Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

1958 október 1. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Jél haladjak az őszí munkák az állami gazdaságokban A napokban lehullott csapadék kedvező hatással volt az őszi mun­kákra, különösen a talajművelésre és a vetésre. Ezt az időszakot ki­használva a megyében vasárnap is sok helyen dolgoztak. Az igyekvő munkára szükség van, hiszen leg­fontosabb feladat a kenyérgabona vetésének mielőbbi befejezése, s emellett haladnia kell a kapások be­takarításának és sokhelyütt meg­kezdték már a szüretet is. ) TÖBB MINT 200 HOLDON KEZDIK A FORGATÁST A megye több állami gazdaságá­ban, Kajmádon (szekszárdi szőlészet­ben) Alsóleperden, Alsópélen, Ka- nacson és Biritón több mint 200 hol­don kezdik el napokon belül a talaj forgatását, amelyet szőlő, gyümölcs és komló alá készítenek. A földmun­kákat az idei évben befejezik, a tele­pítés egy része azonban áthúzódik a következő gazdasági évre. Az Alsó- leperdi Állami Gazdaságban például 40 holdon komló alá, az Alsópéli Ál-, lami Gazdaságban pedig 50 holdon kajszibarack alá kezdik meg a föld­munkát. A Biritói Állami Gazdaságban ösiz­Egy kilós burgonya — Hát ilyet látott-e már? — kér­dezte a dombóvári Rákóczi Terme­lőszövetkezet elnöke és a kezében burgonyát tartott, mintegy kisebb­fajta cukordinnye. —• Hány kilót nyom? —• Pontosan egy kilogramm — válaszolta. S aztán mutogatni kezd­te a többit is, a félkilósakat, ne­gyedkilósokat, amelyek mind óriás­nak tűntek az átlagos burgonya- nagysághoz képest. — Mekkora területen teremtek ezek az óriás burgonyák? — Tizenhat holdon — mondja az elnök. — A nyáron, amikor a kolo- rádóbogarák meglepték a táblát, azt hittük befellegzett a burgonyater­mésünknek..\ De aztán mégis más­ként történt. Nekiláttunk az alapos védekezésnek és kifogtunk a bogár­invázión. Igaz, hogy ritkább lett a termés, de óriásra nőttek a gumók és ezáltal sikerült ahogy becsiem az eddigi mérések alapján a 100 má­zsás termést elérni holdanként. szesen 60 hold, ebből 50 hold csemege és 10 hold borszőlő telepítését kez­dik meg jövőre. sorol az őszi Árpa A megyében talán az állami gaz­daságok voltak azok, ahol elsőnek kezdték el a vetési munkát. A gaz­daságok már augusztusban földbe tették 500 holdon a lucerna magját, amely teljes egészében kikelt és fejlődésnek indult. A lucerna vetéséi az őszi árpa és az őszi takarmány­keverékek vetése követte. A két ta­karmányféleségből összesen 5500 hol­dat vetettek el. A vetett őszi árpa többsége sorol már. Napokkal ez­előtt hozzáláttak már a gazdaságban a búza vetéséhez is, amelyet rövide­sen szeretnének befejezni. E munkák mellett mintegy 60 százalékban vé­geztek istállótrágyázást és eddig mintegy 40 százalékban fejezték be az őszi mélyszántást. BIZTATÓAK A KUKORICA TERMÉSÁTLAGOK A helyes munkaszervezésen múlik jelenleg az, hogyan tudják megolda­ni a gazdaságok az összetömörülő mezőgazdasági munkák végzését. Ugyanis nem könnyű a kapások be­takarítása, mert ugyanakkor végezni kell a vetéseket is. Ennek ellenére elmondható, hogy valamennyi őszi munka kielégítően halad a megye ál­lami gazdaságaiban. Kivétel nélkül valamennyi állami gazdaságban meg­kezdték éS" végzik a cukor- és takar­mányrépa, a burgonya és a kukorica szedését. Végeredményről még nem lehet beszámolni, de a részleteredmé­nyek is biztatóak. A Fornádi Állami Gazdaságban például egy tábla hol­danként 46 mázsa, 130 hold pedig holdanként 30 mázsán felüli kuko- rica.