Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-12 / 241. szám
Baisai Lásxló : Egy ©Ítélt évtizedről 1946. elején tombol már az infláció. A kor problémája: a pénz válsága. E kérdés komplekszumai töltik meg a bizonytalanul vergődő lapok hasábjait és ma minderről egy tisztán látó monográfia a mai aktuális kérdésekbe is sokkal jobban belevilágít, mint a cikkek és tanulmányok egész serege. A rohanó élet sok mindenre a feledés fátylát borítja és a hibák egyrésze talán erre is épült fel, amely hosz- szú időre bilincsbe verte a kibontakozást. Elfakult plakát maradványai a Hotel Quisisana tengerre néző bal- konos szobáiba, a vezető magyar »úriházba« hívja vendégeit. Alatta fehéren villannak meg a nagy rendezetlen betűk mondatai, amelyek már az új élet jelszavai, nem a tengerpartra, vagy a Worth! tó mellé hívja az »urakat«, hanem a föld népét, a felszabadult parasztságot szervezi: Tömörülj a földművesszövetkezetbe! Megyénk első földművesszövetkezetei ezidőtájt, 1946-ban alakultak. A dolgozó, földhözjuttatott parasztság részéről az egész megyében széleskörű mozgalom bontakozott ki, földművesszövetkezeteket hoztak lét re, amelyek kizárólag a termelést célozták, szó sem volt akkor a szövetkezeti kereskedelem megszervezéséről, kereskedelmi tevékenység fejlesztéséről. Talán egy összefoglalóval kezdenénk megismertetni azt az évtizedet, amely sajnos a hibáktól ugyan nem mentes, de fejlődésében mégis olyan eredményeket ért el, amely nemcsak alapköve a szövetkezeti mozgalom teljes kiépítésének, hanem működésével, munkájával magas bástyáját építette meg a jelen agrárpolitika célkitűzéseinek. Tolna megyében az első földművesszövetkezet a Bonyhád-István- majori volt. Az alakulás időpontja 1946. július 21-ére esik. Alakulásakor a tagok száma 67 fő volt és amint ezt egy későbbi jelentés mutatja, egy év múlva 81 főt számlált a szövetkezet, mint tagot. Juttatott vagyona: 17 kh szántóföld, 3 traktor, 2 cséplőgép, 1 vetőgép, 1 Szeszgyár, valamint gazdasági épületek. Az üzemágaként működő szeszgyár a tagok termel- vényeit dolgozta fel. A juttatott traktorok a tagság mintegy 950 kh. szántóföldjét munkálta meg. Ter- ményfelvásárlása volt szabad és kötött vonalon. így a szövetkezet igen jelentős szerepet töltött be a szövetkezet termelési vonalán. A major gazdái korábban nehezen tudták földjeiket művelni termelő- eszköz és vetőmag hiányában. A szövetkezet megjelenésekor a gazdálkodási forma még nem táblás, azonban a szövetkezet irányítja a major gazdáinak termelési tevékenységét. Termelési szerződéseket kötött a szövetkezet a gazdákkal, a földet megdolgozta részükre, az elvetendő magféleségeket a szövetkezet bocsátotta rendelkezésre, a termelő munkát tehát szervezte és irányította. A szövetkezet tagsága, az új gazdák, jól szervezett egységben éltek, a szövetkezetét támogatták, vezetőségükkel jó kapcsolatuk volt. Ugyanezt elmondhatjuk az 1946- ban alakult nak-nosztánypusztai, dombóvár-tüskepusztai és még sok más földművesszövetkezetről. A megindulásuk helyes volt és munkásságuk az azóta eltelt idők sikereit nagyban elősegítette. 