Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-02 / 259. szám
FURCSASÁGOK Gyerekkoromban és utána is gyengém volt a karóra. Az egyik azért tetszett, mert világító „Cajger’-ek mutatták az órák elmorzsolódását, a másikon meg a „Swismade” szigna- túrája igyekezett bizalmamba, tetszésembe férkőzni. Idők múltával aztán egy gyönyörű valódi „csempész” órát kínáltak megvételre olcsó pénzért, örömmel megvettem, éjszaka az ágyam felett ketyegett, mindenkinek a „grinicsi” idő pontosságával mondtam meg a „hány órát”, de nem sokáig. Egy napon delet harangoztak és az órám csak három fertály tizenegyet mutatott. Aztán kezdődött a tanácsadás: Mossam ki patika benzinben. Kimostam, nem használt. Egy ismerősöm egy ismerősét ajánlotta — bár az Kálvin János hitét követve esperesként egzisztált —, de mint műkedvelő, kiváló az órás szakmában. Elvittem hozzá, aztán gyufásdobozba egy igazi órásmesterhez, aki aztán végre a sok bajt, amelyet saját magam okoztam, ki tudta jó pénzért javítani. Hiába, mindennek megvan az elrontó ja —, de a mestere is ... ,.. Még a gyönki földművesszövetkezetre is ez vonatkozik. Furcsa dolgok történnek a gyönki járásban, éppen Gyünkön. A szövetkezet kiterjedt hálózatát a vezetőségnek kellene irányítani, a munkákat nekik kellene kézbe venni, nem várva meg a felsőbb szervek nógatását. Nem akarom részleteiben tárgyalni, vagy teregetni a gyönki földművesszövetkezet választott vezetőinek bizonytalanságát, amely a munkájukban mutatkozik meg, csupán azokat a megállapításokat vizsgálgatva — amelyet Csap- regi Ferenc körzeti ellenőr tett — szeretném kihozni elhárító politikájuk módját, amelyet az összevont vezetőségi ülésen kinyilvánítottak. A közelmúltban a körzeti ellenőr a vendéglő-étterem működését vizsgálta felül. A megállapítások nem valami jó fényt vetnek a szövetkezet vezetőire. Komoly mulasztások és hiányosságok terhelik az igazgatóságot és a felügyelőbizottságot is. Az ösz- szevont ülésen a vizsgálat megállapításait ismertette Csepregi kartárs. A megállapításokra vonatkozóan Hoff Ádám, az igazgatóság elnöke elsődleges felszólalásából kiindulva olyan magatartást tanúsított az igazgatóság, amely a körzeti ellenőrön keresztül az FJK és az ellenőrzés lejáratását célozta. Hoff Ádám többek között kijelentette; biztosan tudja más földművesszövetkezeteknél ilyen ellenőrzéseket nem végeztek, csak a ^ ■■ I ■ ^ ai r Gödri Györgyné Csibrák községben lakik, tagja a Kurd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek, de tagja a kurdi fmsz. nőbizottságának is. Elmod- hatjuk róla, hogy a dombóvári járás legjobb aktivistája. Valamikor a férje MEZÖKER agronómusa volt, tehát a férjétől tanulta el a termeltetéssel kapcsolatos feladatok vitelét és azt kell tapasztalni, hogy jól tanulta meg a termeltetés módozatait. A község gazdái, a dolgozó parasztok bizalommal vannak vele szemben, hallgatnak szavára. Persze Gödriné is szívén viseli a tagság érdekeit. A termelők óhajait, sérelmeit gyűjti és megkeresi a lehetőséget az orvoslásra. Szót emel a boltosnál is, nem nézi el a megkülönböztetést. Az igazságos áruellátás, kiszolgálás híve... Gödri Györgyné közölte a Járási Központ kiküldöttjével, amikor az munka közben megkereste, hogy cukorrépa szerződtetési tervet csibráki viszonylatban 150 százalékra teljesíti október 31-ig. Úgy értesültünk, hogy Gödri Györgyné a nőbizottság munkájában is kimagasló eredményt ért el. Nem érthetünk tehát egyet a sí- ránkozókkal. Gödri Györgyné nem panaszkodik földügyről, rossz termésről, adóztatásról... Bebizonyosodott, hogy az ilyen féle felvetések csak