átlagtermést adott. Ugyanez mond ható el a Nagytormási Állami Gaz­daság eddigi eredményéről, ahol 30 mázsán felül van az eddigi átlag. A becslések szerint valamennyi állami gazdaság kukorica termése eléri, il­letve túlhaladja holdanként a 16 má­zsás (májusi morzsoltba átszámítva) kukoricatermést. KEZDŐDNEK A SZÜRETEK A megyében elsőnek a Kajmádi Állami Gazdaság szőlészetében kezd­ték meg a szüretet, ahol a korai faj­ták közül a muskotály szüretelésé­vel végeztek. Utánuk a Biritói Ál­lami Gazdaság 28 holdas vegyes sző- j i lészetében kezdték meg a korai faj­ták szüretelését és becslés szerint holdanként 20 hektoliteres termésre számítanak. A jelenlegi próbafokolá- sok alapján 17—18 a must cukorfoka, éppen ezért a nagy szüret csak ok­tóber közepe felé indul, amikor leg­alább 20 cukorfokot ér el a must. ’s HÁROMEZER KÖBMÉTERREL TÖBB SILÓ Az Állattenyésztési Kutató Intézet Kczéphidvégi Kísérleti Gazdaságá­ban naponta nyolcvan—kilencven fő dolgozik a határban. E szor­gos munkának a következménye, hogy 157 holdon befejezték az őszi árpa, 90 holdon a rozs, 160 holdon a búza, 85 holdon az őszi takarmány- keverék vetését. Az árpa, rozs és a takarmánykeverék egy része már sorol. Az egyéb őszi munkák mellett nagy ütemben halad a silózás. A gazdaság 3900 köbméteres zöldsiló tervét már eddig 5600 köbméterre teljesítette és még további 300 köb­méter zöldtakarmány silózása vár­ható. A takarmányok kitűnő minősé­gűek és fehérje dúsak. P—R. fl megye kereskedelmének tíz éve Néhány adat a fejlődésről Hétfőn ünnep volt Szekszárdon. A megye kereskedő és vendéglátó­ipari szakemberei, munkásai jöttek össze, hegy baráti, meleg ünnepségen emlékezzenek meg az államosítás óta éltéit tíz év eredményeiről, hibái­ról, megszabva a távlati feladatokat. Néhány érdekes adat a Tolna megyei kereskedelmi hálózat munkájá­ról, nem tükrözi a több ezer boltos, kiszolgáló dolgozó sok-sok fáradsá­gát, munkáját, de érzékeltetni tudja a fejlődést. A megyében 1950-ben alapították meg a Népboltot, az állami kereske­delmi szervet. A népboltot, a buda­pesti KÖZÉRT-hez hasonlóan szer­vezték, állították a lakosság szolgála­tába. * A megye üzleteiből évenként átla­gosan több mint ezer rádiót adtak el. Az 1919-i adatok szerint akkor minden tíz család közül háromnak volt rádiója, míg jelenleg 10 család­ból, hétnél szól rádió. * A fogyasztók választékos igényé­nek kielégítése igen nehéz feladat. Talán ha csak a kerékpár vásárlást vesszük példaként, abból is érzé­kelni lehet ezt. 1949-ben csak 2 (!) típusú kerékpárt, jelenleg pedig 18 fajta kerékpárt árulnak a megye üz­leteiben. HÍREK — Kaszás Imre „Ne lopj" címmel, pénteken este hat órai kezdettel elő­adást tart a pedagógiai előadássoro­zat keretében Szekszárdon a gimná­ziumban. Ezt az előadássorozatot a TIT rendezi. — Varsádon a felszabadulás előtt mindössze két pedagógus tanított két tanteremben. Jelenleg már hét peda­gógus tanít és hat tanterem áll a ta­nulók rendelkezésére. — A dombóvári járásban az idén a dombóvári Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben volt a