Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-09 / 238. szám
1958. október 9. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG a Segítségre van szükség... Ä Tengelic-szőlőhegyiek kultúrházat akarnak építeni A KIOSZ megyei küldöttgyűlése elé Tengelic szőlőhegy sokáig a megye egyik legeldugottabb települése volt. A környező falvak közül Dunaszent- györgy és Tengelic fekszik legközelebb hozzá az egyik öt, a másik hét kilométernyi távolságra. Néhány évvel ezelőtt sáros időben nem lehetett ezt a hegyi települést megközelíteni. Ma már hetente kétszer autóbusz- járat közlekedik Paks és Tengelic szőlőhegy között a makadám úton, amit a község lakói társadalmi munkával építettek. A nyáron kigyult a villany is ezen a régente elhanyagolt kis településen, s a villannyal együtt megjelent a legolcsóbb szórakozást nyújtó kulturális eszköz, a mozi. A mozival együtt új probléma jelentkezett _Mi ez a probléma? — Nem kell s okáig kutatnunk, hogy megtaláljuk. Ugyanis a 800 lelket számláló település lakói kénytelenek a mozit az iskola egyik tantermében végignézni. A tanterem annak ellenére, hogy most már hetenként két íziben vetítenek, zsúfolásig tömve van mozi- látogatókkal. Az emberek téglát hordanak az iskolapadok előtti térségre, a téglákra deszkákat fektet- lek és két lépés távolságról nézik a filmet. A szőlőhegyen beszéltünk idős bácsikkal, nénikkel, akik hatvan évet megértek, mire mozit láthattak és szenvedélyes mozilátogatók lettek. Van-e megoldás? — Igen, van — a megoldás kulcsa a nép lelkesedésében, a lakosságban rejlő erőben található. Tengelic szőlőhegy lakói ugyanis egyöntetűen készek arra, hogy társadalmi munkával kultúrházat építsenek maguknak. A kultúrház építés államunknak egyetlen fillérjébe sem kerülne. Kissé furcsán, hihetetlenül hangzik ezi és mégis így van. Egy veterán ötlete Czeilinger János, az egykori vörös- katona az első proletárdiktatúra bukása után kénytelen volt Budapestet elhagyva, az istenhátamögötti Tengelic szőlőhegyen meghúzódni. Iparos ember lévén, rövid időn belül tekintélyt szerzett magának a hegy lakossága körében. Magányosan élt, s a harmincas évek végére néhány hold földet is vásárolt. Czeilinger János 1938-ban „nagy fába vágta a fejszéjét’’. A szőlőhegy kisembereit rábeszélte arra, hegy kollektív erővel egy nagyméretű házat építsenek a gazdakör számára, amely bizonyos fokig baloldali befolyás alatt állt. Azi egykori vörcskatcna négy hold földjét „betábláztatta", hitelt vett fel a bankból, hogy megindíthassák az építkezést. Most is megtalálhatók az iskola igazgatójánál a húsz év előtti elsárA kommunista szülők kezdeményezése Városunk viszonylatában az iskolai év kezdetére, mint ismeretes, hatalmas, mintegy 7 millió forintos beruházással iskola épült. Azóta a III. számú Babits Mihály általános iskolában nemcsak megkezdődött, de erőteljesen halad is a gyermekek oktatása. Nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is megszerették az iskolát, ezt bizonyítja például az. hogy a szülői értekezletek igen látogatottak. A pedagógusok és a szülők jó együttműködése már eddig is számos probléma sikeres megoldására vezetett. Elmélyültebb lehet például a gyermekek délutáni, napközi otthoni foglalkozása, tanulása, stb. A pedagógusok és szülők véleménye is a a, hogy ez még csak a kezdet. Éppen ezért legutóbb Módos elvtárs. az iskola igazgatója összehívta a rendszeres szülői értekezleteken kívül a kommunista szülőket tanácskozásra. Megbeszélték ez alkalommal a társadalmi tulajdon védelmével, az erkölcsi neveléssel, a nevelői példamutatással, az úttörőmunka további kibontakoztatásával ösz- szefüggő közös problémákat. Csak elmélyült ezzel a szülőkben az a törekvés, hogy elsősorban az ő gyerekeik legyenek példamutatóak az iskolai és iskolán kívüli élet és munka fejlesztésében. Természetesen a közvetlenül megoldásra váró ügyekről is szó esett. Ilyen például az iskola — különösen majd a sáros idő beköszöntésekor — megközelítésének problémája. De egyébként is köztudomású, hogy az oda vezető Kadarka utca és a Fürdőház utca nemcsak igen sáros, hanem eléggé forgalmas is, járda nincs, vagy a többszáz gyermek az út keskeny volta miatt nem nagy biztonságban lehet. Módos elvtárs ismertette, hogy elgondolásuk szerint téglajegyeket bocsátanak ki, hogy megfelelően rendezzék az útvonalakat. Vita alakult ezután ki s a szülők véleménye az volt, hogy az egyíor- < mán kiírt hozzájárulások esetleg egy-egy szülőnél nehézséget okoznak. Ezért úgy határoztak, hogy társadalmi munkával is hozzájárulnak a tetszés szerinti téglajegyek megvásárlása mellett a járdaépítéshez és erre szólítják fel az összes érdekelt szülőket is. Nem egy kommunista szülő ott a helyszínen ajánlotta fel, hogy szombatonként, vagy mások szabadságukat veszik ki erre az alkalomra és segítenek az építkezésben. A fuvarköltségek megtakarítása érdekében több vállalat, üzem és szerv ajánlotta fel segítségét. Köztük van a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet is, különösen, hogy a tagság gyermekei közül mintegy 15—20 gyermek jár ebbe az iskolába. Foglalkoznak a segítéssel az I. és II. iskolások szülői munkaközösségei is, hiszen a' Babits iskola napközijében sok tanuló jár ezekből az iskolákból is étkezni. Kétségtelenül örvendetes kezdeményezésnek vagyunk tanúi, mely nemcsak a gyermekek, nemcsak az iskola környéki lakosság közvetlen érdekét, hanem ezen túlmenően egész városunk szépítését, építését szolgálja, S ha e sikeres kezdeményezés várható folytatására gondolunk, máris előttünk áll az eredmény: szép és hasznos. Uj színfolt városunkban méltó keret a nagyszerű alkotásnak, melyet az emberség, a szeretet, az összefogás erejével alkotott. gult papírok, amelyekre a közös munkát végző emberek névsorát felírták. Hetvenhét gyalogmunkás 201 munkanapja és 79 gazda fogatos munkája tanúskodik arról, hogy Czeilinger Jánosinak sikerült a település többségét megmozgatni a közös munka érdekében. El akarják adni a volt olvasókör épületét A volt olvasókör épületét hosszú évek során kifizették közös erővel a szőlőhegyiek. Amikor feloszlott az olvasókör, az épület községi tulajdonba került. A községi tanács pedig a földművesszövetkezetnek adta bérletbe. Amióta az utóbbi időben fellendült a kulturális éiet, a mind jobban terebélyesedő településen, egyre több szó esik arról, hogy a községi tanács adja el az épületet a földművesszövetkezetnek. Az egykori olvasókör épületének értékét 70 000 forintra becsülik. Ha ez a 70 000 forint érték a községi tanács köaségfejlesztési számlájára kerülne, akkor a Tengelic szőlőhegyiek nekikezdhetnének egy új, nagy, kultúrház építésének. Szalontai János a helybeli iskola igazgatója, aki a megyei tanács tagja. már többször megpróbálta a gazda kör épületének eladását elintézni, de a fcldművesszövetkezet húzza-ha- lassza az ügyet. Ugyanis az épületet „ingyen bérli" a tanácstól, ahogy mondják, és ennélfogva olcsóbb meg oldás a jelenlegi állapot számára, mintha kölcsönt venne fel az épület megvételének céljára. Az ifjúság véleménye A Kisiparosok Országos Szervezete, alapszabálya értelmében október 9-én tartja meg megyei küldött- gyűlését. A küldöttgyűlésnek nagy- jelentőségű feladatokat kell megoldani. Biztosítani kell a szervezeti demokrácia erősödését és a vezetés további javulását. E gyűlésen ad számot a megyei vezetőség az elmúlt négy év munkájáról, ezen választják meg a helyi csoportok küldöttei a megyei választmányt, a megyei vezetőséget és az országos küldötteket a következő négy évre. A küldöttgyűlésen érvényesülni kell annak az alapelvnek, hogy a KIOSZ minden vezető szervébe olyan hazáját és népét szerető dolgozó kisiparosokat kell beválasztani, akik őszinte hívei a szocialista fejlődésnek^ akik saját bőrükön tapasztalták, hogy a kapitalizmus mit jelentett a két keze munkájából élő mun kásnak, kisembernek. Eredményes, jó munkát csak az a vezetőség tud végezni a lakosság ellátása és a kisiparosság érdekében, amely bírja a helyi párt- és tanácsszervek bizalmát, amelyet a társadalmi szervek segítenek, támogatnak, amelynek tagjait a megye kisiparosai személy szerint is megbecsülik, szeretik. A szervezet az alkotmány 56. §. alapján működik. Célkitűzése az ország dolgozó kisiparosságának népi demokratikus szellemben való összefogása, hazaszeretetre, a törvények tiszteletére való» nevelése, az anyagi, szociális és kulturális ellátásnak elősegítése. A lakosság elvárja a kisiparosságtól, hogy pénzéért pontos,; jó minőségű munkát, udvarias kiszolgálást kapjon. Minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy a falvakba szakmailag jól képzett, becsületes, szorgalmas kisiparosok kerüljenek. Maga a kisiparosság is termelő tevékenységéhez segítséget, szociális, kul turális ügyeinek intézésében megértést, szeretetet vár az új vezetőségtől. / A küldötteknek a küldöttgyűlésen olyan vezetőséget kell tehát megválasztani, amely ezeknek a feladatoknak meg is tud felelni. A küldöttek az új megyei választmány, vezetőség megválasztásával azonban ne tekintsék feladatukat befejezettnek. A kisiparosság azzal, hogy küldöttnek megválasztotta őket, kinyilvánította irántuk bizalmát is. Ezt a bizalmat viszonozni kell a küldöttgyűlés utáni négyéves időszakban azzal, hogy segítik a szervezetet munkája végzésében,, javaslataikat, elgondolásaikat eljuttatják az illetékesekhez. Úgy a küldötteknek, mint a szervezeti vezetőségeknek törekedni kell arra, hogy a kisiparosság a maga lehetőségeivel, eszközeivel részt vegyen pártunk, kormányunk gazdaságpolitikájának megvalósításában. Ha a küldöttek és az újonnan megválasztott vezetőségek ilyen szellemben, ezeket a célkitűzéseket szem előtt tartva végzik munkájukat, akkor jó munkájukkal híven képviselik az őket megválasztó kisiparosság érdekeit, jó munkát végeznek a lakosság ellátásának érdekében, kivívják az egész megye kisiparossága részére pártunk és kormányunk megbecsülését, elismerését. Komandinger László' iparigazgatási főelőadó Kik képviselték Dombóvár lakosságát felszabadulás előtt az államhatalmi szervekben ? A fiatalok a kultúrház felépítéséért folyó „harc" fő zászlóvivői. Eddig már jelentős faanyagra és több mint 20 000 téglára tettek szert romos épületek szétbontása által. Szántó Rózsi, az egyik Tengelic szőlőhegyi kislány, amikor beszéltünk vele azt mondta: — Az idősebbek csak a mozi kedvéért akarnak kultúrházat építeni, de nekünk fiataloknak a tánc végett is nagy szükségünk lenne a kultúrteremre. Kér»- zelje csak. egy négyszer négy, méteres kis szobában tartottuk eddig mindig a táncmulatságokat. A fiatalok nagy része csak kívülről nézhette az összezsúfolt táncolókat... Nem is sajnálnánk mi semmi fáradságot, ha nekikezdhetnénk a kultúrház építésének. A megnövekedett igényeknek megfelelően egészséges folyamat megy végbe Tengelic szőlőhegyen. A lakosság tele van tervekkel és kész; nagyobb értékű társadalmi munka végzésére is, csak segítségre van szüksége. A megyei tanács v. b. kereskedelmi osztálya, 1958 október hó 11— 12-én, (szombaton és vasárnap) Tamási községben őszi vásárt rendez. A vásáron az állami kiskereskedelem és vendéglátóipar, azonkívül, sző vetkezeti kiskereskedelem és venOrszággyűlési képviselője volt Dombóvárnak Rajniss Ferenc nyi las vezető, a »Magyar Futár« nyilas hetilap főszerkesztője, háborús bűnös. Két alkalommal is »megválasztották« képviselőnek. Vajon kiket képviselt az a nyilas vezető, akit 1946-ban a népbíróság ítélete alapján, mint háborús bűnöst kivégeztek? A Megyei Törvényhatósági Bizottságban — felszabadulás előtt ez volt a megyében a legfőbb államhatalmi szerv — Dombóvárról is tőkések, nagykereskedők, föld- birtokosok, kulákok és hasonszőrűek ültek. Ezek a többségükben kizsákmányoló elemek különböző címen — legtöbb adót fizető, választott, hivatalból résztvevő — kerültek be oda. Legtöbb adófizető címen kerültek be: Türkösi Sándor földbirtokos, dr. llger Aurél királyi közjegyző, ifj. Ivanics Antal, a dombóvári villanytelep tulajdono sa, Lang Henrik tanyás kulák, Ráth István nagybérlő, Róthermel déglátóipar mintegy 300—350 folyóméter sátorral, 15 millió forint értékű választékos áruval vesz részt. A vásárra utazók részére a MÁV 100 km-es körzetben 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít. János vaskereskedő, Fűzi Endre vasúti vendéglős, »resti« tulajdonos, Brédl Lajos kereskedő, ház- és földtulajdonos, Dicső István vendéglős és mások. »Választott« törvényhaltósági bizottsági tagok voltak: Csonka Vendel vas- és bőrnagykereskedő, temetkezési vállalkozó, aki 20 holdon felüli birtokán is tartott állandó alkalmazottakat, Hollósi Andor újdombóvári községi jegyző, gabonakereskedő, Vancsa Márton kulák, cséplőgép- és traktor tulajdonos, aki vályogvető teleppel is rendelkezett. Hivatalból Kenézi László főszolgabíró »képviselte« a dombóváriakat a megyei vezetőségben, míg Magyar Béla katolikus plébános, virilista, a Magyar Élet Pártjának (fasiszta párt) városi elnöke vallásfelekezeti alapon. Merényi Kálmán nyugalmazott uradalmi főtiszt és vitéz Sölley József úgynevezett érdekképviseleti jogcímen foglaltak helyet a törvényhatósági bizottsági tagok között. Úgy gondoljuk, nem kell különösebb kommentár ahhoz, hogy az olvasó megállapíthassa; ezek a nagytőkések, földbirtokosok nem a népet képviselték, hanem a népelnyomó, kapitalista-földesúri rendszert és ennek megfelelően is tevékenykedtek. — Értesítjük kedves olvasóinkat. hogy A sánta orvos című elbeszélés anyagtorlódás miatt mai számunkból kimaradt. H. T. Tizenöt millió forintos árukészlet a tamási őszi vásáron Őszi vásár Tamásiban október 11—12-én HHnaaaHHOBaan Óriási áruválaszték 50 százalékos utazási kedvezmény Kitűnő termelői borok hal, lacipecsenye és egyéb ételkülönlegességek.
