Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

2 TOLNA MEGYEI NCPOJSAG 1958 október 18. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése háromnegyed év eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal előzetes jelentést adott ki a három­negyedév eredményeiről és tapasz­talatairól. A jelentés megállapítja, hogy 1958 első háromnegyed évében az állami ipar napi átlagos teljes termelése, az idényjellegű élelmiszer ipart nem számítva 13 százalékkal volt több. mint a korábbi esztendőkben. Az állami ipar és az ipari minisz­tériumok külön külön is teljesítették háromnegyedévi termelési feladatu­kat. Az egy munkásra jutó napi átla­gos teljes termelés 12 százalékkal volt több, mint 1957 azonos idősza­kában és 8 százalékkal több a múlt év átlagánál. Csaknem 33 000-rel több munkás dolgozott az állami iparban, mint a múlt év első kilenc hónapjában. A munkások számának növekedése a nehézipari és a köny- nyüipari minisztérium iparvállala­tainál a legjelentősebb. Ez év első háromnegyedévében napi átlagban 79 ezer tonna szenet termeltek bányászaink, összesen 18 millió tonnát. A tavalyihoz képest az átlagosnál jobban növekedett a fekete szén és kisebb mértékben a lignit termelése. A kőolaj termelési tervet 2 százalékkal teljesítették túl és 21 százalékkal többet termeltek, mint tavaly az első kilenc hónap­ban. A villamosenergia termelés 1 százalékkal volt több a tervezett­nél. Kilenc hónap alatt összesen 4.7 milliárd kilowattóra villamosener- giát fejlesztettek, hazánkban, 22 szá­zalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A villamoserő­művek teljesítőképessége a harma­dik negyedév végén 8 százalékkal volt nagyobb, mint az év elején. Kevesebb villanyenergiát kellett importálnunk, mint amennyivel a terv számolt. Kohászatunk több acélnyersvasat, acélt, hengereltacélt, timföldet és jóval több hutaalumíniumot adott, mint 1957 első háromnegyed évé­ben. A gépipar termelése 16 százalék­kal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Megváltozott a gépipari termelés szerkezete. Az át­lagosnál nagyobb ütemben, mintegy 33 százalékkal emelkedett háromne­gyed év alatt a villamosgépipar és 22 százalékkal a műszeripar terme­lése. A gépipar termeléséből mintegy 20 százalékkal többet adtak át a külkereskedelemnek, mint egy évvel ezelőtt, ezen belül fokozódott a komplett gyárberendezések kivitele. A textilipar napi átlagos termelése 9 százalékkal haladta meg a tava­lyit. A cipőipar ez év harmadik ne­gyedében az egy évvel korábbi idő­szakhoz képest nagyobb mértékben gyártott új modelleket és fokozta az exportra történő termelést. A Duna Cipőgyár export termelése például háromszorosra növekedett. Az élel­mezésügyi minisztérium iparvállala­tai háromnegyed év alatt 5 százalék kai termeltek többet, mint tavaly januártól szeptember végéig. Az ál­lami kivitelező építőipar egész évi tervének 70 százalékát valósította meg háromnegyed év alatt, 5 száza­lékkal többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. A mezőgazdaság helyzetéről szói­vá a statisztikai hivatal jelentése rámutat, hogy az idei gazdasági év­ben a kenyérgabona vetésterülete tovább csökkent, mintegy 180 000 holddal volt kisebb a tavalyinál. Ez­zel szemben jelentősen nőtt az árpa és a zab, továbbá az ipari és az évelő pillangós növények vetésterülete. Lucernát 14 százalékkal, vörösherét 52 százalékkal nagyobb területen vetettek, mint az előző esztendőben. * A mezőgazdasági termelés