legnagyobb a belépők száma. Az idei évben 22 csa­lád kérte felvételét a szövetkezetbe. — Kiállítást rendezett mezőgazda- sági termékekből a lengyeli Béke művelődési otthonban a helyi nép- frontbizottság az állami gazdaság közreműködésével. A kiállítás 27-én nyílott és két napig lehetett meg­tekinteni. A kiállításon az állami gaz daság borkóstolót is tartott. Értesü­léseink szerint igen sok látogatója volt a kiállításnak. — Tolna megyében, 1958. első fe­lében mintegy 260 új lakás épült. Ér­tesüléseink szerint azonban ennél több azoknak a házaknak a száma, amelyek építését a második félévben kezdték meg, vagy fejezik be. — A szójabab termelés igen jelen­tős hasznot hoz a szakcsi gazdáknak. Ezzel magyarázható, hogy míg a múlt évben csak egy gazda termelt szója­babot, addig az idén már a termelő- szövetkezet, a szakcsoport és több egyéni gazda termelt szerződéses alapon szójababot. A jelek szerint a következő évben még többen köt­nek szerződést szójabab termelésére. — Szabás- vanrótanfolyamot szer­vez a nődolgozók részére a Tolnai Textilgyár szakszervezeti bizottsága. *— Közel hat vagon szenet takarí­tanak meg havonta a Csatári Tégla­gyárban azzal, hogy bekapcsolták a kemencébe a mintegy 50 méter ma­gas kéményt, amelyet nemrégiben építettek. Akit két család támogat — Maga bizonyára úgy képzelte, hogy itthon ülök naphosszat és süt- tetem magamat a Nappal — ezek voltak Kóbor Istvánnak, a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet nyug díjasának első szavai, amikor felke­restem otthonában. — Nem tudnék tétlenül megélni... Nem vagyok én olyan öreg, ha az a 73 év el is járt felettem. — Mit dolgozik, István bácsi? — Fúrok-faragok... Van egy kis műhelyem, s ha elunom a tétlenke­dést, munkába kezdek. Ha nem dol­gozhatok, akkor öregnek érzem ma­gam. Ha dolgozok, elfelejtem az öregségiem. Úgy gondolom, hogy arra a pár órai munkára akkora szüksé ge van a magamfajta öregembernek, mint a falat kenyérre, ha egészsé­ges. — Van munkája? — Van bizony... A kényesebb mun­kákat mindig hozzám hozzák el a szövetkezetből. Nem feledkeztek meg rólam. Hogy is feledkeztek volna? Hat éven keresztül én voltam a szö­vetkezet bognára... Tudja mi a prob­lémám? _ ?! — Az hogy csak 111 munkaegység­nyi munkát végezhetek a törvény szerint, amióta nyugdíjas vagyok. Pedig végeznék én többet is. Igaz, az elnök azt mondta, kíméljem magam, idős ember vagyok már... Inkább pi­henjek, olvasgassak, élveznem a nyugdíjas emberek szabad, könnyű életét. De tudja, nekem a vérem­ben van a munka... Nem tudok mun­ka nélkül élni. Talán bele is bete­gednék a semmitevésbe. ^ fHiMlßJbßtO' été — Általában, hogy tölti napjait István bácsi? — Először is, amióta nyugdíjas!) vagyok, nem kell olyan korán fel­kelnem, ráérek nagyokat aludni, nincs gond rajtam. Nyugodt vagyok, (• nem fáj a fejem semmi miatt. Aztán minden nap dolgozok pár órácskát, vagy a háztáji szőlőben — nagyon szép a szőlő, szeretném, ha látná — vagy a műhelyben. Aztán, amikor elunom a munkát, a feleségemnek segítek a házkörüli teendők elvégzé-11 sében, este meg rádiót hallgatok, vagy olvasgatok. — Mit olvas? I— A legkedvesebb olvasmányaim az útleírások. Gyenge a szemem, de azért van úgy, hogy éjfélig is fenn vagyok, ha egy érdekesebb könyv akad a kezembe. Világ életemben mindig szerettem volna utazni; de nem igen volt rá mód. Most leg­alább a könyvek segítségével gondo­latban kalandozom be a messzi tá­jakat. — Gyermekei vannak, István bácsi? — Vannak — válaszolja. — Es örömöm telik benne, hogy vannak. Az egyik fiam zenetanár. A másik fiam meghalt... szép unokákat ha­gyott maga után. Az egyik unokám orvosi egyetemre jár. A gyermekeim­től is kapok támogatást, pedig nem igen van rá szükségem, mivel támo­gat engem jóindulattal, szeretettel és nagy-nagy gonddal a második és a legnépesebb családom, a termelő- szövetkezet. (h.) A szomszédos szövőtermekből a zaj csak megszűrve jut az irező- be, Ganczer József művezető »bi­rodalmába',«. A műhelyben rend és tisztaság van, a gép körül pedig két munkás dolgozik. Az irezés, —• amit ebben a műhelyben vé­geznek, — a szövés előkészítésé­nek egyik legfontosabb munkája. A több kilométer hosszú * fonalat hengerekről, hengerekre tekerik, közben a fonal át jut a gépen, ahol a keményítővel szövésre al­kalmassá teszik a szövőgépre ke­rülő fonalat. —1 Valamikor, évekkel ezelőtt sok baj volt az irezéssel, most már kevesebb panasz van ránk. Előfordul, hogy hónapokig nincs kifogás a munkánk ellen, — pedig három műszakban dolgozunk. És az irányítás ha kicsit körülmé­nyes is, de meglehet oldani — mondja munkájáról Ganczer elv­társ. — Mióta dolgozik a szakmá­ban? — Tizenhárom éves voltam, amikor megismerkedtem a tex­tiles szakmával. Igaz, akkor még csak a gépeket tisztítottam, gye­rek voltam, később azután adtak más munkát is. De mindig kevés volt a fizetés. A háború alatt el­mentem matróznak, ott jobban fi­zettek. Amikor a negyvenes évek elejéri a gyárból elmentem, 8— 10 pengő hetifizetésem volt, a hajózásnál pedig havi 65 pengőt fizettek. A háború nem kímélte meg őt sem, Bécsbe hurcolták a hajóval együtt. A németek felrobbantot­ták hajóját, ő pedig feleségével gyalog, jött vissza Tolnára. Fele­sége súlyos beteg lett, Ganczer József már nem vándorolhatott többé. Megállapodott végleg a tex tilgyárban. Az irezőbe osztották be. Ott dolgozott és tanult szabad idejében, művezető akart lenni már akkor, amikor az első nap bejött a gyárba. A gyerekkori vágy azonban csak hosszú küzdel­mes évek után teljesült. Néhány évi óta az irező vezetője. A mű­hely munkásai szeretik. Nemcsak azért, mert a szakmát kiválóan ismeri, hanem azért is, mert ügyüket, bajukat elintézi, ember­ségesen bánik velük. S ez a sze­retet, ragaszkodás a vezetőhöz a munkások részéről, a vezető javát is szolgálja, ugyanúgy, mint a munkások érdekét is azok a ja­vaslatai, melyeket az ö érdekük­ben tett. A bérezés rossz volt évekkel ezelőtt. A munka is sok kívánnivalót hagyott maga után. Ganczer elviárs akkor azt java­solta, hogy a három parti eredmé­nyét összesítve számolják el a munkát. így jól járnak a munká­sok, meg a gyár is. A javaslatot elfogadták és azóta javult meg úgy a munka, hogy most már egyik legjobb üzemrészként em­legetik a textilgyárban az irezőt. A művezető szerényen elhárítja a dicséretet^ sőt még most sem elé­gedett, mert a gép kapacitása nem bírja kielégíteni a szövőgé­peket. Most azon fáradozik, hogy olyan megoldást találjon, amely segít ezen a bajon... (P) Az árudák forgalma, a vásárlás az utóbbi években a tíz évvel előttinek csaknem a duplája. Egyes cikkekből különösen megnőtt a forgalom. A készruha forgalma 1950 évtől pél­dául a kétszeresére emelkedett. * A vendéglátóipari üzemek ma már többé-kevésbé az igényeket is kielé­gítik. Igen látogatottak a vendéglők és egyéb vállalatoknál lévő üzemi konyhák. A megye csaknem száz üzemi konyháján 13 000 főnek főz­nek ebédet. * Mennyi cukrot fogyaszt a megye lakossága egy év alatt? Erre is fe­leletet tudnak adni a megye keres­kedői! 1955-ben 36 475, 1957-ben pe­dig 44 226 mázsa cukrot adtak el a megye boltjaiban. * A falusi földművesszövetkezetek elsősorban az olyan iparcikkekkel bővítik készletüket, amelyek (évek­kel ezelőtt falun nem voltak, s most a kereslet irántuk itt is igen nagy. 1957-ben a megyei földmű vesszöveí- kezetek 954 mosógépet, 107 porszívót és 56 villanyhűtőszekrényt adtak el. E mellett több ezer más, korszerű háztartási gépet is fogalomba hoztak. * A bolthálózat bővítése volt az el­múlt évek egyik legfontosabb keres­kedelem fejlesztési feladata. Az> ed­digiek szerint minden jelentékenyebb helyen-már állami vagy szövetkezeti boltban vásárolhatják meg szükség­leteiket a fogyasztók. 1953-ban a megyében 650 bolt és üaletház volt, jelenleg 809 bolt és üzletház, vala­mint 270 vendéglátóipari üzlet áll a lakosság rendelkezésére. * A megye kereskedelmi vállalatai­nak dolgozói az elmúlt években jó munkát végeztek. E tényt alátámaszt ják azok az adatok is, amelyek a vál­lalatok kitüntetéséről szólnak. Nincs olyan kiskereskedelmi vállalat, ame­lyet az elmúlt években ne tüntettek volna ki. A Vas-Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat négyszer, a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vállalat pedig tízszer volt a „Kiváló Válla­lat" cím tulajdonosa. ) _________________________________________________ ­K isdorog is ; fejlődik [ ORVOST KAPTUNK... i Hosszú évtizedek kívánsága vált valóra az elmúlt napokban. Közsé- Ogü.nkben szeptember 15-ével meg- 11 kezdte munkáját dr. Kovács László orvos. Az újonnan berendezett rent- fdelőben, egy perc időt szakítva a \beszéigetésre, elmondta, hogy szíve­den jött falura. Igyekszik majd jó ,1munkával kivívni a dolgozók meg­becsülését, szeretetét. Szem előtt fogja tartani a község kültelkein lakó munkások egészségvédelmét is. Állandó látogatásokat tesz majd az iskolában, hogy felügyeljen a kis nebulók egészségére. ÁROK TISZTÍTÁSI MUNKÁK folynak a kertek alatt. Már eddig mintegy 500 méter hosszú árkot tisz­títottak ki. E munkálatok lehetővé teszik), hogy a dombokról leözönlő nagymennyiségű víz akadály nélkül folyhassék a községet átszelő nagy árokba. Nem történik meg többé, hogy a nagymennyiségű víz elönti a veteményeskerteket. Az árkon ki­cserélik a régi, korhadt átjárókat is. VÍZVEZETÉKSZERELÉS fejeződött be a napokban. A köz­ség központjában létesített ártézi kút nyomását és természetes jó ví­zét használták fel. Az italboltba máris beszerelték a vízvezetéket, úgy hogy a poharak mosását folyó vízzel tudják elvégezni. A mérnö­kök számítása szerint az ártézi kút képes arra, hogy az egész községet ellássa jó ivóvízzel. A távlati terv­ben szerepel 'is, hogy az egész köz­ségben megtörténik a vízvezeték beszerelése. BALÁS DÉNES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents