Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
Az őszi szántás nem hazudik — tavasziba répát vetni bűn ! Baisai László : Egy eltelt évtizedről Az őszi mélyszántások ideje — október második fele — elérkezett. A cukorrépatermelők részére különösen fontos ez az időszak, mert az idei tavasz nagyon bebizonyította, hogy az őszi szántás nem hazudik — tavasziba répát vetni bűn. A tavaszi szántás üreges, széljárható, egy-kettőre kiszárad, hiába akarjuk hengerezni, tömöttebbé tenni, nincs meg a természetes ülepedése. A tavaszi szántásba vetett répák csaknem kivétel nélkül vagy ki sem keltek, vagy elpusztultak a száraz talajban. Még az is helytelen, hogy az ősszel megszántott földet tavasszal a gyomosodás elkerülése miatt sekélyen megszántjuk. Tavasszal a földet még a legsekélyebben sem szabad forgatni, tavasszal sem ekének, sem tárcsának nincs helye a földeken. Csak porhanyít- sunk, gruberral, rugósboronával, extirpátorral vagy nehezítékke! ellátott nehéz fogassal, esetleg lókapával. (Páterozás.) Az őszi mélyszántás előtt szórjuk ki az alap-műtrágyát, ami kát. holdanként 150 kg szuperfoszfátból és 80 kg kálisóból álljon. A tél folyamán minden bizonnyal kapunk any- nyi csapadékot, hogy a műtrágyák vízben oldódó tápanyagai feloldódnak. A tavaszi csapadék erre nem mindig elegendő. Sokszor tapasztalhattuk, hogy műtrágyáztunk tavasz- szal, de szárazabb időjárás mellett nem volt kellő hatása. A kevés mennyiségű talajnedvesség nem oldotta a tápanyagot. •'*' Az őszi műtrágyakiszórás másik nagy horderejű fontossága, hogy az őszi szántással a műtrágyát a talaj mélyebb rétegeibe juttatjuk. Tavasszal a bedolgozási lehetőség alig pár centi, holott a répa mélyreható gyökérzetének a mélyebb rétegekben is szükséges a nagyobb mennyiségű, könnyen felvehető tápanyag. A talaj ezeket a tápanyagokat megköti, a kilúgozástól ne féljünk. Az őszi mélyszántás tényleg mély legyen, legalább 30 cm. Ha mint egyéni gazda nem rendelkezünk nagyon erős lófogattal, akkor úgy, mint a termelőszövetkezetek és szakcsoportok, kössünk a gépállomással mélyszántási szerződést. A szántás egyenletes voltára ügyeljünk, ha kissé rögös nem baj, jó az hófogónak. A mélyen szántott ,talaj nagyobb tömegű csapadékot képes elnyelni, mint a sekélyebben szántott. A mélyszántással kezdjük el gyűjteni a tél csapadékát, soványabb, szárazabb időszakra. Varasdy Albert II. Az 592-es nem villamoskocsi, sem pedig hotel-szoba, hanem akta 1954-ből: »-Statisztikai Beszámolójelentés a Tolna Megyei MÉSZÖV 1954. évi működéséről« címmel. Mielőtt a kiskereskedelmünk áruforgalmi fejlődését tárgyalnánk, az irattár e becses forrása alapján az »általános rész«-ből kiragadok egy-két mondatot, amely világosan tükrözi azt a vergődést, amellyel a szövetkezetek, a vezető szervek magyarázatot próbálnak adni kisiklott mun ká jakról. Az egyik pont a tömegszervezési munka tárgyalásánál szinte természetesnek találva, említi a »trösztösítő« törekvésnek azt a nagyvonalú cselekedetét, amellyel a létért küzdő alsóleperdi fogyasztási szövetkezetei felszámolta, beolvasztotta a kereskedelem eredményes működését sejtő tevékenységébe. Nem volt akkor feltűnő az, hogy egy szakasszal előbb a mezőgazdaság felé fordított munkát elhanyagoltnak tartja a beszámoló, majd folytatva — szinte úgy tűnik —, hogy a kisparaszti gazdaságok árutermelése egy any nyira hetedrangú és rendű kérdés, amellyel foglalkozni nem érdemes. Ä beszámoló ezt így vázolja: »Az új szakasz politikája során a földművesszövetkezetekre háruló feladatok megyénkben — mint alapvetően mezőgazdasági jellegű megyében — különös fontossággal bírtak. A Központi Vezetőség októberi határozata után világossá vált, hogy a földművesszövetkezeti tevékenység megyénkben még távolról sem felel meg azoknak a céloknak, amelyet a júliusi program előírt Megyénk dolgozó parasztsága túlnyomóan kisárutermelő alapokon áll — 70 százalék — és mint ilyen, a mezőgazdaságot megyei szinten irányító szervektől többnyire csupán a mezőgazdaság tech nikai problémáival kapcsolatos kérdésekben kap támogatást, amelyre sok esetben nincs is szüksége. Az egyéb termelést fokozó tényezők, mint amilyen az anyagi érdekeltség a termelésben, értékesítési gondoktól való megszabadítás, stb. — tényezőkkel való törődés jóformán gazdátlan megyénkben és ez a tény elsősorban a földművesszövetkezetek nem meg felelő munkájával kapcsolatos.« így aztán a 30 milliós beruházás nemhogy elősegítette volna csak kismértékben is mezőgazda- sági tevékenységét a földműves- szövetkezeteknek, hanem szinte annak rovására a bolti kiskereskedelmet támogatta, amely nem iiiba, sőt az időben sem lett volna fiiba, ha a fejlődés párhuzamosan történik. 1953-tól ezideig csaknem duplájára emelkedett a kiskereskedelmi boltok száma. Az 1953-as év 343 szövetkezeti boltjával szemben ez év július 1-én már 630\ szövetkezeti bolt áll a dolgozó parasztság rendelkezésére. Köztük 61 olyan áruház és szaküzlet, mint a tamási, szekszárdi, tolnai, bátaszéki és dombóvári. Az elmúlt esztendőben Szek- szárdon, Pakson, Szakcson, Fad- don, Decsen, Mözsön, Bogyiszlón, Tolnán és még több helyen vegyesboltok, Simontomyán, Pakson és Bátaszéken többek között iparcikk szaküzletek létesültek. Ezek az emelkedések nemcsak az egységek bővülését jelentik, hanem azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben csaknem duplájára emelkedett megyénk földművesszövetkezeti kereskedelmének forgalma: (Folytatása következik.) Vöröshagyma termesztés Tolna megyében Összefogás Grábócon A vöröshagyma a magyar konyhának egyik legfontosabb zöldségféléje. Legfőbb ételünk főzésénél felhasználjuk, mint száraz hagymát, valamint kora tavasszal zöldhagyma, ként, mint legkorábbi zöldségfélét nyersen fogyasztjuk, Belföldi fogyasztáson kívül igen komoly exportot bonyolítunk le vöröshagymából a népi demokratikus és nyugati államok felé egyaránt. Hazánkban a vöröshagyma termelésének komoly múltja van. A termelés folyamán speciális táj termelés alakult ki Csongrád megyében, különösen Makó vidékén, Itt speciális fajta kitenyésztését is magával hozta a termelés, a makói vöröshagyma világ- viszonylatban is ismert: A makói körzet azonban már szűknek bizonyul és nem tudja kielégíteni a vöröshagyma-termeléssel szemben támasztott mennyiségi igényeket: Szükségessé vált, hogy az ország más részében is fokozottabb mértékben kapcsolódjanak be a termelők a vöröshagyma termelésébe. Ez a termelés már túlnő a kertek 5—10 négyszögöles, ház szükségletére történő termelésénél és a vöröshagyma már a szántóföldekre kerül, ahol kát. holdakra kiterjedő területen termesztik. Tolna megyében is kialakulóban van már a vöröshagyma nagyüzemi termelése. így Szakái^ is Tamási községekben 25—30 ka‘. holdon termeltek az idén rr'_ a gazdák vöröshagymát. Hogy érdc:"cs vele foglalkozni, mi s: n bizonyítja jobban, mint zz, hogy Szakályban 1959-re már 60 kát. holdra kötöttek szerződést a termelők. Az idei évben, az elmúlt évekhez hasonlóan igen jól jövedelmezett a vöröshagyma termelése. így Barkóczi István szakályi lakos 500 négyszögölön szerződött vöröshagyma területéről 25 mázsát adott át a földművess; 'vetkezetnek és 4500 forintot kapott érte. Vagy Lázár József szakályi lakos 200 négyszögöl területről 12 mázsát adott a földművesszövetkezetnek és 2160 forintot kapott. Ezenkívül még maradt vöröshagymájuk, melyet szabadon értékesíthetnek, tehát a ténylegesen elért jövedelem a felsoroltaknál magasabb összeg. A vöröshagyma a megye legtöbb helyén sikeresen termelhető. Talajban nem nagyon válogatós, a laza talajok kivételével mindenütt megtermelhető. Legjobban a meleg fekvésű, középkötött, mélyrét’egű vályog és homokos agyag talajokon. Friss trágyázást nem szabad alája adni, mert a bő nitrogén felvétel miatt nem lesz eltartható. A trágyát az elővetemény alá adjuk, ami istállótrágyázott kapás, »vagy takarmánynövény után vetett gabona lehet. A műtrágyák közül a szuperfoszfát és káli műtrágyák kiszórását h„’álja meg: A h. ryma jól elkészített talajt igényt , ezért a korai elővetemény ( -abona) után tarlóhántást, nu jd őszi mélyszántást kell végezni. A műtrágj lkat az őszi mélyszántás alkalmával kell a talajba bemunkálni. Tavas: :al az őszi mélyszántás si- mítózásá" al, fogasolásával kell elkészíteni porhanyós magágyat. A dugharyma eldugatását február végétől április közepéig kell elvégezni. Az ültetést 25—30 cm sortávolságra é\ a dughagyma »méret osztályának« megfelelően 10—20 cm tőtávolságra kell végezni. Ültetés után a talajt könnyű boronával el kell simítani. A dughagymával beültetett talajt a növény fejlődése alatt állandóan porhanyósan és gyommentesen kell tartani, amit három-négy ízben végzett kapálással lehet elérni, A kapálást a leggyorsabban kézi tolókapával lehet elvégezni. Kikelés után kb. két hétre kell az első porhanyító kapálást elvégezni. A hagyma fejlődése folyamán figyelemmel kell kísérni, hogy az magszárba ne menjen. Ha mégis felbördősödött, akkor a hagyma virágzatát a magszár tetején el kell távolítani, vigyázva arra, hogy a szárat ne tőből törjük ki, mert könnyen csapadék jut a hagymába és ez rothadást idéz elő. A hagyma érését a szár elszáradá- sa jelzi. Ez rendszerint augusztus első felében következik be, Ekkor kell megkezdeni a hagyma felszedését, melyet legkönnyebben a soros rö- vidnyelű hagymaásóval való ellazí- tással végzünk. A felszedett hagymát egy-két napig kupacokban a földön hagyjuk, hogy a gyökérzet teP jesen elszáradjon. A száraz levelek és a külső földes héj leszedése után a hagymát osztályozni kell és így kerül átadásra vagy tárolásra. A vöröshagyma nemcsak dughagy- máról, hanem magról vetve is termeszthető. A magvetést gondosan előkészített talajba, korán, február elején kell elvégezni, 25 cm sortávolságra úgy, hogy a mag 2—3 cm mélyre kerüljön. A vetést kanalas vetőgéppel kell elvégezni. A magot homokkal, fűrészporral ajánlatos vegyíteni, hogy a vetés egyenletes legyen. A vetést könnyű hengerrel kell megjáratni. A kikelés után két héttel kell az első kapálást elvégezni. Mihelyt az első levelét elrúgta és utána két levele kijött, meg kell kezdeni az egyelést és ezt úgy kell végezni, hogy a növények 8 cm-re legyenek egymástól, Ezután az ápolási munkája megegyezik a dughagymával ültetett hagymáéval. A vöröshagyma termelésével érdemes foglalkozni, mert jó áron értékesíteni lehet, korán lekerül a földről és az utána következő növényeknek jól elő lehet készíteni a talajt és a következő évben a termés is növekedik. Szerződéseket a földművesszövetkezeteknél köthetnek a termelők. A faddi földművesszövetkezet választott vezetősége teljes létszámmal ült össze, hogy megtárgyalja, milyen segítséget nyújthat az operatív szerveknek az elkövetkezendő tanácsválasztások sikerességének előmozdítására. Elhatározták, hogy kisgyűléseket tartanak a szövetkezet aktívái, természetesen összehangolva munkájukat a községi párt és tanács Ismét alakult szakcsoport; büszkék is erre a grábóci gazdák. Egy szép szeptembervégi napon megbeszélést tartottak, s megállapodtak abban, hogy Grábóc községben gép- használati társulást hoznak létre, saját tulajdonukat képező földjeiken. Céljuk ezzel az, hogy földjeik gépimunka és szállítási igényét úgy szervezzék meg, hogy az megfeleljen a nagyüzemi feltételeknek és így kedvezményes díjtételeket vehessenek igénybe. A társulás az egyes alapvető gépimunkák elvégzésére szerződést köt a mőcsényi fmsz-el a gépállomási gépek igénybe vételére. Az egyes további gépimunkák elvégzésére a társulás tagjai az év folyamán szabadon döntenek a szükségletnek megfelelően. Biztosítják az erő- és munkagépek, szállítóeszközök folyamatos kihasználását: Amennyiben szükségét látják, úgy a földművesszövetkezetek, a gépállomás és egyes termeltető vállalatok gépeit bérlet formájában igénybe veszik, s az egyes gépeket és eszközöket megfelelő használata díj ellenében kölcsönzik nem társulati tagok részére is. A gazdák úgy határoztak, hogy soraikból 3 tagú ideiglenes intéző bizottságot választanak a társulat alapszabályának kidolgozása, valamint a társulat ügyeinek továbbvitele céljából. vezetőivel. A földművesszövetkezet, mint már korábban is tette, sokszorosítójukat felhasználva felhívások készítésére, amelyet eljuttatnak minden egyes szövetkezeti tagnak. A nőbizottság a boltosbizottsággal együtt ülésezett, ahol megbeszélték az elkövetkezendő feladatokat és ezzel megkezdték agitációs munkájukat; A géphasználati társulás tagjai: Lőrincz Károlyné, Kardos Albert, Kovács János, Kovács András, Só- ter Sándor, Erős Péterné, Szilágyi János, Neumann János, Molnár Ferenc és még többen mások. A társulat földterülete összesen 50 kh. Az alapszabály az alábbiakat rögzíti: I. Fejezet. Általános szabályok. 1- § A társulás elnevezése: Grábóci Géphasználati Társulás. Székhelye: Grábóc, Működési területe: Grábóc, Szálka.2. Társulás célja és feladata. Célja; hogy a falu dolgozó paraszt jait társulásba szervezze és a föld- művesszövetkezfcten keresztül a saját földjeiken a gépállomás gépjeit előre meghatározott munkákra igénybe vegye, s ezzel megszerettesse a falu dolgozó parasztjaival a gépi munkát. Feladata; hogy a község határában összefüggő területeken, valamint a kettő kilométeren belüli területeken biztosítsa a nagyüzemi gépimunkálatokat, elősegítse a gépek kihasználása révén a termés- eredmények növelését. 3. a gépimunkák díjának befizetését a tagok egyénenként kötelesek a gépek igénybevétele alapján előre eszközölni az intézőbizottság elnökének. A gépimunkák által visszamaradt jutalék a társulás közös alapját képezi. Ezen összegből a társulás gépeket vásárol (permetező, porozó, sfB.), melyeket megfelelő díj ellenében kölcsönöz tagoknak és nem tagoknak is. Mi úgy gondoljuk, hogy nagy előnyben lesz részük a grábóci gazdáknak. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. Kövessék mások is példájukat. Jándi József Bodrogi Alajos A választott vezetők üléséről