1949-ben már újabb földművesszövetkezetek megalakítására került sor a községekben, a pusztákon és számuk 132- re emelkedett. Megalakulásukra döntő hatást gyakorol az MDP I. Szövetkezeti Konferenciája, amely megszabta irányvonalát a szövetkezetek további fejlődésének. Az első földművesszövetkezetek termelési munkájuk mellett fokozatosan a Hangya szövetkezetek megszűnésével, a mezőgazdasági áruk város felé történő értékesítésével és a lakosság fogyasztásának ellátásával bővítették tevékenységüket. A konferencia határozatai nyomán ezeket a munkákat helyesen egyesítették kereteik között, egy ideig e szerint dolgoztak. Később azonban a vezetés helytelen eltolódása miatt a kon ferencia irányvonalát megváltoztatták, a földművesszövetkezetek tevékenységi köre kizárólag a fogyasztásra, a kereskedelmi tevékenységre szűkült. Az ellenforradalmi idők után a Magyar Szocialista Munkáspárt helyes agrárpolitikájának köszönhető, hogy földművesszövetkezeteink újra bekapcsolódtak abba a munkába, amely fontos szerepüket tükrözi a szocialista építésben. Az eltelt tíz év során — az elkövetett hibák ellenére — megyénk földművesszövetkezetei hatalmas léNéhány mondatban A földművesszövetkezetek megye- szerte megmozdultak a közelgő választásokra és megkezdték a munkát, amely a választások sikerét igyekszik biztosítani. A pálfai föld- műveászö'vetkezetnél összvezetőségi ülést tartottak és megbeszélték a teendőket, amelyek a földművesszövetkezet vezetőire és tagjaira vonatkozik az elkövetkezendő időkben. A szakályi és regölyi földművesszövetkezetnél is folynak az előkészületek. Amellett, hogy a szövetkezeti munkát jól elvégzik és tovább viszik, úgy nyilatkoznak, hogy kötelességük bekapcsolódni aktívan a jelenlegi országot átfogó munkákba, községükben előakarják készíteni a választások biztos sikerét, hogy ezzel is bizonyítsák elismerésüket pártunk' és kormányunk felé, a parasztságnak nyújtott segítségéért. pést tettek a fejlődésben, amit mutat a taglétszám megnövekedése, a rész jegy befizetések emelkedése, a forgalom fokozása. Míg 1948. június elsején 20 442 volt a szövetkezetek taglétszáma, addig 1954 azonos időszakában már ez a szám 50 334 főre emelkedett. A tagok által befizetett részjegyalap pedig több mint kétmillió forintot tett ki. 1958. július elsején a tagság száma több mint 60 ezer, a részjegyalap befizetés pedig meghaladja a hárommillió forintot. Megyénkben jelenleg 64 körzeti és önálló földművesszövetkezet van. Azok a pusztai szövetkezetek és kisszövetkezetek, amelyek nem rendelkeztek eredményes működéssel, ehhez szükséges gazdasági feltételekkel, az eredményessé tétel érdekében körzeti földművesszövetkezetekbe tömörültek. Ma nincs olyan község vagy település megyénkben, ahol ott ne lenne a földművesszövetkezet valamilyen egysége; A földművesszövetkezetek vezetőségeiben nem a tőkés földesúri osztály képviselői vannak, mint ahogy ez volt a Hangya szövetkezetben, hanem többséggel a dolgozó parasztság és kisszámú munkás és értelmiségi foglal helyet, akiket a tagság a szövetkezeti demokrácia elveként maga közül választ közgyűlésen. Az eltelt években a megváltozott földművesszövetkezeti munkának eredménye lett az, hogy az állami kereskedelemmel együtt viszonylag rövid idő alatt kiszorították a kapitalista kereskedelmet. A földművesszövetkezetek gazdasági tevékenysége kiszélesedett, amelyet mutat az, hogy 1949-es 70 milliós forgalmával szemben egy és negyed mil- liárdra növekedett a földművesszövetkezetek forgalma. Ez év első félévében szövetkezeteink 518 millió forint forgalmat bonyolítottak le. A megyénk szövetkezeteinek gazdasági életében, annak kiszélesítésében nagy jelentőségű volt az a támogatás, amelyet munkás-paraszt államunk a beruházásokon keresztül adott. 1954-től 57-ig több mint 30 millió forint került beruházásra megyénk szövetkezeti hálózatában. (Folytatás következik.) n note kezdeményezése Magyarkesziten A földművesszövetkezeti mozgalomba nagy számmal kapcsolódtak be a magyarkeszi asszonyok. Nçm árulják el könnyen távlati terveiket, de szervezési munkájuk mégis sejtetni enged valamit. Az asszonyok összefogással próbálják könnyebbé tenni életüket, modernizálják a körükbe tartozó gazdálkodást. A községi nőbizottsággal közösen megszerveztek egy tanfolyamot, amelyet a kora téli hónapokban indítanak el. A tanfolyamon baromfitenyésztésről kapnának tiszta képet, aminek kapcsán természetesen amellett, hogy fokozódik a baromfiállomány száma, törzstenyészetet is tudnának létesíteni. A tanfolyamot nemcsak a baromfitenyésztés kérdése köré csoportosítják, hanem egyúttal a nőket érintő egészségügyi problémákat is rendszeres előadásokkal akarják eljuttatni a magyarkeszi asszonyokhoz. I Nagy gondot okoz a nőbizottságnak az, hogy egyelőre még a tanfolyamra előadót nem találtak, pedig amilyen nagy az érdeklődés és eredményes a lelkes, szervező munka, megérdemelnék, hogy minél előbb felettes szervek segítségükre legyenek és megoldják az egyetlen ovábbi munkájukat gátló problémát. Cukrászverseny Bátaszéken A megye földművesszövetkezetei az idén Bátaszéken rendezték meg a cukrászversenyit. A terembe belépőket a paksi cukrászdában készült »bőség szaruja« fogadta. A kiállításon, versenyen résztvett a földművesszövetkezeti cukrászdák mellett megyénk vendéglátóipara is ízléses, szép kivitelű készítményeivel képviseltette magát. Ez a verseny a szakértők megállapítása szerint hatalmas fejlődést mutat az elmúlt évivel szemben. A szövetkezeti vendéglátóipar nem maradt le a fejlődésben és minden jel arra mutat, hogy a megnövekedett igényeket mindenkor ki tudják elégíteni. A díjazásoknál a zsűri az első díjat a bátaszéki cukrászdának ítélte meg, művészi kivitelezésű tortáikért és egyéb készítményeikért. A tolnai cukrászda alig maradt mögöttük néhány ponttal, a szépen elkészített parketten álló bájos kis zongora modelljükkel a második helyezést érték el. A többi cukrászdák is alig néhány ponttal maradtak az elsők mögött, ami azt bizonyítja, hogy cukrászdáink jól felkészültek és nemcsak a versenyen, hanem otthon is kifogástalan cukrászati csemegékkel fogadják a fogyasztó közönséget. Talán aranyalmát várnak ? A MÉK központi raktárában nap, mint nap érkeznek az almával megrakott teherautók. Igaz, most van"az almának a szüretje, jobban mondva most kezdődik és mint a gjondos háziasszonyok, a MÉK is időben akarja biztosítani a hosszú tél szükségleteit. Megyénkben annak elle- nérei hogy a gyümölcs-kultúra díszük, mégis almából sem a piacok, sem az üzletek nem tudták egy évben sem kielégíteni a keresletet. Ha múltja van, jövője is van ! A századeleji Magyarország a Parlament Széli Kálmánnal és Wekerle Sándorral, a belpolitikai harcokban élte maga életét. Maguk körében, a tudományok száraz emlőin felnőve alkottak fogalmat a nagyvonalúságról, a koncepcióról; s arról a világot lebíró fantáziáról, amely a Pénzben van. Ez időben portrészerű éleséggel válik ki Kornfeld Zsigmond, a 90-es évek Anker- schmidt lovagja, aki a Rotschild- csoport megbízásából jött ide, hogy koncepciót vigyen az akkor még másodrendű mezőgazdasági hitelbankba. Úgy jött ide, mint a bécsi Creditanstalt kiküldötte és alig néhány évtized alatt odáig vitte, hogy a Creditanstalt a Magyar Hitelbank árnyéka lett. A pénzkirályok kapitalista kizsákmányolásától fertőzött banki ügyvitel számára nagy üzletet jelentett a magyar parasztság «kézbentartása». Ezek a törekvések hosszabb-rövidebb időre többször felbukkantak. Alig egy évtizede zárta be kapuit az OSZH, amelyet közelebbről