Tolna Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-23 / 277. szám

ELET A földművesszövetkezetek vezetőségeihez, tagjaihoz és dolgozóihoz TIZENÖT HÓNAPJA annak, hogy a SZÖVOSZ Igazgatósága fel­hívással fordult a földművesszö­vetkezetek tagjaihoz, vezetőségei­hez és dolgozóihoz a földműves­szövetkezetek saját erejének foko­zása érdekében. Ennek alapján az elmúlt évben megnövekedett me­gyénk földművesszövetkezeteinek részjegyalapja és taglétszáma. A földművesszövetkezetek tagjai, ve zetőségei és dolgozói nagyszámban megértették: a részjegynöveléssel saját szövetkezetük anyagi erejét és a tagság anyagi érdekeltségét fokozzák a szövetkezeti munká­ban. Az eltelt tizenöt hónap alatt me­gyénk szövetkezeti mozgalma to­vább fejlődött, erősödött. A ko­rábbi időkhöz viszonyítva eredmé nyesebb lett a szövetkezetek gaz­dálkodása. Előrehaladás történt a takarékosság terén, kedvezőbb lett a költségszint alakulása. Föld művesszövetkezeteink többsége egyre jobban megvalósítja a ter­meltetés terén lévő feladatokat. Ennek érdekében képzett szakem­berek vezetésével szövetkezeteink­nél megszületik a mezőgazdasági üzemágak. Javult a választott vezetőségek és a különböző tagbizottságok munkája. A vezetőségek tagjai az irányítás mellett egyre nagyobb mértékben veszik ki részüket a szövetkezet tömegpolitikai munká­jából. Nagyra kell értékelni és erre minden szövetkezeti tag jog­gal lehet büszke, hogy a földmű­vesszövetkezetek vezetőségei, dol­gozói, de tagjai is nagy segítséget adtak mind a választási munka előkészítésében, mind a lebonyolí­tásában. Nem egy vezetőség tevő­legesen is segítette az olyan ko­moly feladat megoldását, mint a szerződéses termeltetés, főleg a cukorrépa termeltetés. Felügyelő­bizottságaink tagjai közül egyre több azok száma, akik munkájuk­kal rendszeres ellenőrzésen keresz­tül segítik az eredmények még nagyobb mérvű kibontakoztatását. AZ ELÉRT EREDMÉNYEK nem maguktól születtek, közös gyümöl­cse ez a vezetőségek, földműves­szövetkezeti dolgozók munkájá­nak, amely kedvező kihatással van a több mint hatvanezres földmű­vesszövetkezeti tagságra. Eredményeink mellett ugyanak­kor azt is meg kell mondani, hogy a szövetkezeti munka egyes terü­letein ez évben nem történt kellő előrehaladás, rendkívül nagy az elmaradás, amibe nem nyugodhat bele egyetlen földművesszövetke­zeti vezetőségi tag, vagy dolgozó, de egyetlen tag sem, aki szívügyé­nek tekinti a földművesszövetke. zeti mozgalmat. Ilyen elmaradott munkaterület a rész jegy növelés és tagszervezés. E téren ez évben a tervhez viszonyítva minimális az előrehaladás. Földművesszövetke. zeteink mindössze 1958. január 1- től október 1-ig 25,3 százalékra tel jesítették ezirányú terveiket. Mivel földművesszövetkezeteink nél az elmúlt év utolsó hónapjai­ban olyan szépen kibontakozott és eredményt hozó részjegymunka ez évben elmaradt, még mindig sok szövetkezeti tag részjegyhátralékos és a rész jegy növelés sok-sok lehe­tősége kihasználatlan. EZÉRT A MÉSZÖV IGAZGATÓ SÁGA felhívja a szövetkezeti tag­ságot, hogy saját érdeküknek is kedvezően cselekszenek, ha a SZÖVOSZ IV. kongresszusi hatá­rozatnak megfelelően kiegészítik részjegyeiket 50 Ft-os névértékre és újabb jegyzésekkel is erősítik szövetkezetük saját anyagi erejét, ami egyben minden földművesszö­vetkezeti tagnak érdeke, de köte­lessége is. A részjegynövelés révén, — ami pénzben, terményben, társadalmi munkában is történhet — köny- nyebben megvalósíthatnak olyan kívánalmakat, mint a boltok kor­szerűsítése, raktárak bővítése, cuk rászdák létesítése, különböző me­zőgazdasági gépek beszerzése, hasz nálata a földművesszövetkezeten keresztül, stb. A részjegynövelés azért