkeznek a 350-nél több munkaegységet. így például idős Beda András 350, Ber- mula Pál 381, Horváth István 417, Körösi István 534 munkaegységet teljesített. Mindenkit felülmúlt Haszeg István tehenész, aki 1958. január elején került a tehenészetbe s azóta ott 566 munkaegységet teljesített. Ez megfelel 22 640 forint évi és 1886 forint havi keresetnek. Kevés egyéni paraszt dicsekedhet a megyében, de még az országban is ennél több tiszta jövedelemmel, melyet a családból egy személy ért volna el. Pedig mint írtuk, nem is a megye legjobb szövetkezetéből emel I tűk ki ezt a példát. termelőszövetkezetek, vásárolnak gazdasági felszereléseket, fejlesztik közös gazdaságukat. De ezek mértéke még nem ismeretes, mivel a terv- készítések még nem fejeződtek be. Pinceszövetkezet alakult Várongon A közelmúltban pinceszövetkezet alakult Várongon. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy miután Dombóváron borkóstoló helyet biztosítanak számukra, azonnal közös pincébe hordják össze a kimérésre szánt bort. A tervezet szerint, amint ezt az alakuló közgyűlésükön megbeszélték, több mint 70 hektoliter bort poharaznak szét ebben az évben. A pinceszövetkezet fel nem osztható alapot létesít — edényeket vásárolnak, a jövő évi szüretkor már ezekben a közös hordókban tárolják a várongi fehér bort. A szövetkezet tagjai azonban nemcsak az értékesítésre gondolnak, hanem biztosítják, hogy a szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztok az eddigieknél nagyobb gondot fordítsanak a szőlő megművelésére, felújítására is. Személygépkocsit kapnak a legnagyobb ktsz-ek Tegnap két kisipari szövetkezet vezetői, illetve megbízottai utaztak fel Budapestre, hogy átvegyék a szövetkezetük részére kiutalt és beruházási hitelből megvásárolt új Skoda „Szpartak” gépkocsit. A megyében a Dunaföldvári Cipész és a Dombóvári Vasipari KTSZ az első két kisipari szövetkezet, amely — tegnaptól kezdve — személygépkocsival rendelkezik. Mint a KISZÖV-nél tájékoztatták szerkesztőségünket, elsősorban a legnagyobb — és azokon belül is azokat a KTSZ-eket látják el személyautóval, amelyek a legjobban dolgoznak a lakosság részére történő termelés, illetve szolgáltatás terén. A jövő héten kapja meg a személy- gépkocsit a bonyhádi és a tolnai ruházati KTSZ. A Paksi Építőipari KTSZ rövidesen egy kéttonnás teherautót fog kapni. Egy évben 566 munkoegység — közel 23 ezer forint jövedelem Ebben az évben még több mint 100 előadást tart a TIT megyénkben Ezüstkalászos taníöíyainc! szerveznek a szekszárdi felsővárosiéi) A szekszárdi felsővárosban ezüst- kalászos tanfolyamot szervez a városi tanács és a népfront. Az ezüstkalászos tanfolyam a szőlészeti és borászati szakma elmélyítésében lesz segítségére a gazdáknak. Á tél folyamán szekszárdi gazdakörökben előadásokat tartanak majd az őszi barack-termesztés jelentőségéről. Az előadások célja az lesz, hogy a gazdákkal megismertessék a gyümölcstermesztés jelentőségét és hasznát. Ugyanis a szekszárdi szőlődombok déli lejtői rendkívül kedvező terepet biztosítanak a gyümölcs és elsősorban is az őszibarack termesztéséhez. Az utóbbi hónapokban, a jó előkészítő munka eredményeként, erősen fellendült a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Tolna megyei szervezetének munkája. Már hosszú idő óta rendszeresen folyik a különböző vállalatokkal, üzemekkel való szerződéskötés ismeretterjesztő előadások tartására. Az év hátralévő részére az üzemek és vállalatok újabb 25 ilyen szerződést kötöttek az előadásokra. A 25 új szerző- déssel együtt jelenleg 43 ilyen szerződése van a TIT-nek. Megkezdődtek a jövő évi szerződéskötések is: a szekszárdi AKÖV Vállalat 1959- re már 20 előadást kötött le. Az elő adások különböző témakörökből valók, a dolgozók igényeinek és érdeklődési körének megfelelően. Az év hátralévő részében több mint 100 előadást tartanak még a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói. Szekszárdon egy jogi előadássorozat mellett egy egészség- ügyi sorozat is indul,, a palánk! mezőgazdasági technikumban pedig egyhetes gépismereti tanfolyamot rendez a TIT termelőszövetkezeti tagok és egyéni gazdák részére. Ugyanakkor negyven mezőgazdasági eíőadás is elhangzik majd elsősorban termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Az előadások mellett különböző kiállítások rendezése is szerepel az Ismeretterjesztő Társulat terveiben. Szekszárdon, mint arról már hírt adtunk, rövidesen neveléslélektani kiállítás nyílik a kórház kultúrtermében, december elején pedig a sárközi népi gelencsérek munkáit mutatják be kiállítás keretében. Plesz János, a Bonyhádi Zománcművek országoshírű újítója alakította át ezt a ponthegesztőgépet automatikus vezérlésűvé. Micsku Aranka még csak néhány napja dolgozik a gépen, de — mint mondja — nem cserélne gépet senkivel sem. Munkája ugyanis sokkal könnyebb, nem kell naponta többezerszer lenyomni a pedált, mégis többet termel, mint a régi gépen. Az e géppel szerzett tapasztalatok alapján kerül sor majd a többi ponthegesztő gép átalakítására is. 107 százalékra teljesítette tej terme! esi tervét a Kajmád! Állam! Gazdaság A Kajmádi Állami Gazdaság évi tejtermelési terve 3100 liter volt az 1958-as évben. A megfelelő takarmányozás és a jól alkalmazott zoó- technikai eljárásoknak köszönhető, hogy október 31-ig 3318 liter tejet termeltek, s ezáltal két hónappal a I határidő előtt 107 százalékra telje- ! sítette évi tejtermelési tervét a gazdaság. A Kajmádi Állami Gazdaság kiváló eredménye folytán a megye 10 I állami gazdasága közül az első hely- ' re került a tejtermelési versenyben. Beiejeste éves tervét a Tejipari Vállalat A Tolna megyei Tejipari Vállalat — az év vége előtt két hónappal — november elsejére befejezte egész évi tervét. A felvásárlási tervet 103.2, a termelési tervet pedig 100 százalékra teljesítette. Az év végéig többek között mintegy százezer kiló vajat fog a vállalat gyártani terven felül. A terv határidő előtti teljesítése nagymértékben köszönhető annak, i hogy emelkedett a mezőgazdaság I tejtermelése, volt mit feldolgozni. De annak is, hogy állandóvá vált a vállalat üzemei közötti verseny, meg tudtak birkózni az üzemek dolgozói a növekvő tejmennyiség feldolgozásának feladataival. A verseny a terv teljesítésére, az önköltség csökkentésére, az üzem tisztántartására — a higiéniai előírások betartására, a termelékenység növelésére, a minőség javítására irányult. E feladatok figyelembevételével dolgozták ki a versenypontokat és bíráltak el rendszeresen az üzemek közti verseny állását. A verseny első helyezettje a megye határain kívül lévő, de a vállalathoz tartozó mágocsi üzem 57.4 ponttal. Második helyezett a szakályi üzem, amely 38.2 pontot szerzett a versenyben. Az elmúlt napokban ünnepélyes keretek közt hirdették ki a verseny eredményeit és jutalmazták meg azokat a dolgozókat, akik a legtöbbet tettek a kiváló eredmények eléréséért, a terv határidő előtti teljesítéséért. A szakályi üzemben például két dolgozó kapott „Kiváló dolgozó” jelvényt, három pedig oklevelet, a velejáró félhavi, illetve egyheti fizetéssel. Érdeme» paprikát termelni A Kalocsavidéki Fűszerpaprika- ipari Vállalat faddi kirendeltsége egyéni termelőktől és termelőszövetkezetektől ebben az őszben 110 vagon szerződésre termelt fűszer- és csemegepaprikát gyűjt be. A vállalat a szerződött paprika 60 százalékát exportálja. A magyar paprika nagy keresletnek örvend a nyugati piacokon is, főleg az USA- ban. Termelőszövetkezeteink idegenkednek a szerződéses papribater- meltetéstől, pedig ez igen komoly jövedelmet jelentene nekik. A szedresi Petőfi Tsz 2 holdon termelt az elmúlt gazdasági évben csemegepaprikát. Jóllehet jégkáruk is volt, mégis 34 ezer forintot jövedelmezett nekik a csemegepaprika szerződéses termelése. A faddi Uj Élet Tsz 5 holdon termelt 200 mázsa kalocsai fűszerpaprikát s ebből 62 ezer forint jövedelemre tett szert. Az igaz, hogy a paprikatermesztés intenzív munkát jelent, de jövedelmezősége, mint ahogy ez a példákból is látható, megéri a fáradtságot. GY. J. E hónapban magyar—szovjet találkozó Tengelicen, Szedresen és Dunaszentgyörgyön A magyar—szovjet találkozóknak megyeszerte nagy sikerük van. Az eddigi sikeres rendezvényeken felbuzdulva három újabb község fordult olyan igénnyel a Magyar—Szov jet Baráti Társaság megyei titkárságához; segítse elő, hogy községükben is rendezzenek találkozókat. Ilyen kérést intézett a megyei titkársághoz Szedresről a dolgozók megbízásából az iskola igazgatója, Duna- szentgyörgyről a nőtanács és Tenge- licről ugyancsak az iskolaigazgató. Ebben a hónapban még mindhárom községben megrendezik a találkozót, amelyen résztvesznek szovjet katonák és tisztek, valamint azok családtagjai. A találkozók keretében sor kerül kultúr- és sportrendezvényekre is.