is ismerünk. Utána a parasztság banki vonalon egy ideig képviseltetve nem volt. Az Országos Takarékpénztár próbálta működési területét kiszélesíteni, elterjedtek a takarékbetétkönyvek azzal a jelszóval, hogy a takarékosság elősegíti a jobb életet. Az a körülmény, hogy az .agrárpolitika megváltoztatta hazánk mező- gazdaságának arculatát, szinte kikövetelte magának azt is, mint velejárót, hogy a falu, a parasztság pénzügyeit újra egy szerv fogja össze. A múlt azt bizonyítja, hogy a parasztság pénzügyi vonatkozásban is döntő szerepet játszik államunk életében és az, hogy ezeket az intézményeket kizárólag a parasztság érdekeinek szolgálatába állítjuk, hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődésünk teljes legyen; Két évvel ezelőtt bontogatta zászlaját a takarékszövetkezeti mozgatóm. Megyénkben is szilárd talajra talált és a parasztság nagy érdeklődése segítette megalakulni a takarékszövetkezetet Dunaföld- váron, Kölesden, Bátaszéken, Deesen, Hőgyészen, Regszemcsén, Nagymányokon és Szakcson. Ezek nek a takarékszövetkezeteknek, illetve szükségességüknek ■ beigazolja az a tény, hogy jelentős összegek kerülnek be hetétállo- mányként. Viszont ami az igazi célja munkájának: a kölcsönfolyósítás, a parasztság «beruházásainak» segítése is nagyon szépen halad. Eddig több mint egymillió forint kölcsönt folyósítottak tagjaiknak a takarékszövetkezetek; Ezt a lehetőséget megyénkben mind több község szövetkezeti pa rasztsága igyekszik kiaknázni és komoly megfontolás mellett a közeljövőben a takarékszövetkezet megnyitja ajtaját a parasztság előtt Pálfán, Ozorán, Szakályban, Regölyben, Faddon, Tengelicen, Sárszentlőrincen, Kurdon és Döb- röközön. Kormányunk és pártunk helyes politikájának ezek a kezdeményezések és már folyamatban levő munkák fényes bizonyítékai, a dolgozó parasztság, visszaemlékezve a múltra, ma a jövőt kiegyensúlyozottnak látja és szívesen dolgozik azért, amit a célkitűzések elébük állítanak. (i-ó) A hosszú évek tapasztalatai során próbálták a MÉK vezetői biztosítani a megye téli gyümölcsszükségletét. Minden intézkedést megtettek, az árut biztosították is, amely folyamatosan kerül már mostantól fogva a fogyasztók felé. Kevés földművesszövetkezet dicsekedhet azzal, hogy a helyi felvásárlásból tudja biztosítani a szükségletet, vagy felesleget tudna átadni más szövetkezetnek. Mégis valamilyen oknál fogva az .alma megrendelésétől a szövetkezetek legnagyobb része tartózkodik. Talán azt gondolják, hogy esetleges rendeléseikkel a MÉK-nek tesznek jót? Nem, a haszon úgy anyagilag, mint erkölcsileg, őket illetné. Kérdezzük a bátaszéki földművesszövet kezet — ahol zöldség és gyümölcsbolt is működik —, mit fog mondani a lakosságnak, ha almát szeretnének vásárolni, de a szövetkezet nem rendelt és így nem is tud adni. Előrebocsátjuk hogy véleményünk szerint nem magyarázható még azzal sem ez a passzivitás, hogy magasak az árak. Az alma kg-ként mindössze 3 forint körül mozog. Vajon melyik piacon szerezhet be a vevőközönség, vagy a földművesszövetkezet ilyen áron gyümölcsöt? Az elmúlt években, amikor hiánycikk-ként szerepelt az alma, legtöbb esetben a szervezés fogyatékosságaira hivatkoz tak, a felsőbb szervekre hárították a felelősséget. Most azonban, amikor tudvalévő, hogy a MÉK a szervezettsége folytán a jövedelmező jó munkájával ilyen hibákat nem ejt, igenis a szövetkezeteket terheli a felelősség azért, amiért ilyen könnyelműen elmulasztják a gyümölcs beszerzésének lehetőségét és a télen üres polcokkal várják a fogyasztókat. —B—i.
