Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-05 / 235. szám
1S58 október 5. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 Miért nem gyártanak Nagy mám okon lignit-brikettet ? Nagymányokon a brikettgyártás- nak évtizedes múltja van. A gyárat többször kitüntették, mert jól oldották meg a munkások feladataikat és jelenleg is naponta rendszeresen túlteljesítik a tervet. Brikettgyári szakemberekkel beszélgettünk az elmúlt héten a szakma várható fejlődéseiről, új technológia alkalmazásának lehetőségéről. Többek között szóba került az is, hogy Hidason, az új brikettgyárban a kísérletek nem sikerültek, nem tudták megoldani a lignit magasnyomáson történő brikettezését. Több millió forintos költséggel felépítették az új gyárat, a legmodernebb gépekkel szerelték fel, a termelés, a lignitbrikett, mely a gyárból kikerül, a várakozáson aluli értékelést kapott. Amikor említettem e tényt Assz- mann Géza elvtársnak, a nagymá- nyoki brikettgyár vezetőjének, arról tájékoztatott, hogy évekkel ezelőtt már készítettek Nagymányokon lignitbrikettet. Az jó is volt, az előállítási költségek alacsonyak voltak és az évtizedes hagyományok szerint kötőanyaggal állították össze s préselték a lignitet tojás-briketté. Azonban a többszáz vagon lignitbrikett legyártása után befejezték a munkát, ismételten áttértek a szén- brikettgyártásra. Hidason meg ezidő szerint gyűlik a brikettezésre váró lignit, és sokezer forintos kísérletekkel próbálják megtalálni azt a módszert, ahogyan a brikettet előtudják majd állítani. Mi lenne a kiút, mi lenne az a helyes módszer, ami szerint a többmillió forintos költséggel épített új hidasi gyárat üzembe lehetne állítani, brikettezni a lignitet? A nagy mányoki elvtársaknak az elképzelése úgy véljük, helyes módszer lenne a kérdés megoldására. Be kellene vezetni Hidason a kötőanyaggal történő brikettezést, nagymányoki módszer szerint. Ha szénnel kevernék a lignitet és a kötőanyaggal állítanák össze, — magasnyomás helyett — megoldódna a lignit briket- tezése. Azonban, hogy ez nem történik meg, annak néhány oka van. Az okok felsorolása persze nem oldja meg a lignitbrikettezés problémáját, ellenben fel kívánja hívni az illetékesek figyelmét e vajúdó ügy megoldására. Többek között elsőként kell foglalkozni azzal, hogy a nagymányoki nagy tapasztalatokkal rendelkező elvtársakat bevonják a jelenleg magasnyomású sajtolás kísérleteibe... Megoldás lenne természetesen az is, hogy a már fentebb említett módon brikettezzék a lignitet, de ez a legvalószínűtlenebb, éppen az egyik — úgy véljük igen helytelen álláspont — fontos akadályozó tényező miatt. Ugyanis az a helyzet, hogy jelenleg a hidasi üzemben kísérleteket folytató személyek nem szívesen vennék, ha az évek óta kísérleteket folytató munkájuk eredménytelen lenne és pontosan egy nagymányoki szakember találná meg a helyes megoldást. Éppen az illetékes szerveknek lenne érdeke ezt az ügyet alaposan megvizsgálni, a lehetőségeket figyelembe venni, és úgy megszabni a további feladatokat, kísérletezéseket. összegezve megállapíthatjuk, az elmondottakon kívül és egyéb közrejátszó okok eredményeként, hogy Nagymányokon meglehetne oldani a lignit brikettezését. Felvetődik a kérdés: érdemes-e Nagymányokon a szénbrikett mellett