Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

1958 november 7. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Nehéz, de szép megbízatás a népért dolgozni HÍREK — Thész Máriát keresem, vei? szeretnék beszélni. — Egy pillanat — szól a portás — előveszi a nagykönyvet, gondosan kiállítja a belépési cédulát és útba­igazít. — A fonoda felé láttam menni, ott keresse, a gépészek műhelyében. Két ember dolgozik a műhelyben, s ott találom Thész Máriát is. Nem a gépészek, hanem a villanyszere­lők között. Ismerősként üdvözöl, kínál hely- lyel a villanymotorokkal és veze­tékekkel zsúfolt helyiségben. Le­ülünk. Beszélgetünk a gyárról, a KISZ-szervezetről, arról, mit tesz a szervezet, hogy tagjait kommu­nista szellemben nevelje. Wolf György villanyszerelő is bekapcso­lódik a beszélgetésbe. S amikor a választásra terelődik a szó, felcsil­lan a szeme. —- Az idén szavazok először. A tavasszal töltöttem be a tizenkilen­cedik évemet, és most jogom van választani... —« És kit választanak? — A Mancó az egyik jelöltünk — mutat Thész Máriára a KISZ titkár­ra — a másik jelöltünk meg a Kató néni, (Bolvári Józsefnél őt ország­— Sajnos, az idén nem a legjob­ban sikerült az őszi feladatok meg­oldása — így válaszol Tolnai Gyula eivtárs, a tamási vasútállomás fő­nöke, arra a kérdésre, tudják-e tel­jesíteni a megnövekedett feladato­kat? Mint később azután bebizonyo­sodott a beszélgetés során, mindent elkövetnek a vasutasok, hogy helyt­álljanak, hogy a kocsikat mielőbb továbbítsák rendeltetési helyére. Az idén Tamásiban is nagy a for­galom. Sokkal nagyobb, mini az el­múlt év őszén volt, és ezt betetőzte még az is, hogy az Útfenntartó Vál­lalat most építi az 5. vágány mel­lett a rakodót. — Csak az új rakodó elkészülte után, ha már az 5. vágányon is tu­dunk rakodni, ekkor leszünk képesek a feladatokat teljes egé­szében megvalósítani — mondja Tolnai elvtárs. — Mit tesznek a vasutasok, hogy a nehézségek ellenére a legjobb eredményt érjék el — kérdezzük. — Még az őszi forgalom kezdetén, augusztusban meghívtuk a különbö­ző szállító feleket értekezletre, s ak­kor megbeszéltük, hogy minden négyzetméternyi rakodó területet kihasználunk. Három hónap áll már mögöttünk, a tervet nem mindig tud tűk megvalósítani, bár globálisan az élüzem szintet is teljesítettük, de most az a cél* hogy csökkenteni tud­juk a kocsiállást, a kocsitartózko­dást az állomáson. Ennek érdeké­ben az érkező és induló vonatokat maximálisan leterheljük, és minden kocsit továbbítunk. Azt tervezzük a továbbiakban, hogy majd csökkent­gyűlési képviselőnek jelöltük a múltkori gyűlésen, —■ Mivel küldik jelöltjeiket az ál­lami szervekbe? — kérdezem Wolf Györgytől. — A gyűlésen is azt mondtuk., hogy állják meg helyüket, becsület­tel dolgozzanak, és mindig tartsák szem előtt a nép érdekeit, meg a törvényeket is tartsák be. — Sok feladatot adtak a válasz­tók, pedig még csak jelöltek a gyá­riak. Nem is tudom, hogy a sok kö­zül melyiket javasoljam majd meg­valósítani — mondja Thész Mária. — A Holt-Duna kitisztítását — szól közbe Wolf elvtárs — a ny'ron már nem lehetett fürödni benne. — Lássa, ilyen látszólag apró ügyekkel bíznak meg az emberek. A múltkor egy családnál voltam, ott azt mondták, hogy keressünk valami megoldást, hogy a tolnai fia­talok jó munkalehetőségeket kapja­nak. Amikor tájékoztattam az ille­tőt, a gyár távlati tervéről, megnyu­godott, de nyomban más feladattal »bízott« meg. — Nehéz, de szép megbízatás a népért dolgozni, úgy gondolom, ha megválasztanak csak akkor tudok eredményes munkát végezni, ha tá­jük a tolatásokat, a kocsik mozga­tását es kihasználatlanul nem en­gedünk el egy vonatot sem. Kis állomás Tamási. A forgalom meg nagy. Alig több mint húsz vas­utas oolgozik éjjel-nappal, hogy a szállítási feladatokat megvalósítsák. Eredményekről szólva csak azt mond hatjuk, hogy a lehetőségeket ki­használták s így is, a sok nehézség ellenére a személyvonatokat me­netrend szerint tudják indítani. A tehervonatok menetrendszerűségé­nek megoldása a következő feladat. Erről beszél Gőgös János forgalmi szolgálattevő is: »Nem emlékezem arra, hogy ennyi munkánk lett vol­na valaha, és ha az 5-ik vágányon is tudunk rakodni, elsők között le­szünk ismét a kisállomások verse­nyében. A tehervonatok menetrend­szerűsége csak mindig jobb és tö­kéletesebb szervező munka eredmé­nye lehet. Mi megteszünk minden tőlünk telhetőt hogy a személy- és tehervonatok pontosan induljanak.« Küzdelmes hónapokat élnek a ta­mási vasutasok. Naponta 20—30 va­gont kell kirakni és csaknem ugyan ennyi berakását biztosítani, s eze­ket a feladatokat megoldani csak vasutas fegyelmezettséggel lehet. Hargittai János váltókezelő úgy vé­lekedik az őszi forgalomról, hogy kis állomás a tamási, nagyok S felada­tok, de a vasutas nem ismer lehe’et- lent a munkában. Huszonhárom vasutas dolgozik és küzd azért Ta­másiban, hogy a vonatok pontosan közlekedjenek, s ez a napok múlásá­val mind több eredménnyel törté­nik. maszkodok a választók, a nép véle­ményére... — Mi bízunk benned Mancó, a Kató néniben is, és nyugodtak le­hettek, hogy ott leszünk mellette­tek — mondja Wolf György... — Azért jöttem Gyuri, hogy es­tere megyünk majd népnevelő műm kába, a faluba... — Kihez, s miért? — A községi fiatalokat, akik elő­ször szavaznak az idén meghívjuk az első választók nagygyűlésére. — Jó, ott leszek, ki jön még? — Jönnek lányok is, meg fiúk is, majd ott megmondjuk, hogy kihez kell elmenni... Tovább megyünk, végig a hatal­mas gyár munkatermein, a fonodá­ban, cémázóban és festődében, meg­megállítanak bennünket a munkás­nők, néhány szót szólnak a KISZ titkárhoz, mert most már nemcsak csoportvezető, hanem tanácstagjelölt is. Barátságos szavak, minden mon­dat az útravalónak csak egy kis része, mely eggyé olvad, s az a lé­nyege: »Thész Mária, jelöltünk ta­nácstagnak, de soha ne felejtkezz el mivel küldünk oda, mit várunk tő­led.« PJ Közel száz dolgozó kapott jutalmat a Selyemfonógyárban Két hete adtunk hírt arról, hogy a Tolnai Selyemfonógyárban, a munkaverseny élenjáróit hatezer fo­rint értékű használati és emléktárgy gyal jutalmazzák meg. Tegnap a gyár vezetősége és szakszervezeti bizott­sága értékelte a november 7-ig tar­tó versenyt, és megállapította az első helyezéseket. Az ajándékokat — étkészletek, ruhaneműk, dísztár­gyak stb. — tegnap átadták a leg­jobb dolgozóknak. Közel száz fonó és szövőnőt, cérnázói és festődéi dől gozót jutalmaztak meg a munkaver­senyben elért eredményeikért. Jutalmat kapott a fonónők kö­zül többek között Paszler Józsefné és Ábrahám Jánosné, ifjúsági mun­kabrigádot is jutalmaztak. A gyár dolgozói elhatározták, hogy a no­vember 7-e után is folytatják a mun kaversenyt, célul tűzték az éves terv határidő előtti teljesítését. Október 31-én megbeszélést tar­tottak a Dunaföldvári Cipész KTSZ művezetői, brigádvezetői és az egyes részlegek dolgozóinak megbízottai. Egyhangú lelkesedéssel határozták el, hogy november 1-től 7-ig ünnepi műszakot tartanak:. A szövetkezet valamennyi részlegének dolgozói tét tek versenyvállalást, amely főleg a minőség javítására, a selejtmentes munkára irányult. A kellékvágók például egy százalékos anyagmegta­— Nagygyűlést tartanak a vasutas kultúrotthonban november 8-án azoknak a dombóvári vasutas fiata­loknak a számára, akik most sza­vaznak először. — A Szekszárdi AKÖV taxirész­lege a III. negyedévben csak 87.8 százalékra' teljesítette bevételi ter­vét. Ez azzal magyarázható, hogy túlnyomó részt megszűntek a külön­böző vállalatok, szervek részéről a felesleges taxi-igénylések, Haszná­latok. — Levizsgázatlan Zetorral közle­kedett és az árokba fordultak Ireg- szemcse és Magyarkeszi községek közötti útvonalon. A Zetor az Ireg- szemcsei Kísérleti Gazdaság tulaj­donát képezi. Papp István zetorve- zető és Kéri István — mindketten a gazdaság dolgozói — engedély nél­kül használták a Zetort. Magyar- keszibe mentek vele és a baleset visszafelé történt az esti órákban. Mindketten súlyos sérülést szenved­tek. — A Tolnai Selyemfonógyár KISZ ifjú gárdája, amely mintegy 50 tagból áll, elhatározta, hogy a jövő évben parkosítják a gyár előtti el­hanyagolt teret. — Kárász József fürgedi lakost kétrendbeli személyi tulajdon sérel­mére 600 forinton aluli értékben elkövetett lopás bűntette miatt 7 hónapi börtönbüntetésre és 200 fo­rint pénzbüntetésre ítélte a tamási járásbíróság dr. Málinger tanácsa. Kárász József büntetett előéletű. 1953-ban öt évi és 6 hónapi börtön- büntetésre ítélték, de a múlt év őszén feltételesen szabadlábra he­lyezték. Most legutóbb az állami gazdaságban dolgozó társaitól lo­pott pénzt. — A Bonyhádi Zománcművekben a III. negyedévben kevesebb bal­eset volt, mint a II. negyedévben. Ez a gondosabb munkavédelmi fel­készülésnek, a dolgozók fokozottabb oktatásának az eredménye. — A tamási vasútállomásról eddig 70 vagon cukorrépát szállítottak el, de még jelenleg is igen nagymeny- nyiség vár elszállításra. karítást és 25 kiló hulladékanyag bedolgozását vállalták. A cipész részleg dolgozói — a termelés terén teft vállalásukon kívül — műhely­tisztasági versenyre is kihívták a gumis részleg dolgozóit. Az ünnep előtti napokban a szövetkezet dol­gozóinak többsége vett részt a mun­kaidő lejárta után a műhelyek ki­takarításában, kimeszelésében. Tel­jesítették a dolgozók a többi válla­lásaikat is. — Tatarozták a kultúrotthont Varsád községben. A felhasznált anyag mintegy 1000 forintba ke­rült. A kőműves munkát társa­dalmi munkával végezték el. Ezen kívül mintegy 600 forintot fordítot­tak az üvegek vásárlására, hogy megjavíthassák a megrongálódott ablakokat. Jelenleg tervezik a kul­túrotthon bekerítését is. — A Juhépusztai Állami Gazda­ság csernyédi üzemegységéből na­ponta mintegy 1400 darab tojást szállítanak a fogyasztók részére. — Szajkovics László tamási la­kos, a Tamási Erdőgazdaság agro- nómusa ellen eljárás folyik, mert az idei farsangi mulatságon befolyt összegből több mint 3700 forintot elsikkasztott. Ezen kívül 11 hold il­letményfölddel kevesebbet adott ki az erdőgazdaság dolgozói számára, mint amennyi járt volna nekik, de az ezért járó munkadíjat is beszed­te. Ezáltal mintegy 1700 forinttal károsította meg a dolgozókat. — Befejezés előtt áll a Decs— Gyöngyös oldali kéttantermes álta­lános iskola és a mellette lévő kor­szerű nevelői lakás építése. Úgy tervezik, hogy ebben az iskolában január másodikén kezdik meg a ta­nítást; i — A község KISZ fiataljaiból­leány énekkar alakult Nagymányo- kon. Hermann Mária tanárnő irá­nyításával minden kedden próbát tartanak. — A hibridkukoricának nagy si­kere van Öcsény községben. Az idei tavaszon még úgy kellett „agitálni” a gazdákat, hogy hibridkukoricát vessenek. Özv. Péri Jánosné két holdon rakott a földbe hibridkuko­rica vetőmagot és holdanként 64 mázsa kukoricája termett. A jó ered mény láttán az őcsényi gazdáknak mintegy 60—70 százaléka már hib­ridkukorica vetőmagot akar vetni a következő évben. — Elhalasztották november 7-ről november 14-re a TIT pedagógiai előadássorozata keretében az „így majd szót fogad” című előadást. Ezt az előadást Csike Miklós gimná­ziumi tanár tartja. — Selyemzászlót adományoz a fá­cánkerti Vörös Hajnal Termelőszö­vetkezet tagsága a helyi Petőfi Sán­dor Úttörőcsapatnak. A zászlót a mai napon, november 7-én adják át ünnepélyes keretek között. — Harc községben 128 000 forintos költséggel végig kikövezték a Sió utcát. A községfejlesztési alapból 80 000 forintot fordítottak erre a célra, és a falu lakossága 48 009 fo­rint értékű társadalmi munkát vég­zett. Az állomás kicsi — de a feladatok nagyok Ünnepi műszak a Dunaföldvári Cipész KTSZ-ben így éltünk Szekszárdon »  RÉGI JŐ VIIÁGHÁM ff Egyik belli a másiknak nem vájja ki a szemét Több, mint tíz esztendőnek kellett eltelnie, hogy végre a Szekszárdon és Tolna megyében hullámzó bot­rány országos kivizsgálást is ered­ményezzen. 1938-ban az Új Nemze­dék két cikkben is foglalkozott a szekszárdi pénzügyi visszaélésekkel. Először ismertették, hogy különböző szabálytalanságok miatt két szek­szárdi lakos feljeléntést tett vitéz Vendel István polgármester ellen. Vitéz dr. Thuránszky László, akkori Tolna vármegyei főispán végére akart járni a dolognak s a belügy­minisztériumtól fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte. Később aztán ugyancsak az Üj Nemzedék már arról ad hírt, hogy a fegyelmi vizsgálatot lefolytatták, Az első vizsgálatot Suppán Géza dr. és Hódy József dr. miniszteri taná­csosok tíz évre visszamenőleg foly­tatták le Szekszárd város ügyvitelé­vel és vagyonkezelésével kapcsolat­ban. A belügyminiszter aztán az ügyek további részletes kivizsgálásá­val Veszprém vármegye fegyelmi bizottságát bízta meg. A továbbiak­ban így szól az újságcikk: »Papp Sándor dr. vizsgálóbiztos hónapokig tartó munka után most tartotta meg az ügyben a tárgya­lást. Az elsőfokú fegyelmi véghatá­rozatot egyhangúan hozta meg a fe­gyelmi bizottság és vitéz Vendel István polgármestert a következő fegyelmi vétségek elkövetésében mondta ki bűnösnek: »A város költségvetésének össze­állításánál felületesen járt el, a fel­merült szükségletek fedezéséről és előirányzatáról nem gondoskodott.« (Emlékszünk még rá mit mondott Vendel székfoglaló beszédében 1921. december 22-én? ... eredményeket csak úgy tudok felmutatni, ha első­sorban is a város anyagi helyzetét szilárdítom meg, illetve teherbíró­képességén javítok... Hát bizony ezt nem tette meg. Pedig szépen meg­ígérte.) De folytassuk az újságcik­ket. — »Nem gondoskodott a város tar­tozásainak törlesztéséről, a különbö­ző városi alapoknál felsőbb jóvá­hagyás nélkül hitelátrüházásokat eszközölt... A pénzügyi bizottság üléseiről nem vezetett jegyzőköny­vet, a pénztárvizsgálatot ritkán és felületesen végeztette. A pénztárnok és ellenőr személyében történt vál­tozás alkalmával az átadás nem tör­tént szabályszerűen.« A fegyelmi vétségek miatt vitéz Vendel István polgármestert Veszprém vármegye fegyelmi bízott sága rosszallással büntette. Az indo­kolás szerint a fegyelmi vizsgálat során olyan súlyos természetű fe­gyelmi vétségek, amelyek a szolgá­lattól való felmentés büntetését vonhatták volna maguk után, bizo­nyítást nem nyertek. A fegyelmi vizsgálat alkalmával több fegyelmi vétséget is megállapított a vizsgá­lat, de ezek a tízéves határidő el­teltével elévültek. A fegyelmi bizottság a büntetés kiszabásánál enyhítő körülménynek vette vitéz Vendel István vitéz ma­gatartását a világháborúban. (Nem tudni milyen hősies magatartást ta­núsított a háborúban Vendel Ist­ván, — lehet, hogy hősies volt, — az enyhe ítélet azonban minden bi­zonnyal elsősorban nem a háborús hőstettek jutalma volt, annál in­kább jutalmazása annak, hogy a Ta­nácsköztársaság idején Vendel ott döfte hátba a munkáshatalmat, ahol csak arra módja volt. Résztvett az ellenforradalmi eseményekben, min­denben segítő kezet nyújtott a fe­hérterrorista haramiáknak, testes- tül-lelkestül kiszolgálta véreskezű fővezérét.) A vizsgálat nyomán rosszallással »büntették« még Cs. Papp Jenő dr. városi tanácsos, polgármesterhelyet­test; Farkas Imre volt szekszárdi főmérnököt — elekor győri városi tanácsost — elévülés címén felmen­tették. Így történt. Nesze neked igazság, nesze nektek feljelentő szekszár­diak, akik orvoslást kerestetek jo­gos panaszaitokra. Furcsa indoklásokkal tűzdelték meg az enyhe büntetést tartalmazó határozatot. Vendel István világ­háborús hőstetteiről már szóltunk, de furcsálható az elévülés figyelem- bevétele is. Tény az, hogy a törvény valóban lehetővé teszi, hogy bizo­nyos idő eltelte után már az elévü­lés miatt, büntetés't ne szabjanak ki elkövetett hanyagságokra, bűntet­tekre. Nyilván a szekszárdi pana­misták »szabálytalanságai« is azok közé sorolhatók, amely dolgok el­évülnek. De mindenáron ki kíván­kozik a kérdés: Miért csak ekkor, tíz esztendő után indítottak vizsgálatot a szekszárdi panamák ügyében? Hiszen nem ez volt az első feljelen­tés, nem ekkor lett tudottá, hogy a csatornázásnál, az aszfaltozásnál, a Séd-patak rendezésénél néminemű »szabálytalanságok« történtek. Igen- ám, de ha nem telik el tíz esztendő, akkor súlyosabb büntetést kell ki­szabni. Ezt pedig a belügyminiszter nem akarta.- Egy elegáns mozdulat­tal átsiklott a vizsgálat olyan dol­gokon is, mint például: bizonyos Balatoni nevű közgyám elsikkasztot­ta az árvák pénzét. De még hosszan lehetpe sorolni Szekszárd vezetőinek »áldásos« tevékenységét. Ehelyett inkább vonjuk le a vizsgálat tanul­ságát: Holló a hollónak nem vájja ki a szemét. * Legközelebb: A németek küldik Tolnába, •— a Magyar Élet Pártja jelöli képviselőnek.

Next

/
Thumbnails
Contents