Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-12 / 241. szám

Baisai Lásxló : Egy ©Ítélt évtizedről 1946. elején tombol már az inf­láció. A kor problémája: a pénz válsága. E kérdés komplekszumai töltik meg a bizonytalanul vergődő lapok hasábjait és ma minderről egy tisztán látó monográfia a mai aktuális kérdésekbe is sokkal job­ban belevilágít, mint a cikkek és tanulmányok egész serege. A roha­nó élet sok mindenre a feledés fátylát borítja és a hibák egyrésze talán erre is épült fel, amely hosz- szú időre bilincsbe verte a kibonta­kozást. Elfakult plakát maradványai a Hotel Quisisana tengerre néző bal- konos szobáiba, a vezető magyar »úriházba« hívja vendégeit. Alatta fehéren villannak meg a nagy ren­dezetlen betűk mondatai, amelyek már az új élet jelszavai, nem a ten­gerpartra, vagy a Worth! tó mellé hívja az »urakat«, hanem a föld népét, a felszabadult parasztságot szervezi: Tömörülj a földművesszö­vetkezetbe! Megyénk első földművesszövetke­zetei ezidőtájt, 1946-ban alakultak. A dolgozó, földhözjuttatott paraszt­ság részéről az egész megyében szé­leskörű mozgalom bontakozott ki, földművesszövetkezeteket hoztak lét re, amelyek kizárólag a termelést célozták, szó sem volt akkor a szö­vetkezeti kereskedelem megszerve­zéséről, kereskedelmi tevékenység fejlesztéséről. Talán egy összefoglalóval kezde­nénk megismertetni azt az évtize­det, amely sajnos a hibáktól ugyan nem mentes, de fejlődésében mégis olyan eredményeket ért el, amely nemcsak alapköve a szövetkezeti mozgalom teljes kiépítésének, ha­nem működésével, munkájával magas bástyáját építette meg a je­len agrárpolitika célkitűzéseinek. Tolna megyében az első földmű­vesszövetkezet a Bonyhád-István- majori volt. Az alakulás időpontja 1946. július 21-ére esik. Alakulása­kor a tagok száma 67 fő volt és amint ezt egy későbbi jelentés mu­tatja, egy év múlva 81 főt szám­lált a szövetkezet, mint tagot. Juttatott vagyona: 17 kh szántó­föld, 3 traktor, 2 cséplőgép, 1 vető­gép, 1 Szeszgyár, valamint gazda­sági épületek. Az üzemágaként működő szeszgyár a tagok termel- vényeit dolgozta fel. A juttatott traktorok a tagság mintegy 950 kh. szántóföldjét munkálta meg. Ter- ményfelvásárlása volt szabad és kötött vonalon. így a szövetkezet igen jelentős szerepet töltött be a szövetkezet termelési vonalán. A major gazdái korábban nehezen tudták földjeiket művelni termelő- eszköz és vetőmag hiányában. A szövetkezet megjelenésekor a gaz­dálkodási forma még nem táblás, azonban a szövetkezet irányítja a major gazdáinak termelési tevé­kenységét. Termelési szerződéseket kötött a szövetkezet a gazdákkal, a földet megdolgozta részükre, az elvetendő magféleségeket a szövet­kezet bocsátotta rendelkezésre, a termelő munkát tehát szervezte és irányította. A szövetkezet tagsága, az új gazdák, jól szervezett egység­ben éltek, a szövetkezetét támogat­ták, vezetőségükkel jó kapcsolatuk volt. Ugyanezt elmondhatjuk az 1946- ban alakult nak-nosztánypusztai, dombóvár-tüskepusztai és még sok más földművesszövetkezetről. A megindulásuk helyes volt és mun­kásságuk az azóta eltelt idők sike­reit nagyban elősegítette. 1949-ben már újabb földművesszövetkezetek megalakítására került sor a közsé­gekben, a pusztákon és számuk 132- re emelkedett. Megalakulásukra döntő hatást gyakorol az MDP I. Szövetkezeti Konferenciája, amely megszabta irányvonalát a szövetke­zetek további fejlődésének. Az első földművesszövetkezetek termelési munkájuk mellett fokozatosan a Hangya szövetkezetek megszűnésé­vel, a mezőgazdasági áruk város fe­lé történő értékesítésével és a la­kosság fogyasztásának ellátásával bővítették tevékenységüket. A kon­ferencia határozatai nyomán ezeket a munkákat helyesen egyesítették kereteik között, egy ideig e szerint dolgoztak. Később azonban a veze­tés helytelen eltolódása miatt a kon ferencia irányvonalát megváltoztat­ták, a földművesszövetkezetek tevékenységi köre kizárólag a fo­gyasztásra, a kereskedelmi tevé­kenységre szűkült. Az ellenforra­dalmi idők után a Magyar Szocia­lista Munkáspárt helyes agrárpoli­tikájának köszönhető, hogy földmű­vesszövetkezeteink újra bekapcso­lódtak abba a munkába, amely fon­tos szerepüket tükrözi a szocialista építésben. Az eltelt tíz év során — az el­követett hibák ellenére — megyénk földművesszövetkezetei hatalmas lé­Néhány mondatban A földművesszövetkezetek megye- szerte megmozdultak a közelgő vá­lasztásokra és megkezdték a mun­kát, amely a választások sikerét igyekszik biztosítani. A pálfai föld- műveászö'vetkezetnél összvezetőségi ülést tartottak és megbeszélték a teendőket, amelyek a földművesszö­vetkezet vezetőire és tagjaira vo­natkozik az elkövetkezendő idők­ben. A szakályi és regölyi földműves­szövetkezetnél is folynak az előké­születek. Amellett, hogy a szövet­kezeti munkát jól elvégzik és to­vább viszik, úgy nyilatkoznak, hogy kötelességük bekapcsolódni ak­tívan a jelenlegi országot átfogó munkákba, községükben előakarják készíteni a választások biztos sike­rét, hogy ezzel is bizonyítsák elis­merésüket pártunk' és kormányunk felé, a parasztságnak nyújtott segít­ségéért. pést tettek a fejlődésben, amit mu­tat a taglétszám megnövekedése, a rész jegy befizetések emelkedése, a forgalom fokozása. Míg 1948. június elsején 20 442 volt a szövetkezetek taglétszáma, addig 1954 azonos idő­szakában már ez a szám 50 334 főre emelkedett. A tagok által befizetett részjegyalap pedig több mint két­millió forintot tett ki. 1958. július elsején a tagság száma több mint 60 ezer, a részjegyalap befizetés pe­dig meghaladja a hárommillió fo­rintot. Megyénkben jelenleg 64 körzeti és önálló földművesszövetkezet van. Azok a pusztai szövetkezetek és kisszövetkezetek, amelyek nem rendelkeztek eredményes működés­sel, ehhez szükséges gazdasági fel­tételekkel, az eredményessé tétel ér­dekében körzeti földművesszövetke­zetekbe tömörültek. Ma nincs olyan község vagy település megyénkben, ahol ott ne lenne a földművesszö­vetkezet valamilyen egysége; A földművesszövetkezetek veze­tőségeiben nem a tőkés földesúri osztály képviselői vannak, mint ahogy ez volt a Hangya szövetke­zetben, hanem többséggel a dolgozó parasztság és kisszámú munkás és értelmiségi foglal helyet, akiket a tagság a szövetkezeti demokrácia elveként maga közül választ köz­gyűlésen. Az eltelt években a megváltozott földművesszövetkezeti munkának eredménye lett az, hogy az állami kereskedelemmel együtt viszonylag rövid idő alatt kiszorították a kapi­talista kereskedelmet. A földműves­szövetkezetek gazdasági tevékeny­sége kiszélesedett, amelyet mutat az, hogy 1949-es 70 milliós forgal­mával szemben egy és negyed mil- liárdra növekedett a földművesszö­vetkezetek forgalma. Ez év első félévében szövetkezeteink 518 mil­lió forint forgalmat bonyolítottak le. A megyénk szövetkezeteinek gazdasági életében, annak kiszélesí­tésében nagy jelentőségű volt az a támogatás, amelyet munkás-paraszt államunk a beruházásokon keresz­tül adott. 1954-től 57-ig több mint 30 millió forint került beruházásra megyénk szövetkezeti hálózatában. (Folytatás következik.) n note kezdeményezése Magyarkesziten A földművesszövetkezeti mozga­lomba nagy számmal kapcsolódtak be a magyarkeszi asszonyok. Nçm árulják el könnyen távlati terveiket, de szervezési munkájuk mégis sej­tetni enged valamit. Az asszonyok összefogással próbálják könnyebbé tenni életüket, modernizálják a kö­rükbe tartozó gazdálkodást. A köz­ségi nőbizottsággal közösen megszer­veztek egy tanfolyamot, amelyet a kora téli hónapokban indítanak el. A tanfolyamon baromfitenyésztés­ről kapnának tiszta képet, aminek kapcsán természetesen amellett, hogy fokozódik a baromfiállomány száma, törzstenyészetet is tudnának létesíteni. A tanfolyamot nemcsak a barom­fitenyésztés kérdése köré csopor­tosítják, hanem egyúttal a nőket érintő egészségügyi problémákat is rendszeres előadásokkal akarják el­juttatni a magyarkeszi asszonyok­hoz. I Nagy gondot okoz a nőbizottság­nak az, hogy egyelőre még a tan­folyamra előadót nem találtak, pe­dig amilyen nagy az érdeklődés és eredményes a lelkes, szervező mun­ka, megérdemelnék, hogy minél előbb felettes szervek segítségükre legyenek és megoldják az egyetlen ovábbi munkájukat gátló problé­mát. Cukrászverseny Bátaszéken A megye földművesszövetkezetei az idén Bátaszéken rendezték meg a cukrászversenyit. A terembe be­lépőket a paksi cukrászdában ké­szült »bőség szaruja« fogadta. A kiállításon, versenyen résztvett a földművesszövetkezeti cukrászdák mellett megyénk vendéglátóipara is ízléses, szép kivitelű készítményei­vel képviseltette magát. Ez a ver­seny a szakértők megállapítása sze­rint hatalmas fejlődést mutat az el­múlt évivel szemben. A szövetkeze­ti vendéglátóipar nem maradt le a fejlődésben és minden jel arra mu­tat, hogy a megnövekedett igénye­ket mindenkor ki tudják elégíteni. A díjazásoknál a zsűri az első díjat a bátaszéki cukrászdának ítélte meg, művészi kivitelezésű tor­táikért és egyéb készítményeikért. A tolnai cukrászda alig maradt mö­göttük néhány ponttal, a szépen el­készített parketten álló bájos kis zongora modelljükkel a második he­lyezést érték el. A többi cukrászdák is alig néhány ponttal maradtak az elsők mögött, ami azt bizonyítja, hogy cukrászdáink jól felkészültek és nemcsak a versenyen, hanem otthon is kifogástalan cukrászati csemegékkel fogadják a fogyasztó közönséget. Talán aranyalmát várnak ? A MÉK központi raktárában nap, mint nap érkeznek az almával meg­rakott teherautók. Igaz, most van"az almának a szüretje, jobban mondva most kezdődik és mint a gjondos háziasszonyok, a MÉK is időben akarja biztosítani a hosszú tél szük­ségleteit. Megyénkben annak elle- nérei hogy a gyümölcs-kultúra dísz­ük, mégis almából sem a piacok, sem az üzletek nem tudták egy év­ben sem kielégíteni a keresletet. Ha múltja van, jövője is van ! A századeleji Magyarország a Parlament Széli Kálmánnal és Wekerle Sándorral, a belpolitikai harcokban élte maga életét. Ma­guk körében, a tudományok szá­raz emlőin felnőve alkottak fo­galmat a nagyvonalúságról, a koncepcióról; s arról a világot lebíró fantáziáról, amely a Pénz­ben van. Ez időben portrészerű éleséggel válik ki Kornfeld Zsigmond, a 90-es évek Anker- schmidt lovagja, aki a Rotschild- csoport megbízásából jött ide, hogy koncepciót vigyen az akkor még másodrendű mezőgazdasági hitelbankba. Úgy jött ide, mint a bécsi Creditanstalt kiküldötte és alig néhány évtized alatt odáig vitte, hogy a Creditanstalt a Ma­gyar Hitelbank árnyéka lett. A pénzkirályok kapitalista kizsák­mányolásától fertőzött banki ügy­vitel számára nagy üzletet jelen­tett a magyar parasztság «kézben­tartása». Ezek a törekvések hosszabb-rövidebb időre többször felbukkantak. Alig egy évtizede zárta be kapuit az OSZH, amelyet közelebbről is ismerünk. Utána a parasztság banki vonalon egy ide­ig képviseltetve nem volt. Az Or­szágos Takarékpénztár próbálta működési területét kiszélesíteni, elterjedtek a takarékbetétkönyvek azzal a jelszóval, hogy a takaré­kosság elősegíti a jobb életet. Az a körülmény, hogy az .agrárpoli­tika megváltoztatta hazánk mező- gazdaságának arculatát, szinte ki­követelte magának azt is, mint velejárót, hogy a falu, a paraszt­ság pénzügyeit újra egy szerv fogja össze. A múlt azt bizonyítja, hogy a parasztság pénzügyi vonatkozás­ban is döntő szerepet játszik álla­munk életében és az, hogy ezeket az intézményeket kizárólag a pa­rasztság érdekeinek szolgálatába állítjuk, hozzájárul ahhoz, hogy a fejlődésünk teljes legyen; Két évvel ezelőtt bontogatta zászlaját a takarékszövetkezeti mozgatóm. Megyénkben is szilárd talajra talált és a parasztság nagy érdeklődése segítette megalakulni a takarékszövetkezetet Dunaföld- váron, Kölesden, Bátaszéken, De­esen, Hőgyészen, Regszemcsén, Nagymányokon és Szakcson. Ezek nek a takarékszövetkezeteknek, illetve szükségességüknek ■ beiga­zolja az a tény, hogy jelentős összegek kerülnek be hetétállo- mányként. Viszont ami az igazi célja munkájának: a kölcsön­folyósítás, a parasztság «beruhá­zásainak» segítése is nagyon szé­pen halad. Eddig több mint egy­millió forint kölcsönt folyósítot­tak tagjaiknak a takarékszövet­kezetek; Ezt a lehetőséget megyénkben mind több község szövetkezeti pa rasztsága igyekszik kiaknázni és komoly megfontolás mellett a kö­zeljövőben a takarékszövetkezet megnyitja ajtaját a parasztság előtt Pálfán, Ozorán, Szakályban, Regölyben, Faddon, Tengelicen, Sárszentlőrincen, Kurdon és Döb- röközön. Kormányunk és pártunk helyes politikájának ezek a kezdemé­nyezések és már folyamatban levő munkák fényes bizonyítékai, a dolgozó parasztság, visszaemlé­kezve a múltra, ma a jövőt ki­egyensúlyozottnak látja és szíve­sen dolgozik azért, amit a célki­tűzések elébük állítanak. (i-ó) A hosszú évek tapasztalatai során próbálták a MÉK vezetői biztosítani a megye téli gyümölcsszükségletét. Minden intézkedést megtettek, az árut biztosították is, amely folyama­tosan kerül már mostantól fogva a fogyasztók felé. Kevés földműves­szövetkezet dicsekedhet azzal, hogy a helyi felvásárlásból tudja biztosí­tani a szükségletet, vagy felesleget tudna átadni más szövetkezetnek. Mégis valamilyen oknál fogva az .alma megrendelésétől a szövetkeze­tek legnagyobb része tartózkodik. Talán azt gondolják, hogy esetleges rendeléseikkel a MÉK-nek tesznek jót? Nem, a haszon úgy anyagilag, mint erkölcsileg, őket illetné. Kér­dezzük a bátaszéki földművesszövet kezet — ahol zöldség és gyümölcs­bolt is működik —, mit fog mondani a lakosságnak, ha almát szeretnének vásárolni, de a szövetkezet nem ren­delt és így nem is tud adni. Előre­bocsátjuk hogy véleményünk sze­rint nem magyarázható még azzal sem ez a passzivitás, hogy magasak az árak. Az alma kg-ként mindössze 3 forint körül mozog. Vajon melyik piacon szerezhet be a vevőközönség, vagy a földművesszövetkezet ilyen áron gyümölcsöt? Az elmúlt évek­ben, amikor hiánycikk-ként szere­pelt az alma, legtöbb esetben a szervezés fogyatékosságaira hivatkoz tak, a felsőbb szervekre hárították a felelősséget. Most azonban, amikor tudvalévő, hogy a MÉK a szervezett­sége folytán a jövedelmező jó mun­kájával ilyen hibákat nem ejt, igenis a szövetkezeteket terheli a felelősség azért, amiért ilyen könnyelműen el­mulasztják a gyümölcs beszerzésének lehetőségét és a télen üres polcokkal várják a fogyasztókat. —B—i.

Next

/
Thumbnails
Contents