lignitbrikettet is készíteni? Ha ez nem célravezető, akkor úgy kell átalakítani a hidasi új üzemet — kerüljön néhány százezer forintba —, hogy azzal a jelenleg ismert lignit-brikettezési módszerrel tudjanak termelni. Még így is jobban járna államunk, mint ha áll az új brikettgyár Hidason. (P. J.) II termelőszövetkezetekben hallottuk A Bátaszéki Búzakalász Tsz-ben befejezés előtt áll egy 120 férőhelyes tehénistálló építése. Az istállóépítéssel párhuzamosan az állatgondozók részére is építenek házakat, ugyanis kétszoba összkomfortos és egy szoba, konyhás lakóházakat épí tenek a gazdasági épületek mellé. • A faddi Győzelem Tsz-ben az idén 75 holdon végeztek szerves- trágyázást. Ezenkívül holdanként átlagosan 280 kiló műtrágyát használnak fel a szövetkezeten belül a A sióagárdi népművészet fellendítéséért A sióagárdi hímzőasszonyok az elmúlt év őszén vonták magukra a népi hímzéseket kedvelők figyelmét a kalocsai hímzéshez hasonló színes munkájukkal. Azóta 30 asz- szony dolgozik rendszeresen a mezőgazdasági, illetve a házkörüli munkák mellett, szetkészleteket, futókat, könyvborítókat, könyvjelzőket hímeznek, amelyeket a balatoni fürdőhelyeken ajándéktárgyként szívesen vásároltak a külföldiek is. Jelenleg négy megrendelésre készülő 6 személyes ebédlőgarniturán dolgoznak, amelyet külföldre szállítanak. A sióagárdi asszonyok hímzései feltűnést keltettek a HISZöV jubileumi kiállításán is. Bihari György- né és özv. Bognár Györgyné 700— 700 forintos díjat nyertek munkájukkal, Tóth Jánosné íróasszony pedig, 500 forint jutalmat kapott a szép tervezésért. Az ősz folyamán a sióagárdt asz- szonyok úgy tervezik, hogy tagként kapcsolódnak a Népművészek Országos Szövetségének munkájába és öt szövőszékkel megkezdik a fehérpiros és fehér-kék hímesszövést is, a hímzőasszonyok pedig ezután nemcsak megrendelésre, hanem raktárra is termelnek majd. A szép tervek között különösen figyelemreméltó az a kezdeményezés, amelynek megvalósításán Király Irén tanítónő dolgozik. A sióagárdi asz- szonyok arra vállalkoztak ugyanis, hogy a régi népművészeti kézimunkadarabokat és cserépedényeket felkutatják és a kultúrházban egy kis népművészeti múzeumot rendeznek be. jövő évi magasabb termés érdekében. * A sióagárdi Uj Élet Termelőszövetkezetben 420 köbméter silót készítettek az ősz folyamán. A szövetkezet fennállása óta az idén készítették a legnagyobb mennyiségű silótakarmányt. Az értékes, sokrétű tápanyagot tartalmazó, nagy- mennyiségű siló egyik legfontosabb biztosítéka a tejtermelés fokozásának a szövetkezeten belül. A tengelici Petőfi Tsz-ben 152 hold ősziárpát, 20 hold rozsot, 12 hold takarmánykeveréket és 49 hold lucernát vetettek már az idén. A vetés kedvező körülmények között ment végbe, azokon a területeken, ahol már kikelt a termény, eredményes munka tapasztalható. H-IRE-K — Ügyeletes orvos 1958. október 5-én dr. Horváth József Szekszárd, Széchenyi utca 68. Telefon: 26—21. — A kölesdi Kossuth Termelőszövetkezetbe a közelmúltban visszalépett Kárpáti János 14 holdas középparaszt, aki az ellenforradalom után lépett ki a szövetkezetből. Kárpáti János egy évi egyéni gazdálkoás után úgy döntött, hogy visszalép a tsz-be. A szeptember 26-i közgyűlésen fel is vették. — A Szabad Európa Rádió két