Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
1958 október 19. TOLNA MEGYEI NEpCJSAG 9 Szabályos szabálytalan K % adószedők nem tartoznak a ■^^legnépszerűbb emberek közé. Nem azért, mintha valamennyinek barátságtalan volna az alaptermészete, amint azt egyesek gondolják, vagy mondják — hanem azért, mert olyan a foglalkozásuk, hogy az «ügyfeleiknek« nem járhatnak mindenben a kedvükre, vagy legalább is nem úgy, amint azt egyik-másik ember szeretné. Aa egyik kisebb faluban vagy 8— 10 ember várakozik a tanács adóirodájában dolgának elintézésére, az adófizetésre. Mindenki sietett, mindenki vitatkozott. Az adószedő egy darabig próbálkozott azzal, hogy meggyőzze a türelmetlenke- dőket, a vitatkozókat. Meddő kísérletei láttán azonban válaszai egyre rövidebbek, egyre mogorvábbak lettek. Öreg tanyai bácsinak nyújtotta át az adóbefizetésre szolgáló postai befizetőlapot, akinek másik kezében egy megcímzett, de még egészen le nem zárt, postai feladásra szánt csomag volt. — A katona fiamnak küldöm ezt a csomagot — jegyezte meg magya- rázólag — postán. Most adom föl, amikor az adópénzt befizetem! — Hát azzal a papírral, ami a kezében van, mit akar? — — Levelet iratok rá, aztán beteszem a csomagba! Azért nincs be- kötre! — bök a csomag felé az öreg. — Maga nem tudja megírni? — Nem jártam én iskolába kérem! Az adószedő elvette a papírt az öregtől. — No mondja mit akar íratni? Amíg az öreg diktálja a levelet, a várakozók széthúzódnak, elcsendesednek. Senki sem türelmetlenkedik. Némelyiknek az arca mintha még mosolygásra is széledne. »A közalkalmazott a hivatalban a hivatalos idő alatt kizárólag csak hivatalos munkát végezhet« — írja ■elő a vonatkozó szabályzat. Ez az adószedő hivatali munka közben •magánlevelet írt, ez az eljárása tehát szabálytalan volt. — ... Hát szabálytalan volt? * A postára úgy közel a déli órákhoz, amikor ott már rendszerint kevesen tartózkodnak, idős némi tipeg be. — Pénzesutalványt kérek! — szól be az ablakon. Az utalványűrlapot bizonyos számú fillérek ellenében megkapta, meg is köszöni, de utána tétován tipeg az ablak előtt: —■ Ötven forintot szeretnék küldeni az onokámnak, a Zsuzsinak, aki Pesten jár valami magos iskolába. Mert tudja Galambom, most lesz a születésnapja, aztán jól esik neki egy kis zsebpénz — azt írta a szentem!... Tudtam én írni, meg tudnék is, de szemüveggel sem igen látom már a betűt... »A postai alkalmazottnak szigorúan tilos a náluk feladott pénzküldeményekről szóló okmányt kiállítani!« így szól a szabály! A két postás összenézett, az idősebb a szemével intett a fiatalabb- nak. — Adja ide néni azt az utalványt, majd én kiállítom! Ez is szabálytalan volt és mégis mennyire szabályos! * népboltban este már csak ke- vesen voltak. Az elárusítók az egésznapi munkától fáradtan az egyik sarokban pultnak, szekrénynek támaszkodva álltak és beszélgettek. Olyan 10—12 év közötti ma- szatos fiúgyerek lépett be a boltba. — Fél kiló kenyeret kérek! Ma- szatos markából az egyik elárusítónő elé a pultra tette az aprópénzt. — Ez kevés! Még 20 fillér hiányzik! — mondja a pénz megszámlálása után az elárusítónő. — Nincs több pénzem! — feleli elszomorodva a legényke. öreg, nyugdíjas bácsi (már távozni készült) az ajtóból visszalép, előveszi sovány pénztárcáját, kihalászik belőle egy 20 fillérest és szó nélkül a pulton lévő aprópénzhez tette. Az elárusítónő lemérte a félkiló kenyeret, azt egy papírzacskóba csomagolta és egy gyors mozdulattal — amikor a többiek nem figyeltek oda — a pultonhagyott aprópénzt kis papírba csomagolva a kenyér mellé csúsztatta. Ez már több, mint szabálytalanság! De... amikor a gyerek a boltból eltávozott, az elárusítónő a pénztárhoz sétált, ott egy 1 forint 50 filléres blokkot kért és a pénztárcájából egy új kétforintossal fizetett. Visszasétálva a pulthoz a blokkot a kiszolgált blokkok közé akasztotta. Aztán könnyfátyolos INNEN„A kommunista erkölcs néhány problémája a járás párt-alapszerve- zeteinél” tárgyú napirenddel szombaton járási pártbizottsági ülést tartottak a dombóvári járásban. Fontos napirendet tárgyalt a szekszárdi járási tanács végrehajtó bizottsága e hó 17-i ülésén. Beszámoltatták a sióagárdi végrehajtó bizottságot a községi tanács tömegkapcsolatáról, valamint tájékoztatta a járási vb-t a mezőgazdasági osztály vezetője a termelőszövetkezetek zár- számadási előkészületeinek tapasztalatairól. szemmel nézett a levegőbe, a semmibe. Ki tudhatná azt megmondani, hogy mire gondolt, hogy az életnek melyik szabálya juthatott az eszébe? * S tej csarnokban reggel 6 óra- kor nagy a forgalom. Leginkább asszonyok és nagyobbacska Iá nyok tülekednek, gomolyognak a kiszolgáló pult mellett. Mind türelmetlen, mind sietne, hogy a férjeknek munkába, gyerekeknek iskolába indulása előtt kellő időben készen legyen a reggeli. Egymással is, a tej kezelővel is türelmetlenül vi tatkoznak az elsőségért. A falon egy tábla lóg: »Kiszolgálás az érkezés sorrendjében!« Egy termetesebb asszony (hanggal is jobban győzi!) megkocogtatja a táblát: — Itt a szabály, tartsuk be! Az érkezés sorrendjében, ki mikor jött, úgy kapjon! — De ki tudná azt megállapítani ebben az asszonygomolyagban, hogy ki érkezett előbb? A tejkezelő egy kicsit hátrál. Időt akar nyerni, hogy kicsit gondolkozzon: hogyan tudna igazságot tenni. Az ajtón egy 6 éves forma szőke kis leány és egy négy év körüli barna kis fiú lépett be. A kicsiny kannát ketten fogták. A tejkezelő rájuk szólt: — Mit akartok gyerekek? — Tejecskét! — válaszolták egyszerre. — Miért nem az anyukátok jött el érte? — Az anyuka beteg, az apuka meg takarít! A tejcsamokban egyszeriben csend lett. Az asszonygomolyag kettévált, utat nyitva a pulthoz a gyermekeknek, akik »tejecskét« visznek a beteg anyukájuknak... ..: Mert nem mindig az a szabály az érvényes, amelyik írva vagyon! (Bo.) ■ ONNAN Befejézték az őszi Vetést a harci Petőfi, a faddi Győzelem és a decsi Alkotmány Termelőszövetkezetekben. * Üzemi tanácsülésen tárgyalták meg a Tolnai Selyemgyárban a műszaki fejlesztési tervet és az üzem távlati tervét. * Faddon és Bátaszéken pártvezetőségi ülésen beszélték meg a napokban a választási előkészületek tapasztalatait és ugyanakkor a helyzet elemzése alapján határozatot is hoztak a további munkára vonatkozóan. ELŐNYÖS FELTÉTELEK MELLETT ÉRTÉKESÍTÉSI SZERZŐDÉST LEHET KÖTNI AZ 1959. ÉVI TERMÉSŰ KENYÉRGABONÂRA I 3 A terményforgalmi vállalatok felvásárló hely ein, valamint a terményfelvásárlást végző földművesszövetkezeteknél megkezdődött az értékesítési szerződések kötése a termelő- szövetkezetekkel és az egyéni termelőkkel az 1959. évi termésű búzára és rozsra. A szerződéses akció feltételei előnyösebbek az elmúlt évinél, mert az a termelő, aki december 1-ig értékesítési szerződést köt a jövő évi várható terményfeleslegére, mázsánként 10 forintot, aki pedig január 1 után szerződik, mázsánként 5 forint szerződéses felárat kap az érvényben levő szabadfelvásárlási áron felül. Ezenkívül az állam mázsánként 60 forint előleget is ad a szerződéskötőknek, amit január 1-től lehet igénybevenni. Ezt a kamatmentes előleget a szerződéses áru átadásakor a vételárból kell visszafizetni. Az állami szabadfelvásárlási áron felül fizetett 10, illetve 5 forintos szerződéses felár jelentős többletjövedelmet nyújt. A szerződéskötésekkel kapcsolatban részletes felvilágosítást a szerződéskötést végző terményforgalmi és földművesszövetkezeti terményfelvásárló helyeken adnak. HOGYAN HASZNÁLJUK A PANNÓNIA BORKÉN-TABLETTAT A szőlőfeldolgozásnál? Mivel szüretkor a megzúzott szőlő gyakran csak órák múlva kerül sajtolásra és ezalatt az erjedésnél nem kívánatos — a készítendő bor ízét hátrányosan befolyásoló — káros mikrobák elszaporodhatnak, ajánlatos még az egészséges szőlőből zúzott cefrébe is hektoliterenként 10 gramm (1 pasztilla) előzetesen porrá tört borként jól elkeverni. Ez a kénmennyiség a nemes borélesztők elszaporodását nem gátolja. A cefrének fenti mennyiségű borkénnel való kezelése fehér és vörös bort adó szőlőfajták esetében egyaránt szükséges. Sajtolás után, ha a szőlő egészséges volt — a mustba erjedés előtt ismét 5 gramm borként adunk hektoliterenként. A kierjedt új borba pedig — lágyan fehér és vörös boroknál egyaránt — másfél pasztilla, keményebb új boroknál pedig tgv pasztilla előzetesen porrá tört borként keverünk hektoliterenként. Az összesen 20—25 gramm borkén nemcsak az erjedés kedvező arányú helyes vezetését szolgálja, hanem az új bor fejlődését is előbbre viszi. Költsége pedig hektoliterenként az egy forintot sem éri el. Ha szüretkor rothadt a szőlőtermés, akkor is készíthetünk törésmentes, tiszta, egészséges, új fehérbort, a borkén pasztilla segítségével. A rothadt fehér és vörös borfajták sajtolását zúzás után azonnal végezzük el. Ha a sajtolás késést szenved, akkor hektoliterenként egy pasztilla borként — előzetesen porrá törve — feltételenül keverjünk a cefréhez. A sajtolás után a rothadt szőlőből szűrt mustot le kell nyál- kázni. Ez úgy történik, hogy a must hoz hűvösebb időjáráskor 3 pasztilla, melegebb időjáráskor kivételesen 4 pasztilla borként adunk hektoliterenként. Ez a borkénmennyiség 3 —4 napig meggátolja az erjedést és közben a must teljesen megtisztul, a szennyező anyagok leülepednek és a borok barnatörését okozó oxi- dáz nevű enzim a mustban elpusztul. Amint a must megtisztul — rendszerint 1—2 napi ülepedés után —üledékéről azonnal átfejtjük gyengén kénezett tiszta hordóba. A györkönyi példa Igen. Ezt a zetorvásárlást mindenkinek, aki először jár a györkönyi Szabadság Tsz-ben elmondják, mert ennek olyan története van, hogy sok mindent megsejtet a szövetkezetről, annak tagjairól... Történet pedig ez év tavaszán, hogy ze- tort akartak vásárolni a szóveike- zetbeliek. A közös kasszába viszont nem volt százezer forint, amit érte kellett volna fizetni. Márpedig hiába megy el a tsz elnök bármelyik gépkereskedésbe) azzal: »Adják csak ide azt a gépet, majd néhány hónap múlva kifizetjük, biztosan kifizetjüki mert a mi szövetkezetünk tagjai olyan emberek, hogy lehet bennük bíznia A kereskedő erre legfeljebb annyit mondott volna: —< »Elhisszük elvtársi — és mosolygóm volna. No, persze erre nem került sor, meri Batyalik István, a tsz elnöke nem ment el pénz nélkül zetort vásárolni. Előbb »szerzett« pénzt. A tsz tagok adták össze. Akármilyen hihetetlen is, az ötvennégy tsz tag egy nap alatt — mint szokták mondani — a mellényzsebéből összeadta a zetor árát és megvették. Ez volt az év elején. Azóta a közösnek előlegezeti pénzt egy fillérig visszakapták a tsz tagok. A gép viszont megvan, összes tartozékával együtt és eddig jövedelmezett annyit, mint amennyibe került. Tehát jó vásárt csináltak a tsz tagok. A zetor után gatterfűrészt is vett a tsz, mert a környéken nincs, a gyorsütemű lakásépítkezéshez viszont szükség van fűrészelt faárura. Megvették a gattert és fűrészelnek itt mindenkinek, aki megfizeti. Sőt farönköket is vásárol a tsz, amit feldolgozva értékesít. A forgalmi adót persze megfizetik. Igen ám, de ehhez is kellett a kezdetben pénz. A járás ehhez nem adott pénzt, mondván, nem kizárólag a mezőgazdasági termelést szolgálná ez a hitel. Meg aztán nem volt garancia arra, hogy ez rövid időn belül kamatozik is a tsz-nek. Ekkor a tagok saját pénzükből ismét kölcsönöztek a tsz-nek kamat nélkül. Az elnöknek, Batyalik Istvánnak ma is a közösben van 35 000 forint saját pénze. De rajta kívül még jónéhány nak. Ezzel a pénzzel kapcsolatban azt mondta Batyalik István: »Ha valamit szabálytalanul csinálunk, vagy valami veszteséges lesz, hát vesszen az én 35 000 forintom is, egy szót sem szólok akkor. Most még egy kovács és lakatosműhely létesítését is tervezik a. Szabadság Tsz-ben. A községben ugyan is nincs kovács és lakatos, mert aki volt, az belépett a szövetkezetbe', így most a kisebb, nagyobb gazdasági felszerelések javítását a termelőszövetkezetben végzik el. De most mát ott tartanak, hogy kell építeni egy korszerű műhelyt, mert ez a mai nem megfelelő. »Építünk ké- reni, ha másként nem, erre is ad össze a tagság pénzt« — mondta egy tsz-beli fiatalember a világ legtermészetesebb hangján. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk arról, hogy milyen maga a gazdaság. Kell erről beszélni, mert a környéken úgyis az a hír járja, hogy a Szabadságbelieknek azért jut az idén 40 forint egy munkaegységre, mert itt a melléküzemágak jövedelmeznek, a szántóföldi termelést elhanyagolták. Ez nem így áll. A melléküzemágak, nevezetesen a gdtterfűrész, a pálinkafőző, a daráló és a kovácsműhely csakugyan sokat jövedelmez. De növényféleségekből is olyan jó termést értek el az idén, amit bárki megnézhet. Cukorrépából 230, napraforgóból 10, burgonyából 90, kukoricából pedig 25 mázsa volt a holdankénti átlagtermés. összesen tízféle növényt ter melnek a Szabadság Tsz-ben és a búza kivételével valamennyinek