is érdé ke a földművesszövetkezeti tag­ságnak, mivel a földművesszövet­kezeti beruházások megvalósításá­nál a SZÖVOSZ Igazgatósága 7/2/ 1958. sz. határozatának megfele­lően nagymértékben esik latba az fmsz-i tagság pénzbeli és termé­szetbeni hozzájárulása a beruhá­zások megvalósításához. A MÉSZÖV Igazgatósága felhív­ja a szövetkezetek választott ve­zetőségeit és dolgozóit, hogy fel- világosító munkájukkal segítsék elő a részjegynövelési és tagszer­vezési tervfeladatok megvalósítá­sát. Bízik abban, hogy minden föld­művesszövetkezeti tag és dolgozó magáévá teszi felhívását és lelkes, odaadó, felelősségteljes munkával megvalósítják a részjegynövelés és tagszervezés feladatait. A RÉSZJEGY TERVEK meg­valósításában nagy segítséget tud­nak adni a földművesszövetkezeti nőbizottságok is. Ezért a MÉSZÖV Igazgatósága felkéri a földműves­szövetkezeti nőbizottságokat, hogy főleg a nők körében végzett fel- világosító munkájukkal kapcso lódjanak be a szövetkezetek anya­gi erejének növelését szolgáló rész jegynövelési feladatok elvégzésé­be. Legyen minden földművesszö­vetkezeti, vezetőségi tag, földmű­vesszövetkezeti dolgozó követke­zetes harcosa saját szövetkezete, saját anyagi ereje növelésének. Ceruzás jegyzetekből Ügy a költészet, mint a próza, sokat dalolt és írt már a nőkről. A rózsa nyílást éppúgy nekik adta az iro­dalom, mint a Nemzeti előtt a kor­zót, ahol ki-kit hétre ma várt... Az­tán a líra, epika és dráma után megjelentek a forradalmi sorok, az egyenrangú nőkről. Én is itt kívánom a gondolatok be­láthatatlan hullámain táncoló hajó horgonyát kidobni, hogy egy szamár fülesre hajtogatott lapú naptáron elinduljak visszafelé és röviden egy év apró mozaikjaiból öntsek sorok­ba valamit, valamit a nőkről... Tolnán vagyunk a földművesszö- vctkezeti nőbizottság ülésén. A napi­rendi pontokból csak egyet ragadok ki a három közül, nem a terveket, sem pedig a összefoglalást, hanem az eddigi munkák értékelését. Hadd mondjam el úgy, ahogy hallottam, nem akarom stilizálni, mert talán rontanék az egyszerű szavak, gon­dolatok felölelt tarka, színes virág­csokrán. ... 1957. augusztus 30-án alakult meg Tolnán megyénkben az első nő- bizottság. Legelső tevékenységük volt a szovjet—magyar nőtalálkozó megszervezése. A találkozó sikere köztudomású volt. 1958. januárjában nőgyűlést tartottak, amelyen a sző- vetkezeti nőtagság jelentős létszám­mal képviseltette magát. Itt a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának kongresszusi határozatait ismertet­ték. Ezután március 8-án a nőta­náccsal karöltve Nemzetközi Nő­napot tartottak, amely ugyancsak a nők aktivitásának, érdeklődésének, mozgósításának vizsgája volt. A Nemzetközi Gyermeknap ün­nepségeinek megszervezésében je­lentős segítséget adtak a községi nő­tanácsnak. A szövetkezet nőbizott­sága, nőtagjai ott voltak minden is­kola, minden óvoda, anyáknapi ün­nepségein. A pedagógusnapi ünnep­ségek megszervezéseinél is sok se­gítséget nyújtottak, önzetlen, fá­radhatatlan munkával vették ki a ré­szüket az óvodák 160 éves fennállá­sának ünnepléseinél is. A Gyermek­varos felépítésének segítésében in­dított akció sikerrevitelében ered­ményesen működtek közre. Anna- bált rendeztek és 2050 Ft-ot — az ebből származó bevételt — küldték el a Gyermekvárosnak. A továb­biakban elmondja a beszámoló, hogy eleget tettek sajátos feladataiknak is. A boltosbizottság rendszeresen tartotta üléseit. Meg kell azonban említeni, hogy az utóbbi "időben bi­zonyos fokú megtorpanás mutatko- zik, ami azzal magyarázható, hogy a nőbizottság elnöke hosszabb idő óta súlyosan beteg. Mielőbbi fel- gyógyulást kívánunk, mert szervező készségére, fáradhatatlan munkájára nagy szükség van ahhoz, hogy a nő­bizottság munkája továbbra is meg­tartsa harmóniáját. A részjegyek gyűjtésében, a moz­galmi tervek teljesítésében 1957-ben szép eredményeket ért el a nőbizott­ság, amely azzal a lehetőséggel járt, hogy a földművesszövetkezet két db mosógép bocsátott a szövetke. zet nőtagjainak rendelkezésére. Ha­tott a jó példa, mert ezt követték Tolnán az összes üzemek, ktsz-ek és pedagógusok, akik ma már szintén kölcsönöznek dolgozóiknak mosó­gépeket a háztartási munka meg­könnyítésére. A közeljövőben szin­tén a részjegynövelési akció »bevé­teleiből« porszívógépet szeretnének még kapni, amely' szintén a dol­gozó nők életkörülményeinek meg­javítását szolgálná. , Ott vannak a szövetkezeti nőta­gok, a szakcsoportok életrehivásá- nál is. A burgonyatermelő szakcso­portba újabban is kérik asszonyok felvételüket, a fácánkerti paprika­termelő szakcsoport megalakításáért a szövetkezet nőbizottsági tagjai fá­radoztak. Talán azzal fejeznénk be, aminek eredményéről sajnos beszámolni nem tudtak. Ugyanis a III. negyed­évi munkatervükbe két előadás volt beállítva, amely a választások elő­készülete miatt maradt el, illetve a IV. negyedévre elhalasztották. Eze­ket az előadásokat egész Tolna nő­tábora várja, hisz az előadó Kaszás Imre és Dezséri László lesz. Ennyit a naptár sok-sok apró fel­jegyzéséből, szolgáljon útmutatóul minden nőbizottságnak és ha még ma nem is, de az elkövetkezendő időkben vívják ki munkájukkal az elismerés babérjait. BALSAI LÁSZLÓ A verseny időszak második harmada 1958 augusztus 25-én értékeltük a megye földművesszövetkezetei kö­zött folyó forgalmi költségcsökken­tési verseny első harmadában elért eredményeket. A verseny időszak második har­madának értékelésénél — több fmsz. hanyag költséggazdálkodása miatt — nem mutathatnánk fel olyan ered ményt, mint a verseny időszak első részében. Költségmegtakarításunk megyei szinten mintegy 20 ezer fo­rint a kiskereskedelmi és vendég­látóipari üzemágaknál, szemben az első harmaddal, ahol a megtakarí­tás 650 ezer forint volt. Jó eredményt értek el a for­galmi költségek csökkentése te­rén a bonyhádi, bogyiszlói, mözsi, györkönyi, bátaszéki, györei, szakályi és a dalmandi földművesszövetkezetek. A MÉSZÖV Igazgatósága e hó 18-án megtartott ülésén a legjobb ered­ményt elérő szövetkezeteket pénz­jutalomban részi tette. így a bony­hádi földművesszövetkezet 15 000 Ft, a bogyiszlói földművesszövetkezet 1000 forintot kapott az erkölcsi el­ismerés mellett. E földművesszövet­kezetek vezetőit és dolgozóit meg­dicsérjük és arra kérjük, hogy taka­rékos gazdálkodásukkal a jövőben is segítsék elő földművesszövetkezete­ik vagyoni helyzetének javulását. A jól és eredményesen dolgozó föld­művesszövetkezet tudja a szövetke­zeti munkát vonzóvá tenni tagjai előtt, ezeknek a földművesszövetke­zeteknek dolgozói és tagsága anyagi­lag is érdekelt a szövetkezet munká­jában. A bonyhádi földművesszövetkezet már két év óta fegyelmezett költ­séggazdálkodást folytat. Ennek az az eredménye, hogy amíg a múlt év hasonló időszakában a 100 forint kiskereskedelmi forgalmukra 6.28 forint, vendéglátóipari forgalmuk­ra 16.18 forint költség esett, addig ez év harmadik negyedében a 100 forint kiskereskedelmi forgalmat 5.87 forint, a vendéglátóipari forgal­mat 14.65 forint költséggel bonyolí­tották le. Ez annyit jelent, hogy a Bonyhádi Fmsz. saját eszköze ne­gyedév alatt csak a takarékos költ­séggazdálkodás eredményeként 54 ezer forinttal emelkedett. Ennél a földművesszövetkezetnél a fuvarok helyesebb szervezésénél mintegy 40 ezer forint fuvarköltséget takarí­tottak meg. A Mözsi Földművesszövetkezet is teljesítette vállalását az