Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

eltelt évtizedről Novemberi este a nagydorogi földművessxövetkexetnél Mi akadályozza Kakasdon a cukorrépa szerződtetést ? Nincs az országban talán olyan vas­útállomás, áhol ne állna vagonszám a cukorrépa, ne állnának megrakott szekerek várakozva, amíg rájuk kerül a sor, hogy a hídmérlegre állhassa­nak. Országszerte dolgoznak azon, hogy szerződéskötéssel biztosítsák a lakosság jövő évi cukorellátását. Is­meretes, hogy megyénkben, de a bonyhádi járásban is elég vontatot­tan halad a cukorrépa-szerződéskötés Mindenki erről beszél, de mi ennek az oka? Alaposan megnézve a kérdést, az, hogy szövetkezeteink — egy-kettőt kivéve — nem foglalkoznak súlyának megfelelően ezzel a kérdéssel, a másik pedig az, hogy sokan nem ismerik e fontos tennivalónak gazda­sági jelentőségét. Mindezeket a hiá­nyosságokat és problémákat meg­sokszorozza. tetézi azt az olyan ma­gatartás is, amilyet a kakasdi tanács elnöke ezen a téren tanúsít. Kakas­don például egy hétig vesz át cukor­répát a cukorgyár. Ennek az ideje meg van határozva. A dolgozó pa­rasztok ezekben az időkben szorgal­masan viszik kocsikkal az idén ter­mett cukorrépájukat. Az átvételnél azonban akadályba ütköznek, mert a fentebb említett tanács elnöke le­záratta a községi mérleget. A dolgozó parasztok kocsijai október 30-án is sorbaálltak, és egyik jobban károm­kodott, mint a másik. Jó székelyes tájszólással mondván, hogy itt kell Tudósítónk hogy az Udvari Földművesszövet­kezet nem sokat törődik a MÉSZÖV igazgatóság határozatával, meg nem rendezték át a kirakataikat sem. A határidő már rég lejárt és mit gon­dol Tóth elvtárs, jó lesz-e ez így? * ... a Högyész és Vidéke Földmű­vé sszövetkezet Szakszervezeti Bizott­sága a járási szakszervezeti ülés ta­pasztalatai alapján tartotta meg ösz- szevontan a szakszervezeti taggyű­lést és termelési értekezletet. Az ér­tekezleten a dolgozókon kívül részt­eltölteni a drága időt, munka és eredmény nélkül. Még hozzá a ta­nácsnak olyan követelése volt a pa­rasztokkal szemben, hogy mázsán­ként fizessenek 60 fillért mérleghasz­nálati díjként. Meg kell jegyezni, hogy erre egyetlenegy cukorrépater­melőt sem lehet kötelezni annál is in kább, mert a cukorgyár a tanácsnak máshol is megfizeti a mérieghaszná- lati díjat, történetesen Kakasdon is 500 forintot. Mi úgy gondoljuk, hogy az ilyen magatartás a jövőben még inkább akadályozza a szerződéskötések ered­ményességét. A tanácselnök maga­tartásán pedig annál is inkább cso­dálkozunk, mert erre vonatkozóan utasítást kapott a megyei tanácstól, sőt a járási tanácstól is, hogy ne gör. dítsen akadályt a cukorrépa mérlege­lése elé. Ezek után nem tudjuk elképzelni, hogy kitől és milyen szervtől vár még utasítást a kakasdi tanács? Hozzáfűz­hetjük még. hogy ha Kakasdon nin­csenek az átvételnél ilyen akadályok, akkor már 100 százalékra teljesítet­ték volna a cukorrépa-szerződést Úgy gondoljuk, hogy a jóindulatú bírálat mindig előnyökkel jár, nem utolsósorban eredményekkel is, jó lesz, ha ezt Illés elvtárs is megszív­leli. Jándi József jelentette... vettek a községi párt, tanács és nő­bizottság vezetői is. A taggyűlésen megjutalmazták a jól dolgozó s ak- szervezeti aktívákat. • ... a Gyönki Földművesszövetkezet nőbizottsága november 15-én indítja be a szabó-varró tanfolyamot, a Si- montornyai Földművesszövetkezet pedig a részjegyalapból a nöbizott- ság részére mosógépet, lakodalmi alkalmakra tányérokat, evőeszközö­ket és edényeket szerezned, be köl­csönzésre. Bálnái László : Egy Nyugat felől szakadatlan jöttek a felhők. Szürkeségükkel szinte a végtelent akarták elhatárolni és jöttek, mint az elmúlás gondola­tának örök szemfedői. A Köztársaság téren szünet nél­kül szólt a puska, Üllő felé grá­nátok robbantak, a füstölgő ro­mokon harckocáik bukdácsolva meneteltek a halál felé. Sopron­ban a földbirtokosok már előre ül­ték a tort a munkás-paraszt hata­lom felett, az oszthatatlan földet osztották már maguk között, sze­mük előtt látva az uradalom kas­télyának teljhatalmat biztosító „trónját”, amely görnyedt hátú bé­reseket nyom az úri átokkal. Győr centruma lett a gyárosok gyülekező helyének, a „Szabad magyar rádió­ban’’ Mindszenty tartotta beszédét, amelynek Münchenből jövő szöve­gét a 48 csillag világította meg. Az ország feszülten figyelte az eseményeket. A parasztság ebben a pillanatban döbbent rá, hogy az el­múlt tíz évet nem dobhatja oda a reakció martalékául. A föld azcké, akik megművelik. A „három és félmillió koldus” emberré lett. A kilencszázmegyvenötös földreform több. mint hatszázezer parasztcsa­ládnak adott földet. A parasztság nem kivetettje a társadalomnak, hanem a munkásosztály szövetsé­geseként bekapcsolódott az állam- hatalom gyakorlásába. A tanácso­kon és más szerveken keresztül a dolgozó parasztok százezrei szólnak bele a köz, az állam ügyeibe. Kul­turális felemelkedést is hozott a tíz év, és nem lehet az, hogy a sok tíz­ezer paraszt gyermeke, akik fel­sőbb iskolát végeztek, vezető állású A teveli földművesszövetkezet ve­zetősége és dolgozói értékelték és megértették a MÉSZÖV Szövetke­zetpolitikai Osztály által kiadott fel­hívást g választási feladatokkal kap­csolatban. Megértették a párt sza­vát, harcba hív párttagot és párton- kívülit a választások sikerének ér­dekében. A legutóbbi taggyűlésen a teveli pártszervezet és a tanács külön elis­merését fejezte ki a földművesszö­vetkezet dolgozóinak eredményes, népnevelő munkájáért. Az elvtársak fáradtságot nem ismerve minden­napi munkájuk befejezése után mennek ki a községbe a dolgozók közé és elbeszélgetnek eddigi ered­ményeinkről, népszerűsítették a je­lölteket. Komáromi elvtárs, az ügy­vezető nemcsak Tevelen tartott Nffbizottság a szövetkezetért A közelmúltban Medinán, a föld­művesszövetkezeti nőbizottság el­nöke Csajbók Kálmánné összehívta asszonytársait és hosszú órákon ál tanácskoztak, hogy milyen irányban kezdjék meg munkájukat, mivel se­gíthetnek a szövetkezet eredményei nek növelésében és nem utolsó sor­ban mivel tehetik könnyebbé asz- szonytársaik munkáját. Először úgy gondolták, hogy rendezvénnyel kel­lene pénzhez jutni a nőbizottságnak, de aztán egészségesebb javaslatot fogadtak el, ami szerint az asszo­nyok tagszervezési kampányt indí­tanak be és a befolyt részjegyek összegéből kérik a szövetkezet ve­zetőségét, hogy részükre egy mosó­gépet vásároljanak ,amely et aztán kölcsönképpen minden szövetkezeti taghoz ki tudnának adni, hogy az asszonyok munkájuk megkönnyíté­sével és meggyorsításával több ide­jük legyen a pihenésre és a szóra­kozásra. dolgpzók újra saolgasorsra legyenek kárhoztatva. Igaz. hogy népi de­mokráciánk elmúlt évtizede alatt elért eredményeinek hatását nagy­mértékben csökkentették azok a hibák, amelyeket az MDP vezetése 1949-től kezdve elkövetett, dehát mégis csak a munkások és parasz­tok alkotják azt a közösséget, amelynek együtt kell küzdeni az eszmék gyakorlati megvalósításáért A földművesszövetkezetek tagsá ga talán soha sem érette magáénak annyira a szövetkezetét, mint ép­pen ezekben a nehéz napokban. Aztán elült a vihar, a Magyar Szocialista Munkáspárt kibontotta zászlaját. A munkás-paraszt kor­mány a legnehezebb időkben vette kezébe a vezetést. Az 1956. év ta-, vaszától felélénkült jobboldali szö- vetkeaetellenes elemek — akik az eredmények semmibevételével a hibák .felnagyításával foglalkoz­tak — megsemmisültek, vagy hát­térbe szorultak, és felszabadultak azok a fékek, amelyek a mező- gazdaság előrehaladását gátolták. A Magyar Szocialista Munkáspárt olyan politikát vitt az életbe, amely figyelembe veszi az elmúlt évek tapasztalatait, jelen helyzetünket, erősíti a munkás-paraszt szövetsé­get. fejleszti a mezőgazdaság ter­melését, a mezőgazdasági munká­sokra és a szövetkezeti parasztság­ra támaszkodva közelebb jut a pa, rasztság fő termelő rétegeihez, a kis- és középparasztokhoz, és sike­resen oldja meg a mezőgazdaság szocialista átépítésének nagy fel­adatát. A belterjes gazdálkodás kialakí­tásában nem csekélyek a földmű­kiselőadásokat, hanem Kisdorogon is több jelölő gyűlést vezetett. A szövetkezet dolgozói valamennyien dicséretet érdemelnek eddigi nép­nevelő munkájukért. Kitűntek e munkában Barabás Gáspár, Tóth Katalin, Berta Gyula és Biró Or­bán. A teveli szövetkezet dolgozói megértették a választási agitáció fontosságát, ezért valamennyi szö­vetkezeti dolgozó előtt állítsuk pél­daképül őket. Munkájukhoz a to­vábbiakban is kívánunk sok sikert. ste 7 óra. A nagydorogi fóld- müvesszövetkezet irodahe­lyiségében egymás után érkeznek igazgatósági ülésre a szövetkezet vezetőségi tagjai: Szabó János, Sebestyén György, Tarr Lajos is­kola igazgató — meg a többiek. Egyedül Mohai bácsi hiányzik, de Iigazoltan, mivel ezidőben tari választási kisgyűlést a község egyik körzetében. Sajnos a fel­ügyelőbizottság elnökét »elfe­lejtették« meghívni az igazgató- sági ülésre, ami elég gyaJ:ori volt eddig is a szövetkezet életé­ben, pedig az alapszabály sze­rint neki is, vagy a felügyelcbi- ' zottság egy tagjának részt kel­lene venni az ülésen. A szövetkezet igazgatósági el­nöke, miután ismertette az elő­ző ülésen hozott határozatok vég­rehajtását, a vezetőség rátért a napirendi pontok tárgyalására Az igazgatóság tagjai nagy érdeklő­déssel hallgatták Kovács János főkönyvelő mérlegbeszámolóját. Mikor elmondta Kovács elv­társ, hogy a III. negyedévben 236 000 Ft nyereséget értek el a gazdálkodásban, s ugyanakkor a kiskereskedelemnél az előző ne­gyedév 6,89-es költségszintjét vesszövetkezeti tagságnak, az egyé­ni parasztgazdaságok lehetőségei, amelyeket még inkább fokoz az egyszerűbb társulási, szakcsoport! forma megteremtése, mert a táb- lásított nagy földterületek, a kor­szerű nagygépek, a mezőgazdaság tudományának vívmányai, a szak­emberek irányító munkája és a fej­lettebb munkamegosztás, és a szer­vezett közös munka még inkább módot ad erre. Megyénkben a termelőszövetke­zetek mellett rengeteg szakcsoport alakult, amelyek eredményes mun­káról adnak számot. A helyes ag­rárpolitika, a szervezett termelés kezdeményezése folytán jött létre Mórágyi Gyümölcstermelő Szak­csoport, a tejszövetkezetek és még sok más különböző mezőgiazdasági tevékenységet folytató szakcsoport és társulás. A parasztság fejlődő termelési módozata is az, amelyet még inkább segítenek a földműves­szövetkezetek megyei szinten több­milliós beruházási akciója. A íöldművesszövetkezetekre há­ruló feladat, az átállás nem kis esemény, nem könnyű munka, de mivel a parasztság szorgalmas, fel­világosult rétegeinek ez a politika adja meg az ambíciót, a lendületet, beszélhetünk nyugodtan a két év eredményeiről is, amely mindenki számára megnyugtató. Végezetül az agrárpolitika tézisei összefoglalá­sával zárjuk az eltelt évtized munkája, eredménye előtt álló újabb cékitűzéseket, amelyek védő gátként szabályozzák a hömpölygő életet. A megújhodó, több üzemágú és valóban demokratikus vezetésű földművesszövetkezeti mozgalom, ha fő tevékenységét a parasztság termelési