arra jók, hogy eltereljék semmitevésükről a figyelmet, magyarul szólva, mellébeszélnek. Duzs község Csibrák községtől csupán négy kilométerre fekszik. Csodák csodája, ott nem tudnak cukorrépa szerződést köttetni; kifogás jobbra és balra. Szakcsoport szervezése már lehetséges lett volna, de azt mondták a termelőknek, hogy semmiféle kedvezmény sem jár a társulás tagjainak. Bólogattak a helyi szervek vezetői, de az agronómus is. Rossz volt hallani azt a nyögdécse- lést és látni azt az akaratnélkülise- get, amely megüli Duzs községet manapság. Friss, egészséges levegőre van szükség! Álljanak sürgősen félre azok, akik nem tudnak és nem akarnak eredményes munkát végezni, (x) Figyelő gyönkieknél. Ez nem más, mint nyomás gyakorlás, „szaga” van az ellenőrzésnek. Megmondták már többen, ha az FJK-val valamiben nem ért egyet, akkor baj lesz, és itt is van. Nap nap után érzi. Nádas Pál igazgatósági tag azzal emelkedett szólásra, hogy nem érte meg azt a két és fél napot az ellenőrzés, nem is találtak nagy dolgot, az FJK csak bürokráciát fejleszt vele. Lax Frigyes, szintén igazgatósági tag, megjegyezni kívánja, hogy az FJK magasabb szinten próbáljon segítséget adni, ne pedig így. Ezt egy paraszt ember is el tudta volna végezni. Úgy nézi, ellentét van a gyönki fmsz. és az FJK között. Ne így próbálja ezt az összetűzést kisimítani, illetve megszüntetni. Aztán még Hoff, az igazgatóság elnöke, meg Simon, a felügyelóbizott- ság tagja zagyválta meggondolatlanul kijelentéseivel a témát. Az FJK-nak én nem vagyok lekötelezettje, á felsőbb ellenőrzés és irányító szervek véleményeit tárgyilagosan tudom összegezni, amellyel az FJK segítségére is akarok lenni. Megyénkben a gyönki járás egyike a legjobban dolgozó szövetkezetek irányítója. Magáról az FJK vezetőiről, választott szerveiről sok dicséret hangzott el, az újság hasábjai is gyakran példaképül állítják őket. Ez mindent igazol, tehát azt is, hogy a gyönki szövetkezet vezetőinek nincs igazuk, sőt ha ilyen szellemben akarnak tovább működni, akkor már most azt mondhatjuk, hogy a munkájuk csapnivaló. Azért, mert a hibákat felvetik a felettes szervek nem jogosultak rágalom-hadjáratot indítani ellenük, mert a hiba, ha nem javítják ki, az csak fokozódik és végső soron munkát ad az ügyészségnek. Én az órámat szakemberre bíztam. A gyönki szövetkezet tagsága a szövetkezet irányítását szintén szakemberekre bízzák és a szövetkezeti tagok nem is értenek egyet az ilyenfajta megnyilvánulásokkal, meri józan paraszt ésszel meg tudják állapítani, hogy ha a szövetkezet rosszul működik, és részjegyeik nem kamatoznak, az kizárólagosan a szövetkezet vezetőségének a bűne, de semmi esetre sem az FJK-é. Azt ajánlom a szövetkezet vezetőségének, hogy munkájuk szellemén változtassanak, hibáikat ne próbálják másra hárítani, mert ezzel úgy sem állhatnak a tagság és a közvélemény elé. B. L. Ajándéhnóta helyett « . . A köd ezüstösen ülte meg az utcákat, a fákról elfakult levelek pergő tánccal hulldogáltak az elkésett ősz nyirkos leheletétől. Az út közepén tömött, porcelános tollú libák zavart gágogással topogtak egy nyikorgó kerekű cukorrépás szekér előtt. Azon is az ősz ült. A hátralévő mezei munkákat sietősen végzik a parasztok, mert itt az ősz, maholnap beáll a téli idő... Az ősz mást is hozott. Választásokra készül az ország, Kölesd is. A földművesszövetkezet választott vezetősége aktívaülésen tárgyalta meg a választás előkészítését. Megtárgyalták a helyi pártszervezet, a Hazafias Népfront Bizottság és a községi tanács operatív intézkedéseit és így maguktól találták meg azt