párizsi munkatársa Keletre szökött. Egyikük Machacek, a csehszlovák nyelvű adásokat vezette, a másik, Allan Dreyfuss a Szabad Európa Rádió párizsi fiókjának igazgatója volt. Dreyfussnak New Yorkba kellett volna utaznia, hogy felvilágosítást adjon Machacek eltűnéséről. Brüsz- szelben azonban repülőgépet bérelt, amely áttette Csehszlovákiába. — A Bikácsi Erdőgazdaság puszta- hencsei erdejében szeptember 30-án tűz ütött ki és mintegy két hold erdő leégett. A kár az eddigi becslések szerint mintegy 15 000 forint. — Sióagárd községben néhány évvel ezelőtt hét motor volt. Most 23 motort tartanak nyilván, melyeknek nagyrésze Pannónia. — Szudánban, a Nílus partján magyarszármazású néptörzsre bukkantak. A törzs mintegy 7000 tagja utóda II. Szelim török szultán által a XVI. században Afrikába deportált magyaroknak. — Október 17-én este 6 órakor a városi kultúrházban Dezséry László tart előadást az erkölcsi nevelés kérdéseiről. — A teveli Kossuth Tsz-ben a múlt hónap elején végeztek az őszi szántás 70 százalékával és földbe tették az őszi árpát is. Minden hold őszi árpa alá 150 kilogramm műtrágyát szórtak el. — Wunderlich János tolnai lakost, bádogost és vízvezeték szerelő kisiparost előzetes letartóztatásba helyezték mert a megállapítások szerint nem tartotta be a hivatalos árakat. — A madocsai Igazság Termelő- szövetkezet patronálja a község úttörőit és a jövő évben a tsz másfél hold földterületet biztosít az úttörőknek gyakorlóterületül. Az úttörők a másfél hold föld terményének árát nyári táborozásra fordítják. — A Szekszárdi Szimfonikus Zenekar vezetősége kéri a zenekar tagjait, hogy hétfőn, október 6-án este 19 órai kezdettel jelenjenek meg a próbára a zeneiskolában. Kijelölték az AKÖV új telephelyét Két év óta vajúdik már a szekszárdi 25-ös Autóközlekedési Vállalat átköltözésének ügye. A városi tanács ugyanis két évvel ezelőtt szó lította fel elsőízben a vállalatot, hogy költözködjék ki jelenlegi telephelyéről, mert kell a hely a bérházak építésére. A lakóházak közben egymás után épülnek, jóformán már bekerítik a néhány év alatt nagyranőtt vállalatot, amely állandó zajjal, motorzúgással zavarja a környék lakóinak nyugalmát. De kinőtte már maga a vállalat is mostani »ruháját«, a jelenlegi telepet, egyre nagyobb a zsúfoltság, amire jellemző, hogy az egyik 5X5 méteres műhelyben három esztergapad, két fúrógép, egy adagoló és egy elektromos próbapad, három satupad van elhelyezve és tizenkét munkás dolgozik. Nincsenek az üzemben — a helyhiány miatt — megfelelő szociális berendezések sem. Két évi huza-vona után most már valószínűleg megoldódik a probléma. A héten egy nagylétszámú bizottság — köztük több minisztérium, tervezőintézet, az Országos Tervhivatal küldöttei — vizsgálta meg azt a termetet, — a belügyi laktanyától délre^ — melyet a városi tanács jelölt ki a vállalat új telephelye részére. A hely — mint megállapították — megfelelő, most már csak az van hátra, hogy minél gyorsabban megtörténjék a kisajátítás, a tervezés és megkezdődjék az építkezés. A betörések egész sorát követte el két szekszárdi lakos Már készül a vádirat a két szekszárdi tolvaj ügyében, akik évek óta fosztogatták a Csatár környéki tanyákat. A parasztság nyugalmát állandóan zavarta, hogy hol az egyik, hol a másik tanyába törtek be titokzatos módon, vagy egyéb helyekről loptak el különféle értékeket. alakokat fogó segítségével, vagy ha ez nincs, behasított végű botocskába isíptetve, a nyelv gyökerébe kell helyezni. Ha a gyógyszert végbélbe vagy hüvelybe kell behelyezni, a kezet előzetesen mindig gondosan meg ked mosni és sikamlóssá kell tenni. A záróizmok ellenállását nem szabad durva erőszakkal leküzdeni, hanem addig kell várni, amíg ellenállásuk magától gyengül. JÓ HA TUDJUK A lucerna és egyéb évelőnövények a bokrok, a fák gyökereikkel sokszor 20 méter mélyre is lehatolnak. A kukorica, répa és a napraforgó is leereszt egy-két gyökérszálat két méterre, sőt kedvező altalaj ú táblákon még a búza gyökerei is elérik a két méter mélységet. A borsó, bab, mák és a len egy méternél nem gyökerezik mélyebbre. A burgonya pedig mindössze 60 centi mélyre tud lehatolni. A mély gyökérzetű növények mélyrétegű talajban alig érzik meg az aszályt. Tehát nem az aszály időtartamától függ a gazdasági növények vízellátása, hanem a termőréteg mélységétől. HOL LESZ VÄSÄR? Országos állat- és kirakodóvásár október 5-én, vasárnap: Dusnok, Kaposvár, Pécs. Október 6-án, hétfőn: Ozora, Vajta. Október 9-én, csütörtökön: Cece, Nagykónyi. Október 10-én, pénteken: Fadd, Szakály, Szigetvár. GYÜMÖLCSFÁK TELEPÍTÉSE Általában a gyümölcstelepítéshez a talajt, az ültetőgödröket mindig ősszel kell elkészíteni. Nagy figyelmet kell fordítani azonban a gyümölcsfák ültetési távolságára, amely nem kis részben befolyásolja majd a termést. A fák gödreit leghelyesebb ültetés előtt 3—4 héttel kiásni, hogy a kiásott gödrök felületét az eső, a levegő átjárhassa. Ezek a gödrök négyzietalakúak és nagyságuk mindig a talajviszonyokhoz igazodik. Kötöttebb és köves talajon nagyobb gödröt kell készíteni: 140—150 centiméter széleset és 50—60 centiméter mélyet. Jóminőségű talajba eiegendő a gödröket 60—70 centiméter mélyre és 110—120 centiméter szélesre készíteni. Ha a gödrök nem megfelelő nagyságúak, akkor az elültetett gyümölcsfák gyökérzete nem tud kifejlődni és a fák fejlődése visszamarad. A fák ültetési távolsága gyümölcs- fajtánként változó. Almánál 8—10, körténél 7—8, cseresznyénél 8—12, diónál pedig 15—20 méter a fák ültetési távolsága. HOGYAN ADJUK BE A GYÓGYSZEREKET HÁZIÁLLATOKNAK Folyékony gyógyszereket gyakran kell szájon át beadni. Ha nagyobb mennyiségiről van szó, akkor hosszú- nyakú üvegből kortyonként kell tölteni a szert az állat szájába, 'mindig megszakításokkal, hogy legyen alkalom a kortyok lenyelésére. A nyelést akadályozza, ha a fejet túlságosan vízszintes fölé emelik, vagy ha az állat nyelvét rögzítik. Az üveget lazán keli tartani, nyakát a pofa és a zápfogak közötti zsákba kell vezetni. Sertésnek ültetett helyzetben orrnyílásba juttatva kell beadni a folyékony orvosságot. A folyadékot be lehet adni még a gyomorba vezetett orrnyeiőcső szondán keresztül, végi- béibe ömlesztve és injekció formájában. Szilárd gyógyszeralakokat vagy oldatban, vagy formázva (tabletta, labdacs, pálca) esetleg kenőcs alakban lehet alkalmazni, a porokat helyes lekvárral összekeverni, és így a nyelvre tenni (sertés). Különösen azoknál a poroknál indokolt ez az eljárás, amelyek kis mennyiségűek és a várt hatáshoz a teijes mennyiségre szükség van. A formázott gyógyszerA rendőrség a lakosság segítségével végül is leleplezte és ártalmatlanná tette a tolvajokat. Amikor kitudódott a tolvajok neve, igen meglepődött mindenki, mert azok olyan személyek, akikre senki sem gyanakodott és akik gyanútlanul éltek, mint az átlagemberek. Ezért aztán nem is csoda, hogy a két betörő nevét mindenki gyűlölettel -ejti ki és az erőteljes felelösségre- vonásukat várják. Most pedig bemutatjuk a két betörőt. Az egyik ifjú Márkus János Szekszárd, Alkotmány utca 34. sz. alatti lakos, földműves. Mellesleg meg kell jegyezni, hogy igen jó anyagi körülmények között élt. A másik Balogh József ugyancsak szekszárdi lakos a Cinkán lakik. Balogh a "5-ös AKÖV hegesztője volt, 1500—1800 forint havi keresettel — ők is elég jó anyagi körülmények között éltek. A két tolvaj igen jó barátságban élt egymással, szerették a bort és majdnem minden alkalommal azt is loptak. Tudni kell róluk még, hogy mindketten büntetett előéle- tűek: Márkus 4, Balogh pedig 1 esetben volt büntetve lopás, stb. miatt. Sorsuk akkor pecsételődött meg, amikor Brunner László tanyáját feltörték (Porkolábhegy) és onnan mintegy 3500 forint értéket elloptak — bort, hordót s különféle felszerelést, ami egy présházban található. Brunner feljelentést tett és természetesen erélyes nyomozás indult a tettesek felkutatására. Különféle jelekből ifjú Márkusra terelődött a gyanú és kutatást tartottak a tanyáján. A kutatás során több olyan dolgot találtak meg, amelyek lopásból származtak. A venyige alatt elásva például egy üres kishordát találtak, amelyről felismerték, hogy az Brunnerék tanyájából való. így tehát a gyanút bi- zonyttékok erősítették meg és Márkus végül is kénytelen volt beismerni a lopást. Kiderült az is, hogy nemcsak Brunneréknél tört be, hanem még egy egész sor másik tanyába is — barátjával, Balogh Józseffel. Baloghnál is házkutatást tartottak. Balogh, hogy kevesebb legyen a bűnjel, a nála lévő bor egy részét kiöntötte az udvarba. Sorra előkerült egy csomó hordó részben szétszedett, részben pedig egész állapotban. Gurovicán, Márkus apjának pincéje közelében is találtak egy erdőben hordót elásva. Amint kiderült, az értékeket Márkus egy- lovas kocsijával szállították el a helyszínről. összesen 11 bűncselekmény bizonyosodott rájuk. Ebből három lopás, a többi pedig betöréses lopás, ösz- szesen mintegy 10 000 forint értéket loptak el. A bűncselekményeket 1955-től folytatólagosan követték el. Brunnerékon kívül Ribling József tanyájából 25 liter bort, özvegy Támer Jánosné tanyájából 4 hordót, özvegy Gyimóti Lajosné tanyájából különféle szerszámokat, Taksonyi István tanyájától /szerszámokat, Nyéki Imrétől 10 liter bort és felszerelést, Koldeisz Józseftől ruhaféleségeket és felszerelést, özvegy Vass Istvánnétól permetezőgépet stb. Keresztes Lajostól (itt egyedül volt Márkus) füstölt sertéshúst, Tor nai Jánostól vizeskádat és Szűcs Jánostól ugyancsak vizeskádat loptak el. Mindkettőjüket őrizetbe vették. Kiderült az is róluk, hogy az ellopott értékek nagyrészére lényegében még csak szükségük sem volt, nem is értékesítették, nem hasznosították, kivéve a bort, amit fogyasztottak. így tehát sok jel arra mutat, hogy csupán megszokottságból folytatták ezt a bűnös életet.