munkájának elősegíté­sére fordítja, és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítá­sára tagjai között — nagy segítsé­get adhat a belterjesebb gazdálko­dás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására. De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot te­het a különféle egyszerűbb társu­lások elterjesztésében és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is a parasztság mind szé­lesebb rétegei a megerősödő, pél­damutatóvá váló mezőgazdasági termelőszövetkezetek felé fordulja­nak. 6,62-re csökkentették, az igaz­gatósági tagok gondolatában ott vibrált az a büszke tudat: ha jól dolgozunk, az eredmény nem ma­rad el. Valóban! Eddig is aktí­van kapcsolódtak a szövetkezet irányításába. Személyesen is se­gítik a választások munkáját, többségük szerződött és szerződ- tt másokat is, szerződéses cukcrrépmermelésre. a továbbra is ilyen felelős­ségteljesen dolgoznak, a részjegy és tagszervezés tervei­nek lemaradását is meg tudják szüntetni, mert e téren bizony a szövetkezet alaposam, lemaradt. Közben, mintha nem is ősz lenne lágy tavaszi szellő duruzsolásához hasonló zsongás hallatszik az ülés teremben. Mi ez? Néznek egy­másra kérdőn a vezetőség tagjai. Zilizi elvtárs, az igazgatóság el­nöke kérdezés nélkül válaszol: a másik teremben most tartja ala­kuló ülését a KISZ-szervezet mel­lett működő leánykor. Itt 40 leány tanácskozik. Mintegy eleven vi­rágcsokor, úgy tűnik első lát­szatra. Túlnyomó többségük fóld- műv%sszövetkezeti tag, vagy azok leányát. Kispál Magdolna, a szö­vetkezet könyvelője, ki egyben a járási leánykor tagja kedves sze­rénységgel ismerteti a lányokkal, a leánykor célját, működési kö­rét. A szemek csillogása, a kipi­rult arcok, az összesugások mu­tatják, hogy tetszik beszéde a lá­nyoknak. A leánykor működését illetően mindenkinek van elkép­zelése, okos gondolata, javaslata. A terv pillanatok alatt megszü­letett. Játékokat készítenek ka­rácsonyra, ezzel kedveskednek a kis óvodásoknak. Kézimunka szak­kört alakítanak, megtanulják a kö tést, horgolást és gépi hímzést. Mindannyian elolvassák az illem kódexet és ebből ankétot tarta­nak. Ismeretterjesztő előadásokat szerveznek, tervbe vették, hogy főző és szabó-varró tanfolyamot létesítenek közösen a földműves- szövetkezeti nőbizottsággal. Emel­lett egyéb kulturális rendezvé­nyeket szerveznek és még lehetne sorolni a sok-sok ötletet, javasla­tot, ami az alakuló ülésen felme­rült. Próbálja valaki mondani, hogy ezeket a mai fiatalokat nem le­het bevonni a társadalmi munká­ba. Maga az élet cáfol erre rá. Csak helyesen kell hozzáfogni, úgy mint Magdika tette (minden­ki így hívja a szövetkezet köny­velőjét) és az eredmény nem ma­rad el. Nem hiába Öt választot­ták meg a leánykor elnökének, mert vezetőséget is választottak Abosi Erzsébet, Varga Júlia, Vár­szegi Irén személyében. Ez fogja rendszerbe szedni azt a sok okos ötletet, javaslatot, amit a leány­kor megalakulásakor elmondtak. M ig a leányok így tanácskoz­tak, az igazgatósági ülésen aktívan tovább folyt a vita. Szó esett a cukorrépa szerződtetéséről. A tervteljesítésből még a hiányzó 5 hold is meglesz, mondja Se­bestyén elvtárs, a többi vezetősé­gi tagok helyeslése közben. Ta­nácskoztak a részjegy munka kam pányszerű beindításáról a fel- ügyelöbizottság és igazgatóság kapcsolatának elmélyültebb ki­alakításáról és még annyi egyéb sok, hasznos dologról. Közben Mo hai elvtárs is megérkezett, és mintha pontot tett volna az ér­kezésekor befejeződött vezetőségi ülés munkájára, mikor örömmel újságolta, hogy a választási kis­gyűlést megtartotta, s ez jól si­került. ORBÁN JÁNOS Önzetlenül tették

Next

/
Thumbnails
Contents