a termésátlaga jóval meghaladta a betervezettet. Igaz, dolgozik is a szövetkezetben mindenki. Napjainkban még a nyolcvan éven felüli tsz tagok is kijárnak répát szedni. Az 520 holdas gazdaság az idén — előzetes számítások szerint — 1 millió forintot jövedelmez. Ennyit jövedelmez a gazdaság azoknak a tsz tagoknak, akik a szó legszorosabb értelmében magukénak mondják és érzik a termelőszövetkezetet. DOROGI ERZSÉBET H-I-R-E-K — Ügyeletes orvos okíobcr 19 éu: — TERMELŐSZÖVETKEZETI ladr. Ferenczy József Szekszárd, Rá- kodalom lesz október 28-án Bogyisz- kóczi utca 19. szám. Telefon: 25—50. lón. A termelőszövetkezet két borjút és 50 liter bort ad az esküvői lako— TIZENNÉGY LITERRE emel- mához. kedett a fejési átlag a harci (Jj Élet — MAJOSON a felszabadulás előtt Termelőszövetkezetben. A járás te— mindössze 15 kerékpár volt, jelenleg rületén ebben a termelőszövetkezet- 180 van. A motorok száma a íelsza- ben a legmagasabb a fejési átlag. badulás óta kettőről 45-re emelke-—dett a községben. A TEHÉNTEJ FELVÁSÁRLÁSI Arának megallapítasa ''(20/1958. (X. 3.) Elm. M.—A. H. sz. rendelet.) A 3.5 százalékos zsírtartalmú (literenként 3.5 deka zsírt tartalmazó) tehéntej állami felvásárlási ára literenként 2.20 forint. A 3.5 százaléknál magasabb zsírtartalmú tejért zsírkilogrammonként 50 forinttal magasabb, az ennél alacsonyabb zsírtartalmú tejért pedig zsírkilogrammonként 50 forinttal alacsonyabb árat kell fizetni. A felvásárlási áron felül a termelő részére kívánságához képest — május—szeptember hónapok kivételével — a tőle felvásárolt tej után literenként 20 deka korpát kell adni hatósági áron. Az erre vonatkozó részletes szabályokat külön rendelet állapítja meg. A rendelet rendelkezéseit az 1958. évi október hó 1. napjától kell alkalmazni. HOL LESZ VASÄR? Országos állat- és kirakodóvásár október 20-án, hétfőn: Boly, Kurd, Mezőfalva, Mohács. Október 22-én, szerdán : Mágocs, Zomba. Október 23-án, csütörtökön: Nagyszokolv, Sáregres, Tengelic. Október 24-én, pénteken: Kaposszekcső, Mecsekná- dasd. Október 25-én, szombaton • Kölesd. — KILENC TEJSZÖVETKEZET van jelenleg Tolna megyében. Ezek közül három a III. negyedévben alakult. — A HAZAFIAS NÉPFRONT megyei elnöksége október 20-ra összehívta a megye országgyűlési képviselőjelöltjeit és pótképviselő jelöltjeit, valamint a megyei tanácstagjelölteket. — EGY UNI VERZÁL TRAKTOR vásárlását tervezik Szekszárdon az 1959-es évben. Ezt a traktort az utak karbantartásánál és egyéb közérdekű munkáknál akarják használni. — KISMÁNYOKON jelenleg négy szerannyi rádió van, mint amennyi a felszabadulás előtt volt. — A SZEKSZÁRDI Városgazdálkodási Vállalathoz az idei évben több mint ezer hibabejelentés érkezett a lakosságtól. A bejelentett hibák túlnyomó részét ki is javítot- ták.; — A DUNASZENTGYÖRGYI Szabadság Termelőszövetkezetben ebben a hónapban 6 forint munkaegységelőleget osztanak a tagoknak és készülnek a zárszámadásra. Értékesítenek többek között 42 darab hízottsertést, 50 hektoliter bort, 70 métermázsa napraforgót és egyéb terményeket. — A TOLNA MEGYEI FILMSZÍNHÁZAK felújítására, tatarozására, ezenkívül a mozikkal kapcsolatos beruházásokra 1953. óta több mint 5 millió forintot fordítottak.
