Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

1958 november 30. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG i Készen n tűz ellen... Az üzletJ mint a község életének a tükre — Törzsőrmester elvtárs, az üzem turbinahelyiségében tűz keletkezett. Vízszerző hely a kazánház előtti kút, a négyszázas fecskendővel szerelj!... — hangzik a parancs és a követke­ző pillanatban már el is tűnt Darab Zoltán tűzoltó törzsőrmester. Meg­nézzük az órát: 16 óra 09 perc a pontos idő. Ahogy az üzembe érünk, egymás után hallgatnak el a zúgó motorok, két overallos munkásnő szalad át a szárítóhelyiségen, a kenderturbina már áll, mint katonák a puskát, úgy irányítják a munkásasszonyok, leá­nyok a gázoltók lövőkéit a »tűz« he­lyére, amit itt most piros zászló jelez. Még két perc sem telt el, de már mindenki elfoglalta a helyét, kezükben gázoltó, vagy vödör — ki­nek mi a beosztása — a motorokat, villamosberendezéseket ugyanis nem szabad vízzel oltani, csak gázoltóval. Támadják a tüzet, védik a többi gépet, anyagot. Az ajtó felől tömlőt gurítanak be és pár pillanat múlva már felberreg a négyszázas szivattyú motorja. Az óra mutatója négy per­cet haladt előre. Az üzemi tűzoltóparancsnok je­lent: — Főhadnagy elvtárs, jelentem a parancsot végrehajtottuk. Az üzemi önkéntes tűzoltók az oltókészülékek­kel a tűz eloltására felálltak. Az üzemi hivatásos tűzoltók a négyszá­Helyesnek találom a vitaindítást, de csak akkor, ha abból tanulunk és levonjuk a következtetéseket, nem pedig vitatkozunk és utána marad minden a régiben. Egyik fő feladat lenne a népművelési munka centra­lizálása. Ez elvben meg is van, de a gyakorlatban másként néz ki. Helyes, hogy a megyei tanács nép­művelési csoportjához be kell jelen­teni minden színdarabot a betanu­lás előtt. Az engedélyt a megye adja, de erről viszont a járás nem tud semmit. Hogyan ellenőrizzen a já­rási apparátus, ha nem tudja mire készülnek a csoportok? Szerintem az lenne a helyes, ha a megye értesí­tené a járást, hogy ennek a szerv­nek engedélyeztem a következő színmű betanulását. A járási- szervek ellenőrizzék a próbákat és bemuta­tás előtt, illetve turnézás előtt ér­tesítse a megyei népművelési cso­portot a tapasztalatokról és csak en­nek alapján adja ki a megyei nép­művelési csoport az engedélyt a darab vidéken való bemutatására. A községekből bejövő kartársak­nak nem győzzük eléggé ajánlani az új színműveket, persze csak aján­lani tudjuk, mert színműveink vala­hol Szekszárdon porosodnak. Ugyan­is egy rendelkezésre be kellett adni a megyei könyvtárnál létesítendő kölcsönzőnek és ha valaki Lengyelen vagy Murgán színdarabot akar be­tanulni, menjen Szekszárdra és kér­jen onnan. Mennyivel könnyebb volt a járási székhelyről kérni, ahol majdnem minden héten megfordul a községi kultúrotthon igazgató. Még egy szerencséjük van a bonyhádi já­rás nevelőinek, hogy volt annyi eszem és nem adtam be minden szín­darabot és így Bonyhádon is hozzá­juthatnak. Helyes lenne, ha egy-egy jó mű­sort a megyei népművelési csoport is propagálna. Merem állítani, hogy a Fáklyaláng, Földindulás, Szélvihar, stb. darabok nagyobb megértésre találnának, ha felülről is segítené­nek. Nem történt volna meg az, hogy például a Földindulás című darab Szekszárdon és Sárközben el­maradt az érdeklődés hiányában. Szándékosan hagytam a végére a ..maszek” társulatok kérdését. Nem megengedhető a jövőben, hogy szívre való hivatkozással olyan brigádok kapjanak engedélyt, melyek csak le­járatják a színjátszást ízléstelen és színvonaltalan játékukkal. Értem ezalatt a „Férjek papucsban”, az úgynevezett „Csortos” együttes, „Fekete Péter” stb. társulatokat. Ezek nemcsak, hogy nívótlan és íz­léstelen műsort mutatnak be, hanem még szemtelenek is, mert nem egy községben valósággal kiharcolták, zas fecskendőt két sugárral megsze­relték. Kérem a további parancsot. — Munkát tovább folytatni. Négy perc telt el a riadó elrende­lése óta és az egész gyár már talpon áll a tűz eloltására. Még a tűzoltó szobában is készenlétben áll a két egészségügyi beosztott,, hogy elsőse­gélyben részesítse azt, ,aki esetleg oltás közben megsérül. De még ez sem minden ,— mondja Darab elvtárs —, mert ha tényleg tűz lenne, akkor mostanáig már megtörtént volna a közelben lévő állami tűzoltóságok értesítése is te­lefonon. — És mutatja az üzem fa­lán a táblát, ahol fel van tüntetve, kinek mi a kötelessége, többek közt a vidéki tűzoltóegységek értesítése. — Ez a kis gyakorlat — mondja dr. Arany Sándor elvtárs, a Könnyű­ipari Minisztérium Rostipari Igaz­gatóságának tűzrendészeti szakértő­je — része annak a felülvizsgálat­nak, amit most végzünk a vállalat telepein, hogy megállapítsuk, milyen a kendergyárak tűzvédelmi felké­szültsége. Mert bizony ebben az iparágban, ahol ilyen gyúlékony anyaggal dolgoznak, a legveszedel­mesebb ellenség a tűz. Elég egy kis szikra, hogy lángralobbanjon a ken- derkóró, ami száraz állapotban szin­te puskaporszerűen ég. — Megelé­gedéssel tapasztaltuk — teszi hozzá az osztályparancsnokság kiküldötte, hogy sokat fejlődött a kendergyárak hogy a kultúrotthonoknak járó te­remdíjat engedjék el, mert kevesel- ték a bevételt. Az ilyen „művészen:” kárára vannak a műkedvelőknek is. Több helyen arra hivatkoztak kul­túrotthon igazgatóink, hogy azért nincs közönség, mert az előbb emlí­tett brigádok után már fél a közön­ség. Persze az ilyén műsorokért mi is felelősek vagyunk. Mert ha nem fogadjuk őket, úgy kénytelenek lesz­nek odébb állni. Befejezésül: legyünk következete­sek és ne aszerint bíráljuk el adunk-e engedélyt a tájoláshoz valamelyik csoportnak, hogy milyen lábbal ítél­tünk fel, hanem győződjünk meg a darab jó, vagy rossz voltáról. Ha a megyei népművelési csoportnak nincs ideje megnézni a darabot, úgy bízza meg a járási funkcionáriuso­kat és ha a darab valóban érdemes a bemutatásra, úgy segítsük, hogy az sok helyen bemutatásra kerül­hessen. Major Mátyás kultúrházigazgató, Bonyhád. A TÉLI TALAJA? «KÁKRÖL A talajmuvelés télen, a téli hóna­pokban általában szünetel. Az ősszel felszántott talajban a munkát a ter­mészet tovább folytatja és a fagy hatására a +',''’^an kémiai és fizi­kai változások történnek. Ezek a vál­tozások elősegítik a talaj tápanya­gokban való gazdagodását, az oldha­tatlan anyagokat oldhatóvá teszik. A fizikai változás a fagy porlasztó hatása. Ennek következtében úgy alakul át a télen átfagyott szántás, hogy tavasszal azonnal vethető lesz. Ugyanakkor a fel nem szántott ta­lajban éppen azért, mert a talaj túlzottan tömött, levegőtlen, a fagy nem tud ilyen előnyös munkát vé­gezni. Ezért, ha bármi okból el is marad az őszi mélyszántás elvégzése, ha a decemberi időjárás lehetővé teszi, feltétlenül végezzük el, mert ez a munka még mindig sokkal elő­nyösebb, mint ha a szántást