Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-28 / 281. szám
TOLNA MEGYF* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TANÁCSOK* III. évfolyam, 281. szám. ARA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 november 28. Felkészült o kereskedelem a téli idényre A kereskedelmi apparátus felkészült a téli idényre. A közeljövőben várható a sertésvágási szezon megindulása és ez, mint minden évben, az idén is nagy feladat elé állítja a kereskedelmi szerveket. A szokottnál sokkal nagyobb mennyiségű sóra és egyéb olyan árucikkre van szükség, amelyek nélkülözhetetlenek a sertésvágásnál. Jelenleg mintegy 5300 métermázsa só, 550 mázsa rizs van az elosztó raktárakban, s igen nagy- mennyiségű fűszerpaprika és egyéb olyan fűszerféleség áll rendelkezésre, amelyek nélkülözhetetlenek a sertésvágásnál. Ezekből a cikkekből előreláthatólag ki tudja elégíteni a kereskedelem a növekvő igényeket. . * A Télapó és a karácsonyi ünnepekre is felkészült a kereskedelem. Mintegy 1700 mázsa cukor, több száz mázsa zsír, mintegy 2500 mázsa finomliszt áll jelenleg rendelkezésre, de a készletek a vá'áriás arányában rendszeresen kiegészülnek. Az üzletekben már mindenütt megjelentek a különböző Télapó készítmények stb. A szaloncukor is megjelent az üzletekben. A karácsonyi szaloncukor-szükségletet a kereskedelem teljes egészében biztosítani tudja a mintegy 17 vagonos készletéből. Intézkedések történtek a karácsonyi fenyőfa-vásárlók igényeinek kielégítésére is. Több ezer folyóméter fenyőfa kerül forgalomba és előreláthatólag ebből sem lesz hiány. Átmenetileg helyenként nem lehetett kellő mennyiségű sütőport, szódabikarbónát és egyéb hasonló cikket kapni. Ezeket a cikkféleségeket a kereskedelem a főszezonra teljes egészében biztosítani tudja. Szervezett intézkedéssel tették biztonságossá a megnövekedett tej-, tejtermék- és vajigények kielégítését. * Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagy gondot fordítottak az illetékes kereskedelmi szervek a burgonya, valamint a különböző zöldségféleségek biztosítására a téli időszakra. E területen mindenekelőtt a földművesszövetkezetek végeznek nagy munkát. A földművesszövetkezetek több ezer mázsa burgonyát, több mint ezer mázsa vöröshagymát, hasonló mennyiségű káposztát, 70 mázsa kalarábét, több mint 300 mázsa sá-garépát, mintegy 120 mázsa gyökeret, 75 mázsa céklát, 57 mázsa fokhagymát tárolnak. A helyi erők felhasználásával nagy- mennyiségű savanyúságot is tárolnak a földművesszövetke eteknél. A földművesszövetkezetek közel 600 mázsa uborkát tartósítottak, 320 mázsa vegyes savanyúságot, 360 mázsa savanyúpaprikát és 2000 mázsa savanyúkáposztát készítettek. A téli gyümölcsszükséglet biztosítása érdekében mintegy 2000 mázsa almát is tárolnak a különböző raktározó helyiségekben. * Az illetékes kereskedelmi szakemberek véleménye szerint némi eredménye már tapasztalható az alkoholizmus elleni küzdelemnek. Ez a megyei tanács kereskedelmi osztályának tájékoztatója alapján többek között abban is lemérhető, hogy új arányok vannak kialakulóban a vendéglátó helyek étel- és italforgalma között. Például a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat összforgalmából a szeszesital-forgalom részesedése 74 százalékról 65 százalékra csökkent, az ételforga'om pe ig 23 százalékról 27 százalékra emelkedett. Ugyanakkor mintegy 2 százalékkal növekedett a cukrászsütemények forgalma is. Az emberek tehát viszonylag kevesebb szeszesitalt fogyasztanak, mint ezelőtt. Á MAI SZÁMBAN: A szovjet kormány jegyzékei a berlini kérdésről (2. old.) Asszonyoknak — lányoknak (3. old.) PHRTIZÁNKA (5. old.) „Hz élelmiszerboltok vasárnapi nyltvatartásáiéi (6. old.) a Hruscsovr,sa j tóértekezlete Moszkva: (TASZSZ) Csütörtökön délután 16 órakor' a Kremlben szovjet és külföldi újságírók számára sajtóértekezlet volt. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormány feje válaszolt az újságírók kérdéseire a szovjet kormánynak a berlini kérdésre vonatkozó jegyzékével kap csolatban. Az aparhanti Március 15 Tsz-ben 58 forint 10 fillér jutott egy munkaegységre Ma kezdik üléseiket az újonnan megválasztott tanácsok Az aparhanti Március 15 Termelőszövetkezetet évek óta úgy emlegetik a megyében, mint az egyik legjobb közös gazdaságot. Nem is alaptalanul, hiszen tavaly is ez a termelőszövetkezet osztott a megyében legtöbbet, 71 forint 76 fi lért egy-egy munkaegységre. Ehhez persze hozzátartozott az is, hogy tavaly jó termés volt. Az idén kevesebbet teremtek a földek, de az okosan gazdálkodó Március 15 Tsz tagjai így is megtalálták számításukat... Az 1957—58-as gazdasági év zárszámadó közgyűlését a legutóbbi szombaton tartották Aparhanton. Eszerint a Március 15 Tsz-ben 53 forint 10 fillér jutott egy munkaegységre. Ebből 30 forintot készpénzben kaptak a tagok, a többit pedig terményben. Ez — az idei terméseredmények alapján — jónak mondható. Általában ugyanis 300 munkaegysége volt egy tagnak, ami azt jelenti, hogy — a háztáji gazdaságon kívül — átlagban 16 000 forintot kitevő termény és készpénz jutott mindenkinek a közösből. Természetesen vannak olyan családok is a szövetkezetben, akik ennek háromszorosát kapták, évi jövedelmük eléri, sőt meghaladja a jól gazdálkodó középparasztok évi jövedelmét. Heidecker János és családja 886 munkaegységre 46 958 forintot, illetve ennyi pénzt kitevő terményt kapott. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az aparhanti Március 15 Tsz tagjai miért oszthattak az idén is 20—30 százalékkal többet, mint a megye hasonló gazdasági adottságokkal rendelkező termelőszövetkezetei. Azért, mert ésszerűen gazdálkodnak, kihasználják a nagyüzem adta gazdasági lehetőségeket, s úgy szintén a kormánybiztosította törvényes lehetőségeket is. A már jól ismert 3004-es számú kormányrendelet biztosította lehetőségek kihasználása például 143 000 forinttal emelte meg az évi bevételt. Az egy munkaegység értéke ebből kifolyólag.^ pontosan 12 forinttal emelkedett. A gazdálkodásnak ezt a módszerét minden szövetkezetben érdemes lenne és kellene is követni. Az aparhanti Március 15 Tsz-ben legtöbbet a lucernamag-terrrelés jövedelmezett az idén. Ily módon 13 hold föld 120 000 forint hasznot hozott. Ezt nem osztották szét, hanem a gazdaság fejlesztésére fordították; Ezt az évvégi mérleg mutatja, mi szerint 138 000 forinttal gyarapodott a szövetkezet közös vagyona. Az alapszabálynak megfe’elően a jövedelemből tartalékoltak is. Sőt, 48 000 forintot azért tettek félre, ha netán olyan tagok lépnek be évközben, ak'knek szükségük lesz kenyérre, va^y pénzre, tudjon adni a szövetkezet, vagy ha valamelyik régi tagnak nagyobb pénzösszegre lesz szüksége, azt a szövetkezetből megkaphassa. Ezt a példát is érdemes követni. Befejezésül fontosnak tartjuk még megemlíteni, hogy termelési értékben az idei jövedelem magasabb a tavalyinál. Vagyis, míg tavaly 939 000 forintot osztottak ki, addig az idén 643 000 forintot. Hogy mégis kevesebb jutott egy munkaegységre, annak az a magyarázata, hogy 1956-ban a közösben egész té- 'en át nem dolgozott a tagság, s így '900 munkaegység gyűlt össze november elsejéig. Ellenben az elmúlt 'élen mindenki dolgozott, a részesedést 12 078 munkaegységre kellett zétosztani. Néni Ipsnnívésfetl kiállítás Siekszírdon A megyei tanács művelődésügyi isztálya és a Tudományos Ismereterjesztő Társulat megyei szervezete iecember 5—12-ig népi iparmúvé- -zeti kiállítást rendez a Moziüzemi Vállalat kultúrtermében. A megrendezendő kiállításon “észtvesznek alkotásaikkal megyénk legkiválóbb faragó és keramikus népművészei, akiknek munkái a brüsszeli világkiállításon is -zerepeltek. A kiállítás minden nap 3—13 és 14—18 óráig lesz nyitva. « Munkásőrök — színjátszók Új „csoda“ a váraljai határban Bonyhádnn a járási művelődési ház »színjátszói és a munkásőrség tagjai közös színdarab bemutatását tervezik. A szereplők és a vezetők úgy határoztak, hogy Urbán Ernő Szélvihar című drámáját mutatják be, amely az 1956-os ellenforradalom napjaiban játszódik egy terme lőszövetkezetben. A dráma bemuta tásánoz hat szereplőt a munkásőrség, hat szereplőt pedig a művelődési ház színjátszó csoportja biz tosít. A munkásőrök közül többel között Gál Antal, Gál Antalné, Gyui kovics Lajos és Szabó János, a mű velődési ház színjátszói közül Kovács Péter, Balanyi Sándornál c vál laltak szerepet. A nagy érdeklődés- sei várt bemutatóra előreláthatólag még a tél folyamán sor kerül. Az útmenti eperfákon unár csak imitt-amott lenget a szél egy- egy megsárgult falevelet, ami jelzi, hogy rohamos léptekkel közeledik a tél. A határ képe mégis azt tanúsítja, hogy a földek művelőinek sok munkát kell még elvégezni a rossz idő beállta előtt Tengernyi kukoricakóró-táblák vár nak betakarításra, kisebb-nagyobb parcellák »sóvárognak« az eke után, hogy a télen minél több csapadékot tárolhassanak. A munka megy is. Lépten-nyomon találkozik az ember pöfékelő traktorokkal, ekét vontató lovakkal, szorgoskodó emberekkel. Mindaz hozzátartozik ilyenkor a határ képéhez. De az már korántsem természetes, hogy egyetlen ember munkája nyomán naponta »tűnnek« el ku- koricakóró-táblák a földekről. Erről. mint új »csodáról« beszélnek a váraljaiak. Pedig manapság már nem ritka a »csoda« a mezőgazdaságban sem, hogy a nagytáblákon masinával megjelenik egy ember, s a gép segítségével 10—15 ember munkáját végzi el egy nap. Ez történt most is. Berkecz János, a bonyhádi gépállomás traktorosai 55 lóerős géppel járvasilózót huzat, amely lekaszálja és egyúttal ízekre szaggatja a kukoricaszárat. Ehhez a munkához egyetlen ember kell, aki a gépet ve- zeti^Naponta 5—6 holdról takarítja le a kukoricaszárat, amit különben tíz ember végezne el. Ez- idő szerint a váraljai Alkotmány Tsz-nek dolgozik a gép. A tagok nem győznek hálálkodni a segítségért, mert ha nincs ez a »csodaK masina, akkor bizony a kukoricaszár alighanem a lábán várja meg a tavaszt, mert a szövetkezetben kevés a munkaerő. T'e így megoldódik minden. Az egyik trak toros levágja a kukoricaszárat, a másik huzatja a műtrágyaszórót, amely az apróra vágott kukoricaszárat megtrágyázza, s jön a harmadik, traktoros, aki azonnal elvégzi a mélyszántást, ahol jövő ilyenkor lucematáblája lesz a sző vetkezetnek. A »csodagép«, — melyet a Német Demokratikus Köztársaságban szerkesztettek, — egy hónap alatt ismert lett a bonyhádi járásban. Brückner Ferenc, a gépállomás igazgatója mostanában az utcára sem mehet ki úgy, hogy lépten-nyomon meg ne állítanák, még egyéni parasztok is, hogy szeretnék igénybevenni a kukori- caszárvágó gépet. A minap például tíz dolgozó paraszt jelentkezett a gépállomásnál azzal, hogy egymás mellett van a földjük, vágják le róla a kukoricaszárat. De nem jártak sikerrel, mert ebből a gépből egyetlenegy van a gépállomáson (ezzel együtt pedia mindössze kettő a megyében), s előbb a termelőszövetkezetekben kell elvégezni a munkát. Jövőre egész biztosan már több is lesz belőle, s valószínű akkor ez már nem lesz »csoda.« De nincs kizárva, hogy megjelenik a földeken egy újabb »csoda« masina, amely eddig újabb fizikai munkától men ti meg a mezőgazdaság dolgozóit. Manapság, a szputnyikok korában, egyre inkább természetes lesz, hogy a mezőgazdaságban is gép helyettesíti az ember munkáját. MOLNÁR lászlóné Tolna megyében november 28-át pénteken kezd k az ú onnan megvá lasztott tanács ik első üléseik meg tartását. Ezeken az üléseken vá lasztják meg a végrehajtó bizottsáj tag'ait. Pénteken a bonyhádi járás ban hat, a gyönki járásban négy, : paksi járásban három, a tamási já rásban pedig egy helyen tartanai községi tanácsülést. Ettől kezdv« naponta több községben tartanai tanácsülést.