a posztot, amelyen állni kell az egész földművesszövetkezetnek, a tagságnak, a választás eredményesebbé tétele érdekében. így aztán a helyi szervek, mivel az fmsz-nél is az aktívahálózat ki volt alakítva, kiválasztották azokat a személyeket, akiktől még több munkát, még több odaadást várhattak. Amikor a teljes létszámú aktívaháiózat meg volt, közös ülésen osztották fel a területet maguk között. A földművesszövetkezettől tizenkilenc személy vezetett kisgyűlést. A jelölőgyűléseket is határidő előtt befejezték. A földművesszövetkezet vezetőségi tagjai és dolgozói a választási munkák mellett vitték a szövetkezet egyéb munkáit is. Cukorrépa szerződtetést, és részjegynövelési munkát is végeztek, nem mintha a cukorrépa terv teljesítésével jól állna, de az idáig leszerződött területet is nagyreszt az aktívahálózat szerezte meg, és reméljük ígéretükhöz híven nemsokára ezt a munkát is olyan sik:r- rel befejezik, mint ahogy a választásokat előkészítő munkát. Az operatív bizottság aktíva- hálózatának földművesszövetkeze, ti tagjai tevékeny munkát végeztek annak érdekében, hogy a jelölések zavartalanul megtörtenhes senek. A MÉSZÖV és az FJK igazgatóságának határozata alapján többek között azt a feladatot is kapták a földművesszövetkezetek, hogy biztosítsák tagságuk időbeni leszavaztatását. Ezt a határozatot a kölesdi földművesszövetkezet magáévá tette, mert a beosztott aktivisták a kisgyűléseiken felkérték a falu lakosságát, hogy a választás napján mindenki igyekezzen hazafias kötelessér ének eleget tenni. A választás sikeréért tevékenykedtek azzal is, hogy feldolgozták a község és a földműves- szövetkezet fejlődését a felszabadulás óta, amit plakát formájában ismertetnek a falu lakosságával. A rádió munkájukért biztosan egy jó magyar nótát küldene, sajnos nekünk ez nem áll módunkban, csupán köszönetét mondunk eddigi munkájukért és sok sikert kívánunk az elkövetkezendő feladataik kivitelezéséhez. A vásárlótól a termelőig — Kérek másfél kiló kristálycukrot! — Nincsen, kérem szépen, ezenkívül még mivel szolgálhatok? — Mivel, mivel, csak nem gondolja, hogy Mindenszentekre szidollal sütöm a mákoskalácsot, a fene essék abba a cukorba.;. — ... Meg is sütném vele nektek, Rozi — így az egyik pultnál támaszkodó asszony. — Meg biz én, mert kétszáz «kadrát« répát te is tudnál egyelni, nem törne el az a darázsderekad vele ... Nem a sar- kadi cukorgyáros legkisebbik leányának csókját édesítik vele, hanem a mi «kőttrétesünket«. Igaza van. A cukorfogyasztás a múlthoz viszonyítva hihetetlenül megnövekedett. Ezt az igényt a gyárak és a kereskedelem csak úgy tudja kielégíteni, ha a termelők ennek tudatában vannak és ezen túlmenve a répát megtermelik. Igaz, hogy az Balsai László : Egy eltelt évtizedről Az 1956-os események után végrehajtott béremelések, a kötelező beadási rendszer eltörlése, egyes társadalmi kiadások, mint a békekölcsön, gyermekte- lenségi adó megszüntetéséneik következtében jelentősen emelkedett a munkások, a dolgozó parasztság és az alkalmazottak reál1953. december 31. élelmiszerforgalom 100% ruházati forgalom 100% vegyesiparcikk 100% Ezek a számok arra engednek következtetni, sőt cáfolhatatlan bizonyítékaiként igazolják, hogy főleg a dolgozó parasztság árufelvásárlása nagyban megnövake- dett. 1954-ben a kiskereskedelmi érbére. Ezt szemléltetően mutatja a földművesszövetkezetek kereskedelmi forgalmának alakulása. Az 1953-as évet, illetőleg annak forgalmát 100 százaléknak vesszük, akkor a fő árucsoportok százalékos növekedését az alábbiak szerint mutathatjuk be: 1957. december 31. 152,9% 203,2% 257,0% tékesítési forgalmakat egy akkor kiadott tájékoztató az alábbiak szerint tükrözi: Az eladási forgalmak vizsgálatánál az 1954. évben a fő árucsoportonkénti eredmény összehasonlítva az 1953. évivel azt mutatja, hogy a ruházati 4 százalék, a vegyes iparcikk 5 százalékot emelkedett a globális forgalomból és igen komoly eredmény, hogy az iparcikk forgalom csökkent, a fenti 9 százalékkal. A fentiek mellett, ha megnézzük az 1954. évi forgalom fő árucsoportjainak százalékos eredményeit, — megállapíthatjuk, hogy az élelmiszer 39 szá. Zalákkal, az iparcikk 61 százalékkal részesedett a forgalomból, ami bizonyítja, hogy sikerül az élelmiszerek vásárlásáról .az iparcikk vásárlására vezetni a falu dolgozó parasztságát. A készletek helyes alakulása nagymértékben elősegítette a vásárló erő fokozott lekötését, amit bizonyítanak a következő készlet adatok: élelmiszer ben az 1954. január 1-i készlettel szemben az 1955. január 1-i 97 százalékot mutat. Ebben a fő árucsoportban készletezés nem volt, de a választék sem tette szükségessé a készlet növekedését. Ami akkor nagy eredménynek számított, az a mai mellett mondhatnám eltörpül. A falusi lakosság többet költ olyan élvezeti, tartós fogyasztási és vegyes iparcikkek vásárlására, amelyre a régi világban sem anyagi ereje nem engedte, sem kultúrigénye nem késztette. Az, hogy a földművesszövetkezeteink 35 százalékkal több cukort, 90 százalékkal több teát, citromot, borsot, kávéi, 46 százalékkal több csokoládét és cukorkát adtak el 1957-ben, mint 1954-ben, nem beszélve a ruházati cikkekről, azt bizonyítja ismételten, hogy a kereskedelem fejlesztése az elmúlt 13 év fejlődésében fontos tényező, az elkövetkezendő idők feladata szövetkezeteinknek viszont a mezőgazdasági üzemágak hasonló színvonalra való fejlesztése. (Folytatás következik.) idő kedvezőtlen volt a répára, tavaly is, az idén még inkább. De hát a búzára sem lehet minden esztendőben azt mondani, hogy rekordí- roz, a szőlő meg éppen hosszú évek óta az idén «-vágott« be úgy, hogy a tejeskannában is murci pezseg. És mégis «rezsibe«, haszon nélkül minden ősszel bekapálták, tavasszal kikapálták, metszették, permetezték és kötözték. Meg aztán fizették az adót, meg ami vele jár még. Jóllehet azon kívül, hogy nemzetgazdasági érdek a cukorrépa termelése, a jövő évben olyan termés lesz, hogy gondot okoz majd az elszállítása. Ezt azért mondom csak, mert vannak, akik másképp vélekednek Értényben. Vincze Ferenc vezetőségi ülésen kereken kijelentette, mint felügyelőbizottsági tag, hogy ő semmi körülmények között nem hajlandó bekapcsolódni a szerződéskötési munkába, neki elege van az egésszel, hagyják őt békében, nemhogy csak nem szerződtet, hanem ő maga sem termel egy dekát sem. Mindenesetre ezt egy választott vezetőségi tagtól nem vártuk volna. Hiszen mindenki tisztában van a nehézségekkel, külön magyarázatra még Vincze Ferenctől sem szorulunk, de minden esetre azt bebizonyította, hogy a szövetkezet és mindnyájunk közös érdeke neki nem érdeke. Ő a maga útját járja. Minden esetre azért megnyugtató az, hogy nem mindenki Vincze Ferenc módjára gondolkodik. Vannak sokan, akik megértik ennek a munkának a fontosságát, megértik azt, hogy gyereknek és felnőttnek, betegnek és egészségesnek egyaránt kell a cukor és igyekeznek is lehetőségeikhez mérten részt vállalni abból a munkából, amely egész népgazdaságunk érdekét azonosítja. Messze van még a jövő év, de azért, hogy el ne feledkezzünk róla, az egész megye cukorrépatermelő gazdáinak jó egészséget és a jövő esztendőben jó répatermést kívánunk! — b. 1. —