a ta­vaszi hónapokra hagyjuk. Itt azon­ban különösen ügyelni kell a szántás minőségére, mert a fagyott talajon tökéletlen lehet a forgatás, túl ned­ves talajon pedig elrontjuk a talaj szerkezetét. tűzrendészete az elmúlt évekhez vi­szonyítva. így tudom meg, hogy a gyárak, ból sorra tűnnek el — itt Dunaföld- váron is — a tűzveszélyes faépüle­tek, pajták, helyükbe tűzbiztos, vas­vázas raktárakat, tárolókat építenek, ahol már csak a benne tárolt anyag gyúlékony, az épületek anyaga nem. A kenderkazlak között huszonnégy helyen van tűzcsap, ahova tűz ese­tén csak a tömlőket és sugárcsöve­ket kell felszerelni, megindítani az üzemben a Wortington-szivattyút és máris lehet oltani. Két helyen, a Ba- rotai-dűlőben és a Fok-pataknál kis szertárat építettek az idén, mind­egyikben megfelelő tűzoltófelszere­lés áll készenlétben. De ami a leg­fontosabb, hogy nemcsak a hivatá­sos tűzoltókra lehet számítani, ha­nem az önkéntes tűzoltókra is, az idén alakult meg az önkéntes tűzol­tó testület a gyárban. Előírás szerint műszakonként hét-hét önkéntes tűz­oltót kellene tartani, de itt az ön­kéntesek létszáma ennek több, mint kétszerese, huszonkilenc. Ami pedig a gyorsaságot illeti, az önkéntes tűz oltók nem sokkal maradnak le a sze­relésben a hivatásosoktól. De fel van készítve a tűzoltásra az egész gyár, minden dolgozó. Mert riasztottak itt a pozdorjalemez üzemben is. Először az üzem dolgozói »támadták meg« a »tüzet«. Egy percre rá jött a turbi­nától is — vödrökkel, gázoltókkal a segítség, újabb egy perc múlva itt voltak a motorfecskendővel a hiva­tásosok is. — Volt-e tűzeset az idén? — A megye négy kendergyárában komoly tűzkár nem volt. Tavaly itt Földváron a villám felgyújtott egy kazlat, az idén egy alkalommal a vontató kipuffogócsövéből kipattanó szikra meggyújtott egy kenderbálát. A pótkocsin lévő munkások — volt köztük önkéntes tűzoltó is -— azon­nal szétdobálták a bálákat, gázol­tókkal pillanatok alatt eloltották az égő bálát. A kár mindössze ötven forint volt. A felülvizsgáló bizottság elégedett az eredménnyel. Persze, vannak még hiányosságok is, mert a tűzrendészet olyan dolog, hogy teljesen tökéletes sohasem lehet. Olyan, hogy tovább ne lehetne javítani. Most is jegyző­könyvbe veszik a hibákat, mint pél­dául azt, hogy a kazlak között »ki­sátorozott« száradó ázottkóró van, ami egyik kazaltól a másikig átve­zetheti a tüzet, nem megfelelő a gaztalanítás, meg egy-két egyéb ap­ró hiányosság, de biztos, hogy az üzem tűzoltói — együtt az önkénte­sekkel és a gyár összes dolgozójával — tovább tökéletesítik a gyár épü­leteinek, berendezéseinek* anyagai­nak tűzvédelmét. Földjeinket még a téli hónapokban sem szabad magukra hagyni. Tala­jainkat a téli időszakban is állandóan figyelni kell. Ebben az időszakban sem szabad elfeledkezni arról, hogy termésünk sorsát legtöbbször a csa­padék, a víz dönti el. Ezért legfon­tosabb feladatunk, hogy minél több nedvességet gyűjtsünk össze a nyári hónapokra, hogy növényeink a nyári kritikus időszakot átvészelhessék. Ugyanakkor gondosan ügyelni kell arra, hogy minden talajrombolásnak elejét vegyük és az elfolyást, a víz­nek mélyebb helyekre való össze­gyűlését megakadályozzuk. ÉSSZERŰ-E A KUKORICASZÁRAT LESZÁNTANI Napjainkban elég vitatott szakkér-: dés, hogy mit tegyenek a gazdák a be nem silózott, száraz kukoricakó- róval. Többen az elégetés helyett a leszántást tartják jónak, megfelelő­nek. Agronőmusok véleménye sze­rint a kukoricaszár leszántása csak abban az esetben juttat szerves anya got a talajba, ha azt szecskázzák, holdanként a kukoricaszár tetejére 50—60 kiló pétisót szórnak. így is­tállótrágyának megfelelő szerves­Van itt oz üzletben minden. A világvevő rádiótól a lecsókonzer- vig, a cinkbádog mosóteknőtől a legújabb divatú, keresztbecsíkos férfiingig. Délután, nem sokkal a nyitás után még gyér a forgalom. Egy idős néni vásárol egy liter petró­leumot, egy kisfiú lámpaüveget hoz vissza, nem jót vásároltak, otthon derült ki, hogy nem ötös, hanem kilences nagyságú kell. Egy asszony a fia részére vásárol in­get, de nem tudja pontosan, hányas nyakbőségű kell. — Erős a gyerek, 14 éves és már negyvenhármas cipő kell neki... — Akkor a harminchetes ing biztos, nem jó neki. Annak kell legalább harminckilences... Végül csak megtörténik a vá­sárlás. — Mindig ilyen kevés a]vásárló? — kérdezem. — Szó se róla. Szombati napon kellene jönni, amikor megjönnek Sztálinvárosból, Komlóról, meg a jóég tudja honnan nem... Innen, Dunakömlődröl nagyon sokan dol­goznak az ország különböző ré­szein. Sokan csak szombaton jön­nek haza, és akkor hozzák a pénzt. Minden hónap tizediké—tizenkét- tedike, aztán 28-a és másodiké körül növekszik meg a forgalom — magyarázza Tóth József, a fia­tal eladó. — VoZí már arra eset, hogy egyetlen napon tízezer forin­tos forgalmunk volt. De havonta átlagosan megvan a 140 000 forin­tos forgalom. — De azért, ha valaki nagyobb bevásárlást akar, inkább Paksra megy be? — Nem mondhatnám. Olyan jó az áruellátás, hogy ami Pakson van az üzletekben, azt megtalálja itt is. A beszélgetés során sok min­dent elmondanak a község életé­ről a bolt dolgozói, főleg az asz- szanyok, Vaszkó Péterné és Péger Ferencné. Kiderül, hogy az üzlet valósággal hírközpont. Tudják hány esküvő volt, vagy lesz a — ÜGYELETES ORVOS 1958. no vember 30-án dr. Scherer Sándor Szekszárd, Beloiannisz u. 27. Tele­fon száma: 26—88. — VÖRÖSMARTY irodalmi estet és klubavató ünnepséget rendezett tegnap este fél 7 órai kezdettel a Bonyhádi Vörösmarty Mihály kö­zépiskolai fiú kollégium ifjúsága. — HAVONTA ÁTLAGOSAN 140 000 forintos forgalmat bonyolít le anyagot juttathatunk a talajba. De ha a kukoricaszárat egészben, a ba­rázdákba rakva szántjuk le, nem éri el a kívánt hatást, sőt előfordulhat, hogy a tavaszig nem korhad el a ta­lajban, ami megnehezíti az egész évi talajművelést. NEM MINDEN BORFAJTA UTÁN EGYFORMA A BOR FORGALMI ADÓJA Több szőlősgazda fordult hozzánk olyan kérdéssel, hogy a saját részére megtartott bor után mennyi adót kell fizetni. Az érdekelteknek közöl­jük, hogy ez különböző lehet. Az a tudat, hogy a bor forgalmi adója minden borfajtánál azonos — téve­désen alapszik. Az úgynevezett szokványminőségi bor adója lite­renként 4 forint, a minőségi bor adója pedig literenként 4.80 forint. Ezzel kapcsolatban a pénzügyőrség, vagy az illetékes tanács adóügyi cso­portja mindenkor bővebb felvilágo­sítással szolgál. ŰJ KIADÁSÚ SZAKKÖNYV Erdélyi—Konkoly: Növényvédő­szereink. A könyv részletesen ismer­teti a legújabb növényvédőszereket és anyagokat, a gomba- és rovarölő szerek fizikai és kémiai sajátossá­gait, alkalmazásuk területét és mód­ját a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben. Ezen a héten Tolna megye terü­letén országos állat- és kirakodó- vásár nem lesz. községben — hiszen ott vásárol­ják az ajándékokat. És ha valaki aki eddig petróleumot vásárolt, most villanyégőt kér — igazán nem nehéz kitalálni —•, nemrég vezettette be a villanyt. Elmondják, hogy az utóbbi he­tekben négy esküvő volt, ebből kettő tsz-fiataloké. Az egyik menyasszony például három kony­hai mérleget kapott és öt éjjeli­szekrény-lámpát, egy másiknak pe dig négy zsirosbödönt vettek nász­ajándékba. A két tsz-lakodalomra 4 paplamt is vásároltak ajándék­nak. — Most milyen árufélék a leg­keresettebbek? — Általában a téli holmik, a meleg alsóruhák, s az élelmiszer- konzervek. Keresett a lecsó, a kü­lönböző befőttek. A parasztasszo­nyok közül is sokan belátják, nem érdemes vesződni, költségeskedni a befőzéssel. Az üzletben megkap- ■ják, ráadásul olcsón. — És melyek azok, amelyek már kezdenek kimenni a divatból? — Például a néprádió. Aki ma­napság rádiót vesz, már csak a drágább, világvevő készüléket ke­resi. Aztán a petróleumból is egy­re kevesebb fogy. Nemrég kap­csoltak be az áramellátásba, ez vagy harminc házat érint, ennyi­vel csökkent a petróleumfogyasz­tók száma. — Most, az ünnepek előtt ismét nagyobb forgalom várható — új­ságolja Péger Ferenc üzletvezető. — A termelőszövetkezetnél meg­lesz a zárszámadás, és sok tsz-tag vásárol be, és általában mindenki nagyobb bevásárlást végez az ün­nepek előtt. Nemrég jártam pél­dául Csehszlovákiában, hasonló nagyságú községben, mint Duna- kömlőd. Mint kereskedő, termé­szetesen érdeklődtem, hogy ott mi­lyen forgalom van, milyen az áru­ellátás az üzletben. És elmondha­tom. nem vagyunk semmivel sem hátrább, mint ők, ott is hasonló szinten van az áruforgalom, az áruellátás, mint nálunk. a dunakömlődi földművesszövetke­zeti bolt. — LUXEMBURGBAN, a borter­melők nemzetközi kongresszusán a német küldöttség javasolta, hogy az Interpol mintájára létesítsenek nem zetközi rendőrséget, amely közpon­tilag üldözné a borhamisítókat és nyilvántartásba venné az ilyen bű­nök elkövetőit. A nemzetközi rend­őri szervezet kölcsönösen segítené egymást a borhamisítók »átkos faj- zatának« felkutatásában. — SZAVALÖVERSENYT rende­zett tegnap délután 5 órai kezdettel Babits Mihály születésének 75. év­fordulója alkalmából a szekszárdi Bezerédj István Közgazdasági Tech­nikum Önképzőköre. — HÁZASOK BÁLJÁT rendeztek a közelmúltban Faddon. A múlássá gon, melyen csak nős férfiak és fér­jes asszonyok jelenhettek meg, igen jó hangulat uralkodott, s csak a fia­talok bosszankodtak, előttük zárva volt a bálterem ajtaja. — AZ ELMÚLT HÉT SZERDÁ­JÁN tartotta első ülését Szekszár­don az újjáválasztott városi Vörös- kereszt elnöksége. Az elnökség tag­jai kidolgozták és (megvitatták a kö­vetkező évi munkatervet,I melyben nemcsak egészségügyi problémák­kal, hanem a tagság és a lakosság egyéb irányú nevelésével is kívánnak foglalkozni. — 250 000 FORINT megtakarítást ajánlottak fel a kormány takarékos- sági felhívására a dombóvári fűtő­ház KISZ fiataljai. Felajánlásukat a fiatalok már túlteljesítették, 548 618 forintot takarítottak meg. — HIBAIGAZÍTÁS: Lapunk 1958. november 28-i számában a 4. olda­lon a Szekszárdi Sütőipari Vállalat hirdetése helyesen így hangzik: »A Szekszárdi Sütőipari Vállalat a la­kosság szolgálatában. Bérsütéseket vállalunk«. Hozzászólás Czank Józsefnek a kulturális évad feladatairól szóló cikkéhez B. I. hírek

Next

/
Thumbnails
Contents