Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-14 / 242. szám
füLáui VILA; PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mtimfXtiW'&wsú met III. évfolyam, 242. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1858 október 14. Benke Valéria elvtársi!őt jelölte képviselőjének Gyönk község Tolna megyében tíz országgyűlési képviselőt jelöltek a november 16-i választásokra s a legnagyobb érdeklődés a gyönki jelölőgyűlés iránt nyíl vánult meg, ahol a község lakói egyöntetűen úgy döntöttek, hogy Benke Valéria művelődésügyi minisztert jelölik képviselőnek. A jelölési az egész község nagy lelkesedéssel fogadta, hisz Benke Valéria Gyönkön született, ma is sok rokona, barátja él a községiben s személyében a gyön- kieknek olyan képviselőjük lesz, aki ugyanúgy ismeri gondjaikat és örömeiket, mint ők maguk. I A jelöiőgyűlésen ott voltak Benke Valéria egykori iskolatársai közül is többen, s megható volt a találkozás, amikor a művelődésügyi miniszter azóta nyugalomba vonuit tanárával, Baky Istvánnal találkozott, aki valamikor a magyar irodalomra tanította a gyönki gimnáziumban. A gyönki jelölőgyűlés éppen ezért túlnőtt egy politikai összejövetel keretein: barátok, személyes ismerősök találkoztak s a gvönkiek örömmel tapasztalhatták, hogy az egykori szegény órásmester lánya nem felejtette el barátait, s a művelődésügyi miniszter is érezhette, hogy a rég: szeretettel fogadták szülőföldjén. A gyűlés alkalmából kicsinek bizonyult a művelődési ház; nagyon soknak csak az udvaron jutott hely, de lélekben az egész község ott volt, amikor Hoff Ádám, Benke Valéria egykori iskolatársa, a községi párt- szervezet titkára a község nevében köszöntötte a művelődésügyi minisztert. Gyuricza István, a járási párt- bizottság titkára azokról az eredményekről beszélt, amelyeket Gyönk és a járás elért a felszabadulás óta s amelyek teljesen megváltoztatták Gyönknek és környékének arculatát. Az egykori nagybirtokok helyén virágzó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgoznak^ s az egyéni parasztságnak is összehasonlíthatatlanul jobb az élete, mint a Horthy- korszak éveiben. A felszabadulás óta elért eredmények azt mutatják, hogy a gyönkieknek is, épp úgy, mint az egész országnak, minden oka megvan a bizalomra. Magyari Béla, a művelődési otthon igazgatója, aki ugyancsak iskolatársa volt Benke Valériának jelentette be, a Hazafias Népfrontnak az a jaországgyűlési képviselőnek. Szavait lelkes éljenzés, hatalmas taps fogadta, bizonyítva azt, hogy a jelölés az egész község egyöntetű helyeslésével találkozott. Erről beszéltek a felszólalók is, akik osztatlan bizalommal és egyetértéssel fogadták a jelölést. I Benke Valéria azzal kezdte válaszát, hogy előre elkészített beszédvázlatát félretette: családias, baráti ösz- szejövetellé vált a jelölőgyűlés, ahol régi barátok és ismerősök biztosították bizalmukról azt, aki közülük került ki. A művelődésügyi miniszter is erről beszélt, régi emlékeit elevenítette fel s különösen szeretettel emlékezett meg idős tanáráról, Baky Istvánról, aki hajdani tanítványának képviselői jelölésén is résztvehetett. — Bármerre jártam a világban — mondotta Benke Valéria — mindig szeretettel gondoltam vissza Gyünkre, szülőfalumra és sokat gondoltam a gyönkiekre is, és sokszor eszembejutottak, mit csinálnak, hogyan élnek. De most még jobban szívembe zártam szülőfalumat, mert látom, hogy a gyönkiek seri? felejtettek el engem. A szekszárdi vásárban Ez az októberi szekszárdi vásár nagyon szezonvégi képet mutatott. Különösen éreztette hatását a szarvasmarha felhajtóknál. Könv- nyen meglehetett számolni az eladásra szánt állatokat, de még köny- nyebben az érdeklődőket. Az árak minőség és kor szerint nagyon megoszlottak, egy közepes képességű tehénért 5000—6000 forintot kértek. Az öregebb teheneket 4000 forintért árulták. Nagyobb volt az érdeklődés a lovaknál. A vásár első két órájában több igavonó cserélt. Az egyik féléves csikóra