Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-23 / 277. szám
8 TOLNA MKGTH NKFÜJSAG 1958 november S3. PARTIZÆNKA Zománcgyári hírek Jelentős önköltségcsökkentés A dunaszentffyörgyi KISZ-szervezet a falu szülöttének, az az 1919-es proletárdiktatúra bukása után mártírhalált halt Szabó Erzsébetnek a nevét vette fel. I; Krámmer Sándor a kopogtatásra hirtelen felrezzent gondolataiból. — Tessék! Az ajtóban fiatal, csinos, kissé molett lány jelent meg. — Áh, maga az, Szabó elvtársnő!? — csodálkozott a rendkívüli megbízott, akit Kun Béla küldött, hogy rendet teremtsen Szek- szárdon. — Én volnék — mosolygott a jövevény, s kékesfekete haja megcsillant az ablakon beáradó napfényben, amikor előrelépett. — Már azt hittem, hogy valami baja történt — mondta a biztos. A lány tarkafedelű könyvet vett elő táskájából s a könyv-fedél belső felét felrepítve, egy levelet vett ki belőle. — Választ is hoztam az üzenetére Szabadkáról, Krámmer elvtárs. A biztos gyors mozdulattal nyúlt a levél után, aztán, amikor a kuszán papírra vetett sorokat végigolvasta, a lány felé fordult. — Foglaljon helyet elvtársnő — mutatott egy székre, amely az asztal mellett állt. — Milyen a hangulat a jugoszláv királyság hadserege által megszállt területen? — kérdezte. A lány jobb könyökével az asztalra támaszkodott, s kissé előre dőlt, amikor beszélni kezdett. — Rémmesékkel akarják a népet távoltartani a kommunista eszméktől... Szörnyű hazugságokat költenek a munkáshatalomról. De a nép nagy többsége nem hisz nekik... A kommunista sejtek dolgoznak már a déli területeken is. Az elvtársak mind szélesebb tömegekkel értetik meg, hogy magyarnak, szerbnek, németnek, románnak, ha szegény, akkor csak egy célja lehet, az úri világ megdöntése ... Az összefogás a különböző nemzetiségek között egyre nagyobb. — A Nagyántánt katonáival nem találkozott? — kérdezte Krámmer Sándor. — Nem fáradt az elvtársnő? — Nem. — Ilyen fontos feladat végrehajtásában pedig belefárad a legerősebb férfi is — jelentette ki határozott hangon a biztos. — Most pedig, miután sikerült átcsúsznia ép bőrrel a határon, ennek örömére megparancsolom, hogy három napot pihenjen a falujában, Duna- szentgyörgyön, ahol már különben is nagyon várják. — Üjabb feladatot kérek. Nem óhajtok pihenni — mondott ellent elkomorodott arccal a lány. Krámmer Sándor elmosolyodott. — A kommunistáknak végre kell hajtani a párt utasításait. Ha a párt néhány napra pihenésre kárhoztat valakit, akkor annak pihenni kell — jelentette ki nevetve, aztán megkérdezte. — Tudja, hogy nevezték el magát az elvtársak? — Nem. — Partizánkának. __ 71 — Tudja mit jelent ez a szó? Az ellenség által megszállt területeken harcoló kommunista lányokat nevezik így Szovjetoroszországban. Kemény Sándor elvtárs adta magának ezt a nevet, aki, amint tudja harcolt az orosz proletariátus forradalmában is. Szabó Erzsi elnevette magát. — A párt szava szent előttem. Ha úgy akarják, akkor három napra hazamegyek. De képzeli, hogy ottA férfiak túlnyomó része borzado- zik a születésnapjától. Ha lehetne, meg is feledkeznének róla. Ez azon- ban sajnos lehetetlen. Mert mi a helyzet, ha nőtlen? A lány, »akivel jár», okvetlenül felhívja már hajnalban és bűbájosán boldog születésnapot kíván. A telefonfelhívást elkerülhetetlenül követi személyes megjelenése, amikor a szegény születésnapi alany még a fogát mossa, avagy borotválkozik. Az ifjú hölgy ekkor ünnepélyesen átnyújtja ajándékát. hon pihenni fogok? Dunaszent- györgy az egyik legjobban mérgezett pontja a megyének... Akad ott munka elég. Az ellenség nem nyugodott bele a vereségbe. Készülődik ... Állandóan készülődik, alattomban, ravasz, megtévesztő módon és ha nem vigyázunk, akkor a belső bitangok szörnyű pusztításokat tehetnek sorainkban. — Mintha az én gondolataimat mondaná — jegyezte meg elmerengve a biztos. — Különös lány maga Erzsiké ... Sokszor nem is tudom elképzelni, hogyan jutott maga el a munkásmjozgalomba. Hogyan lett magából tántoríthatatlan, elvhű kommunista? Hiszen maga, úgy hallottam, hogy a nyugodt kispolgári élet körülményei között nevelkedett, nélkülöznie soha nem kellett. — Nem nélkülöztem, de mégis elzárták előttem az utat. Életem célja elé áttörhetetlen akadályt gördített az úri rend, s először is ezért kerültem szembe vele — vetette közbe kipirosodott arccal Szabó Erzsi. — Beszéljen nekem, legyen szíves az életéről — kérlelte a leányt a biztos, aki néhány hetet töltött még csak Szekszárdon, futólag ismerte az embereket és Szabó Erzsivel is csak akkor találkozott először, amikor útjára engedte. (Folytatjuk.) Haypál Tibor gosan látható, hogy első kísérlet a kézikötés terén. Arról már csak mellékesen szólunk, hogy a megajándékozott fiatalember ilyenkor viszonzásul kénytelen hölgyét legalábbis drága vacsorára meghívni és csak méla bánattal gondolhat kifizetetlen szabószám Iájára, a lakbérre, a gázszámlára, stb. Mi a helyzet a férjeknél? Némileg más. A kora hajnali órákban nem titkos kedvese ébreszti fel, hanem felesége és gyermekeinek kara, akik hangos »boldog születésnapot» kívánsággal köszöntik. A születésnapi üdvözlést általános csókolózás és elérzékenyülés követi. Eredmény: húsz perc késés a hivatalban, letolás a főnöktől. Mielőtt elindulna, már egyéb megpróbáltatások is várnak rá. A virágokkal zsúfolt reggeliző asztalon nem tudja kiteríteni kedvenc újságját, ráadásul még át kell vennie az ajándékokat is. Felesége speciális ke Az elmúlt napokban üzemi értekezleten ismertették a dolgozókkal a Bonyhádi Zománcgyárban a harmadik negyedévi mérlegbeszámolót. A gyár vezetősége kiváló eredményekről számolhatott be. Ellentétben a korábbi negyedévekkel, amikor több téren lemaradás volt a tervvel szemben, a harmadik negyedévet eredményesen zárta az üzem. Nem csak a termelési tervet teljesítette túl, hanem jelentős mértékben csökkentette az önköltséget, amelynek eredményeként — annak ellenére, hogy az elmúlt évben a gyárban is emelték a béreket, ezzel növelték a termelési költségeket — a harmadik negyedévben alacsonyabb volt az önköltség, mint az ellenforradalmat megelőző egy év átlaga volt. f Egyre nagyobb mennyiségű export-megrendelést kap a gyár, ami azt mutatja, hogy negyedévről negyedévre eredményesen teljesítik export-kötelezettségeiket a bonyhádiak. A negyedik negyedévi exportterv teljesítése is jól halad. A hatezer export-vízveder már a múlt héNéhány hónappal ezelőtt már hírt adtunk arról, hogy eredményesen próbálták ki a gyárban a világ első zománcozógépét, amit Plesz János, a gyár újítója készített. Most elkészült a gép teljes műszaki dokumentációja. A gép ledonyérpiritóval lepi meg, (a számlát gyöngédségből csak másnap nyújtja át), a gyerekek egy csomó gusztustalanul ragadó, gyűrött ezüstpa- pirba csomagolt édességgel örvendeztetik meg (ezt mindjárt el is fogyasztják), s csak ezen szertartások végeztével bocsátják útjára. Este, hazaérkezésekor a lakás tömve vendégekkel, vágni lehet a dohányfüstöt — szóval igazi békés otthon! Felesége szerény, de gyengéd mosollyal jegyzi meg: »Meg akartalak lepni drágám és meghívtam néhány barátodat». Mire késő éjszaka mindenki eltávozik, az ünnepelt úgy érzi magát, mint egy kifacsart rongy, agya majd szétrobban a dohányfüsttől és az elfogyasztott alkoholtól. Betántorog a hálószobába, már csak egy vágya van: aludni, aludni, aludni... A hálószobában azonban zokogó neje várja, aki elkeseredve panaszolja, hogy nem értékelte a a születésnapján kifejtett szerető erőfeszítéseit... Az önköltség öt százalékkal volt alacsonyabb a bázis-időszak önköltségénél, 4.6 százalékkal a tervnél; amely már úgy készült, hogy ez évre másfél százalékos önköltségcsökkentést vállalt a gyár. A harmadik negyedév kiváló eredményével „egyenesbe jött” az üzem, sikerült helyrehozni az első félév önköltségtúllépését, így az év első kilenc hónapjára vonatkoztatva éppen teljesítette önköltség-tervét a Bonyhádi Zománcművek. Ismertették a dolgozókkal azt is, hogy szeptember végéig — ami döntően a harmadik negyedévi jó munkának köszönhető — mintegy hat—hét napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés gyűlt már össze. ten elkészült, a kétszázezer darab rizscsésze (a rizscsésze-exportterv kétszerese a múlt negyedévinek) e hét közepére lett kész. A 20 ezer darab 50 centiméteres export-mosdótálat pedig december 20-áig gyártják le. kumentálását a gyár műszaki osztályának dolgozói munkaidejükön túl végezték el, hogy ezzel is elősegítsék a gép további tökéletesítését, majd gyártásának bevezetését. A műszaki dokumentációt — amely teljes részletességgel írja le a gép- -működését, műszaki adatait, tartalmazza az összes rajzokat úgy, hogy ennek alapján bárhol elkészíthető a gép másodpéldánya — a három zománcgyár műszaki brigádja fogja éttanulmányozni. A brigád észrevételei alapján, valamint a gép hat hónapi működéséről készülő napló alapján kerül majd sor a döntésre a zománcozó gép további sorsát illetően. Napóleonnal egy évben született Az Ettalaat című iráni újság beszámol arról, hogy Közép-Irán egyik távoli falujában lakik egy 189 éves aggastyán. A jelentés szerint a 189 éves Sayed Ali jó egészségnek örvend, jól lát és hall és megbízható iratokkal igazolja korát. Az Ettalaat tudósítója meginterjúvolta Alit Keluseh falubeli otthonában. Ali elmondotta, hogy néhány évvel ezelőtt a közeli Seireh faluban- meghalt egyik fia 120 éves korában. Megemlítette, hogy ő maga is ott lakott, de a közelmúltban átköltözött Kelusehbe, mert régi otthonában összeveszett egy másik, 103 éves fiával. — De igen. Főleg franciák tanyáznak a nagyobb településeken. S a francia tisztekkel együtt tivor- nyáznak éjjel-nappal a hazaáruló úri söpredéknek azok az elemei is, akik elmenekültek a proletárdiktatúra Magyarországáról. És véres leszámolásról üvöltöznek minden felé. Krámmer Sánd'or fáradt, nagy szemeivel a lány arcába nézett, és elmosolyodott. Az ajándék rendszerint kézzel kötött pulóver. Az átvételnél a megajándékozott kénytelen legalábbis yiháncolni az örömtől, mert különben elmerülhet a sértődött könnyek árjában. Az ajándék közelebbi vizsgálatánál kiderül, hogy minden előzetes aggodalma indokolt volt: egyrészt nincs is szükség pulóverre, ennek pedig ráadásul még lehetetlen színe és mintája is van, egyes szemek leszaladtak és az egészből viláSsületésnapi keservek Teljesítik az exporttervet Műszaki dokumentáció a zománcozógépről &áftiWUád 75enâiaï’fnadilc Káposztás Benőnek életében három nagy élménye volt. A három közül mindegyik szoros összefüggés ben volt a másik kettővel. Mindhárom mélyen megviselte, bár csak az első kettőt tudta érzékelni, a harmadik ugyanis olyannyira megviselte, hogy csak az emléke maradt és ez a történet az utókor számára, amely ugyan híjával van minden tanulságnak s legfeljebb arra jó, hogy mosolyogjunk rajta, ha ugyan ildomos ilyen komoly dolgokon mosolyogni. Az első élménye Káposztás Benőnek az volt, hogy megnősült és az oltár elé vezette jövendő élete párját, Szerencsésék Zsuzsikáját. Szándékosan nem azt írtam, hogy Sze- nncsésék Zsuzsikáját választotta élete párjául, mert a választás — hogy is mondjam — fordítva történt. A Zsuzsika, jobban mondva a Zsuzsika mamája elhatározta, hogy szépreményű leányából és a a nem kevésbé szépreményű Benőből egy párt fabrikál. Úgy is lön, mert a házasságok nem az égben köttetnek, talán még csak nem is a fiatalok terveiben, hanem az anyósjelöltek szándékában. S hogy a szándékból valóság lesz, ahhoz nem fér semmi kétség. Ez volt tehát Káposztás Benő életének első nagy élménye. Mondhatnám felejthetetlen élménye. A második nagy élmény a borivás gyönyörűsége, amit élvezni nap mint nap el nem mulasztotta. Illetve el nem mulasztotta volna, ha immáron hites neje nem vélekedett volna másként a hegy levének élvezeté- ■ ről. Mindketten vallásos emberek lévén imigyen vélekedtek a borivás- ról. Káposztás: »Az isten ajándéka. Azért sngallt. az Űr Noénak a szőlői esszőnek a bárkába való beszállítását, hogy örök időkre részeltesse az eljövendő korok emberiségét ebben a kivételesen ritka gyönyörűségben.-» Káposztásáé: »Az ördög fondorlata és összeesküvése az igazhitű keresztyének megrontására. Fertel- mes bűnök kútfője, az a mocsár, amelyben férje olyannyira szeret henteregni.-» Az elmondottakból is kitűnik, hogy vélekedésük merőben különbözött. Ez a különbözőség igen gyakran szóváltásokhoz is elvezetett, amelyekben Zsuzsi néni (hol van már a Zsuzsika?) válogatott, de egyáltalán nem választékos jelzőkkel illette férjét, miközben az érces baritonján közölte a hallgatósággal, hogy »A Csap utcán végesteien végig...» A vélemények különbözősége elvezetett a harmadik nagy élményhez, ami történetünk voltaképpeni tárgya is s erre a hosszadalmas bevezetőre csak azért volt szükség, hogy a nyájas olvasó alaposan megismerked hessék Káposztás Benővel, mivel hogy a megismerkedésre most már úgy sincsen mód. Káposztás módfelett kesergett azon, hogy hitestársa rossz szemmel nézi az ő italozását s fondorlatos tervet eszelt ki, amelynek végrehajtásával ismét magafelé fordítja élete párjának szívét. Olyan tervet eszelt ki, amely majd kellőképpen meghatja az asszonyt s utána nemcsak elnézi neki a bor módfeletti élvezését, sőt úgylehet biztatja is arra. Átballagott komájához, aki szemben Káposztásék házának, az utca túloldalán lakott. Előadta a tervet, amivel komája tökéletesen egyetértett s meg is állapodok abban, hogy másnap sort kerítenek a végrehajtásra. Másnap estefelé Zsuzsi néni elballagott testvérét meglátogatni a város másik felébe, úgyhogy — ismerve Zsuzsi nénit és testvérét — nem kellett attól tartani, hogy egyhamar hazaér. Káposztás Benő megtette a szükséges előkészületeket. Az ajtófélfába belevert egy ormótlan kam- pósszeget. A kamrából előcepelt egy másfélméteres darab kötelet. Formás hurkot sikerített a kötél végére, majd felerősítette az ajtófélfába vert kampósszegre. Amint látják tehát, megtette a szükséges előkészületeket arra, hogy annak rendje és módja szerint felakassza magát. No nem kell komolyan venni ezt az akasztást, mert Káposztás Benőnek esze ágában sem volt, hogy valóságos öngyilkosságot kövessen el. Jó- előre megbeszélte azt komájával, hogy este pontosan nyolc órakor el indul hazulról a koma és, mintha semmiről nem tudna semmit, átballag Káposztásékhoz. Ott találja a frissen akasztott embert, nagy riadalmat csap, hogy összecsődüljenek a szomszédok. De még előbb levágja Káposztást a kötélről, aki megjátssza az ájultat és ájultságában olyasmiket beszél, majd, hogy azért követte el tettét, mert felesége unos- untalan mértéktelen borfogyasztása miatt molesztálja. Hadd hallják csak a szomszédok, hadd mondják vissza hitestársának, hadd hatódjék meg annyira az asszony, hogy többet még eszébe se jusson az italozás miatt zsémbelődni. Nyolc óra. Káposztás kinéz az ablakon. Látja ám, hogy komája éppen most indul, őt majd a kötélről levágandó. No, hát akkor... A koma átballag a bokáig érő sáron, célirányosan Káposztásék felét Éppen a kapuban találkozik egy kedves ismerősével, aki ötliteres forma fonott üveget cipel. Ilyenkor illik megkérdezni: »honnan» — »merre». A koma meg is teszi. Az is merős úgyszintén. De a cipelt borból megkínálni is illik a jó ismerősöket. Ez is megtörténik. A koma csak akkor kap a fejéhez, amikor alig lötyög már valami az üveg alján. Előcibálja ódon zseb óráját: »Hű az árgyélusát. Elmúlt már háromnegyed kilenc». Tovább talán nem is szükséges mondanom. A szomszédok tényleg összecsődültek. S Káposztás Benőt nem kell már többé biztatni, hogy csak igyon nyugodtan. Élete harmadik nagy élményét már meg nem érhette. Pedig ez lett volna az igazi. S olyan jól kifundálta... PARASZT AI GYÖRGY
