Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-27 / 280. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGY ÉS, A : TANÁCSOK LAÉJ§M MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ül. évfolyam, 280. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1958 november 27. Megtartotta első ülését a november 16-án megválasztott országgyűlés Szerdán első ülésre összeült a november 16-án megválasztott ország- gyűlés. Az ülés iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Jóval 11 óra előtt benépesültek az üléstermet környező folyosók, ahol a régi és az új képviselők szívélyes beszélgetést folytattak, ismerkedtek egymással. Tizenegy órára megteltek a fényárban úszó ülésterem padjai. A karzaton üzemi, falusi, hivatali dolgozók foglaltak helyet. Tizenegy óra után néhány perccel nagy taps közben léptek az ülésterembe a párt és a kormány vezetői. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Dobi István beszéde Az ülést Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő beszéddel nyitotta meg: — Tisztelt országgyűlés! Az 1958 november 16-án megválasztott országgyűlés alakuló ülését megnyitom. Köszöntőm ebből az alkalomból az országgyűlés tagjait, népünk képviselőit, akiknek a Magyar Nép- köztársaság e legfőbb államhatalmi, Tolna megyei küldöttség részvételével pénteken állattenyésztési tapasztalatcsere Karcagon Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Mün- nich Ferenc, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Antos István, Benke Valéria, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschal Frigyes, Dögéi Imre, Kisházi •Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Révész Géza, dr. Sík Endre, Tausz János, Trautman Rezső minisz terek, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. törvényhozó testületében az elkövetkező négy évben megtisztelő feladata és kötelessége lesz az ország legfőbb ügyeinek irányítása. — Engedjék meg, hogy valameny- nyi képviselőtársam nevében erről a helyről mondjak őszinte köszönetét hazánk választópolgárainak, egész dolgozó népünknek azért a mélységes bizalomért. amelyet képviseNovember 28-án, pénteken Tolna megyei küldöttség utazik Karcagra, állattenyésztési tapasztalatcserére. A tapasztalatcserét a Földművelésügyi Minisztérium rendezi. A küldöttség — amelyben 20—25 termelőszövetkezeti elnök, agronó- mus és 10 közigazgatási dolgozó kép viseli a megyét* — pénteken reggel hat órakor indul útnak Szekszárd- ról külön autóbusszal. lóvé választásunk alkalmával kinyilvánított. Legyen a Hazafias Népfront jelöltjei iránt tanúsított kazalom kiapadhatatlan forrás és szakadatlan lelkesítő erő az ország- gyűlés minden tagja számára abban a felelősségteljes cs nemes munkában, amelyet népünk javára végeznie kell. — Népünknek a választáson megnyilvánult egyöntetű elhatározása és bizalma politikánk iránt — amely az országot történelmünk egyik legtragikusabb szakaszából is sikerrel vezette ki — bennünket, a nép valamennyi választott képviselőjét arra kötelez, hogy szeretett hazánk felvirágoztatását, népünk gazdagabb és boldogabb jövőjét szolgáló törvényeket alkossunk. — Hassa át a nép minden képviselőjének tevékenységét — együtt és külön — a munkások és parasztok szövetsége erősítésérek, a népi hatalom szolgálatának felemelő tudata. Szolgálja az országgyűlés törvényhozó munkája megbízatásának utolsó órájáig a nép és vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány egységének és kölcsönös bizalmának további elmélyülését, drága hazánk előrehaladását a béke és a szocializmus útján.