Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
1958 november 16. TOLNA MEGYEI NEVCJSAU 3 I A IV Kisírt szemű, törékeny, barna fiatalasszony lép be a közhivatal ajtaján, gyámoltalanul körülnéz, tanácsot kérni jött. Mikor megkérdezik tőle, mi a kívánsága, miben kér tanácsot, dióbarna szemét ellepi a könny és el-elcsukló hangon panaszkodni kezd: R. J.-né a tamási járás egyik községében lakik, két kisgyermek édesanyja. (Címe szerkesztőségünknél megvan. Nagyon kért, ne írjam meg a nevét, mert nem akarja, hogy ország-világ megtudja az ő »szégyenét«, megismerje szerencsétlenségét.) — Kilenc éve mentem férjhez. Kényszerházasság volt az enyém, már úgy értve, hogy megtörtént a baj, elcsavarták a fejem és szüleim tiltakozása ellenére férjhez mentem. Hej, de sok lány nem gondolja meg jól, hogy mit tesz, de tudnék tanácsot adni nekik, hogy hallgassanak a szülők szavára! Az én apámnak juttatott földje volt csak, az apósomnak meg 15 holdja, sok jószágja, és én mindig a lenézett szegény lány voltam a házuknál. Ha hiszi, ha nem, amikor 3 hónapos asszony voltam és korán megszületett kislányomat szoptattam, még ennem se adtak rendesen, sokszor száraz kenyér volt a vacsorám. — Szerettem én azért az uramat mikor összekerültünk, de hol van már az az érzés? — Egykedvűen mondja: — Vadállat az én férjem, nem ember. Az első hetektől kezdve állandóan üt-ver. De sokszor virradtam meg a csuta-_ boglyában! Mindig iszik, van úgy, hogy naponta 150—160 forintot is elkótyavetyél. Persze, hogy így nem jut a gyerekeknek. Agyonfoltozott mackónadrágban járnak, a kislánynak pedig lyukas a cipője, nem is tudom, hogyan járatom a télen iskolába. Rettenetes izgága az uram. Istenverte élet a miénk. Tegnapelőtt éjjel lakodalomból hazajövet otthon úgy megvert, hogy a szomszéd fiatalok aléltan szedtek ki a kezei közül. A múltkoriban, mikor a hajamnál fogva vert a földhöz és elájultam, hiába sikoltozott a kislányom, még akkor is tovább ütött. Ébredezve hallom és látom, hogy 9 éves kislányom összetett kézzel, zokogva könyörög az apjának, hogy ne verjen engem agyon, »meghal anyukám, meghal az anyókám« — motyogja. Tönkreteszi a gyerekek idegeit is, úgy félnek már szegénykéim tőle, mint a tűztől — panaszkodik eltorzult arccal. — Nem próbált még ebből a szörnyű életből valami kiutat találni? Keserű mosollyal, fiatal korával ellentétes fáradt öregséggel válaszol. — De megpróbáltam. Levágtak a kötélről. Egyszer meg bevettem 30 tablettát, de csak altató volt, nem ért semmit. (így mondja.) Szüleim eddig mindig azt mondták, csak tűrjek, tűrjek. De mondja — maga is asszony — hát lehet ezt tűrni? Van úgy, amikor 5 napig is részeg, mind a hárman rettegéssel várjuk őt haza, gyötrődünk, félünk, vajon mit hoz az éjszaka. Tüdőgyulladásos volt a kisfiam a múltkor is, mikor a zuhogó esőben őt csak félig bebugyolálva szaladtam vele éjszaka édesanyámékhoz, mentettük az életünket. — Hogy bírod ezt, Manci? — kérdezik sokan tőlem. — Most aztán elhatároztam, hogy nem csinálom tovább. Konok elszántsággal, szinte kiáltva mondja: — Inkább meghalunk mindnyájan, de ezt nem vállalom már! — Időbe telik, amíg annyira megnyugszik, hogy beszélni tudjon. Égetően vádol minden szava, vádolja az iszákos- ságot, az embertelenséget. A mérhetetlen keserűség felgyülemlett és gátját áttört fájdalom szinte mellbe vágja az embert. — Tudják, miért tűrtem eddig? Mert nincs mihez kezdenem. De nehéz is elindulni! A nehéz paraszti munkához, napszámbajárás- hoz nincs jó egészségem (tüdőgyulladásom volt, egy évig kezeltek utána), csak könnyebb fizikai mun kát végezhetek. Gondoltam, elmegyek üzembe munkásnak, vagy vállalathoz takarítani, és a gyerekek anyámnál maradnának egy ideig, de hová menjek? Ki ad nekem és két kis gyermekemnek megélhetést? Dolgozni tudok, de sajnos, nem vagyok vasegészséges. Senki sem segít — hajtogatja zokogva; Nem tettem hozzá a mondottakhoz és nem vettem el semmit belőle. Nehéz, nagyon nehéz ennek a szerencsétlenné tett asszonykának a helyzete. A járási ügyész — ahova még elmegy tanácsért — igyekszik őt megnyugtatni, de ennek a megtört asszonynak — látjuk — kevés a jó szó, a segítő szándék. Vissza kell neki adnunk abbeli hitét, hogy érdemes élni, hogy az emberek jók. Segítenünk kell őt, hogy ne szenvedjen vereséget, hogy emberhez méltó körülmények közt tudjon élni, tiszteségesen fel tudja nevelni gyerekeit. Befejezésül még annyit, hogy állami szerveinknek és társadalmunknak meg kellene találni annak a módját, hogy az ilyen garázda, családjuk életét tönkretevő »apákat« megfékezzék, hogy az ilyen emberek ne kergethessék őrületbe vagy a halálba élettársukat, ne tehesék tönkre családjukat. Somi Benjáminná. IFJÚ KOMMUNISTÁK FÓRUMA A KISZÖV fiataljai kérik: Pártcsoportok a tömegszervezetekben A bonyhádi járás több tömegszervezetében, így a Nőtanácsnál, a tanácsnál és a Hazafias Népfrontnál is megalakították a pártcsoportokat, hogy azok segítségével is eredményesebbé tegyék-a tömegek közti politikai munkát. * * & A bonyhádi községi tanácsnál minden tanácsülés előtt összeült a pártcsoport, ahol megbeszélték és egységesítették a kommunisták álláspontját, aminek aztán az ülésen igyekeztek érvényt szerezni. A közel 60 tanácstagnak csaknem fele párttag lévén, így komoly eredménnyel is járt a pártcsoport munkája. Jól tevékenykedtek a tanácsülésekről el-elmaradozó tanácstagok Munkában sokssáa úttörő T eültek velem szemben a varatlan, de kedves ifjú látogatóim füzetet, ceruzát tettek maguk elé és várták, hogy mondjak nekik valamit, hogy maradéktalanul teljesíthessék a parancsot. Három lány és egy fiú, valamennyi úttörő... * Közel egy hónapja hangzott el számukra az első számú parancs, s a megyében is sokszáz úttörő elindult felfedező útra, kutatnak, keresik a nyomot, amelyet végigjárva eljuthatnak a magyar történelem egyik legdicsőbb korszakába, a Tanácsköztársaságba. Eső, szél, késő este nem akadály számukra. Rendületlen kitartással mennek sokszor házról-házra, míg nyomot nem találnak. Sok, sok idős bácsit, nénit kérdeztek meg már eddig is. Talán soha annyi látogatója nem volt idős bácsiknak, néniknek, mint mostanában; talán soha nem hangzott el annyi kérdés feléjük, mint napjainkban; s talán soha nem mondottak el annyit a régi időkről, mint most a kedves kérés nyomán. S egymás után telnek meg a füzetek, feljegyezve rá, hogy mi mindent tett a Magyar Tanácsköztársaság a hadiárva és a proletár gyermekekért, betegekért, hogyan lett a gyár és a föld a népé, hogyan ebru- dalták ki az urakat a hatalomból, hogyan bontakozott ki megyénkben a termelőszövetkezeti mozgalom 1919-ben. Sokat hallhatnak arról az erőfeszítésről is, amely a munkások részéről és parasztok részéről egyaránt tapasztalható volt: az ipari munkások iparcikkeket adtak a falunak és a falu — bár sok-sok mindent elvitt tőlük a Károlyi-kormány — hogyan juttatták megfelelő mennyiségű élelmiszerhez a város lakosságát. Megismerik a Vörös Hadsereg hősi harcait. De a füzetlapocskákra lelkerülnek azok a gaztettek is, amelyeket az ellenforradalmi kísérlet, majd pedig a fehérterror vitt véghez. A szekszárdi két kivégzés, a paksi kegyetlenség, a dombóvári gyilkosságok, a börtönök, intemálótáborok gyötrelmei. * Amikor meglátogattak már mindenkit, megkezdődik a munka második szakasza: az összegyűjtött anyagok tisztázása, majd pedig az élmé_ nyék anyagából összeállítani a község, a város történetét. Ez sok odaadást, figyelmet, alapos munkát kivan. S amíg a többség a fogalmazványokat készíti, addig közülük néhány an fényképezőgépet vesznek a kezükbe s azt az autogrammot, amit a megkérdezettektől kértek, lefényképezik, albumba teszik, megőrzik nyilatkozatukkal együtt. * .7**1. ■ A sokszáz nyomolvasó igen nagy lelkesedéssel dolgozik, szorgalmasan végzi az önként vállalt feladatokat, hogy egyetlen »nyom« se vesz- szen el, minden amit negyven év távlatából fel lehet deríteni, bekerüljön a nagy gonddal összeállított albumba. Kell-e ennél szebben készülni a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulójára? B. J. mozgósításában. Különösen nagy munkát fejtett ki a pártcsoport és annak tagjai, amikor az előzetes megbeszélés alapján kezdeményezték a bonyhádi vízimű megépítését. A többi tanácstaggal és az aktívákkal együtt elérték azt, hogy ma már a lakosság 65 százaléka elfogadta a tervet és tevékenyen támogatja is a tanácsot ebben. A járás nagyobb községeiben másutt is létrejöttek a pártcsoportok, melyek főként a községfejlesztési hozzájárulásnál és terveknél tevékenykedtek. B A bonyhádi járási Hazafias Nén- frontnál mintegy 2 hónapja alakult a pártcsoport és azóta egyszer ülésezett. Ott főként a Népfront előtt álló szervezeti kérdéseket beszéltek meg, majd kialakították, mi a kommunisták feladata a rétegtalálkozók szervezésénél és ott a politikai munkában. Ez is segítette azt, hogy néhány napja jólsikerült munkás— paraszt találkozó volt nálunk, amikor a paksi járás néhány községéből eljött parasztember népfrontbizottsági tagok megtekintették a bonyhádi üzemeket, elbeszélgettek a Népfront-munka módszereiről, eredményeiről. * * A bonyhádi járási Nőtanács pártcsoportjában lévő kommunista asz- szonyok segítik a vezetést. Előzetes megbeszélés alapján értékelték a vezetőség tevékenységét, bírálatot is mondtak róla és komoly segítséget is nyújtottak a további munkához. Közülük többen vállalták egy-egy szomszédos községi szervezet patro- nálását, így Simonné Mőcsényben, Gyorsokné Váralján, Wugrichné Majoson és Némáné elvtársnő Mucsfán segíti a nőmozgalmat. Tevékenykednek ugyan a kommunista asszonyok, de a pártcsoport szervezetileg nem igen működik. * * * Nem eléggé tisztázott a tömegszervezetekben dolgozó elvtársak előtt a pártcsoportok feladata, hatásköre. Mindenütt élénk tevékenységet fejtenek ki a kommunisták egyénileg, de a pártcsoportok sokszor háttérbe szorulnak, nem elég rendszeres és szervezett munkájuk. Ehhez az is hozzájárul, hogy több helyen azért sem látják különös jelentőségét a pártcsoportoknak, mert ott a tömegszervezet vezetőségében igen kevés a pártonkívüli, többségükben párttagok. Bízzanak meg jobban az elvtársak a pártonkívüliekben és ne mindent maguk akarjanak csinálni. S. E. Bízzák meg őket egy 1919-es veterán védnökségével KISZ-szervezetünk júliusban alakult meg. Az alapszervezethez tartoznak a négy Szekszárdi Kisipari Szövetkezet, valamint a KISZ fiataljai, összesen huszonkilencen. Szeptemberben összeállítottunk egy féléves munkatervet, 1958. IV; negyedévére és 1959. I. negyedévére. Munkatervünket négy fő pontra osztottuk be, melyben az első helyet az oktatási és nevelési feladatok töltik be. A fent említett féléves időszak alatt négy előadást kívánunk tartani: »Hazafiság és internacionalizmus«, »Az ember származása«, »A Szovjetunió helyzete nyugati szemmel 1917—1958-ig«, »Erkölcs és etika szocialista társadalmunkban«. (Korunk ifjúságának problémái.) Amikor összeállítottuk a munka tervet, a fenti előadásokat tartottuk a legmegfelelőbbeknek, mert úgy láttuk, hogy a politikai tárgyú előadások mellett szükség van a felvilágosító munkára is. (Például »Az ember származása«.) Az első előadást a KISZ-tagság nagy érdeklődése mellett már meg is tartottuk. Második pontja munkatervünknek a kultúra és a szórakozás. Beütemeztük a kisipari szövetkezeti mozgalom 10 éves jubileuma alkalmából készített dokument-film vetítését — mivel tagjaink valamennyien a szövetkezeti mozgalomhoz tartoznak. Ebben a programban szerepel még közös film- és színházlátogatás, két teaest, melyeket táncmulatság követ, valamint a színjátszó csoport megalakítása. Az első teaestet még ebben a hónapban megtartjuk. Az elég bő program, különösen ha beiktatjuk a színjátszó csoport megalakításával, s ennek kapcsán az előadások tartásával járó teendőket. Harmadik helyen az ünnepségek tartása szerepel. Alapszervezetünkben egy ünnepséget tartunk közösen: 1959. március 21-én, a Tanácsköztársaság megalakulásának 40 éves évfordulóját. Az ünnepségre meg akarunk hívni 19-es vöröskatonákat. Negyedik pont a társadalmi munka. Felkérni a városi pártbizottságot, bízza alapszervezetünkre egy 19-es veterán harcos védnökségét; Részt kívánunk venni a város szépítésében is parkírozási vagy fásítási munkát vállalva. Kaczián Márta KISZ vezetőségi tag H nemzeti és a nemzetköziség eszméinek ápolása 1958. szeptember 8-án megindult az élet az 505. sz. Helyiipari iskolában is. Az ipari tanulók előtt kettős feladat áll. Egyrészt olyan szakmai képzettséget szerezni, amely segíti felelősségteljes munkájukat a szocialista társadalom építésében, másrészt olyan általános műveltségre szert tenni, melyet társadalmunk megkíván az új munkásnemzedéktől. Ez nem könnyű feladat. Kitartó munkára és szorgalomra van szükség. Nekünk, leendő szakmunkások- i nak, nemcsak szakmai szempontból kell alaposan felkészülnünk az életre, hanem a munkásosztály hivatásának és történelmi szerepének megfelelően, politikai szempontból is. Ahhoz, hogy az utóbbi feladatot teljessé tegyük, nagy segítséget nyújt a KISZ-szervezet. Az elmúlt hónap- i ban 25 új KISZ-tag tette le az esküt, bizonyítva azt, hogy a párt munkájának segítőtársa akar lenni a szocialista társadalom építésében. A szervezet 1958—59-es tanévi programja a haladó nemzeti hagyományok ápolása (március 15, Tanácsköztársaság) és a nemzetköziség eszméinek ápolása (november 7, május 1). Mindezek mellett szükségesnek tartjuk azt, hogy általános műveltségi színvonalunkat fejlesz- szük, mert »A kiművelt emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma«. KISZ-tagjaink tudatában vannak annak, hogy ők már nem kiebru- daltjai a társadalomnak, hanem a ma építői, azé a máé, melyet a munkásosztály egyre szebbé formál! Tudjuk, a KIMSZ tevékenysége és áldozatos harca arra kötelez bennünket, hogy hűek legyünk és harcolni tudjunk azért, amiért ők meghaltak. MŰM iskola KISZ szervezetének szerkesztő bizottsága KISZ-HIREK A Városi KISZ Bizottság a Városi Művelődési Házzal karöltve december 13-án a KIMSZ megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére nagyszabású kulturális seregszemlét rendez, ahol a különböző műsorszámokat jutalmazzák helyezés alapján. * * « Városunkban eddig a kiszisták összesen közel 60 000 forintos társadalmi munkát végeztek. Ebből a tűzoltó alosztály közel 30 000 forint értékű társadalmi munkát végzett. Szekszárd ifjúságának neveléséről A KISZ alapvető feladata az ifjúságnak szocialista szellemben való nevelése. Ez igen komoly feladatokat ró KISZ alapszervezeteinkre. Különösen városunkban fontos a különböző politikai kérdések tisztázása, hiszen igen sok kispolgári, demagóg, sőt sok esetben ellenséges hanggal találkozunk még mindig. A KISZ Városi Bizottsága külön tervet dolgozott ki a KlSZ-alapsZer- vezeteknek e feladat megoldására. A politikai oktatás közvetlen formái közül a KISZ politikai körök megszervezésére hoztunk határozatot. Ennek alapján politikai kör kezdődött az általános gimnáziumban, amely után máris eléggé nagy az érdeklődés, 50—60 fiatal sajátítja el egyéni tanulás, előadás, konzultáció során a különböző poli’tikai gazdaságtan! ismereteket, több mint 170— 180 KISZ-tag vesz részt a pártoktatásban. Két középiskolában (Palánki Technikum, Közgazdasági Technikum) szervezett a városi KISZ-bizottság KISZ ifjúsági akadémiát, melyek már október 15-én be is indultak, összesen 12 előadás lesz, s az előadások témáját olyan jól sikerült megválasztanunk, hogy a hallgatók száma általában 60—80, nem is beszélve arról, hogy 40—50 kérdés merül fel egy-egy előadás után. A politikai nevelés és képzés szem pontjából igen jelentősek az oktatás közvetett formái: előadások, ankétok, élménybeszámolók, ünnepi előadások, mozi, színházlátogatások, melyek a kötött formáknál nagyobb visszhangra találtak a fiatalok körében. Szinte nehéz is lenne felsorolni, hogy hány helyen adta meg egy-egy ilyen előadás az alapot ahhoz, hogy a fiatalság jóirányú vitában tisztázza a különböző kérdéseket Úgy érezzük, ha a szó szoros értelmében társadalmi ügynek tekintjük a fiatalság nevelését, s ehhez segítséget is kapunk, akkor ezen a téren is győzelemre tudjuk vinni az MSZMP ifjúsági politikáját. '■i! -V. VÁROSI KISZ-BIZOTTSÄG
