Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-21 / 248. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! III. évfolyam, 248. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Kedd, október 21. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA, Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is risztvett és felszólalt a szekszárdi értelmiségi tanácskozáson A Hazafias ( Népfront Megyei Bizottsága október 20-án, tegnap délután fél négy órai kezdettel értelmiségi tanácskozást rendezett az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiről a városi művelődési házban. A művelődési ház nagytermét teljesen megtöltötték a meghívott értelmiségi dolgozók, pedagógusok., mérnökök, orvosok, agronómusok, jogászok. A tanácskozás vitaindító előadását Bősz József, a Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője tartotta. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, Tolna megye képviselőjelöltje is. A részvevők közül többen felszólaltak. Bősz József elvtárs vitaindító előadásának, Benke Valéria elvtársnő hozzászólásának, valamint az elhangzott felszólalásoknak ismertetésére lapunk holnapi számában részletesen visszatérünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról A Politikai Bizottság megbízásából ez év május, június hónapjai- ban mintegy kétezer, a termelésben, a párt. és tömegszervezetekben, valamint állami és kulturális vonalon dolgozó pártmunkás széleskörű vizsgálatot folytatott azzal a céllal, hogy a várt világos képet kapjon a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről. E vizsgálat során a pártmunkások tanulmányozták a kérdésekre bonatkozó adatokat, s az üzemekben mintegy 45 ezer munkással és munkásból lett értelmiségivel beszéltek. Az összegezés és értékelés után a Központi Bizottság megtárgyalta a tapasztalatokat, és a következő határozatot hozta: I. Politikai kérdések 1. Széleskörű és általános vélemény a munkástömegekben, hogy a párt Központi Bizottságának politikája, az ezt megvalósító forradalmi munkás-paraszt kormány tevékenysége megerősítette a munkásosztály vezető szerepét a Magyar Népköz- társaságban, mert az öntudatos munkástömegek akaratát fejezi ki; híven szolgálja a munkások politikai, gazdasági és kulturális érdekeit. Az irányvonal általános helyeslése mellett sok jogos bírálat érte a Központi Bizottságot, az egyes párt- szervezeteket, mert egyes állami szervek, tanácsok, állami és tanács- vállalatok, kereskedelmi szervek vezetésében, munkájában nem érvényesül megfelelően a párt irányvonala, sőt — ha ritka kivételként is egyes esetekben azt eltorzítják. Egyes vezetők az általánostól eltérően — helyenként még a munkásosztály soraiból kikerült vezetők is — figyelmen kívül hagyják a dolgozók véleményét és ezzel olyan érzést vál tanak ki a munkásokból, hogy helyileg nem érvényesül megfelelően a munkásosztály érdeke. Megállapítható, hogy a munkás- osztály azt várja, hogy a párt politikáját még több következetességgel minden szinten és területen egyöntetűen alkalmazzák és a végrehajtást hatékonyabban ellenőrizzék. A munkásosztály vezető szerepe a párt útján valósul meg, mindenütt érvényesül, ahol a párt vezető szerepe létre jött. ezért annak további erősítése mindenekelőtt azt kívánja meg minden kommunistától, a munkáshatalom minden hívétől, hogy az eddiginél még következetesebben valósítsa meg a párt politikáját, erősítse a párt vezető szerepét. A pártszervezetek, egyes kommunisták kötelessége, hogy példamuta- tóak legyenek a párthatározatok végrehajtásában, őrködjenek azok szellemének megtartásán, lépjenek fel a végrehajtás halogatása vagy bármely irányból jelentkező torzítás kísérletével szemben. 