Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

1958 november 26. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Sorra alakulnak a mezőgazdaság fejlesztési bizottságok A minap Szalai Sándor, a tamási járási tanács csoportvezetője hírül adta, hogy a járás vezető mezőgazda- sági szakembereiből, kiváló egyéni parasztokból és a legjobb termelő­szövetkezeti elnökökből álló bizott­ság javaslatot tett a járás termelő- szövetkezeteinek a most folyó éves terv készítéséhez. Kiss Béla ireg- szemcsei kutató például azt ajánlja a termelőszövetkezeteknek, hogy a talaj termőerejének fokozása érde­kében vessen zöldtrágyának minél több napraforgót. Péti József, a ta­mási Uj Élet Tsz elnöke pedig arra hívta fel a termelőszövetkezetek ve­zetőségének figyelmét, hogy éljenek jobban a 3004-es számú kormányrendelet adta lehetősé­gekkel, termeljenek minél több árut. mert ebből a szövetkezeti tagoknak kétszeres hasznuk van. E figyelemreméltó híradásból azon­ban nem tűnt ki, hogy tulajdonkép­pen miről is van itt szó. Kevés után­járással kiderítettük, hogy a tamási járásban megalakult és munkához látott a mezőgazdaság fejlesztési bizottság. Helyet kaptak ebben az (regszemcséi Kísérleti Intézet, a Forrtádi Állami Gazdaság, a tamási és az iregszemcsei gépállomás veze­tői, legjobb szakemberei, a járás leg­jobb tsz elnökei, falusi agronómu- sok és mintaszerűen gazdálkodó çgyéni parasztok. Horváth István, a tengelici köz­ségi párttitkár pedig arról tájékoz­tatott, hogy náluk hasonló céllal községi bizottság alakult. A bizott­ság elnöki tisztségét Czapári László az Állattenyésztési Kutató Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságá­nak a vezetője vállalta. A bizottság ,J5 tagot számlál. A község vezetőin kívül részt vesznek a munkában Hosnyánszky János, a Petőfi Tsz Kossuth-díjas elnöke, Schweigert József I. típusú tszcs elnök, Varga József egyéni paraszt és a környék mezőgazdasági szocialista szektorai­nak agronómusai. A bizottság — összetételéből kö­vetkezően — irányítja ezután a — A MAGYAR RÁDIÓ KAMARA KÓRUSA és több szólistája vendég, szerepel november 29-én Bonyhádon a járási művelődési házban. * — HILDESHEIM város régi kró­nikájában olvasható, hogy a XVI. század elején egy, a város által meg rendelt festmény elkészítéséért a művésznek »-a kellő készpénz díja záson kívül, egy 13,5 rőf hosszú, em­bercomb vastagságú kolbászt« aján­lottak fel. A kolbászt a festő a vá­rosházán fogyasztotta el és a lako­mára négy barátját is meghívta. Ré­gi német szokás szerint az óriás­kolbászt illő módon meg is locsol­ták jó rajnai borral. * — A BÁTASZÉKI BÜZAKALÁSZ Termelőszövetkezet 285 kataszteri hold föld után, — amelyet a tagok vittek be a szövetkezetbe — 28170 forint földjáradékot fizet. Az elmúlt két hónapban Moszk­vában szovjet és amerikai film­szakértők tárgyalásokat folytattak az 1958—59. évi filmcsere egyezmény­ről. A tárgyalások során megálla­podtak abban, hogy a Szovjetunió 10 filmet vásárol az Egyesült Államok­tól. Többek között »A nagy Caruso«, a »Marty«, a «Római vakáció«, az «Oklahoma« című filmeket. A Szov jetunió hét filmet ad el az Egyesült Államoknak, többek között »Száll­nak a darvak«, az »Idióta«, a »Haty tyúk tava«, »A kapitány lánya« cí­mű filmeket. A tárgyalások befejeztével Johns­ton, az amerikai küldöttség veze­tője kijelentette: — A film olyan hatalmas esz­köz, amelyet mindenütt és minden­ki megért, amellyel hatást gyako­község mezőgazdasági termelé­sét és minden módon segíti