indokolat­lan költségkifizetések megszünteté­sével. A felesleges költségkifizetések megszüntetésével 21 ezer forint meg­takarítást értek el, csupán egy ne­gyedév alatt és ezzel ennyivel keve­sebb állami hitelt kell igénybeven- niök. A Györkönyi Földművesszövet­kezet is eredményesen vette ki ré­szét a forgalmi költségek csökken­tését célzó megyei mozgalomból. Ez a kisforgalmú földművesszö­vetkezet is mintegy 8 ezer forinttal javította meg eredményeit ebben a negyedévben a helyesen irányított költséggazdálkodással. A versenyben a 64 földműves­szövetkezet közül 53 földműves- szövetkezet vesz részt. A résztvevő földművesszövétkeze- tek 70 százalékánál javult a költsé­gekkel való gazdálkodás, 30 száza­léknál azonban a verseny ellenére visszaesés állott be. A versenyben a leggyengébb ered­ményt az alábbi földművesszövetke­zetek érték el: Tamási, Nagykónyi Gyulaj, Regöly, Mőcsény, Kisdorog Mórágy és Lengyel; A tamási földművesszövetkeze: például 101 ezer forinttal több költ­séggel bonyolította le ebben a ne­gyedévben kiskereskedelmi és ven­déglátóipari forgalmát, mint az el­múlt év hasonló időszakában. A 100 forint forgalomra eső kiskeres­kedelmi költsége 6.16 forintról 6.96 forintra, a vendéglátóiparé 18,84 fo­rintról 21.76 forintra emelkedett. Egy példa a földművesszövetkezet költséggazdálkodásából : A kiskereskedelem a III. negyed­évben 7200 forint, a vendéglátóipar 14 500 forint értékű jeget használt el. Amennyiben egy kocsi (5 q) jég betárolása 100 forintba került; 1085 q jégfelhasználást jelent 3 hónap alatt, amit indokolatlannak és az ilyen gazdálkodást nem megenged­hetőnek tartunk.­A Nagykónyi Földművesszövetke­zetnél sem történt hathatós intéz­kedés a költséggazdálkodás megja­vítására vállalásuk ellenére sem. Pedig lenne itt tennivaló bőven. Sür gősen kell tenni valamit, mert ha a költségek emelkedése (7,98 százalék­ról 8,45 százalékra) ilyen ütemben halad, év végére nem lesz elegendő azok fedezésére a bruttó árrés sem. Veszteséges kiskereskedelmi üzem- ág pedig nagy szégyen! A Regölyi Földművesszövetkezet vendéglátó üzemágán sem látszik meg, hogy ennél a szövetkezetnél takarékosan akarnak gazdálkodni! A bázisban 100 Ft forgalomra 15,66 Ft, most 18,55 Ft jutott. Közel 3 százalékos eredményromlás Re­göly ben sem engedhető meg. Ennél a földművesszövetkezetnél három negyedév nem volt elég ahhoz, hogy megértsék, — olcsóbb a szövetkezet­nek, ha göngyöleget vesznek, mintha a Szeszforgalmi Vállalat göngyöle­geiben tárolnak pálinkát. Ebben az évben a Regölyi Föld­művesszövetkezet 7225 Ft göngyöleg használati díjat fizetett a Szeszfor­galmi Vállalatnak, csak hanyagság következtében; Mennyivel helyesebb lett volna, ha a földművesszövetkezet saját esz közei növekedtek volna ezzel az ösz- szeggel. A Mőcsényi Földművesszövetkezet költségei is érthetetlenül nagymér­tékben emelkedtek. Jó lenne állj-t vezényelni, mert így nem mehet to­vább! Mőcsényben a gazdaságos működés előfeltételei megvannak, csak meg kell tenni a megfelelő in­tézkedéseket, még pedig igen sürgő­sen. Nagy baj van a fuvar szerve­zése körül és a vegyes költségek ki­fizetésénél. A június 12-én kelt intézkedési terv alaposan felmérte és megszab­ta a tennivalókat, csak helyes vol­na azokat már megvalósítani! A MÉSZÖV Igazgatósága kö­szönetét mond megyénk földmű­vesszövetkezetei választott vezetői­nek, tagságának, dolgozóinak azért a lelkes munkáért, amelyet a választások sikere érdekében végeztek. Ezzel bebizonyították ország, világ előtt, hogy a maguk választotta út a helyes, amely a békés élet, a népi hatalom szilárd­ságát jelenti. 0OGXDOOOOOOOGXDO0O0QO0OOOG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents