Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-30 / 256. szám
TOLNA MEGYEI NEpCJSAG 1958 október 30. Át kell térni a gyakorlati leszerelési intézkedések megvalósítására Zorin felszólalása az ENSZ-hözgyűlés politikai bizottságának ülésén New York (TASZSZ). Az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságának kedd délutáni ülésén végétért a leszerelési vita. Valerijan Zorin szovjet küldött összegezte a több mint két hete tartó vita egyes eredményeit. A vita eredményei — mondta — mindenekelőtt igazolják a Szovjetunió álláspontját. A politikai bizottságban lezajlott vita megcáfolhatat- lanul bebizonyította, hogy a nukleáris fegyverkísérletek haladéktalan és általános megszüntetésének feladata első helyen szerepel a leszerelés egyéb kérdései között. A vita szónokainak többsége szüntelenül hangoztatta a kérdés halaszthatatlan jellegét és megoldásának elsőrendű jelentőségét. Zorin hangsúlyozta, hogy több mint 30 ország képviselője állástfoglalt a követelés mellett. A szovjet küldött kiemelte, hogy több más ország küldöttsége, amely bizonyos oknál fogva közvetlenül nem támogathatta az amerikai politikának ellentmondó követelését, a vitában síkraszállt a kérdés mielőbbi megoldásáért. A vita egyszersmind azt is megmutatta — folytatta a Szovjetunió képviselője —, hogy az Egyesült Államok és Anglia a világ minden népének egyöntetű követelése ellenére, szembehelyezkedik a nukleáris kísérletek teljes megszüntetésével. Az ENSZ-tagállamok többségének véleményét kifejező közgyűlés — hangsúlyozta a Szovjetunió küldötte — köteles egyértelműen állástfog- lalni a nukleáris robbantások megszüntetése mellett. A négy hatalon katonai költségvetésének csökkentésére előterjesztett szovjet javaslatról szólva, Zorin ki emelte, hogy a nyugati hatalmak kép viselői jobbnak látták, ha hallgatásba burkolóznak e javaslatot illetően. Befejezésül Zorin kijelentette, ha az Egyesült Nemzetek Szervezete nem kíván a népszövetség siralmas sorsára jutni, akkor a végtelenül elhúzódó vitákról át keli térnie a gyakorlati leszerelési intézkedések megvalósítására. Az általános leszerelési vita végétért és a politikai bizottság legközelebbi ülésén megkezdi a beterjesztett határozati javaslatok megtárgyalását. Az Egyesüït Államok, Anglia és Franciaország küldötte azonban bejelentette, hogy válaszolni kíván Zorin beszédére. A polftikai bizottság szerdán délután tartotta újabb ülését. Dr Szita János felszólalása az ENSZ gazdasági bizottságának ülésén New York: (MTI) Az ENSZ gaz- I dasági bizottságának ülésén a technikai segélyprogram vitájában a ma- I gyár küldöttség nevében felszólalt dr. Szita János követ. Beszédében utalt arra, hogy a magyar kormány három éven át hozzájárult a technikai segélyprogramhoz, de eddig ezeket az összegeket nem használták fel. így több mint egymillió Ft maradt felhasználatlanul. Őszintén szólva erre eddig még nem találtam elfogadható magyarázatot — mondotta Szita János. Hiszen itt nem arról van szó, mintha sehol sem tartanának igényt azokra a tapasztalatokra, amelyeket országunk fel tud ajánlani. Sok szocialista és nem szocialista ország él azzal a segítséggel, amelyet a technikai tapasztalatcsere céljából kötött kétoldalú szerződések különböző változatai biztosítanak számára. — Ez egyaránt megnyilvánul szakértők küldésében és ösztöndíj aspk fogadásában. Jelenleg 220 külföldi diák jár magyar egyetemekre, közülük 47 nem szocialista országokból. Ez az utóbbi szám hamarosan ötvennel bővül, nem is beszélve más oktatási intézményekről és képzési lehetőségekről. Dr. Szita János ezután megemlítette a közelmúltban az Egyesült Arab Köztársasággal kötött egyezményt, amelynek értelmében 22 szakember éveket tölt majd Magyar országon, hogy megfelelő tudományos képesítést szerezzen. Évente 21 mérnök tanulmányozza a magyar iparvállalatokat. — Ezeknek a tényeknek a fényénél nehezen érthető, hogy miért nem használták fel a Magyarország által felajánlott összegeket, mert nem egyszer hallottuk, hogy jóval naKaracsi (Reuter) : Aj ub Khán tábornok Pakisztán új elnöke kedd este feleskette 8 tagú elnöki kormányát. Az új elnök kijelentette, hogy a változás nem érinti azt a politikát, amelyet három héttel ezelőtt jelentett ki, amikor Mirza elnökségének idején a statáriális törvény fő végreMoszkva: (TASZSZ) A Krasznaja Zvezda szerdai száma »Lélektani hadviselés, vagy a kapcsolatok javulása?« cím alatt közli Tarov cikkét a szovjet—nyugatnémet viszonyról. A cikkíró utal arra, hogy a nyugatnémet kormányhoz intézett szovjet emlékirat nyomán élénk vita kezdődött az NSZK sajtójában és politikai köreiben a szovjet—nyugat német viszonyról. Nyugat-Németor- szágban — mutat rá Tarov — erősödött az a meggyőződés, hogy fegyobb az igény a technikai segítségre, mint a rendelkezésre álló lehetőségek. De hasonló a helyzet több szocia.. lista ország felajánlásaival is* s nem csak az utóbbi időkben. Az a tény is megerősíti ezt a véleményünket, hogy — tekintet nélkül a technikai segély szükségességére — a Német Demokratikus Köztársaság felajánlásait az Egyesült Nemzetek Szervezetének titkársága ismételten visszautasította. Ez pedig nyílt politikai diszkrimináció. — Minderről már ugyanebben a bizottságban tavaly is beszéltem, de azóta a helyzet semmit sem változott. Ennek megváltoztatására már csak azért is szükség lenne, mert az ENSZ-nek ezirányú tevékenységét nem politikai meggondolásoknak, ha nem gazdasági és szociális elveknek kell irányítania. Áttérve arra a kérdésre, hogyan kell fejleszteni a technikai segély- programot, dr. Szita János megállapította, hogy a két alapvető lehetőség: szakértők küldése és ösztöndíjasok fogadása. A magyar küldött aggályait fejezte ki a főtitkár javasolta úgynevezett nemzetközi adminisztratív szolgálat felállításának tervével kapcsolatban. Ennek keretében az ENSZ nemcsak szakértőket, hanem vezető beosztású hivatalnokokat is küldene az érintett országokba, s ott kulcspozíciókba kerülnének állandó jelleggel. Ez késleltetné azt a folyamatot, hogy ezek az országok megfelelő saját vezetőket képezzenek ki. A kevésbé fejlett országokban felelős adminisztratív állásokban lévő külföldi tisztviselők szükségszerűen jelentős politikai befolyást is fejtenének ki„ — ez pedig nem lehet Összhangban az ENSZ céljaival. hajtója lett. Mirza volt pakisztáni elnök feleségével katonai repülőgépen Guettába, egy pakisztáni hegy vidéki üdülőhelyre utazott. Eddig nem érkezett hír arról, hogy Guettába megérkezett volna és így arról beszélnek* lehetséges hogy elhagyta Pakisztánt és Irakba ment. lülvizsgálatra szorul az NSZK vezető köreinek a béke szempontjából veszélyes,, nemzeti szempontból pedig kilátástalan erőpolitikája. Csak meglepetést kelthet az a körülmény — folytatja a cikkíró —, hogy míg az NSZK politikusai készségüket nyilvánítják a szovjet—nyugatnémet viszony megjavítására, addig a szövetségi köztársaságban durva szovjetellenes hadjárat folyik. Tarov példaképpen utal Strauss hadügyminiszter október 17-i beszédére. ESEMÉNYEK SOROKBAN Párizs (AP). A La Revue de Défense Nationale című francia katonai ; folyóirat közölte Paul Ely tábornok, francia vezérkari főnök cikkét a nyugativilág védelmi rendszeréről. Ely tábornok megállapítja, hogy a nyugati világ még mindig bizonytalan védelmi rendszerének felépítésében. Ely tábornok megjegyzései végeredményben visszhangozzák Montgomery tábornagynak a NATO-val kapcsolatban tett nagy feltűnést keltő észrevételeit. * Kairó (TASZSZ). Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának kairói tájékoztatási minisztériuma nyilvánosságra hozta az algériai nemzeti felszabadító hadsereg főparancsnokságának közleményét, amely szerint a nemzeti felszabadító hadsereg csapatai október 22-én támadó harcokban nagy károkat okoztak a francia megszálló erőknek. E hadműveletek következtében 102 francia katona és tiszt meghalt és 34-en megsebesültek. * Stockholm (TASZSZ). A Svéd Tudományos Akadémia az 1958. évi vegyészeti Nöbel-díjat dr. Frederich í Sanger professzornak, a cambridgei egyetem tanárának ítélte oda a tojás- fehérjék, különösképpen pedig az inzulin-szerkezet területén végzett kutatásaiért. * Moszkva: (MTI) A világ egyetlen antimagnetikus kutatóhajója, a Zarja nevű szovjet vitorlás rövidesen befejezi 15 hónapos kutatóútját. A nemzetközi geofizikai év programjának megfelelően vizsgálatokat végzett az Atlanti és az Indiaióceánon. * London: (AP) Koesa Popovics jugoszláv külügyminiszter kedden este Londonba érkezett. Popovics, aki három napot tölt Londonban a brit kormány vendégeként, szerdán látogatást tesz Macmillan miniszterelnöknél, csütörtökön pedig Eccles kereskedelemügyi miniszternél. Hír szerint Jugoszlávia kölcsönt kér az angoloktól. * A francia televízió hétfőn este Párizs egyik klinikájáról egy fül- operációt közvetített. A közvetítés nagy hatással volt a televízió nézőire. Nemcsak az indította meg őket. hogy látták mint mozdul meg a parányi fülkengyel az orvos késének beavatkozása nyomán, hanem azt is, hogy az oper'ció után az addig teljesen süket beteg nyomban meg tudta ismételni az orvos szavait. * Nicosia: (Reuter) Sir Gugh Foot kormányzó közölte, hogy kedd estétől minden kijárási tilalmat megszüntetnek Cipruson. Hozzáfűzte, »ha a zavargás nem kezdődik újra, akkor mindent megteszünk, hogy helyreállítsuk a normális viszonyokat.« \ Ájub Khán tábornok feleskette kormányának tagjait A Krasznaja Zvezda a szovjet—nyugatnémet viszonyról Baráti találkozó a Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése alkalmából A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése alkalmából az Akadémia elnöksége kedden este baráti találkozót rendezett a városligeti Gundel étteremben. A találkozón megjelent dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tudományos és kulturális osztályának vezetője. Ott voltak az Akadémia elnökségének tagjai és számos akadémikus. Részt vettek a találkozón külföldi akadémiák képviselői is. A baráti találkozón Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd M. M. Dubinyin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája elnökségének tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja mondott pohárköszöntőt. A találkozón pohárköszöntőt mondott dr. Münnich Ferenc, a Miniszter- tanács elnöke is, aki a magyar tudomány megbecsüléséről beszélt, majd szólt a tudósok nemzetközi együttmű ködésének jelentőségéről a haladásért, az emberiség békéjéért vívott harcban. Thorez beszéde a Francia Kommunista Párt választási nagygyűlésén Párizs (MTI). A Francia Kommunista Párt kedden este a párizsi Téli Cirkusz nézőterét zsúfolásig megtöltő munkások és értelmiségiek előtt nagyszabású választási gyűlés keretében mutatta be a francia főváros 55 választókerületének kommunista képviselőjelöltjeit. A gyűlésen Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára elnökölt. Beszédében Thorez rámutatott arra, hogy az elnöki rendszer alkotmányának elfogadása súlyos helyzetet teremt Franciaországban. Az alkotmány korlátozza a népképviselet jogait, lehetőségeit. Ehhez járul azután, hogy az az ember, aki előzőleg arról beszélt, hogy újat hoz, exhumálta a legszégyenletesebb múltból az „állóvizek” választási rendszerét. Thorez elsőnek az algériai háború problémáját említette. Szólt a de Gaulle-kor- mány elvakult követeléséről, amely- lyel egyszerű kapitulációra hívta fel az algériai felkelést. Bár késznek mondja magát a tárgyalásokra, elutasította a megadásra szólító felhívást. Thorez ezután szólt a második- nagy, időszerű problémáról, a kezdődő gazdasági válságról. Helyes és célszerű a munkásság két nagy követelése: a tőkés költségén munkanél küli biztosítást kell létrehozni és visz sza kell térni a 40 órás munkahéthez a munkabérek csökkentése nélkül. A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután az ország külpolitikájáról szólt, ez a harmadik nagy francia probléma. A francia kormány külpolitikája továbbra is az amerikai imperialisták uszályában maradt — mondotta. Ezután méltatta a szocialista tábor sikereit és hangoztatta. hogy a szocializmus gondolata éppen úgy megnyeri majd Francia- ország népét, mint ahogy megnyerte földünk egymilliárd lakóját az Elbától a Csendes- óceánig. Az ideinél egymillióval több lábbeli készül 1959-ben Most készül a nagy cipőgyárak jövő évi terve. A Könnyűipari Minisztériumhoz tartozó üzemek a következő évben az ez évinél egymillió párral több lábbelit készítenek, ezenkívül még nagy mennyiségeket küldenek az üzletekbe a szövetkezetek, a helyiipari vállalatok, és számottevőek a kisipari készítmények is. 1959-ben főleg a bőrcipők gyártását növelik, az idei 12 882 000 pár helyett 13 546 000 párat akarnak készíteni. Az ipar eleget tud tenni a kereskedelem úgyszólván valameny- nyi kérésének. Minden korosztályra gondoltak. A legkisebbek részére lesz például 10 000 pár kis tipegő 18—21-es számozással, sevró bőrből, vékony, hajlékony talppal. Annyi gyógybetétes gyermekcipőt csinálnak, amennyit a kereskedelem kér. A kisszámú gyerekcipők 75 százaléka bőrtalpas lesz. A Hajdúsági Cipőgyár, könnyebb, úgynevezett „flexi” gyermekszandál és egészcipő gyártására tér át. Kecskeméten 100 000 pár pántos lakk félcipőt és lakkbetétes egészcipőt gyártanak a gyermekeknek. A tavaszra az iskoláslányoknak 20 000 pár bale- rínacipőt küldenek az üzletekbe 31-— 34-es nagyságban, mert ilyenek még nem készültek. Eddig csak női bundacipőt lehetett kapni, azt is lapossarokkal. Már megkezdték a próbagyártást és a Szent István körúti Mintaboltban forgalomba hozzák az 5000 pár gyermek* férfi és női magassarkú, bundabéléses cipőt. A nők divatigényeinek is eleget tesznek: 640 000 pár divatos tűsarkú körömcipőt és szandált adnak át a belkereskedelemnek. Ezek olaszos formájú, 7—8 centiméteres sarokkal és a 3,5—4 centis, úgynevezett svéd sarokkal is készülnek. Újabban a trotőrsarkú cipőket hiányolják, s ezért Szombathelyen megkezdték az ilyen egészcipők gyártását és jövőre a megrendeléstől függően félcipőt is csinálnak majd trotőrsarokkal. Kismama cipőket nemcsak vászon, hanem marhabőr felsőrésszel is gyártanak. Újdonságnak szánják az új technológiával ragasztott és varrott, kombinált eljárással készült könnyű női és férfi cipőket. Az orvosok véleménye szerint az ilyen cipő viselése egészségesebb. A férfiaknak gojzer varrott szandál, az idősebbeknek pedig jobb kidolgozású rámánvarrott egészcipő is készül. Durábelből megkezdik a gojzervarrott vadászcipők gyártását is. A cipőgyárak a hároméves terv időszakában az 1957. évihez képest 33 százalékkal növelik a termelést. Rendelet a sertéshizlalási szerződésekről és a szerződéses árakról A Magyar Közlöny közli az élelmezési miniszter rendeletét az 1959. évi átadásra kötött sertéshizlalási szerződésekről és ezek alapján kifizetendő sertésárakról. Kimondja a rendelet, hogy az 1959. évi átadásra szóló sertéshizlalási szerződések alapján az állatforgalmi vállalatok a fehér hússertésért 106—126 kiló között kilogrammonként 15.50 forintot, hús- és húsjellegű sertésekért 106 kilón felül 14.80 forintot, a zsír- és zsírjellegű sertésekért 126—165 kilóig 14.50 forintot, az ugyanezen csoportba tartozó 165 kilón felüli sertésekért 14.80, a tenyésztésbe fogott (hús- és zsírjellegű) sertésekért 170 kilón felül 14 forintot fizethetnek. Bacon-sertésekre 1959. évi átadásra sertéshizlalási szerződést kötni nem lehet. A továbbiakban megállapítja a rendelet, hogy az 1959. évi -átadásra kötött sertéshizlalási szerződések alapján egy-egy gazdaságban, egy tételben hizlalt, azonos típusú és érettségű sertéseknek ugyanazon időben való átadása esetén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, termelői szakcsoportok, szakszövetkezetek és mezőgazdasági társulások részére a nagyüzemi felárat a korábbi rendelkezés szerint változatlanul ki kell fizetni. A nagyüzemi felár szempontjából azonos típusú és érettségű sertéseknek az olyan azonos minőségű és fajtajellegű sertéseket kell tekinteni, amelyeknél az átadott falkán belül a legkisebb és a legnagyobb súlyú sertés között 20 kilónál nagyobb egyedi súlykülönbség nincs.