például 3000 forintért alkudtak. Egy pár összesen 18 éves ló 4000 forintért akadt új gazdára. NAGY A KERESLET — KEVÉS ÉS DRÄGA A HORDÖ Nem hiába mondogatták a szőlősgazdák, hogy az idén rekord szőlőtermést érhetnek el, csak legyen mibe tenni. A vásáron is a legtöbb érdeklődő a boroshoirdóknál volt. Már a kora délelőtti órában sok hordót vásároltak, de az érdeklődéshez képest kevés volt a felhozatal és emellett túl sokat kértek a hordókért, Az 550 literen felüli újhordók ára literenként 4, a 350 literen felüli újhordók ára literenként 5, a 200 literes hordó literéért pedig 7 forintot kértek az eladók. Ezzel az árak a vásárlók véleménye szerint mavaslata, hogy Benke Valériát jelöljék gasak, amint mondják, többe kerül Tizenöl személytől kért kölcsönt, de egyiknek sem fizetett Gibusa István alsónyéki lakost egy évi és 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte a szekszárdi járásbíróság dr. Gulyás tanácsa. A bíróság magán- személyek sérelmére 300 forintot meghaladó értékben elkövetett folytatólagos csalás és többrendbeli hatósági megbízatás színlelésével, magánszemélyek sérelmére elkövetett csalás bűntettét állapította meg a tárgyalás során. Gibusa István több személytől pénzt kért kölcsön azzal, hogy azt bizonyos határidőn belül visszafizeti, vagy terményt ad érte, de a pénzt nem fizette vissza. Az egyik sértettől azzal csalta ki a pénzt, hogy édesanyja sírjára megérkezett a sírkő, és azt kell kiváltani, a másiknak azt mondta, hogy vagon érkezett, azt kell kiváltania, a harmadiktól bútorvásárlás ürügyén csalt ki pénzt, és így tovább. Gibusa magát rendőrnyomozónak adta ki és ezzel az ürüggyel csalt ki különböző személyektől kisebb-na- gyobb összeget, összesen több mint 1700 forintot csalt ki, mintegy 15 egyéntől, amelynek nagyrészét italozásra költötte, és a kárt, azaz a »kölcsönt-« még a mai napig-sem térítette meg. a hordó, mint amennyiért a bort tudják majd eladni. Nem sokkal, valamivel voltak olcsóbbak a használt hordók. A 360 literesek 3, az 500 literesek literenként 4 forintért találtak gazdára. Délelőtt 10 óráig sok hordót eladtak, de még több talált volna gazdára, ha az árak mérsékeltebbek lettek volna. Túl magas áron tartották például a szapulókat. Áruk nagyságuk és minőségük szerint 430, 660 és 360 forint között változott. MAGAS ARAK A SERTÉSEKNÉL Az eladásra szánt állatok között a legnagyobb érdeklődés a sertéseknél volt. Különösen sok nagyobb, 7—9 hónapos hízónak valót hoztak eladásra. Darabonkénti áruk 1200, 1300 és 1500 forint között volt. A választási malacok párjáért 650, 750 és 800 forintot kértek. Ezek az árak túl magasak ha az előző vásárok árait nézzük, éppen ezért inkább csak érdeklődtek a malacok iránt, mint vásárolták őket. Tegnap kezdték @1 üzemeltetni az új szőlőfeldolgozó telepet Szekszárdon Megyeszerte teljes »gőzzel« szüretelik a szőlőt. A termés mindenütt jó: 30—35 mázsa holdanként, olyan, amilyenre az elmúlt tíz esztendőben nem volt példa. A jó termés azonban sok gonddal is jár. Főleg azért, mert kevés a tárolóhely és még ennél is kevesebb a tárolóedény. Éppen ezért érthető, hogy az állami szőlő-, must- és borfeldolgozó helyeken állandóan 30—40, hordóval megrakott kocsi áll sorban, hogy értékesíthessék a termelők szőlő-, must- és borfeleslegeiket. Hogy megy a felvásárlás? — a kérdéssel Saramé Jenőhöz, a Mecsekvidéki Borforgalmi Vállalat szekszárdi pincegazdaságának vezetőjéhez fordultunk. Saramó Jenő elmondotta, hogy a megyében két helyen vásárolnak fel szőlőt, mustot és bort. összesen pedig öt helyen, Szekszárdon, Pakson, Bátaszéken, Hogy észen és Nagydoro- gon mustot és bort. A felvásárló telepeken mindenütt megkezdődött a felvásárlás. Pakson már napok óta veszik a szőlőt, amit ott azonnal fel is dolgoznak, de ezen túlmenően a többi helyeken is vásárolják a mustot és a bort. Szekszárdon, a megye székhelyén tegnap kezdték el üzemeltetni a megye második korszerű szőlőfeldolgozó telepét. Ezt az üzemet 200 000 forintos költséggel az idén létesítették. A szőlőfeldolgozó telepen 400 mázsa szőlőt tudnak naponta feldolgozni. A megyében összesen az állami pincészeteknél mintegy 10 000 hektoliter bor tárolására van férőhely és tárolóedény. A must felvásárlását a megye székhelyén az elmúlt csütörtökön kezdték meg az állami pincészet Kadarka utcai pincéjében. Ez a pince három nap alatt megtelt, ezidő szerint 600 hektó idei mustot tárolnak itt. Szekszárdon tegnap már a központi pincében vették át a mustot. Amint Saramó elvtárs tegnap tájékoztatott "bennünket, itt egyetlen napon 600 hektó mustot vettek át. A másik négy felvásárlási telepen kisebb mennyiségű mustot tudnak felvásárolni, de itt is reggeltől estig folyik a munka. Bátaszéken például egy napon 400 hektó mustot vásárolnak fel. Egyben azt is elmondotta Saramó elvtárs, hogy a felvásárlás jelenlegi üteméből következtetve, a megyében lévő állami borpincék néhány nap múlva megtelnek, mert annyi szőlőt, mustot és bort kínálnak az idén az államnak eladásra, amire a fel- szabadulás óta még nem volt példa. Ami a szőlő és a must minőségét illeti, a tavalyinál gyengébb. De ez a kép még nem teljes, mert a későbben szüretelt mustok cukorfoka a jelenleginél jóval magasabb lesz. De a minőség így sem éri el a tavalyi minőséget. Megkérdeztük Saramó Jenőtől, hogy a jelenlegi helyzetből ítélve fel tudják-e vásárolni a dolgozó parasztok által felkínált minden »mennyiségű bort, mustot és szőlőt. Erre a kérdésre nem kaptunk határozott választ. A pincegazdaság vezetője annyit mondott, hogy a segítséget most már felülről várják. Mégpedig oly módon, hogy a jelenleginél gyorsabb ütembén szállítják el más pincékbe megyén kívül a jelenleg tárolt mustot. »Reméljük, hogy a felsőbb szervek segítenek megoldani a jelenlegi férőhely- és tárolóhelygondot. Ami rajtunk múlik, mi azt megtesszük« — mondotta befejezésül Saramó Jenő. Húsz mázsa nemes penfyivadéket halásztak a dunaiöldvárl spcrthargásick A Dunaföldvári Sporthorgász Egyesület tagjai újra kitettek magukért a Duna halasítása terén. Pontyivadékolási kötelezettségükön felül kiváló minőségű ponty anya-, apahalakat vásároltak és azokat még tavasszal ívásra kihelyezték komoly költséggel megépített ivató- tavaikba. Az ívás rendkívül jól sikerült és mintegy 20 mázsa nemes pontyivadékot halásztak le a napokban. A pontyivadék egy részét átadták a Paksi Halászati Termelőszövetkezetnek, egy részét nyújtásra helyezték ki, a többit pedig vízterületükön, a Solti-Dunaágban helyezték ki. Az egyesület már több év óta végzi vizeinek halasítását és ezzel az áldozatos munkájával nagy arányban növeli vizeink pontyállományát. Igen .jó eredményt ért el az egyesület a süllőivatás terén is. Az így nyert idei süllőivadékok már elérik a húsz centis hosszúságot. Igen értékes eredményeikért, az azzal kapcsolatos önzetlen munkájukért komoly dicséretet érdemelnek Klupp Ferenc egyesületi titkár, Jancsó Árpád es Jankó Árpád vezetőségi tagok, továbbá Kerekes János egyesületi halőr és Nagy Gyula halász-horgász fó- ellenőri pár um A 945 000 négyzetkilométer nagyságú, tehát Magyarországnál tízszer nagyobb területű, 83 600 000 lakosú Pakisztáni Köztársaság két tartományból áll, mely egymástól 1700 km távolságban terül el. Nyugat-Pakisz- tán, ahol Karacsi, a köztársaság fővárosa fekszik, az Indus folyó mindkét partján terül el, lakossága az urdu nyelvet feeszéH. Kelet-Pakisz- tán területe csak 1/6 része Nyugat- Pakisztánnak, azonban bengali nyelven beszélő lakossága több mint a fele a nyugati országrész lakosságának, a Gangesz, valamint a Brahmaputra folyók delta vidékét foglalja magába. Pakisztán gazdaságilag fejletlen, iparral alig rendelkező mezőgazdasági ország. A világ jutatermelésébcn 75— 80 százalékos részesedésével az első helyet foglalja el. A rizs és a gyapot termelése világviszonylatban is számottevő. Nyugat-Pakisztáni króm-, só- és kőolajtermelése jelentős. — Terra —
