Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-14 / 242. szám

füLáui VILA; PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mtimfXtiW'&wsú met III. évfolyam, 242. szám. ARA: 50 FILLÉR Kedd, 1858 október 14. Benke Valéria elvtársi!őt jelölte képviselőjének Gyönk község Tolna megyében tíz országgyűlési képviselőt jelöltek a november 16-i választásokra s a legnagyobb érdek­lődés a gyönki jelölőgyűlés iránt nyíl vánult meg, ahol a község lakói egy­öntetűen úgy döntöttek, hogy Benke Valéria művelődésügyi minisztert je­lölik képviselőnek. A jelölési az egész község nagy lelkesedéssel fo­gadta, hisz Benke Valéria Gyönkön született, ma is sok rokona, barátja él a községiben s személyében a gyön- kieknek olyan képviselőjük lesz, aki ugyanúgy ismeri gondjaikat és örö­meiket, mint ők maguk. I A jelöiőgyűlésen ott voltak Benke Valéria egykori iskolatársai közül is többen, s megható volt a találkozás, amikor a művelődésügyi miniszter azóta nyugalomba vonuit tanárával, Baky Istvánnal találkozott, aki vala­mikor a magyar irodalomra tanította a gyönki gimnáziumban. A gyönki jelölőgyűlés éppen ezért túlnőtt egy politikai összejövetel ke­retein: barátok, személyes ismerősök találkoztak s a gvönkiek örömmel tapasztalhatták, hogy az egykori sze­gény órásmester lánya nem felej­tette el barátait, s a művelődésügyi miniszter is érezhette, hogy a rég: szeretettel fogadták szülőföldjén. A gyűlés alkalmából kicsinek bi­zonyult a művelődési ház; nagyon soknak csak az udvaron jutott hely, de lélekben az egész község ott volt, amikor Hoff Ádám, Benke Valéria egykori iskolatársa, a községi párt- szervezet titkára a község nevében köszöntötte a művelődésügyi minisz­tert. Gyuricza István, a járási párt- bizottság titkára azokról az eredmé­nyekről beszélt, amelyeket Gyönk és a járás elért a felszabadulás óta s amelyek teljesen megváltoztatták Gyönknek és környékének arcula­tát. Az egykori nagybirtokok helyén virágzó termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgoznak^ s az egyéni parasztságnak is összehasonlíthatat­lanul jobb az élete, mint a Horthy- korszak éveiben. A felszabadulás óta elért eredmények azt mutatják, hogy a gyönkieknek is, épp úgy, mint az egész országnak, minden oka meg­van a bizalomra. Magyari Béla, a művelődési otthon igazgatója, aki ugyancsak iskolatár­sa volt Benke Valériának jelentette be, a Hazafias Népfrontnak az a ja­országgyűlési képviselőnek. Szavait lelkes éljenzés, hatalmas taps fogad­ta, bizonyítva azt, hogy a jelölés az egész község egyöntetű helyeslé­sével találkozott. Erről beszéltek a felszólalók is, akik osztatlan biza­lommal és egyetértéssel fogadták a jelölést. I Benke Valéria azzal kezdte vála­szát, hogy előre elkészített beszédváz­latát félretette: családias, baráti ösz- szejövetellé vált a jelölőgyűlés, ahol régi barátok és ismerősök biztosítot­ták bizalmukról azt, aki közülük ke­rült ki. A művelődésügyi miniszter is erről beszélt, régi emlékeit eleve­nítette fel s különösen szeretettel em­lékezett meg idős tanáráról, Baky Istvánról, aki hajdani tanítványának képviselői jelölésén is résztvehetett. — Bármerre jártam a világban — mondotta Benke Valéria — mindig szeretettel gondoltam vissza Gyünk­re, szülőfalumra és sokat gondoltam a gyönkiekre is, és sokszor eszembe­jutottak, mit csinálnak, hogyan él­nek. De most még jobban szívembe zártam szülőfalumat, mert látom, hogy a gyönkiek seri? felejtettek el engem. A szekszárdi vásárban Ez az októberi szekszárdi vásár nagyon szezonvégi képet mutatott. Különösen éreztette hatását a szarvasmarha felhajtóknál. Könv- nyen meglehetett számolni az el­adásra szánt állatokat, de még köny- nyebben az érdeklődőket. Az árak minőség és kor szerint nagyon meg­oszlottak, egy közepes képességű te­hénért 5000—6000 forintot kértek. Az öregebb teheneket 4000 forintért árulták. Nagyobb volt az érdeklődés a lo­vaknál. A vásár első két órájában több igavonó cserélt. Az egyik fél­éves csikóra például 3000 forintért alkudtak. Egy pár összesen 18 éves ló 4000 forintért akadt új gazdára. NAGY A KERESLET — KEVÉS ÉS DRÄGA A HORDÖ Nem hiába mondogatták a szőlős­gazdák, hogy az idén rekord szőlő­termést érhetnek el, csak legyen mibe tenni. A vásáron is a legtöbb érdeklődő a boroshoirdóknál volt. Már a kora délelőtti órában sok hordót vásároltak, de az érdeklődés­hez képest kevés volt a felhozatal és emellett túl sokat kértek a hordók­ért, Az 550 literen felüli újhordók ára literenként 4, a 350 literen felüli újhordók ára literenként 5, a 200 li­teres hordó literéért pedig 7 forin­tot kértek az eladók. Ezzel az árak a vásárlók véleménye szerint ma­vaslata, hogy Benke Valériát jelöljék gasak, amint mondják, többe kerül Tizenöl személytől kért kölcsönt, de egyiknek sem fizetett Gibusa István alsónyéki lakost egy évi és 2 hónapi börtönbüntetés­re ítélte a szekszárdi járásbíróság dr. Gulyás tanácsa. A bíróság magán- személyek sérelmére 300 forintot meghaladó értékben elkövetett foly­tatólagos csalás és többrendbeli ha­tósági megbízatás színlelésével, ma­gánszemélyek sérelmére elkövetett csalás bűntettét állapította meg a tárgyalás során. Gibusa István több személytől pénzt kért kölcsön azzal, hogy azt bizonyos határidőn belül visszafize­ti, vagy terményt ad érte, de a pénzt nem fizette vissza. Az egyik sértettől azzal csalta ki a pénzt, hogy édes­anyja sírjára megérkezett a sírkő, és azt kell kiváltani, a másiknak azt mondta, hogy vagon érkezett, azt kell kiváltania, a harmadiktól bú­torvásárlás ürügyén csalt ki pénzt, és így tovább. Gibusa magát rendőrnyomozónak adta ki és ezzel az ürüggyel csalt ki különböző személyektől kisebb-na- gyobb összeget, összesen több mint 1700 forintot csalt ki, mintegy 15 egyéntől, amelynek nagyrészét ita­lozásra költötte, és a kárt, azaz a »kölcsönt-« még a mai napig-sem té­rítette meg. a hordó, mint amennyiért a bort tud­ják majd eladni. Nem sokkal, valamivel voltak ol­csóbbak a használt hordók. A 360 literesek 3, az 500 literesek literen­ként 4 forintért találtak gazdára. Délelőtt 10 óráig sok hordót eladtak, de még több talált volna gazdára, ha az árak mérsékeltebbek lettek volna. Túl magas áron tartották például a szapulókat. Áruk nagyságuk és minőségük szerint 430, 660 és 360 fo­rint között változott. MAGAS ARAK A SERTÉSEKNÉL Az eladásra szánt állatok között a legnagyobb érdeklődés a sertéseknél volt. Különösen sok nagyobb, 7—9 hónapos hízónak valót hoztak el­adásra. Darabonkénti áruk 1200, 1300 és 1500 forint között volt. A válasz­tási malacok párjáért 650, 750 és 800 forintot kértek. Ezek az árak túl ma­gasak ha az előző vásárok árait néz­zük, éppen ezért inkább csak érdek­lődtek a malacok iránt, mint vásá­rolták őket. Tegnap kezdték @1 üzemeltetni az új szőlőfeldolgozó telepet Szekszárdon Megyeszerte teljes »gőzzel« szüre­telik a szőlőt. A termés mindenütt jó: 30—35 mázsa holdanként, olyan, amilyenre az elmúlt tíz esztendőben nem volt példa. A jó termés azon­ban sok gonddal is jár. Főleg azért, mert kevés a tárolóhely és még en­nél is kevesebb a tárolóedény. Éppen ezért érthető, hogy az állami szőlő-, must- és borfeldolgozó helyeken ál­landóan 30—40, hordóval megrakott kocsi áll sorban, hogy értékesíthes­sék a termelők szőlő-, must- és bor­feleslegeiket. Hogy megy a felvásár­lás? — a kérdéssel Saramé Jenőhöz, a Mecsekvidéki Borforgalmi Válla­lat szekszárdi pincegazdaságának vezetőjéhez fordultunk. Saramó Jenő elmondotta, hogy a megyében két helyen vásárolnak fel szőlőt, mustot és bort. összesen pe­dig öt helyen, Szekszárdon, Pakson, Bátaszéken, Hogy észen és Nagydoro- gon mustot és bort. A felvásárló te­lepeken mindenütt megkezdődött a felvásárlás. Pakson már napok óta veszik a szőlőt, amit ott azonnal fel is dolgoznak, de ezen túlmenően a többi helyeken is vásárolják a mus­tot és a bort. Szekszárdon, a megye székhe­lyén tegnap kezdték el üzemel­tetni a megye második korszerű szőlőfeldolgozó telepét. Ezt az üzemet 200 000 forintos költ­séggel az idén létesítették. A szőlőfeldolgozó telepen 400 má­zsa szőlőt tudnak naponta fel­dolgozni. A megyében összesen az állami pincészeteknél mintegy 10 000 hek­toliter bor tárolására van férőhely és tárolóedény. A must felvásárlását a megye székhelyén az elmúlt csütörtökön kezdték meg az állami pincészet Ka­darka utcai pincéjében. Ez a pince három nap alatt megtelt, ezidő sze­rint 600 hektó idei mustot tárolnak itt. Szekszárdon tegnap már a köz­ponti pincében vették át a mustot. Amint Saramó elvtárs tegnap tájé­koztatott "bennünket, itt egyetlen napon 600 hektó mustot vettek át. A másik négy felvásárlási telepen kisebb mennyiségű mustot tudnak felvásárolni, de itt is reggeltől estig folyik a munka. Bátaszéken például egy napon 400 hektó mustot vásárolnak fel. Egyben azt is elmondotta Saramó elvtárs, hogy a felvásárlás jelenlegi üteméből következtetve, a megyében lévő állami borpin­cék néhány nap múlva megtel­nek, mert annyi szőlőt, mustot és bort kínálnak az idén az ál­lamnak eladásra, amire a fel- szabadulás óta még nem volt példa. Ami a szőlő és a must minőségét il­leti, a tavalyinál gyengébb. De ez a kép még nem teljes, mert a későb­ben szüretelt mustok cukorfoka a jelenleginél jóval magasabb lesz. De a minőség így sem éri el a tavalyi mi­nőséget. Megkérdeztük Saramó Jenőtől, hogy a jelenlegi helyzetből ítélve fel tudják-e vásárolni a dolgozó parasz­tok által felkínált minden »mennyi­ségű bort, mustot és szőlőt. Erre a kérdésre nem kaptunk határozott választ. A pincegazdaság vezetője annyit mondott, hogy a segítséget most már felülről várják. Mégpedig oly módon, hogy a jelenleginél gyorsabb ütembén szállítják el más pincékbe megyén kívül a jelenleg tárolt mustot. »Reméljük, hogy a felsőbb szervek segítenek megoldani a jelenlegi férőhely- és tárolóhely­gondot. Ami rajtunk múlik, mi azt megtesszük« — mondotta befejezé­sül Saramó Jenő. Húsz mázsa nemes penfyivadéket halásztak a dunaiöldvárl spcrthargásick A Dunaföldvári Sporthorgász Egyesület tagjai újra kitettek ma­gukért a Duna halasítása terén. Pontyivadékolási kötelezettségükön felül kiváló minőségű ponty anya-, apahalakat vásároltak és azokat még tavasszal ívásra kihelyezték komoly költséggel megépített ivató- tavaikba. Az ívás rendkívül jól sike­rült és mintegy 20 mázsa nemes pontyivadékot halásztak le a napok­ban. A pontyivadék egy részét átad­ták a Paksi Halászati Termelőszö­vetkezetnek, egy részét nyújtásra helyezték ki, a többit pedig vízte­rületükön, a Solti-Dunaágban he­lyezték ki. Az egyesület már több év óta végzi vizeinek halasítását és ezzel az áldozatos munkájával nagy arányban növeli vizeink pontyállo­mányát. Igen .jó eredményt ért el az egye­sület a süllőivatás terén is. Az így nyert idei süllőivadékok már elérik a húsz centis hosszúságot. Igen érté­kes eredményeikért, az azzal kapcso­latos önzetlen munkájukért komoly dicséretet érdemelnek Klupp Ferenc egyesületi titkár, Jancsó Árpád es Jankó Árpád vezetőségi tagok, to­vábbá Kerekes János egyesületi hal­őr és Nagy Gyula halász-horgász fó- ellenőri pár um A 945 000 négyzetkilométer nagy­ságú, tehát Magyarországnál tízszer nagyobb területű, 83 600 000 lakosú Pakisztáni Köztársaság két tarto­mányból áll, mely egymástól 1700 km távolságban terül el. Nyugat-Pakisz- tán, ahol Karacsi, a köztársaság fő­városa fekszik, az Indus folyó mind­két partján terül el, lakossága az urdu nyelvet feeszéH. Kelet-Pakisz- tán területe csak 1/6 része Nyugat- Pakisztánnak, azonban bengali nyel­ven beszélő lakossága több mint a fele a nyugati országrész lakosságá­nak, a Gangesz, valamint a Brahma­putra folyók delta vidékét foglalja magába. Pakisztán gazdaságilag fejletlen, iparral alig rendelkező mezőgazdasági ország. A világ jutatermelésébcn 75— 80 százalékos részesedésével az első helyet foglalja el. A rizs és a gyapot termelése világviszonylatban is szá­mottevő. Nyugat-Pakisztáni króm-, só- és kőolajtermelése jelentős. — Terra —

Next

/
Thumbnails
Contents