a mezőgazdaság szocialista átszer­vezését. Hozzátartozik az elmondottakhoz, hogy minden járásban és községben alakult, vagy a közeli napokban ala­kul mezőgazdaság fejlesztési bizott­ság. Ily módon többszáz olyan em­ber kapcsolódik be közvetlen módon szervezetten falun a mezőgazdaság szocialista átszervezésébe és ezzel egyidejűleg a termelés fokozásának elősegítésébe, akiknek ezideig nem ez volt, vagy nemcsak ez volt elsőd­leges feladata. Természetesen a bizottságoknak vannak olyan tagjai is, akiknek hivatalból kötelességük segíteni a mezőgazdasági termelést, a falu mezőgazdasági szocialista át­szervezését. De a többség nem ilyen. Felvetődik a kérdés, előbbre vi­szi-e ez így a mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósítását. Biz­tosra vesszük, hogy igen. Hiszen mindennapi életünk számtalan példája bizonyítja, hogy a társa­dalmi összefogás általában meg­hozza a megfelelő eredményt. S hogy az említett bizottságok mun­kájukkal jól segítsék a mezőgazda­ság előrehaladását, arra biztosíték lehet az, hogy mind a községi, mind a járási és megyei mezőgazdaság fejlesztési bizottságban részt vesznek az illetékes párt és állami szervek, valamint a tömegszervezetek fele­lősei. A járási bizottságok munká­jának a megyei, a községi bizottsá­gok munkájának pedig a járási bi­zottság az elvi irányítója. De ez nem zárja ki azt, hogy a megyei bizott­ság konkrét, gyakorlati segítséget adjon a járási bizottság munkájához vagy hogy a járási bizottság adott esetben segítsen egy-egy tervet ki­dolgozni a községi bizottságnak. Persze ahhoz, hogy az említett mező gazdasági fejlesztési bizottságok be­váltsák a hozzájuk fűzött reménye­ket, minden résztvevőnek tudása legjavával kell hozzájárulni a ki­tűzött cél megvalósításához. Mi bí­zunk abban, hogy ez így is lesz. — APÁK BANKETTJÉT rendezte meg szombaton este a tamási nőta- nács. Az ünnepségen mintegy há­romszázan vettek részt és utána kel lemes szórakozással töltötték az es­tét a jelenlévők. * — T[Z ÉVVEL EZELŐTT, 1948- ban alakult meg a »ruházkodás mű­vészetének« francia egyesülete, az Union Française des Arts du Costu­me. Eddig közel 6000 értékes ruha­darabot gyűjtöttek össze a francia polgári ruházkodás emlékeiből, a XVIII. századtól napjainkig. Mind­eddig nem sikerült Párizsban vég­leges otthont találni a ruhamúzeum nak, amelynek anyagát hosszabb- rövidebb időre már kiállították Pá­rizsban, Zürichben, Nagy-Britanniá­ban és Svájcban. rolhatunk az emberekre. Nagyon örülünk, hogy filmjeinket sokmillió szovjet ember előtt mutatják majd be. Mi síkraszállunk e két ország filmgyártásának alkotó versenyéért. V. Szurin a Szovjetunió kulturális miniszterének helyettese kiemelte, hogy a filmcsereegyezmény fontos lé pést jelent e két ország kölcsönös megértésének fokozása útján. Szurin elmondotta, hogy 1957-ben és ez év első kilenc hónapjában 11 ezer szovjet művész a világ 57 or­szágában vendégszerepeit. Ugyanak­kor a Szovjetunióban több mint 40 ország művészei mutatták be tudá­sukat. 1958—59-ben a Szovjetunió 45 koprodukciós filmet készít, többek között a Kínai Népköztársasággal, Franciaországgal, Olaszországgal, In diával, Bulgáriával, Albániával és Csehszlovákiával. HÍREK — KÖZEL 5 MILLIÓ FORINT­TAL nagyobb volt a TÜZÉP forgal­ma Tolna megyében ez év harma­dik negyedévében* mint az elmúlt év hasonló időszakában. * — A SVÉD KORMÁNY tervei szerint Svédország valamennyi pol­gára anyakönyvi számot kap. A gyerekeket közvetlenül születésük után számozzák meg, a felnőtt ál­lampolgárokat is ezentúl szám sze­rint tartják nyilván valamennyi ál­lami hatóságnál, pénzügyi osztálynál és elsősorban a hadseregben. Úgy vé lik, hogy ezzel sok munkát takarí­tanak meg az állami adminisztráció ban és egyszerűsíthetik a közigazga­tási eljárásokat. * — TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS keretében látogatták meg a Lengyeli Mezőgazdasági Szakiskola növendé­kei az aparhanti Március 15. Ter melőszöivetkezetet. A tsz elnöke is­mertette a tanulókkal a szövetkezet növénytermesztési és állattenyésztési eredményeit, beszélt a tagok részese­déséről és a szövetkezet üzemszerve­zéséről. * — A TÁRSADALOM ERKÖLCSI NEVELÉSÉNEK EGYES kérdéseiről rendez előadást november 28-án este 6 órai kezdettel a Garay János Gimnáziumban a TIT, a Hazafias Népfront és a Jogász Szövetség Tol­na megyei Csoportja. A pénteki elő­adást Létay Menyhért gimnáziumi igazgató tartja. * — A LONDONI AUTÖBUSZTÁR SASÁGOK arról panaszkodnak, hogy erősen csökkent a bevétel. El­sősorban a televíziót okolják a pan­gásért. Megállapították ugyanis, hogy olyankor, amikor jó televíziós műsor van, esténként nagyon keve­sen mozdulnak el hazulról. Az autó­busztársaságok azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy az autóbuszokban, televíziós Vevőkészüléket állítanak fel és ezzel ellensúlyozzák a ki­esést. * — BOLTOT NYITOTT a napok­ban a község központjában a zom- bai Vörös Csillag Termelőszövetke­zet. A tsz boltjában zöldséget és sa­ját készítményű hentesárut árusíta­nak. Az első napon 2600 forint for­galmat bonyolított le az új bolt. * — BENSŐSÉGES Kölcsey irodalmi estet rendezett az elmúlt napokban, a költő halálának 120 éves évfordu­lója alkalmából a Nagymányoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola iro dalmi szakköre. I Azelőtt nem volt szükség Rác­egres pusztán boltra. Ami keveset néha tudtak vásárolni a cselédek, azt meghozatták a tejeskocsissal, aki rendszeresen bejárt a faluba. A régi tejeskocsist nem találtam, aki elmesélhette volna, hogy mit szok­tak vásárolni a cselédek. Hogy hoz­závetőlegesen mégis tudjak tájé­kozódni, egy asszonytól érdeklőd­tem, akinek elég népes család szá­mára kellett főznie. Ez az asszony Manzinger Józsefné. — Aki fél kiló cukrot tudott egy­szerre hozatni — mondotta Manzin- gerné —, az már rendkívüli dolog­nak számított. Nem egyszer elmú­lott a karácsony is anélkül, hogy negyed kiló cukor került volna a konyhára. A férfiak régen is dohányoztak. Rácegres nagy dohánytermelő hely volt az uradalom idején, így a do­hányhoz könnyebben hozzájutottak. De cigarettapapírra rendszerint már nem jutott. Aki pipázott, annak nem is volt rá szüksége, aki viszont ciga­rettázni akart, az kénytelen volt új­ság, vagy egyéb hasonló papírokba sodorni az apróra vágott dohányt. Ma egészen más a helyzet. A ciga- rettadohány és cigarettapapír alig fogy, majdnem mindenki kész ciga- gettát vásárol. Tóth Hona, a boltos ezt mondja: — Olyanra nem emlékszem, hogy valaki is bejött volna 10 darab ci­garettáért a boltba. Aki vesz, az egész dobozzal vesz, sőt neveket tud­nék sorolni, akik egyszerre 5—15 doboz Kossuth, vagy Munkás ciga­rettát vásárolnak. Szovjet—amerikai együttműködés a filmművészet területén A KISZ tagkönyvcsere elé KISZ-szervezeteink politikai és szervezeti megerősödése lehetővé tette az ideiglenes tagsági könyv kicserélését. Nagyjelentőségű ese­mény lesz szervezeteink életében a december 20-tól január 20-ig végre­hajtandó tagkönyvcsere, amely ’'o- rnoly,, alapos politikai és adminiszt­ratív munkát kíván KlSZ-szerveze- teinktől. A kommunista ifjúsági mozgalomban a tagkönyvcsere min­dig együtt járt a tagság aktivitásé- nak növelésével, a szervezetek belső életének és rendjének szilárdításá­val, az önként vállalt fegyelem erő­sítésével. Ez a tagkönyvcsere elsőd­leges célja ma is. Hogyan fogjunk hozzá a tagkönyv csere előkészítéséhez? A KlSZ-szer- vezetek vezetőségei, aktivistái min­denek előtt körültekintően rendez­zék tagnyilvántartásukat, a tagsági díjakat. A KISZ tagok összeírásá­val kezdődik a politikai munka, mert az összeírás során minden KISZ taggal személyesen találkoz­nunk és beszélgetnünk kell. A veze­tőségi tagok és aktivisták beszélges­senek a fiatalokkal a KISZ életéről, a KISZ munka legjobb politikai és gyakorlati kérdéseiről, a fiatalokat érintő problémákról. A beszélgetés során értékelni kell a fiataloknak a KISZ-ben végzett munkáját, s ha jól dolgoztak, dicsérjük meg őket, ha nem akkor bíráljuk meg. Ezzel egyidőben minden olyan KISZ tag­nak adni kell megbízatást, aki ed­dig nem végzett rendszeres KISZ munkát. Ezekkel a beszélgetésekkel a KISZ tagok aktivitását tovább lehet fokozni, ügyünk, céljaink meg- valósítása érdekében. Az IB határozata szerint minden olyan KISZ tagot, aki érvényes ideiglenes tagsági könyvvel rendel­kezik, vagy a nyilvántartó könyv alapján igazolni tudja KISZ tagsá­gát, össze kell írni. A határozat félreérthetetlenül leszögezi azt is, hogy a tagkönyvcsere nem tagrevi- zió, tehát minden KISZ tagot össze kell írni. Értesülésünk szerint egyes helyeken arra készülnek, hogy most azokat a fiatalokat ki akarják a KISZ-ből hagyni, akik nem végez­nek KISZ munkát, nem fizetik a tagsági díjat stb. Le kívánjuk is­mét szögezni, így felhívni a KISZ vezetőségi tagok figyelmét arra, hogy minden tagot írjanak össze és ne hagyjanak ki senkit. Az tény, hogy kizárni könnyebb volna a KISZ-ből fiatalokat — mint velük foglalkozni. Javasoljuk, hogy az utób bit válasszák a KISZ vezetők, nevel­jék és győzzék meg a fiatalokat a helyes KISZ életről. Járási bizottságaink ellenőrizzék e téren az IB határozatát. Alapszer vezeteink pedig kérjenek a legmesz- szebbmenőkig segítséget a pártszer­vezetektől is, használják fel az idő­sebb elvtársak tapasztalatait. Alap- szervezeteink a részükre kiadott »Útmutatót« tanulmányozzák át, so­kat segít ez a munkában. A tag­könyvcsere belső szervezeti feladat és most fő feladat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mással nem kell foglalkozni, vagyis befelé fordulás legyen, mert az élet a tagkönyvcse­re idején sem áll meg. Foglalkozni kell tehát a többi fontos KISZ fel­adatokkal is, mint a KISZ politikai oktatás (különböző szakkörök szer­vezése) kultúrműsorok szervezése, őszi téli szpartakiád sportmunka, fá sítási mozgalom, mezőgazdasági, szakmai oktatás,, olvasómozgalom stb. A KISZ MB úgy látja, hogy ké­pesek vagyunk megoldani e nagy feladatot, az Intéző Bizottság hatá­rozatát végrehajtani. A választási munkák során kiszélesedett az aktí­vahálózatunk, ezeket az aktívákat fel kell használni a tagkönyvcsere idején is. Az MSZMP-ben végrehaj­tott tagkönyvcsere tapasztalataival is rendelkezünk és a párttól megka­punk minden segítséget. Vannak lel kés és becsületesen dolgozó KISZ vezetőink és aktivistáink, van lelkes jó KISZ tagságunk, ezek biztosíté­kai a munkánk sikerének. Munkánk jó megszervezése érdekében, a fel­adat nagyságához mérten, járáson­ként aktívaértekezletet tartottunk, ahol részt vesznek és vettek az alap­szervezetek vezetőségi tagjai. Az ak­tíva ülések általában jól sikerülték, sokat segített a vezetőségek felké­szítéséhez. A tagkönyvcsere idején végzett munkánkat úgy végezzük, hogy to­vább erősödjenek KlSZ-szerveze- teink politikailag és szervezetileg, nő rekedjen a KISZ tagok aktivitása — hajtsuk végre az I. országos érte kéziét határozatát. KISZ tagok, Elvtársak! A feladat nem könnyű, de lelkes, jó munká­tokkal sikeresen meg tudjuk oldani a feladatokat. A megyebizottság e nagyszerű feladatok végrehajtásának kezdetén eredményes és jó munkát kíván a KISZ Bizottságoknak és szervezeteknek. Tóth József a KISZ Megyei Bizottság munkatársa- a boltos szemével Ez nagy különbség a régi élethez viszonyítva. A cigaretta egyáltalá­ban nem létfenntartási cikk, ha va­laki azért rendszeresen pénzt tud adni, az azt jelenti, hogy telik rá, mert a cigarettánál fontosabb dolgo­kat is meg tudta venni. Vagy nézzük a cukorvásárlást. Negyed kiló cukorért senki sem megy be a boltba. És most nem ka­rácsonykor és nagyobb ünnepek, események alkalmával vásárolnak cukrot, hanem szinte minden nap megtalálhatók az asztalon azok az ételek, amelyek elkészítéséhez cukor kell. A rácegresiek több tisztelettel, megértéssel vannak egymás iránt, mint némelyik községben. Ez nagyon sok formában jut kifejezésre a bolt életében. Az ellenforradalmat követő időkben áruhiány kezdett mutatkoz­ni az egyes cikkféleségeknél. Kevés világítóanyag, petróleum és gyertya volt. nem lehetett sóhoz jutni a disznóvágási idény kezdetén. Ha véletlenül kisebb mennyiségű pet­róleumhoz, vagy sóhoz hozzá tudtak jutni, az csak rendszerint annyi volt, hogy két-három ember mpgvá'-A- rolhatta volna. A boltos azonban ki­számolta, hogy körülbelül mennyi jut minden családnak és kijelentet­te, hogy csak annyit ad mindenki­nek. El is vitte mindenki a maga kis adag sóját, petróleumát, vagy gyer­tyáját, de az nem jutott eszébe sen­kinek, hogy megpróbálja rávenni a boltost: — Nekem adjon egy kicsit többet, mint másnak. Megfizetek érte két­szeresen ... Ezt nem tették. Nem csak azért, mert a boitos kijelentette, hogy mennyi jut egy-egy családnak, ha­nem, mert abból indultak ki, hogy .,ha én elkunyerálok két adagot a boltostól (kérdés, hogy adott vol- pa-e?), akkor egy családnak nem jut. Márpedig annak is éppen úgy szüksége volt sóra, meg miegymásra* mint nekem.” Tisztelik egymást, egymás érde­keit — szép emberi tulajdonság. Igen kelendő cikk a boltban a kölnivíz. Látszólag nem valami nagy jelentőségű dolog a kölnivásárlás és használat, hiszen ez faluhelyen már évekkel ezelőtt is természetes dolog volt. De a pusztai leányoknak az­előtt nagy luxus lett volna a kölnit vásárolni, amikor valamirevaló ruhára is ritkán tellett. Most talál­koztam olyan asszonnyal, aki az istállóból jött és kölniszaga volt, találkoztam olyan leánnyal is, aki csak úgy véletlenül átszaladt vala­miért a szomszédba és kölniszaga volt. Megtehetik, mert van pénzük. Igaz, a bolt forgalma kisebb, mint az ellenforradalom előtt volt. Ezt is Tóth Hona boltostól tudtam meg. — Amikor még termelőszövetkezet volt, jobban vásároltak az emberek — több pénzük volt. Mindig meg szoktam kérdezni az elnöktől; hogy mikor lesz előlegosztás, mert arra külön fel kellett készülni. Úgy kellett árut rendelni. Most, hogy egyéniek lettek ismét az emberek, mintha ke­vesebb pénzük lenne ... Boda Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents