Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-31 / 257. szám
ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ NVQMABAN Biztosítás az áiiattenyésztés szolgálatában A jövő évtől kezdődően a legeltetési fűbérek a biztosítást is tartalmazni fogják. Az elmúlt évek állat-elhullási kár- statisztikáit vizsgálva kedvezőtlen képet látunk az egyéni tulajdonban lévő állatok kárarányát illetően a szocialista szektorban elhullott állatok kárarányával szembeállítva. A károk megtérülése tekintetében pedig a szocialista szektor lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mint az egyéni, mert amíg megyei viszonylatban talán nincs is termelőszövetkezet, amelynek állatbiztosítása ne volna, (ami azt jelenti, hogy az elhullások és kényszervágások teljes mértékben megtérülnek), addig az egyéni gazdák többsége tájékozatlan az állat biztosítások terén. Az elmúlt idők tapasztalatai azt mutatják, hogy az elhullások, kényszervágások száma a nyári idényben emelkedik és a balesetek többnyire legeltetés közben következnek be. Évek óta keressük már a megoldást az egyéni tulajdonban lévő állatok időszakos biztosítása tárgyában, mert ennek megoldásával kettős célt szolgálnánk. Egyrészt lehetőséget nyújtanánk a legeltető gazdáknak arra, hogy a termelőszövetkezetekhez hasonlóan állataik biztosítási védelemben részesüljenek kedvezményes díj ellenében, másrészt a legeltetési bizottságok vállairól vennénk le a harmadik személyekkel szemben fennálló törvényes felelősségük terhét. Most végül maga a Földművelés- ügyi Minisztérium is közbelépett és ennek nyomán az Állami Biztosító olyan biztosítási módozatot kreált, mely óriási segítséget jelent a legeltető gazdáknak mindössze néhány forint díjért. ^ így a szarvasmarhák 35 Ft, lovak 15 Ft, juhok 12 Ft díj ellenében lesznek biztosítva darabonként fajtól és kortól függetlenül és a biztosított érték az elhullás, illetve kényszervágás esetén a kimérésből megtérülő díjon túlmenően további 1000 Ft, ami lényegét tekintve azt jelenti, hogy kényszervágás esetén a kár teljes mértékben megtérül. Mint az Állami Biztosítótól értesültünk, ez a módszer 1958. év folyamán kikísérletezés során már több helyen bevált, úgy, hogy 1959. évben országosan művelhető lesz. A kedvezményes biztosítási módo-; zaton túlmenően kedvező lesz magának a díjfizetésnek a módja is, mert A Megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya, és az állattenyésztési cso- ^ port úgy látja, hogy az állatbiztosí- táSNuódozat a fentiek szerint komoly segítségül fog szolgálni úgy a gazdák részére, mint a legeltetési bizottságok számára. Walter János megyei mezőg. osztályvezető. Alig volt jég ••• ... és mégis 300 000 Ft jégkár a harci Gaszler Bálint termelőszövetkezeti elnökkel beszélgetünk. Csaknem tíz esztendő után az idei év volt az első Tolna megyében, amikor az általános jégverések megyénket megkimé- ték. A harci Uj Élet Termelőszövetkezet sajnos nem mondhatja el azt magáról, hogy jégkár nélkül vészelte át a gazdasági évet, mert mezőgazdaságilag művelt területét mintegy 70-től 100 százalékig terjedő jégkár érte. — Megmondom egész őszintén- — meséli Gaszler Bálint szövetkezeti elnök —, amikor a biztosítás feladásáról volt szó, és az Állami Biztosító kiküldötte kiszámította nekünk a biztosítás díját, nagyon gondolkodtunk és maga az agronómusunk, Tóth Lajos is eleinte azt az álláspontot képviselte, hogy ezt a pénzt megspórolhatnánk. A bekövetkezett események bebizonyították, hogy a biz- . tosítási díj nem többletköltség, hanem takarékosság. Huszonöt hold rostkenderünket 100 százalékos jég érte. A kender már mintegy 150—160 cm magas volt és a jég 80—90 cm magasságban kaszálta végig. Maga a kender után 130 000 FT KÁRTÉRÍTÉST kaptunk. Huszonkilenc hold tengeri állományunkat virágzásban érte a jég. Jó termésre számítottunk, csaknem két méteresek voltak a szárak, amikor a vihar meghozta a jeget, amely 100 százalékos kárt okozott, csak tönkre roncsolt levélzetet és töveket hagyott maga után. Az Állami Biztosító 61320 FT ÉRTÉKBEN térítette meg a kárunkat. Nem adnék teljes képet jégkárainkról,' ha kihagynám, hogy mintegy 10 hold zab és 53 hold búza, 10 hold borsó és 4 hold rozs 70—100 százalékos jégkára után további 91 380 FT JÉGKÁKTÉRÍTÉSBEN részesültünk. A 100 százalékos jégkár mellett természetesen a silózásra még használható kukoricaszárakat takarmányozásra fordítottuk úgy, hogy a lényegét tekintve a kártérítés folytán szövetkezetünk ugyanolyan jövedelemre tett szert, mintha terményeinket nem érte volna jégverés. — Tudatában vagyok annak — folytatta Gaszler Bálint tsz-elnök, hogy a szövetkezeti biztosítások meg kötése vagy meg nem kötése nagyrészben az elnökön múlik. Éppen ezért, külön megnyugvással tölt el, hogy a szövetkezeti biztosítás felUj Élet Termelőszövetkezetben. adásával párhuzamosan amellett foglaltam állást, hogy a tagok is adják fel biztosításaikat háztáji földterületükre. A jég a tagság háztáji földjeit sem kímélte meg és így jól jött bizony tagjainknak a holdankénti 2720 FT KÁRTÉRÍTÉS is. És őszintén szólva elárulhatom, hogy a tagjaink így majdnem nagyobb jövedelemhez jutottak, minthamegszedték volna a tengerit, mert a tsz. a takarmánybázisának jobb biztosítása érdekében a tagoktól a szárakat átvette és ezeknek siló értékét a tagoknak megtérítette. Majzik László Tsz. Tanács megyei megbízottja. a gazdáknak nem kell majd külön- külön egyéni szerződéses viszonylatba lépni az Állami Biztosítóval, maga a biztosítási kötvény is a legeltetési bizottság nevére kerül majd kiállításra, a fűbér mái- magában fogja foglalni a biztosítás díját is, amelynek beszedése és nyugtázása így a fűbérrel együtt fog történni. Az SZB. elnök leveléből A szakszervezeti elnök funkciói rendkívül szerteágazóak. Foglalkoznia kell a dolgozóknak a gazdaságon belüli, tehát hivatali munkájával összefüggő és a gazdaságon kívüli, tehát a dolgozók magánéletében felmerülő problémákkal, őszintén kijelenthetem, hogy szakszervezeti munkám során különös fontosságot tulajdonítok annak, hogy az állami gazdaság dolgozói személy szerint az SZTK biztosítás kiegészítéseképpen külön balesetbiztosítási védelemben részesüljenek. a biztosítottság helyzetét. Állami Gazdaságunkban alig egy év alatt KÖZEL 20 000 FT személyi balesettel kapcsolatos kártérítést fizetett ki a Biztosító. És ha ezt az összeget szembeállítom a biztosítások havi 4, vagy 8 forint díjával, akkor megvallom őszintén, mint szakszervezeti funkcionárius, szinte felelőtlenül tölteném be munkakörömet akkor, ha nem tekinteném szívügyemnek dolgozóink biztosítottságát. VÁLASZ Arra a hozzám intézett kérdésre, hogy miért emeltem fel 10 000 forintos életbiztosításomat feleségemmel együtt 100 000 forintra, röviden a következőket válaszolom. 10 000 forintos biztosításom csak halál esetére szólt, ezzel szemben a felemelt biztosítás tőke összegét még életemben élvezhetem és elérés esetén választhatok, hogy a tőke ösz- szeget fel kívánom-e venni, vagy ez nyugdíjam kiegészítésére nyugdíjszerűén kerül-e folyósításra. Nyugdíjazásom esetén jelenlegi fizetéA • ... , , , „ . Csak példát említek, özv. Szabó Az utóbbi néhány hónap leforgása Jánosné 10 000 forint kártérítésben különösen indolttá teszi azt, hogy a részesült, mert férje a lakására me- szakszervezeti elnök minden egyes net az árokba esett és a belső zúzódolgozó esetében figyelemmel kísérje d^sokba belehalt. Magyar Lajos kezet a gepszíj kapta el, több ujja megbénult, 4000 forint kártérítésben részesült, ugyancsak havi 4 forint biztosítási díj után. Sajnos, a baleseteket a legnagyobb óvatosság mellett sem tudjuk teljesen kiküszöbölni egy olyan gazdaságban, ahol sokszáz ember dolgozik. A nagy számok szinte törvényszerűen hozzák magukkal a baleseteket és bár minden erővel azon vagyunk, hogy a rendszabályok betartásával megelőzzük őket, mégis ennél semmiképpen sem kisebb feladatnak tartom szakszervezeti funkcióim sorában annak a követelménynek szorgalmazását, hogy kivétel nélkül minden dolgozónknak legyen baleset- biztosítása. Kopré Ferenc Sz. B. elnök, Alsópéli Állami Gazdaság. sem alig valamivel több, mint a felére fog leesni és így jól fog jönni ennek a kiegészítése. Gyermekeim is húsz év múlva lesznek abban a korban, amikor komolyabb anyagi segítségre lesz szükségük és így a tervem az, hogy a 100 000 forintos életbiztosításból 50 000 forintot készpénzben fogok felvenni, 50 000 forintot pedig nyugdíjszerűén kérek folyósítani. Or. Schneider Zoltán főorvos A miskolci «utóbusz szerencsétlenség margójára A nemzetközi sportvilág közvéleményén időnként egy-egy hír fut végig, amely sportcsapatokat ért szerencsétlenségekről szól. Sajnos országhatárainkon belül is találkozhatunk gyakran kisebb-nagyobb sportolókat ért balesetekkel, amelyek minden óvatosság mellett is előfordulnak. Ilyen katasztrófák a figyelmeztetőit, az útjelzők, hogy vigyázzunk és minden óvatosság dacára is védekezzünk. A Tolna megyei Labdarúgó Alszö- vetség hivatalos közleményeiben gyakran rámutatott már a sportbiztosítások jelentőségére. Szövetségünket több esetben felVéleményünk szerint... A közelmúltban történt, hogy a megye egy kisebb községében valaki felkereste a községi orvost és meg akarta vizsgáltatni magát az éppen kötött életbiztosításának azonnal ha tálybalépése céljából. Eddig rendben is lett volna. A továbbiakban azonban az orvos, ahelyett, hogy a vizsgálatot lefolytatta volna, elvi fejtegetésekbe bocsátkozott egykori dollár értékben kötött kapitalista biztosításáról, és az eszmecsere — ha az ilyen természetű fejtegetéseket egyáltalán nevezhetjük eszmecserének — semmiképpen sem építő jellegű eredményekhez konkludá- lódott akár az orvosi munkaerkölcsöt, etikát, akár a fél érdekét vagy akár az általános politikai szempontot nézzük. Köztudott, hogy az öregségi és rokkantsági nyugdíjak természetes kiegészítése az életbiztosítás, mert a nyugdíj összege a munkabért csak biztosítás esetén érheti el, vagy ha- 'adhatja meg. De az egyéni célokon túlmenően (gyermekellátás, leány- kiházasítás, temetés, sírkő, stb.) a biztosítás népgazdasági jelentőségei sem becsülhető alá, mert a szabad pénzeszközök állami akkumulációja tesz lehetővé például népgazdasági kölcsönöket magánosok felé (ház, lakásépítési kölcsönök, árukölcsönök, stb.). Végeredményben tehát maga a társadalmi élet fejlődése hozza magával az életbiztosítási kultúra terjedését, és alapjaiban téves az az érvelés, amely ezt a fejlődési folyamatot olyan lejáratott argumentumokkal akarná megakasztani, hogy a háború előtti dollár biztosítások tönkrementek. Vajon a háború során házak, bútorok, könyvek, felso- rolhatatlan értékek nem mentek-e tönkre? Objektív érvelhetünk-e azzal, hogy nem építünk házat, nem veszünk rádiót, bútort vagy könyvet, mert a háború folyamán ezek egyszer már tönkrementek? Ismeretes, hogy a társadalombiztosítás terén egyes kapitalista országok messze elmaradnak a szocialista országok mögött. Az USA-ban például nincs társadalombiztosítás. Ugyanakkor azonban az életbiztosítási kultusz hallatlan elterjedt. Az emberek nagy többsége életbiztosítással rendelkezik. Nem is szólva az életbiztosítási kockázatoknak előttünk egészen szélsőségesen ható különcségeiről, mint aminők például sztár-kultusszal vannak összefüggésben. (Gladys Zender 1958. évi szépségkirálynőt európai útja előtt 50 000 dollárra biztosították, — Gábor Zsazsa magyar származású színésznőnek egyik szerepében haját rövidre kellett vágatni, 80 000 dollárra biztosította a művésznő haját arra az esetre, ha nem nőne meg eredeti hosszúságára, stb.). Kétségtelen, hogy a kapitalista biztosítási rendszer magában hordja a kapitalizmus minden tehertételét, tudjuk azonban, hogy a szocializmus, mint magasabb fejlettségi fokon álló társadalmi rendszer az alacsonyabb, történelmileg előző rendszerektől dialektikusán átveszi a jót, és csak a selejtet a rosszat söprűzi ki. Nem véletlen, hogy az orvosok, mint a haladó értelmiség képviselői élenjárnak az életbiztosítási kultúra terjesztésében. Következik ez abból is, hogy maga a pénzügyminisztérium is előírja bizonyos esetekben — a biztosított tőke összegek nagyságától függően — az orvosi vizsgálatot. Természetes velejárója ez annak is, hogy a haladó értelmiség' élvonalában semmiképpen sem lehetnek egy fejlődési folyamat kerékkötői, amit az a tény is igazol, hogy a bevezetőben említett eset megyei viszonylatban teljesen egyedülálló és teljesen valószínűtlen, hogy megismétlődésével számolni kelljen. BOROS FERENC az Állami Biztosító igazgatója kereste már Érchegyi Gyula, az MLSZ elnökségi tagja, aki a beszélgetések során sohasem mulasztotta el a sportbiztosítások fontosságának kihangsúlyozását. Ha megyei viszonylatban repülőgép katasztrófák nem is fordulhatnak elő, kisebb-nagyobb szerencsétlenségek sajnos történnek. A közelmúltban autószerencsétlenség érte a gyönki járás egyik futballcsapatát és az ilyen esetek velejárója a testi sérülések mellett a munkakieséssel járó anyagi veszteség is, amit a sportbiztosítással lehet pótolni. Főleg azokban a sportágakban szükséges a biztosítás, amelyek nagyobb veszélyességgel járnak: így futball, ökölvívás, birkózás, kerékpár, kézilabda stb. Ez természetesen nem jelenti azt„ hogy egy teljesen veszélytelen sportágban versenyző sportkört utazás "közben nem érhet baleset. Maga az MTSH elnöke is szót emelt legutóbb a sportbiztosítások megkötése érdekében. Nem egy esetre tudunk hivatkozni megyei viszonylatban, ahol a sportcsapatók vezetőségére súlyos felelősség hárult abból kifolyólag, hogy elmulasztották a biztosítás megkötését, aminek a sportoló súlyos kárát vallotta. A sportbiztosítások tárgyában megkerestük az Állami Biztosító Tolnamegyei Igazgatóságát. Felkértük, hogy sportköreinket lássák újó- ag el sportbaleset-biztosítási tari- fákkal. Sportköreink ezeknek birtokában ellenőrizhetik jogaikat és kötelezettségeiket, illetve a szolgáltatások emelése esetén a készülő új költségvetésekbe már az új biztosítási díjakat tervezhetik be. A közelmúltban futballistáinkkal Miskolcon történt autóbuszszerencsétlenség figyelmeztessen arra, hogy egyetlen sportkörünk sem maradjon biztosítás nélkül. (X) Lépő László megyei TST elnök
