Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-08 / 237. szám
1958. október 8. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG I T\ö(zépiókoiáóok ... ______________________ * _______________________ S zerkesztették a Szekszárdi Közgazdasági Technikum tanulói, Horváth Magdolna, az iskolai szerkesztőbizottság vezetőjének irányításával. Egyéves a Bezerédj Iskolaszövetkezet Iskolaszövetkezetünk 1957 október 2-án alakult. Az évfordulón visszaemlékezünk az azóta már leérettségizett alapítókra, s az akkori vezetőségre. Ök voltak az Iskola- szövetkezet megalapításában az „úttörők”. Velük és a szaktanárok segítségével tettük meg az első lépéseket. Tőlük szerzett tapasztalatokkal, fokról-fokra haladva jutottunk el a mai napigj. Ma már majdnem zökkenőmentesen végezzük munkánkat. Az 1958. II. negyedévi tervünket mind az élelmiszer, mind a ruházati cikkek forgalmában túlteljesítettük. A vegyes iparcikkek terén tervezett forgalomban lemaradtunk. Nyereség- tervünket 10 százalékkal teljesítettük túl. Költségszintünk példamutatóan alacsony, lényeges leltárhiány nem fordult elő. Taglétszámunk most már 180 felé jár, ez jó tagmozgalmi politikánkat tükrözi. Uj belépőink között többségében első osztályos tanulók vannak. A tagszervezés terén élenjár Méhes István, aki közel 50 taggal növelte szövetkezetünk taglétszámát. Kiskereskedelmi üzemágunk egy vegyesbolttal rendelkezik. Az áruk beszerzése érdekében állandó kapcsolatban vagyunk a Nagykereskedelmi Vállalatokkal. Boltunk havi átlagos forgalma 6—7 ezer forint. Legjobb boltosaink sokat fáradoznak a minél nagyobb forgalomért. E téren kitűntek: Szekeres László, Farkas Gyula, Kuszinger Rudolf és Szűcs Pál. A lányok is dolgoznak, ők a pénztárosi teendőket látják el. Legjobb pénztárosaink: Leinberger Mária, Hannig Angela, Vörös Katalin, Orosz Mária, Váci Anna és Gazdag Erzsébet. Iskolaszövetkezetünk bonyolította le részben az idei füzet forgalmat, természetesen csak az iskolán belül. A tanulók készen, összecsomagolva kapták kézhez füzeteiket. A füzetek előkészítését még a nyári szünet utoisó napjaiban elvégeztük. Tumpek Mária igazgató-elnök vezetésével Szekeres László, Vörös Katalin és Budai Magda a vakáció utolsó napjait nem sajnálva készítették elő a boltot az 1958/1959-es tanévre. Kis készlet mellett széles választékra, nagy forgási sebességre törekszünk. Céljaink között szere? pel az új vevőszolgálat módszereinek kipróbálása, fejlesztése is. Legközelebbi feladatunk a KISZ Központi Bizottsága és a SZÖVOSZ igazgatósága közös határozatában javasolt falusi ifjúsági szövetkezetek alakulásának elősegítése Szek- szárdon. Iskolaszövetkezetünk felvirágoztatására nagy akarattal összefog az iskola, igazgatósága, tanári kara és lelkes szövetkezeti ifjúsága. Szabó László IV. o. Sportköri alakuló-ülés Néhány napja tartotta iskolánk sportköre alakuló ülését. Ezen az ülésen jelölte ki a KISZ vezetősége a sportkör elnökségét, a szakosztályvezetőket. Azi elnökségben zömmel KISZ-tagok vannak, de szerepelnek szervezeten kívüliek is. Megalakultak a torna, a labdajáték, az atlétikai szakosztályok és a sakk-kör is. Ebben az évben mi, a tanulóifjúság és főleg KISZ-tagok kívánjuk kezünkbe venni a sportélet irányítását. Mi akarjuk megszabni, hogy milyen formában, milyen szellemben akarjuk munkánkat kifejteni. Ebben a munkában KISZ-szervezetünk lesz a vezető. Szervezetünk ma már olyan erős, hogy képes olyan átfogó munkát végezni, hogy az egész ifjúság számára megfelelő és kielégítő legyen. Mi, KISZ-tagok kitűztük magunk elé, hogy a sportban is az élen fogunk járni és