alaku­lását nagymértékben befolyásolta a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A szocialista szektor termésátla­gai nagyobbak voltak, mint az egyéni gazdaságoké. A mezőgazdaság szeptember 30 ig 365 000 tonna műtrágyát kapott, 8000 tonnával többet, mint ameny- nyít tavaly egész évben felhasznált. Az egy hold szántóra jutó műtrágya mennyiség 23 százalékkal volt több, mint tavaly. A mezőgazdasági termelőszövetke­zetek száma 1958. január 1-től szep­tember 30-ig csaknem 300-al, az itt dolgozó családok száma 15 000-el, a tagok száma 21 000-rel, szántóterü­letük pedig 145 000 holdra nőtt. A gépállomások az év elejétől több munkát végeztek, mint az előző év azonos időszakában és egész évi ter­vüknek 71 százalékát teljesítették. 1958. július 1-én mind a paraszt­ság, mind a központi alap gabona- készlete lényegesen nagyobb volt, mint az elmúlt években hasonló idő­pontban. A központi alapból az el­múlt gazdasági évben havonta 18 százalékkal kevesebb volt a fogyasz­tás, mint a korábbi esztendőkben, főként azért, mert a kötelező beszol­gáltatás eltörlése nyomán a paraszt­ság elsősorban saját készleteit fo­gyasztotta. Vágósertésből az első három­negyed évben 27 százalékkal töb­bet vásároltak fel, mint tavaly hasonló idő alatt. A felvásárolt vágómarhák súlya 8 százalékkal volt nagyobb a tavalyi­nál. A tejfelvásárlás meghaladta a tervezett mennyiséget. Az év eleje óta 510 millió litert vásároltak fel, 37 százalékkal többet, mint 1957 ja­nuártól szeptember végéig. A kielé­gítő tejellátás lehetővé tette, hogy a fogyasztói tej 2.2 százalékos zsír- tartalmát először 2.5, majd augusz­tusban 3 százalékra emelték fel, a vaj kilónkénti árát pedig 66-ról 56 forintra csökkentették. Varsó: (PAP) Mint már jelentet­tük, Wladislaw Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára beszédet mondott a Központi Bizottság 12. plénumán. Gomulka hangsúlyozta, hogy a párt belsőleg megszilárdult, kijutott azoknak a belső vitáknak köréből, amelyek aláásták egységét és a párt megerősítette sorait. Gomulka kijelentette, hogy külö­nösen nagy zavart okozott a párt­ban a revizionizmus, melyet a 10. plénumon joggal a pártot fenyegető legnagyobb veszélyként jellemez­tek. Ma a párt egészének egészséges, revizionistaellenes álláspontját min dennél jobban bizonyítja az a tény, hogy a párt teljes egészében támc^- gatta a vezetőség álláspontját a Ju­goszláv Kommunisták Szövetségé­nek VII. kongresszusán elfogadott revizionista programmal szemben. Ezután a párttagság felülvizsgá­latának eredményeiről szólott Go­mulka, hangsúlyozva, hogy a párt- szervezetek most fokozottabb ideoló giai, politikai és erkölcsi követel­ményeket támaszthatnak. Az ország gazdasági helyzetéről szólva Gomulka elmondotta, hogy a szocialista ipar össztermelése 1958-ban majdnem tíz százalékkal volt nagyobb, az 1957. évihez ké­pest. A közelgő pártkongresszus előké­szítő munkálatairól Gomulka kije­lentette, foglalkozni kell mindenek­előtt a 11. plénumon hozott határo­zatok végrehajtásával, köztük azzal, a határozattal, amelynek értelmé­ben rendet kell teremteni a foglal­koztatottságot illetően olymódon, hogy az év végéig megszüntetik a felesleges állásokat. A termelő fo­lyamatok tökéletesítésével és a Közlekedésünk körülbelül 106 mil­lió tonna árut szállított kilenc hó­nap alatt, 15 százalékkal többet, mint tavaly az azonos időszakban. A személyszállítás 13 százalékkal növekedett. À vasúti utasforgalom növekedése nagyrészt a féláru uta­zási kedvezmény kiterjesztésével és a hétvégi kirándulóvonatokon uta­zók számának jelentős növekedésé­vel függ össze. 1958-ban több mint félmillió féláru kedvezményre jo­gosító igazolványt adott ki a vasút és többször nyújtott utazási kedvez­ményt különböző vásárokra. Külkereskedelmünk háromnegyed évi behozatali tervét 100.2 százalék­ra, kiviteli tervét 112.9 százalékra teljesítette. A behozatal 13 százalékkal ke­vesebb, a kivitel pedig 43 száza­lékkal több volt, mint a múlt év azonos időszakában. A fontosabb gépipari, könnyű- és élelmiszeripari, valamint egyes mezőgazdasági termékek kivitele jó­val nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában, és a legtöbb esetben a tervelőirányzatot is meg­haladta. Az év első kilenc hónapjában a munkabérek és a személyi jellegű kifizetések összege 9 százalékkal na­gyobb volt, mint tavaly háromne­gyed év alatt. A kiskereskedelem­ben körülbelül 40 milliárd forint ér­tékű árut vásárolt az ország lakos­sága, folyóárakon számítva 6 száza­lékkal többet, mint tavaly ugyan­ennyi idő alatt. Az áruellátás jobb volt a tavalyinál. Különösen ez év második és harmadik negyedében kellő mennyiségben állt a lakosság rendelkezésére több olyan cikk, mint a mosógép, a motorkerékpár, a jó- minőségű gyapjúszövet, a különböző fehérneműanyagok, amelyek koráb­ban hiányoztak. munka jobb megszervezésével nö­velni kell a munka termelékenysé­gét. A falusi pártszervezetek feladatai­ról szólva megállapította, hogy a párt a falu szocialista átalakítására törekszik. Ennek útja a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek fejleszté­se és mezőgazdasági társulások szer­vezése. — A kongresszust előkészítő mun kánkat át kell hatnia a proletárin- ternacionalizmus szellemének, — folytatta Gomulka. Pártunkat a töb­bi kommunista és munkáspárttal összefűző megbonthatatlan egység szálait még jobban erősíteni kell, a 12 kommunista és munkáspárt ta­valy Moszkvában elfogadott hatá­rozataira támaszkodva. Külpolitikánk alapelve a szocia­lista tábor egységének erősítése. Leg fontosabb feladatunk, hogy az em­beriség békés fejlesztésének szolgá­latába állítsuk a szocializmus és az egész világ békeszerető erőit, mert különben az agresszív imperialista háborús erők a legsúlyosabb ka­tasztrófába döntik az emberiséget — Ezt a célt szolgálja a Lengyel Népköztársaság küldöttségének a Szovjetunióban, a szocialista tábor vezető államában a közeljövőben történő baráti látogatása. — A Szovjetunióban teendő láto­gatásunk, — folytatta Gomulka —> ,:további lépés lesz a lengyel és a szovjet nép testvéri kapcsolatainak erősítése útján. E kapcsolatok erő­sítésével szilárdabbá tesszük Len­gyelország helyzetét, meghiúsítjuk ellenségeink reményeit, erős'íjük a szocialista államok táborának egy­ségét. Gomulka végül közölte, hogy a LEMP III. kongresszusát 1959. már­cius 10-re hívják össze. Gomulka beszéde a LEMP Központi Bizottságának 12. plénumán (Folytatás az 1. oldalról.) csodát teremtett az egykori cári Oroszország helyén. Most az Egye­sült Államokban hozzáértő emberek kétségbeesetten követelik: »Érjük utol a Szovjetuniót a tudományos képzésben, a közoktatásban, az ener­giakutatásban.» Azt az országot, ahol 40 esztendővel ezelőtt tömeges volt az írástudatlanság. Ilyen eredmé­nyekre csak a szocializmus képes. Büszkék vagyunk e nagy nép ba­rátságára és rendületlenül, minden­kor a magyar—szovjet barátság mel­lett vagyunk és leszünk. (Hosszan tartó, viharos taps.) Ugyanígy hívei és következetes harcosai vagyunk a szocialista tábor egységének. (Nagy taps.) A továbbiakban arról szólt, hogy lerakták a szocialista társadalom alapjait Bulgáriában, Kínában. Kö­zel járnak a szocializmus felépítésé­hez Csehszlovákiában és az egész szocialista világ gyors ütemben ha­lad előre a szocializmus teljes fel­építésének útján. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy mi magyarok is kicsit gyorsabb léptekkel halad­junk ezen az úton. — Külpolitikánkat illetően — mondotta — egyik szomszédunkkal, Jugoszláviával, nézeteltéréseink van­nak — ideológiaiak is, politikaiak is. A jugoszlávok például nem he­lyeslik, hogy a tizenkét szocialista ország egységes táborba tömörült. Nekünk viszont az a véleményünk, hogy ha nem volna szocialista tábor, akkor már béke sem volna a vilá­gon. A jugoszlávok mostanában olyasmit üzennek nekünk, hogy a viszony javítását óhajtják. Mi ugyanezt akarjuk és reméljük, hogy a jószomszédi viszony fejlődni fog. Hívei vagyunk ennek. Ha azonban vannak Jugoszláviában olyan em­berek, akik azt képzelik, hogy vi­szonyukat Magyarországgal úgy is javíthatják, hogy közben sajtójuk szidalmazza a Szovjetuniót, Kínát, Beszélt az Egyesült Államok és hazánk közötti kapcsolatokról is. Emlékeztetett rá, hogy 1924-ben az Egyesült Államok kormánya Horthy- fasiszta- rendszerének kormányával konzuli, fizetési, örökségi ügyekben egész sor együttműködési megálla­podást kötött. Ezeket a szerződése­ket az amerikai kormány 1946-ban a magyar nép kormányával szemben egyoldalúan felmondta. Különös fel­fogás ez: a fasiszta Horthy-rezsim- mei tudtak együttműködni, tudtak szerződést kötni, míg a demokra­tikus Magyarországot csak támadni, mocskolni és ócsárolni tudják. Ren­dezni lehet a két nép és a két állam viszonyát is. Ehhez csupán egyetlen tényező kell: azok, akik az Egyesült Államok kormányrúdját a kezükben tartják, vegyék tudomásul és törőd­Bulgáriát, Albániát — akkor ez az elgondolásuk hibás. Hangsúlyozta Kádár János, hogy a Szovjetunió. Kína, Bulgária, Albá­nia, Csehszlovákia és a Magyar Nép- köztársaság álláspontja között haj­szálnyi eltérés sincs az elvi kérdések megítélésében, vagy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben. Nehe­zen tudjuk a barátkozást elképzel­ni a jugoszláv elvtársakkal, ha test­véreinkre szitkokat szórnak. — Reméljük — mondotta —, hogy a jugoszláv elvtársak változtatni fognak ezen a magatartáson és arra törekszenek — ami tényleg közös ér­dek és amit jó volna csinálni —, hogy általában javítsuk kapcsolata­inkat. A továbbiakban Kádár János hangoztatta szolidaritásunkat a nagy Kínával. Kína partmenti szigetei­nek kérdése Kína belügye és az igazság a Kínai Népköztársaság ol­dalán van. Elítéljük az amerikai im­perialistákat, akik jogot próbálnak formálni arra, hogy egy független ország belügyeibe avatkozzanak. Baráti viszonyban vagyunk a' sza­badságukért küzdő nem szocialista ázsiai, afrikai országokkal és más hasonló országokkal is. A magyan—osztrák viszonyról szólva Kádár János üdvözölte az osztrák kormány tényezőinek olyan kijelentéseit, hogy elő akarják moz­dítani a normális viszony kialaku­lását Ausztria és Magyarország kö­zött. Mindent meg fogunk tenni ezért. Azonban Bécsben működnek bizonyos — az osztrák népen és ta­lán még az osztrák kormányon is kívülálló — erők, amelyek nem akarják az Ausztria és Magyaror­szág közötti jóviszonyt. Úgy gondol­juk, helyes lenne, ha az osztrák nép és kormány utánanézne, hogy ilyen erők ne rontsák ott a két ország kö­zötti jószomszédi viszonyt, s akkor mindjárt egyenesbe tudunk jönni, s ez véleményünk szerint mindkét ot- szágnak, s mindkét népnek javára válik. jenek bele abba, hogy a Duna—Ti­sza mentén él egy nép, amely a szo­cialista társadalom híve, azt építi és attól nem fog tágítani soha. (Hosszan tartó, nagy taps.) A szocializmus építése, a nemzeti függetlenség megvédése minden ag­resszív imperialista kísérlettel szem­ben, a béke megőrzése — nagy nem­zeti célok, amelyeket népünk elfo­gadott. Számolhatunk azzal, hogy alig lesz olyan hónap, hogy az im­perialisták hol itt, hol ott ne igye­keznének előidézni valamiféle fe­szültséget. De erősnek és magabiz­tosnak kell lenni, mert a szocialista tábor, a béketábor oldalán van az igazság és ez a tábor erejében is ha­talmasabb, mint a háborús gyújto­gatok csoportja (Hosszan tartó, nagy taps.) I Őrizzük a Hazafias Népfrontban o párt vezette\népi-nemzeti egységet A továbbiakban Kádár János ar­ról szólt, hogy a szocialista társada­lom felépítése csak az egész nép közös műve lehet. Ezért az a helyes, hogy az egész nemzet egyesítse erőit. — A Hazafias Népfront tevékeny­ségére még hosszú ideig szükség lesz, hiszen a párttagok és a párton- kívüliek összefogása, a széles népi összefogás nélkülözhetetlen a szocia­lista társadalom teljes felépítéséig. — Úgy gondolom, elvtársak, he­lyes, ha a nem párttagok tisztelik és becsülik a párt tagjait, a kommunis­tákat. Az élet azt mutatja, hogy a párt tagja többet vállal magára az élet nehezebb oldalából, a munká­ból, a fáradozásból. A párttagok megbecsülést érdemelnek azért a többletmunkáért, amelyet önként vállalnak a közösségért, az egész nép érdekében. Viszont a párttagok is becsüljék a pártonkívülit. Becsül­jék, mert ha tudják, hogy egyetlen nagy feladatot sem lehet csak a párt­tagok erejéből megvalósítani, akkor úgy tekintenek a pártonkívüliekre. mint bajtársainkra, küzdőtdrsaink- ra, munkatársainkra. Közös a fel­adatunk és közös lesz az örömünk t A munkásosztálynak különlegesen nagy a felelőssége további előreha­ladásunkban. A munkásosztály a di­csőségét is, a felelősségét is viseli annak, hogy az új társadalom éle­tét vezeti, irányítja. — Annak az új baráti légkörnek — amelyet önök a pártszervezetek­ben tapasztalhatnak — a megfelelő­je a felső vezetésben is megvan. Mi most elvtársiasan, testvériesen va­gyunk együtt, ami azt jelenti, hogy vitatkozunk, azután határozunk. Mi­után megvitattuk a dolgokat és ha­tároztunk, a cselekvésben egysége­sek vagyunk! (Nagy taps.) A mi po­litikai vonalunk már nemcsak a párt, nemcsak a kormány politikai vonala, hanem a dolgozó magyar tömegek politikai vonalává lett és ez a biztosítéka annak, hogy ez a politika nem változik. (Nagy taps.) Őrizzük ezt az egységet — a párt­ban a pártegységet, a Hazafias Nép­frontban a párt vezette népi-nemze­ti egységet, s a cselekvésben erősít­sük és mélyítsük a dolgozó milliók egységét a helyes cél érdekében. Ez a legfontosabb feladat! Befejezésül Kádár János arról be­szélt, hogy a magyar nép minden­napi helytállásával támogatja a párt és a kormány politikáját. Meg va­gyunk győződve: a választás ered­ménye olyan lesz, hogy az egész vi­lágon örülni fognak a szocializmus, a szabadság hívei. (Nagy taps, per­cekig zúgó éljen.) Kádár János beszéde az angyalföldi nagygyűlésen A béketábor oldalán van a% igazság

Next

/
Thumbnails
Contents