3. Odaadó figyelmet kell fordítani a dolgozók mindennapi gondjaira, a velük való bánásmódra, a dolgozók körében végzendő úgynevezett aprómunkára. Ennek előmozdítására az üzemi pártszervezetek tartsanak rendszeres időközönként nyilvános taggyűléseket és különböző tanácskozásokat a munkásokkal. Ezeken a rendezvényeken egyrészről a pártszervezetek megismerik a dolgozókat foglalkoztató kisebb és nagyobb kérdéseket, másrészről a pártonkívüli munkások megismerik a pártszervezet munkáját, határozatait. k 4. Fejleszteni kell az üzemekben a tömegszervezetek munkáját. Az üzemi pártszervezet, a szakszervezet, a KISZ, a nőmozgalom és az üzemi tanács egységes rendszert képeznek, amely rendszer hivatva van arra. hogy a pártszervezet vezetésével átfogja és irányítsa az üzem ösz- szes dolgozóit, biztosítsa helyes eszmei-politikai művelésüket, a feladatokra való mozgósítást, a dolgozók érdekeinek védelmét, erősítse az üzem állami vezetését és belső demokráciáját. A szakszervezet, az üzemi tanács, a KISZ, a nőmozgalom eszmei-politikai nevelő munkájával segítse az üzemi pártszervezeteket a munkásosztály öntudatának fejlesztésében, felelősségük növelésében a népi hatalom erősítéséért. a szocializmus felépítéséért. 5. A párttagságon belül a munkások jelenlegi egészséges arányát (a tagok 60,8 százaléka, a tagjelöltek 64,2 százaléka munkás) tovább kell javítani. Ezen belül külön gondot kell fordítani a szakmunkások és a munkásnők politikai nevelésére és arányának további javítására. 6. Kiindulva abból, hogy a párt politikájának megvalósítása mindenekelőtt az embereken múlik, átgondolt, és az eddiginél következetesebb. hosszú távlatra szóló káder- politikát kell folytatni a minisztériumokban és az üzemekben. Irányelv a párt országos értekezletének határozata, amely kimondja, hogy fel kell számolni a káderpolitikában a személyi elfogultságot. A káderek megítélésénél a rendszer iránti hűséget, a hozzáértést és rátermettséget egyesítő elvi követelményből kell kiindulni. A káderek elbírálásánál a párt politikájának, a kormány rendelkezéseinek végrehajtásában végzett munka legyen a döntő. 7. Minden párt-, állami és gazdasági vezető köteles a munkások tömegeivel személyi kapcsolatait tovább javítani. Minden vezető tartsa kötelességének a kialakulóban levő helyes munkastílusnak — amelynek során újból szoros kapcsolat jött létre a párt és a munkások között — a továbbfejlesztését és tökéletesítését. A párt-, állami és gazdasági vezetők nyújtsanak fokozott segítséget az alsóbb szervek munkájához, a határozatok végrehajtásához, egy-egy központi jellegű kérdés eldöntése előtt huzamosabb ideig a helyszínen tanulmányozzák az azzal kapcsolatos problémákat. A vezetők a párt politikájának. a kormány rendelkezéseinek végrehajtása közben a legmesz- szebbmenően vegyék figyelembe a munkások véleményét, tanácsait és igényeljék cselekvő támogatásukat, vegyenek részt rendezvényeken, a termelési tanácskozásokon. 8. Minden 'kommunista állandó kötelessége, hogy harcoljon a párt és a tömegek jó kapcsolatára mindenkor káros önelégültség, elbizakodottság és a bürokratikus módszerek ellen. Ezeket küzdje le mind a saját, mind a pártszervezetének munkájában. Növeljük a munkások társadalmi aktivitását. A fiataloknak a Hanságban mutatott példájához hasonlóan vonjuk be a munkások tömegeit a 1 köz érdekét szolgáló létesítmények építésébe. Az ilyen jellegű társadalmi munkában vegyenek részt nagy számban a párt, az állami és a tömegszervezetek vezetői. 9. A pártszervezetek vezetésével folyó társadalmi harcot — a bürokrácia, a protekció, a megvesztegetés maradványainak megsemmisítéséért — ki kell szélesíteni. Ennek érdekében elsősorban a munkások további bevonásával erősíteni kell a népi ellenőrző bizottságok erre irányuló tevékenységét. Az állami és gazdasági szervek munkájában meglevő bürokratikus vonások leküzdésének érdekében tovább kell emelni a szakmai vezetés színvonalát. II. Gazdasági kérdések A pártszervezetek és valamennyi kommunista mindennapos feladatának tekintse a munkások megnyerését és értessék meg, hogy: — elsősorban a munkásosztályé a felelősség az ország vezetéséért, a hatalom helyes gyakorlásáért, a nem zeti vagyon kezeléséért, a nép anyagi és kulturális jólétének emeléséért, a szocialista társadalom felépítéséért; — a munkásosztály vezető szerepe akkor érvényesül hatékonyan, ha az öntudatos munkások minél aktívabban és cselekvőbben támogatják a párt célkitűzéseit. 2. Tovább kell javítani a párt és a munkástömegek politikai kapcsolatait. Ennek érdekében ismét rendszeressé kell tenni a felszabadulás utáni években jól bevált nyilvános pártnapokat, ahol rendszeresen ismertetni kell az időszerű bel- és külpolitikai kérdéseket a párt és a kormány fontosabb intézkedéseit. Ugyanott meg kell hallgatni a párttagok és pártonkívüli dolgozók véleményét, meg kell válaszolni a felmerülő kérdéseket és megcáfolni a munkások soraiban jelentkező idegen, helytelen nézeteket, visszautasítani az alaptalan igényeket. 1. A munkások nagy többsége helyesli a pártnak azt az alapvető állásfoglalását, hogy a szocialista építés során a dolgozók életszínvonalának rendszeresen emelkedni kell, ae életszínvonal emelését a termelés és a termelékenység emelkedésének kell alátámasztania. Ennek az állásfoglalásnak megfelelően, jelenleg arra törekszünk, hogy az 1957-ben elért életszínvonalat stabilizáljuk és megteremtsük az életszínvonal további emelésének feltételeit. Ez a feladat megköveteli, hogy a takarékosság fokozott érvényesítésével, az önköltség csökkentésével a munka termelékenységének növelésével emeljük a termelés színvonalát. A tömegek számos kezdeményezése mutatja, hogy ezt a célt magukévá teszik. A pártnak, az állami és gazdasági vezetőknek a tömegek kezdeményezéseire támaszkodva, azokat felkarolva, ki kell szé lesíteniük a takarékossági mozgalom nak és a szocialista munkaversenynek minden célravezető és értelmes formáját. 2. Az 1957-ben kialakított és alapjában bevált bérgazdálkodási rendszert fenn kell tartani egyúttal azonban oly módszereket kell kidolgozni, amelyek a bérrendszer alkalmazását rugalmasabbá teszik, ösztönöznek a munka termelékenységének emelésére és biztosítják a helyesebb létszámgazdálkodást. Állandóan figyelemmel kell lenni a népgazdaság fontosabb munkaköreinek, szakmáinak helyes kereseti arányaira. Ennek megfelelően már 1959- től kezdve a népgazdaság teherbíróképességének megfelelően, tervszerűen és fokozatosan csökkenteni kell a keresetek között helyenként fennálló, vagy időközben újra keletkező aránytalanságokat. Az 1958-as gazdasági év eredményeit pontosan fel kell mérni és a számbavétel után az elért eredményekkel arányban késlekedés nélkül hozzá kell látni a legfontosabb bérügyi kérdések rendezéséhez. A reálbérek a hároméves tervben előirány zott átlag 6 százalékos emelését min den körülmények között biztosítani fogjuk. Ennek keretében egyes aránytalanul kiskeresetű munkáskategóriák és csoportok bérét emelni kell. 3. A reálbérek említett növelésén túlmenően, intézkedéseket kell tenni (Folytatás a 2. oldalon.) Lengyel szövetkezeti delegáció látogatott Szekszárdiba A hazánkban tartózkodó lengyel szövetkezeti küldöttség hétfőn Fraci- szek Pietrowskinek, a Lengyel Földművesszövetkezetek Központi Szövetsége oktatási főosztályvezetőjének vezetésével Szekszárdra látogatott. A lengyel küldöttek megtekintették a Szekszárdi Közgazdasági Technikumot, ahol dr. Bársony Róbert igazgató üdvözölte őket. A háromtagú lengyel szövetkezeti küldöttség tanulmányozta a Szekszárdi Közgazdasági Technikum tanítási módszereit, az iskolaszövetkezet működését, valamint azt, hogy a KISZ hogyan valósítja meg az iskolaközösség kialakítását. A Közgazdasági Technikum után a lengyel szövetkezeti küldöttek a Szekszárdi Pince- szövetkezetbe látogattak el. Külföldiek eredményes vadászata Hőgyész környékén A Tamási Erdőgazdasághoz tartozó Hőgyész környéki erdőterületen, amely mintegy 8000 katasztrá- lis hold, igen eredményes volt a vadászat a szarvasbőgés idején. Több külföldi, nyugatnémet és osztrák vadász járt itt és kért engedélyt szarvasbikák kilövésére. A legnagyobb vadász-szerencse Wolfgang Tiel nyugatnémet szállítási vállalkozót érte. Sikerült kilőnie egy olyan szarvasbikát, amelynek az agancsa megközelítette a tizenegy kilót. Az agancs húszágú volt. Egy másik nyugatnémet vadász Eugen Cordt kilenc és félkilós agancsú bikát lőtt. Ezenkívül lőttek több kisebb agancsú és selejtbikát is. Ez a vadászat az erdőgazdaságnak is jelentős hasznot hozott, mert a 11 kilós agancsú bikáért például mintegy 45 000 forintot térítettek az erdészetnek, a kilenc és félkilós agan- csuért mintegy 25 000 forintot. A vadászok közül többen már tavaly is voltak ezen a területen és szeretnének á jövőben is eljönni erre a vidékre vadászni. Amint Al- mássy Pál főkönyvelő tájékoztatta szerkesztőségünket, a télen igen nagymennyiségű vaddisznó és egyéb vad várja a vadászokat ezen a területen. Hegyközségeket szerveznek, 1371 méhész tömörült szakcsoportba A közelmúltban alakult meg Sió- agárdon a hegyközség. A megye területén újabb hegyközségek szervezésébe kezdtek, s előreláthatólag az év végére már tíz hegyközség működéséről számolhatunk be. A hegyközségek tagjai közös erővel igyekeznek majd megoldani a talajerózió, a szőlőoltvány beszerzés és az útkarbantartások problémáit. Pénz áll ismét két szerencsés Tolna megyei lottózó részére. A múlt heti lottósorsoláson két Tolna megyei lottózó ért el négyes találatot. Az egyik — a 6 233 151 számú — szelvényt a dombóvári OTP-fiókban, a másikat — a 6 257 048 számút — pedig a A megye területén ötvenkettőre emelkedett a méhész szakcsoportok száma. A szakcsoportokban 1371 méhész tömörült. A méhész szakcsoportok 16 915 méhcsaláddal rendelkeznek. A méhészek nagyrésze szabadidejében második foglalkozásként űzi a méhészkedést. a házhoz nagydorogi postán vásárolták, illetve adták fel. Nevet és címet egyik szelvényen sem tüntettek fel, így a két szerencsés nyertes ezideig még ismeretlen. A négy találatra jutó nyereményösszeg 32 000 forint. Háromszázezer doboz priíamint gyártanak ez évben exportra a Paksi Konzervgyárban. A priíamint a gyárban kikísérletezett új technológiai eljárással készítik, így őrzik meg a paradicsompaprika magas vitamintartalmát. Kénünkön Kovács Julianna, Lovodics Ferencné és Borsi Anna dobozokba töltik a pritamint. Egy műszakban kilenc-tízezer tíz- dekás dobozt töltenek meg a dobozonként 420—550 milligramm C-vita- mint tartalmazó ételízesítővel.