bebizonyítjuk, hogy KISZszervezietünkben minden téren munkára kész tanulók vannak, kik méltóak az ifjú kommunista névre. Ezzel a munkánkkal is be akarjuk bizonyítani, hogy KISZ-szervezetünk erős és képes átfogni az iskola ifjúságának vezetését, emellett közelebbi, szorosabb kapcsolatba kívánunk lépni a szervezeten kívüli fiatalokkal. Ezzel is bizonyítani akarjuk, hogy szervezetünk széles tevékenységi körrel rendelkezik és a politikai tartalom mellett ilyen feladatok megoldására is képes. A megalakult sportkör fő feladata, hogy biztosítsa a tanulóifjúság rendszeres sportolását a testnevelési órákon kívül és kialakítsa iskolánkban a helyes, a szocialista sportszemléletet. Főleg ezek megvalósításáért volt szükség a sportkör megalakulására. A KISZ-vezetőség által megbízott sportköri elnökség már egy hét lefolyása alatt is megtalálta az irányítás helyes módját. Együttes munkával szervezi és irányítja ma már egész sportéletünket. Az első napok biztatóak. Úgy látszik, az iskola tanulói megtalálták azt a szervezetet, amely képes az egész iskola sportéletét irányítani. Reméljük, e munka továbbra is zavartalanul és zökkenőmentesen halad majd. Ha valahol fennakadás lesz nem kell félnünk, mert ott áll mellettünk az iskolánk Alpár Gyula KISZ-szervezete és a Megyei Diák Sporttanács, akik minden nehézség esetén segíteni és támogatni fogják iskolánk most alakult fiatal sportkörét. Ezer Mihály III. o. Á nagyüzemi gazdaság fölényben van a kisüzemmel szemben címmel pályamű megírását határozta el a IV. osztály. A szocializmus felépítésének egyik fontos feltétele a mezőgazdaságban lévő kisüzemek nagyüzemekké való átalakítása. Mi, a IV. osztály tanulói e meggyőző munkához szeretnénk hozzájárulni azzal, hogy közös munkával írt terjedelmes pályamű formájában kívánjuk bebizonyítani a nagyüzem fölényét. A Művelődésügyi Minisztérium pályázatára készülő értekezést decemberig akarjuk befejezni. Legfontosabb feladatunk az adatgyűjtés. E munka minél jobb megvalósítása érdekében osztályunkat hét csoportra osztottuk, s minden csoportnak vezetőt választottunk, akik egyben a szerkesztőbizottság tagjai is. A szerkesztőbizottság feladata lesz majd az összegyűjtött adatokból a pályázat összeállítása. Az adatgyűjtő munkát már megkezdtük. Minden egyes csoport konkrét megbízatást kapott. Ezek közül legfontosabbak: az ismertetni kívánt tsz megalakulása és fejlődése, növény- és állattenyésztése, a tagok részesedése, a tsz beruházásai, vetésterületének megoszlása, átlagtermések összehasonlítása az egyéni gazdaságokéval, a tagság anyagi és kulturális helyzete, sportélet, a KlSZ-szer- vezet munkája és a tsz tervei. Ezeket a témákat a szekszárdi Béke Tsz-ben kívánjuk vizsgálni. A tsz- nél osztályunk szeptember 26-án kukoricaszedés közben elbeszélgetett néhány tsz-taggal, brigádvezetővel és Kiss Antal tsz-elnök elvtárssal. A kérdéseinkre kapott válaszokat azonnal rögzítettük. A szerkesztőbizottság további felvilágosítást a tsz irodájában kapott, ahol az elnök elvtárs tájékoztatott bennünket a tsz fejlődéséről. Tervünk ugyanis az, hogy a tsz-t fejlődésében mutatjuk be, előtérbe helyezve a jelenlegi helyzetet. Az elnök elvtárs többek között tájékoztatott bennünket arról, hogy néhány család egy évi jövedelme eléri a 100 000 forintot is, ezzel szemben egy jobbmódú egyéni gazda évi jövedelme 25—30 ezer forint között mozog. Ez a tény már önmagában is annak bizonyítéka, hogy a nagyüzemi gazdálkodás előnyös és fölényben van a kisüzemmel szemben. Egy nap alatt, melyet a tsz-nél töltöttünk, sok adatot jegyeztünk fel, de ezzel még nem fejeződött be a gyűjtési folyamat. Még többször meg látogatjuk a tsz-t, ha nem is kollektíván az egész osztály, de egyes csoportok kimennek és tanulmányozzák az ő számukra kijelölt témakört. Lesz még bőven feladata a fényképész-csoportnak is. A kukoricatörés napján ugyanis borús idő volt, nem nyílt alkalom fényképezésre; munkánkban pedig a fényképeket szemléltetésre akarjuk felhasználni. Az adatgyűjtő munka után kerül majd sor az adatok rendszerezésére. Elméleti tanulmányaink alapján az egyes fejezetek megírására és végül a pályázat összeállítására. Orbán Imre IV. o. A KISZ-szervezet feladata az iskolaközösség kialakításában A KISZ-szervezet az ifjúság szervezete, célja az ifjúság nevelése, tanítása és szórakoztatása. Az iskolai KISZ-nek is el kell érni ezeket a célokat. A legfőbb feladat az ifjúság szocialista szellemben való nevelése. Ehhez ad most nagy segítséget a próbarendszer. A Kilián György- vagy az Ifjú Kommunista-próba megszerzéséhez bizonyos felkészülés is szükséges, mert a próba anyaga igen tágkörű. A próbázás sikere megmutatja majd, hogy aki nem tudja letenni a próbát, nem méltó a KlSZ-tag- ságra. Tehát a próba biztosítja, hogy valóban a KISZ-tagok legyenek az ifjúság legjobbjai. Fontos szerepe van a KISZ-nek az iskolaközösség kialakításában. Az iskola minden tanulójának együtt kell működni jó barátként. Ez a barátság meg kell, hogy nyilvánuljon segítőkészségben, amely azonban nem abbói áll, hogy feleléskor súgunk, vagy a házi feladatot engedjük lemásolni, hanem a jobb tanulók segítenek a gyengébbeknek. A segítés egyik formája az is, hogy a harmadikos és negyedikes tanulók pártfogásba veszik az elsőseket és átsegíti őket az iskolaváltozás első nehézségein. Ezt a munkát igen komolyan kell venni és a jövőben még szorosabb barátságot kell kialakítani a kisebbekkel. Nevelni kell a tanulókat arra is, hogy egymással türelmesebbek, udvariasabbak legyenek. Kevésszer hallhatjuk tízpercben a „köszönöm szépen ”-t, legfeljebb csak „kösz". Ezen változtatni kell, hogy az udvarias beszéd ne kellemetlen kötelesség legyen, hanem egymás megbecsülését is jelentse. A KISZ-tagok. az iskola minden szakkörében, az önképzőkörben és az iskolaszövetkezetben is a KISZ szellemében végjezzék munkájukat! De természetesen szórakozzunk is. A KISZ rendez kirándulást, ahol mindenki nagyon jól érzi magát. Nemcsak tudásra, hanem ügyességre, erőre is szükségünk van, amit a sportban szerezhetünk meg. Most folyik az osztályok közötti kézilabdabajnokságg, a KISZ rendezésében. A KISZ célkitűzéseit szolgáló iskolaszövetség kialakítása érdekében tehát a kiszistáknak a napi munkában, a szórakozásban kell jó példát mu-, tatniok, mert nevelőmunkát elsősoiban személyes példamutatással lehel kifejteni. Tumpek Mária IV. o. SZTK TANÁCSADÁS Kik jogosultak árvaellátásra és szülői nyugdíjra? Árvaellátás jár a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő eltöltése után a meghalt dolgozó, valamint az elhalt nyugdíjas gyermekének, mostoha gyermekének és örökbefogadott gyermekének, a nevelt gyermeknek, testvérnek és unó kának is jár árvaellátás, ha a dolgozó, vagy nyugdíjas saját háztartásában tartotta el és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A házasságon kívül született gyermeknek az apa jogán árvaellátás csak akkor jár, ha a dolgozó vagy nyugdíjas az apaságot elismerte, vagy a bíróság az apaságot jogerősen megállapította. Az árvaellátás az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó gyermekének szolgálati időre tekintet nélkül jár. Árvaellátás gyermek 16. életévének továbbtanulás esetén 18. életévének középiskolai tanulmányok folytatása esetén 19. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek 16. életévének elérésekor testi, vagy szellemi fogyatkozása miatt munkaképtelen és eltartásra szorul ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorára tekintet nélkül jár. Nem jár árvaellátás arra az időre, amíg az árvát az állam természetben ellátja, vagy az árva állami nevelőintézetben van. Az árvaellátás összege gyermekenként az özvegyi nyugdíj 50 százaléka. Szülői nyugdíj jár annak a szülőnek és nagyszülőnek, akinek gyermeke, illetőleg unokája a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után meghalt, ha őt a halálát megelőző egy éven át munkaképtelensége miatt egészben, vagy túlnyomórészben eltartotta. Szolgálati idő tartamára tekintet nélkül jár az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó, vagy nyugdíjas szülőjének, vagy nagyszülőjének a szülői nyugdíj. A szülői nyugdíjat az özvegy és árvák igényének kielégítése után csak oly mértékben lehet megállapítani, hogy az ellátások együttes összege az elhaltat öregség esetére megillető nyugdíj 125 százalékát nem haladhatja meg. Ha az ellátások együttes összege a 125 százalékot meghaladná az özvegyi nyugdíj kivételével az ellátásokat arányosan csökkenteni kell. A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíjas egyenlő, ha több szülő, illetőleg nagyszülő jogosult nyugdíjra szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg. Következő tájékoztató: Családi pótlékról szóló új rendelet. Ifjúsági politikai iskolák indulnak A megye KISZ-szervezeteiben már megkezdték az őszre beinduló politikai oktatás szervezését. Hetven KISZ alapszervezetetn belül szerveznek politikai köröket. Húsz alapszervezet pedig »A világ térképe körül« elnevezésű kör megalakításába kezdett. A nagyobb községekben és járási székhelyeken pedig ifjúsági akadémiák alakulnak. Az oktatás november 15-én kezdődik és a falvakban április 15-én, városokban pedig május 15-én fejeződik be. A körök hallgatói igazolványt kapnak a politikai oktatáson való részvételről. A becslések szerint mintegy 2500 fiatal vesz részt az oktatásban az idén. A KlSZ-szerve- zeteken kívül álló fiatalok is jelentkezhetnek az alapszervezeteknél az oktatáson való részvételre. Nagy emberek nagy mondásai VÍZSZINTES: 1. Cicero mondása. 12. Csomagoló. 13. Péksütemény — névelővel. 14. Férfinév. 15. Kettő- százötven, római számmal. 17. Kisasszony, angolul. 18. ókori görög bölcselő. 21. Regényeket hoz létre — névelővel. 23. Műalkotások. 25. Sági Gábor. 26. Matat. 29. Belülről, modem! 30. Négyes — németül. 32. Bőrönd. 35. Korjelző. 36. Katonai személy. 38. Helyhatározó rag. 39. Nyári viselet. 41. Szülő — ékezetfelesleggel. 42. Testrész. 44. Női név — névelővel. 44/a. Morsehang (két- betű). 45. Ez van a színben belül! 48. Lat keverve! 50. ö németül. 51. Nemzet. 54. Szerencsejáték. FÜGGŐLEGES: 1. Dalszínház 2. Szám. 3. Nyelvtani fogalom. 4. Gyógyszer — fájdalomcsillapító. 5. Gyilkol. 6. Német tudós — a tüdőbaj bacilusainak felfedezője. 7. Csendes. 8. Sértetlen — ékezethiány nyal. 9. Pompás. 10. Férfinév. 11. Első, össze-vissza! 16. Régi fegyver. 19. Hazárdjáték. 20. Megfontol. 22. Népfaj. 24. Nyugat-európai folyó 27. Az I. világháborúban állt velünk szemben. 28. Női név — névelővel. 30. Rousseau híres mondása — élet- filozófiáját fejezi ki. 31. Vörös. 33. Textiliát készít. 34. Tárol. 37. Gyógy kezelés. 40. Sír. 43. Világhírű építészeink névbetűi. 46. Kezével jelez. 47. Piszok. 49. Nemzetiség. 50. Férfinév. 52. Germanium vegyjele. 53. 950 római számokkal. 54. Irány. 55. Angol kettős betű.