-/E magasztos célokat szolgáló feladatok megvalósításához sok sikert kívánok az országgyűlés minden tagjának — fejezte be a jelenlevők nagy tapsa közben beszédét, majd javasolta, hogy korelnöknek (Folytatás a 2. olda’cn.) Harc a Nilus vízéért A 6500 km hosszú Nilus a Föld harmadik leghosszabb folyója. Vízgyűjtő területe 2 800 000 km!, azaz Afrika területének majdnem 10 százaléka. Forrásfolyója a Kagera. amely az Egyenlítő közelében ömlik a Victoria-tóba, ahonnan a Nilus fő ága Bahr el Dzsebel („Hegyi folyam”) néven folyik tovább. Baloldalról a Bahr el Ghazalt (Gazella folyó) veszi fel, amiután a Fehér-Nilus nevet kapja. A Nilus másik fő ága Abai néven Etiópia magas hegyei között ered, s a Tana tavon átfolyva a Kék-Nilus néven ismert. A Fehér és a Kék-Nilus Szudán fővárosánál, Khartumnál egyesülnek a Nílussá, miután közrefogták a Dzsezira (magyarul: sziget) világjelentőségű gyapottermő területét. Az Egyesült Arab Köztársaság egyiptomi tartományának Szudánnak sivatagjaiban, amelyek alig ismernek esőt, a Nilus vize a gazdasági élet döntő tényezője. A Nilus vizének öntözésre való felhasználása nélkül a folvó völgyében semmiféle mezőgazdasági tevékenység nem volna elképzelhető. Az ezideig használt primitív öntözési módszereket úiabban gátak és víztárolók énítésével akarják kibővíteni és korszerűsíteni. Az egyiptomi Aszuánnál a Szovjetunió 400 millió rubeles gazdasági kölesönének segítségével víztárolót és erőművet létesítenek; az egyiptomi ipar továbbfejlesztésének alapjául fog szolgálni. A Nilus felső folyása Szudán területére esik, mindennemű gátépítés a két országban a folyó vízhozamát kölcsönösen megváltoztatja. Ez az egyik oka az Egyesült Arab Köztársaság és Szudán közötti ellentéteknek és tárgyalásoknak. (Terra) A kommunizmus ♦ emberi közelsége A Szovjetunió Kommunista ** Pártjának tézisei jóllehet már majd két hete ismeretesek — s ezalatt a két hét alatt sok minden történt a világpolitikában — még mindig erősen foglalkoztatják a világközvéleményt. Igaza volt Hruscsov elvtársnak, aki a tézisek megjelenése előtt egyik beszédében kijelentette: a Szovjetunió hétéves terve meg fogja döbbenteni a világot. Hát megdöbbentette ! Persze más a mi megdöbbenésünk és más azok megdöbbenése, akik szemben állnak a kommunizmussal! Mindenesetre a nyugati propagandaszervek keserű szájízzel bár, de kénytelenek a tényeknek hangot adni. Főleg azzal foglalkoznak sokat, hogy a Szovjetunió 15 éves távlati tervében alapos közgazda- sági megalapozottsággal kidolgozta és bátran a világ elé tárta: miképpen fogja legyőzni az Amerikai Egyesült Államokat mind az ipar, mind a mezőgazdaság termelésének mennyiségét és az egy főre eső termelés mutatóját tekintve. A New York Times elismeri, hogy a Szovjetunió eddigi eredményei alapján — amit a tézisekben összefoglalva ugyancsak nyilvánosságra hoztak —, továbbá a termelés tervezett ütemű fejlődésével meg tudja valósítani a terveit. Ez a vezető amerikai újság a szovjet tervet reálisnak, a terv méreteit és céljait elérhetőnek tartja. A Monde című francia lap azért döbben meg, mert mint írja: „Most először jelölték meg pontosan azt az időpontot, amikor a szocializmus gazdaságilag legyőzi a kapitalizmust ... s átlépik a kommunizmus küszöbét...” A kommunizmus emberi közelségbe kerül. Eljött az ideje annak, amikor megfoghatóan : térben és időben, számokkal : mennyiségekkel és értékekkel tudjuk érzékelni a kommunizmust. A kommunizmusnak, mint: társadalmi-gazdasági formációnak fogalma sokkal közelebb került hozzánk — értelmünkhöz is, meg érzelmeinkhez is. N agyszerű dolog ez, hogy érzékszerveinkkel érzékeljük eszményeink kiteljesedését, a kommunizmus eszméinek: a marxizmus—leninizmusnak a diadalát a gyakorlatban. Meg kell mondani, nagyszerű érzés az is, hogy halljuk, olvassuk a nyugati világ először óvatos, majd fagyosan higgadt, de nem a szokásos gúnyos kommentárjait. Latolgatják az esélyeket, de nem tudnak kitérni a valóság megdöbbentő közelsége elől! Nagyszerű érzés, mert eddig a Nyugat egyszerűen legyintett a Szovjetuniónak s általában a szocializmusnak gazdasági eredményeire. S gúnyolódott! Még a szputnyikok fénye sem világította meg előttük a tényeket, még a szputnyikok égbe repülését is véletlennek és nem törvényszerű* nek tekintették. Most — a tizenötéves terv és ennek részét képező hétéves terv számharmóniája kezdi lekaparni szemükről a hályogot! Most persze már siránkoznak is. Egy New York-i lap írja: „Azok a szakembereink, akik ellátogattak a Szovjetunióba, évek óta könyörögnek az Egyesült Államoknak: figyeljen fel a szovjet termelés rendkívüli emelkedésére. Könyörgő szavuk azonban éveken át süket fülekre talált. Szinte hazafiatlan dolognak minősült, ha valaki csak célzott is arra, hogy a Szovjetunió valaha is komolyan versenyre hívhatja' Amerikát. Az amerikaiak egyetlen más területen sem voltak önhittebbek, mint itt.” No, de nem is ez itt a hiba! Itt nem a felfigyelésről, vagy a fel nem figyelésről van szó, hanem a történelem haladásának objektív törvényeiről, a történelem könyörtelen igazságáról! Igen, ez az igazság: a komrpunizmus igazsága a kapitalizrmM^sZámára könyörtelen! Mi az hát, ami biafiúivossá teszi ezt az igazságot? Mi áR ami a tizenötéves és a hétéves terv reális alapját képezi? Nem új dolgok, régiek, csak egyre időszerűbbek és méreteiket tekintve egyre inkább, egyre nagyobb erővel formálják a történelmet! TVJTindenekelőtt az eddig elért * * eredményekről van szó. Például — csak párat említünk — arról, hogy a nemzeti jövedelem, melynek növekedése legjobban fejezi ki a népgazdaság általános fellendülését a szovjethatalom léte alatt egy főre átszámítva 15-szörö- sére emelkedett! Arról, hogy a szovjet ipar termelése 40 esztendővel ezelőtt a világ ipari termelésének nem egészen 3 százalékát adta, s ma 20 százalékát adja. Ma egy hónap alatt több acélt és olajat, három nap alatt több villamosenergiát termel a Szovjetunió, mint a cári Oroszország egy év alatt. Arról van szó, hogy a köz- fogyasztási cikkek termelése 1958- ban az 1913. évinek tizennégyszere- sére emelkedett. Továbbá: a mezőgazdasági termelés évi növekedésének üteme a legutóbbi években 7.1 százalék volt, míg az Amerikai Egyesült Államok mezőgazdaságának 1.1 százalék. A hétéves terv alapját képezi az a horribilis összeg — egy billió 600 milliárd rubel —, amit 1946-tól 1958-ig fordított a Szovjetunió állami beruházásokra. „Csak” 12 000 új ipari nagyüzemet, ezenkívül rengeteg kis- és középvállalatot létesítettek. 1954. év óta működik a Szovjetunióban a világ első atomerőműve. s idén helyezték üzembe a világ legnagyobb — 600 000 kilowattóra kapacitású atomerő művének első lépcsőjét és így tovább. A népgazdaság anyagi és műszaki bázisa lehetővé teszi a népgazdaság fejlődésének nagy sebességét: a termelés gyors ütemét. 1929-től napjainkig a Szovjetunió ipari termelése több mint tízszer olyan gyorsan fejlődik, mint a főbb kapitalista országok ipari termelése együttvéve. (Alapulvéve: USA. Anglia, Franciaország, Olaszország, Nyugat-Németország, Japán). A százalékok mögött pedig, minél nagyobb a termelés volumene, annál nagyobb abszolút mennyiségek vannak. Például: az acéltermelés egy százalékos emelkedése 550 ezer tonna acélnak, a villamosenergia termelés egy százalékos emelkedése 2.3 milliárd kilowattórának felel meg. A termelés fejlődésének üteme előtt a kaDitalista országokban elháríthatatlan akadályok vannak. Például: állandó piacDroblé- mák, melyek a gyarmatok elvesztéséből, a szocialista országok önálló piacából és a belső vásárlóerő viszonvlagos csökkenéséből adódnak. Vagy: válságok, nyersanyaglelő helyek szűkülése, a gyarmati ipar feilődése, vagy az elmúlt időszak profithajszolta rablógazdálkodás miatt és így tovább. A termelés fejlődésének az is gátja a kapitalizmusban, hogv a műszaki színvonal emelése (gépesítés. automatizálás) növeli a munka- nélküliséget. A szocializmus nem ismeri ezeket a nehézségoket! Nő a munka tpr;-r>pióVenyséeo? Csökkentiük a munkaidőt! Nő az árukínálat? Ernpiiük a reálbért! Hisz ez a termelés célia! Ez a szocializmus lényege. az út a kommunizmusba! A kommunizmus emberi közel- s£gbe került. Minél jobban elmé- Ivedünk a tézisok tanulmányozásában. annál több összefüggés, annál több realitás és annál ragyogóbb távlat jelenik meg előttünk. Nagyszerű érzés nekünk emberi közelségbe tudni azt, amit mi is építünk, amiért harcolunk: a kommunista társadalmat. Gy. J.