Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-03 / 233. szám

1958 október 3. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 Névfelen levelek és ami mögöttük van Jól sikerült a magyar—szovjet baráti találkozó Deesen Meglepő, az utóbbi időben kissé megszaporodott ezeknek a száma. Talán több lenne most nálunk a hiba? Vagy talán az intrikusok és nyílt ellenségeink szorultak a név­telenségbe, hadállásaik gyengülése következtében? Azt hiszem, nem két­séges, hogy a válasz az utóbbiban van. Bár ez|ek a bejelentések névte­lenek mégis komolyan vesszük azo­kat, és ugyanúgy kivizsgáljuk, mint­ha névvel is ellátott beadványok lennének. Tesszük ezt azért, mert a dolgozók bejelentéseit fontosnak tartjuk, nem úgy, mint a burzsoá uralkodó osztály, akikhez hiába is próbált egy dolgozó bejelentéssel élni, a vezetés vagy egyes vezetők „hibáit’’ feltárni. Emlékszünk még a dolgozók segélykérő leveleit is vá­lasz nélkül hagyták legtöbbször! Egy komoly szépséghibájuk van ezeknek a névtelen leveleknek — éppen alá- írástalanságukból adódik —, hogy nem tudhatjuk, DOLGOZÖ ÍRTA-E AZT, avagy éppen népi demokráciánk el­lensége. A Megyei Tanácsnál, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnál, párt- bizottságoknál több olyan levél van, amely névtelen. Szembetűnő, hogy nem egy levélben hivatkoznak arra, ha nem intézkednek, úgy mennek feljebb észrevételeikkel, küldöttség­gel, stb. Álljunk meg' néhány szóra! Mi ez? Fenyegetés, nyomás7 Ezzel akar valaki nagyobb nyomatékot adni a leírtaknak? Aki igaz ügyért áll ki, annak szüksége van erre? Furcsa, nagyon furcsa. A levelek és a kivizsgálási ered­mények alapján nagyjából két cso­portra lehetne osztani a névtelen le­veleket és íróikat is. Vannak olyan beadványok, amelyekben feltárják a visszaéléseket közérdekű ügyekkel foglalkoznak. (A Népi Ellenőrzési Bizottságinál van több ilyen levél.) A másik népesebb csoport, amelyben nem jogos bírálat van, hanem intri­kálnak benne, valamilyen ok miatt tisztségükből le akarnak váltatni em­bereket, BIZALMATLANSÁGOT AKARNAK KELTENI irántuk. (Rendszerint azonban ezek­nél is megvan az, hogy valamilyen tényleg meglévő igazi hibába kapasz­kodnak — amely lényegtelen — azt nagyítják fel, hazudnak mellé.) Az egyik levél írója szierint „mindenki gazember, tolvaj" a régi vezetőség és az új vezetőség, de még a felettes szervek vezetői is. Az ilyen ember hiába nevezi magát „pártonkívüli kommunistának” (mint ahogy, aláírta levelét), kiderül gyorsan — már a , levélből is —, hogy kihez tartozik, hova húz. Az ilyen levelet, ezt a ! hangot visszautasítjuk. Mindajnnyiunk számára jelentős I kérdés az, hogy miért nem írják alá a leveleket? — Aa egyik ok abban van, hogy az igazat író becsületes dolgozók FÉLNEK A MEGTORLÁSTÓL Ilyen például a „bonyhádi dolgozók'’ aláírású levél, amely közérdekű pro­blémával foglalkozik precízen, pon­tosan megjelöl mindent, nem vádas­kodó, személyeskedő hangú. Ehhez tartozik az is, amikor valakinek ala­pos gyanúja van a visszélésre — kívülről súlyos mulasztásnak latszik valami —, de fél kilétét felfedni. Mi hát ezeknél a tennivaló? Komoly fi­gyelmeztetés ez is nekünk. Ehhez egyik tanulságot a közelmúltban kül­dött névtelen levél kivizsgálása köz­ben szerzett tapasztalatok adják. Rendetlen adminisztráció, hanyag nyilvántartás volt az építkezési anya­goknál, valaki bejelentést tett, hogy herdálják a társadalmi tulajdont, stb. A kivizsgálás során kiderült, hogy semmi visszaélés nem történt, tiszta kezűek a feljelentett szemé­lyek. Ha pontos az adminisztrálás, másként történik talán az egész. De figyelmeztetnek bennünket az ilyen levelek és néhány tapasztalat arra is, hogy VANNAK MÉG BAJOK A KRITIKA ELFOGADÁSÁVAL, vannak még olyan vezetők, akiktől félni lehet a jogos kritka megtorlása miatt. A közösség érdekének alapul­vételével kell elbírálnunk minden észrevételt, ne vegye senki személye elleni támadásnak a jogos kritikát. A másik oka annak, hogy névte­lenül írják a leveleket, egyszerűen abban van, hogy politikai vagy sze­mélyi ellentétek miatt történik az és befeketítés, embereknek tönkreté­tele a cél. Néhány levélíró szemé­lyére is fény derült, akiknél a - ás- kálódás, a karriervágy és törtetés miatt történt. Volt olyan tapasztalat is, hogy ellenforradalmi tevékenység miatt kidobott személyek bosszújá­ból névtelenül feljelentő levelet ír­tak. Az ilyen és ehhez hasonló ele­mek társadalmi veszélyességére szükséges felhívni a figyelmet. Sze­mélyi ellentét, valami régi vagy új sérelemért való BOSSZÜALLÁSI szándék is VEZET EMBEREKET Ez sokszor már a levélből kitűnik, de a kivizsgálások eredményei is mutatják ezt. Szereztünk olyan ta­pasztalatokat is, hogy 3—4 éves régi hibákat, rég történt mulasztásokat hánytorgatnak fel, tettek azokról je­lentést. Nem lehet röviden summázva, a névtelen levélírókat egy kalap alá vonva, véleményt mondani vala­mennyiről. Egyet azonban megálla­píthatunk, hogy zifinükben valót­lanságokat tartalmaznak a névtelen levelek és a névaláírásos levelektől főként ebben különböznek. A kivizs­gálások eredményei ezt mutatják és azok a vezetők is ezt mondják, akik­kel a hozzájuk küldött névtelen le­velekről beszélgettem. Elenyészően kevés visszaélés, társadalmi tulajdon herdálása, stb. került névtelen levél alapján napvilágra! Ha valakinek igaza van, úgy nyu­godtan aláírhatja észrevételeit tar­talmazó levelét. A jellemes, gerinces ember ezt is teszi, — bár még elég sok tennivaló van e téren a nevelés­ben, segítésben. A JÖSZANDÉKŰ LEVÉLÍRÓKAT — van ehhez erőnk és megfelelő szerveink is — megvédjük minden támadástól. Törvény és eskü köti ál­lami vezetőinket, köztisztviselőinket, hogy aki ellen folyik valami kivizs­gálás, az nem vehet abban részt és nem is közölhetik vele azt, hogy kí a feljelentő személy. Ennek a tör­vénynek teljes egészében érvényt kell szereznünk. Törvény biztosítja azt is, hogy gondosan, alaposan — ha szükséges, megfelelő szakemberek bevonásával — körültekintően kell végezni a kivizsgálást. A mintegy 10 levél — mellyel foglalkoztunk — kivizsgálása így is történik. Nagy ne­hézség — és nem ritkán döntő is a kivizsgálásban —, hogy nem lehet tisztázni, nem bizonyítható semmi, mert a levélíró személye nincs meg­jelölve és semmi fix-pont nincs az elinduláshoz. Ha valaki tényleg a közösség ér­dekében cselekszik, akkor bízzon is a közösség és az igazság erejében, ne a háttérben várja az eredményt, hanem vállalja az ügy kibogozásának segítését is. LÉPJENEK Kl HAT A HOMÁLYBÓL a névtelen levélírók és majd akkor meglátjuk mi az igazság, ki az, aki­nek igaza van és miben, és ki az, akinek nincs igaza. Őszinteségre vá­laszoljunk őszinteséggel. A párt és a kormány vezetői nyíltan, őszintén feltárják a problémákat, legyünk mi is őszinték! A hibáinkat bátran feltáró, fejlődé­sünk meggyorsításán fáradozó embe­reket megbecsüljük, de a gáncsosko- dókat, rágalmazókat elszigeteljük és nem adunk nekik lehetőséget ahhoz, hogy gyengítsenek bennünket. Somi Benjaminné Igen jól sikerült magyar—szovjet baráti találkozó aajiott le néhány nappal ezelőtt Decsen. Már elég rég­óta készülődnek rá a decsiek, leg­alábbis, mióta hírt szereztek róla, hogy a szomszédos Öcsényben milyen nagy sikert aratott a meghívott szov­jet együttes. Ilyen előzmények után hívták meg a Hazafias Népfront kez­deményezésére a szovjet kultúrcso- pcrtot Decsre is. Nagyszámú résztvevővel meg is érkezett a szovjet együttes, amelynek tagjait meleg szeretettel üdvözölték a faluban. Különösen kijutott az ün­neplésből a szovjet női énekkar tag­jainak, akik jórészt gyermekes anyák, szombat este nyitott teher­autón tették meg az utat, csakhogy örömöt, jó szórakozásit (nyújthassa­nak a község lakóinak. Ezeket a gondolatokat fejezte ki A budajenői székely népi együttes az elmúlt napokban a bonyhádi járás több községében vendégszerepeit. Szeptember 27-én telt ház előtt a bonyhádi járási művelődési házban nagy sikerrel mutatta be műsorát az együttes. A közönség soraiban igen nagy számban jelentek meg a bony­hádiak mellett a környező községek székely lakói, A műsor eiőtt Zsig- mond Kálmán nevelő mondott be­IGEN JÓTÉKONY intézmény az Iregszemcsei Gyógypedagógiai Inté­zet. A szellemileg fogyatékos gyer­mekeket nevelik itt, akik a rendes iskolákban nem fejlődhetnek, mert az a tananyag magasszínvonalú szá­mukra, másrészt pedig az ilyen gyer­mekeknek speciális nevelésre van szükségük. Az egész megyéből itt gyűjtik össze a szellemileg fogyatékos gyermeke­ket, sőt, amint Nagy János igazgató mondja, még a szomszédos megyék­ből is kell felvenniök. Ezeknél a gyermekeknél a szellemi fogyatékos­ság öröklött, vagy kiskorban szer­zett betegség következménye. így azt sosem lehet náluk elérni, hogy olyan szellemi képességgel rendel­kezzenek, mint az átlagember. Az intézet nagyszerűsége azonban éppen abban van, hogy ezeket a gyermeke­ket igyekszenek itt úgy nevelni, hogy ne legyenek kárukra a társadalom­nak, hogy legalább egyszerű fizikai munkára alkalmasak legyenek s ez­zel igyekeznek levenni a szülők nya­káról is egy nagy gondot. élőszóval is a baráti estet megnyitó Sörfőző elvtárs, a tanács elnöke. Méltó keretet adott a lelkes beszéd­nek a színpadon felsorakozó szovjet együttes és a Decsi Háziipari Szövet­kezet kul túrcsoport ja. Szimbólum is volt ez jelképezve a két nép meg­bonthatatlan barátságát. A műsorszámok is vegyesen pereg­tek, de mind a szovjet együttes, mind a decsiek tudásuk legjavát adták. A zsúfolásig megtelt kultúrház közön­sége lelkes tapssal jutalmazta őket. Utána a szereplők levonultak a te­rembe. Olyan nagy kört alkottak, mint a terem belseje, s a csárdással megkezdődött az éjfélig tartó tánc- mulatság. A decsi kultúrcsoport tagjai most arra készülnek, hogy rövideesn visz- szaadják a szovjet együttes baráti látogatását. vezetőt, az előadás után pedig Tóth Bálint községi tanácselnök köszönte meg meleg szavakkal a kedves és színvonalas műsort. A bonyhádi előadáson kívül még Grábócon és Tevelen is szerepelt a budajenői együttes. Mindkét község lakossága nagy szeretettel fogadta a csoport tagjait és valamennyiüket megvendégelték. gyógypedagógiai intézetek fenntartá­sára és a szükséglethez mérten a há­lózat bővítésére. Jelenleg komoly anyagi nehézségekkel küzd orszá­gunk az ellenforradalom okozta rom­bolás miatt. Államunk mégis fokozott mértékben támogatja a többi között ezt az intézményt. Az idei tanévre például az intézet, gyógykezelőéi­nek létszámát felemelhette nyolcvan­ról száztízre. A NÖVEKEDÉS nemcsak a gyógykezeltek létszámá­nak növekedésében mutatkozik meg, hanem az anyagi, pénzügyi ellátott­ságban is. Az intézet évi költségveté­se fél millió forinttal növekedett. A tanulás elősegítéséhez keskenyfilm- vetítőt, 2 rádiót, magnetofon-beren­dezést, egy tanterem' teljes berende­zését kapták beruházás formájában es előreláthatóan még egyéb értékes felszerelési tárgyakat is kapnak. A személyzet is növekedett az idei tanév megkezdése előtt. Három új nevelőt és három gyermekfelügyelőt állíthattak be többek között. Az Iregszemcsei Gyógypedagógiai Intézetben A budajenői székely népi együttes sikere a bonyhádi járásban AZ EPERTŐL A KÉKSZILVÁIG Szovjetek, németek, angolok kóstolgatják városunk „fiitjét“ Talán a szekszárdiak közül is ke­vesen tudják, hogy az úgynevezett Epreskerti részen húzódik meg sze­rényen a Gyümölcsszeszipari Válla­lat egyik telepe, ahol három mű­szakban 18 ember Mozi« a jobbnál jobb gyümölcspálinkát és borpárla­tot. Az előzményekhez tartozik, hogy a telep 1950-ben kezdte meg működését, s akkor a havi terme­lésük 5000 liter pálinka volt és ma már naponta 80—100 mázsa nyers­anyagot dolgoznak fel, ami havonta 15 000—20 000 liter pálinkának felel meg. NYOLCSZOROS ÉLÜZEM A 18 ember éveken keresztül vég­zett lelkiismeretes munkájának lett az eredménye, hogy a telep már nyolcszor nyerte el a kitüntető él­üzem címet, három dolgozó pedig a Kiváló Dolgozó jelvény boldog tu­lajdonosa. Jó munkájukat igazolja az is, hogy a múlt évben 1 200 000 forint volt a tiszta nyereségük és a dolgozók 36 napi nyereségrészese­dést kaptak. A KÉSZÍTMÉNYEKBŐL KÜLFÖLDRE IS JUT A látogatás során arra kértük Inotai Béla elvtársat, a telep veze­tőjét, mondja el, milyen gyümöl­csökből készítenek pálinkát és azo­kat hova szállítják? — A szezont eperrel kezdtük, majd cseresznyével folytattuk és ezt követte a meggy, a sárgabarack, körte, alma és végül a kékszilva. Havonta 15 000—20 000 liter pálin­kát tudunk előállítani, s ezt a meny nyiséget folyamatosan elszállítjuk, amelynek többsége a Moninpexen keresztül külföldre is eljut. Tudo­másom szerint a nálunk készült pá­linkából jelentős tétel ment a Szov­jetunióba, Svájcba* Kelet- és Nyu- gat-Németországba és Angliába. A szovjetek és a németek 60 fokos borpárlatot, a svájciak gyümölcs- pálinkát, az angolok whiskyt kér­tek. A terv szerint az itt készült borpárlatból novemberben Fran­ciaországba szállítunk. TÖRKÖLY KOMBINÁT Az említett gyümölcsök után a törkölypálinka főzését kezdik meg, s a hallottak alapján e téren rövi­desen nagyarányú változást szeret­nének végrehajtani. A központ fő­mérnökének tervei alapján egy tör­köly kombinát létesítését tervezték. A másfélmillió forint beruházással készülő gép hatalmas előnye abban lesz, hogy a törkölyt azonnal fel tudják dolgozni, a gép segítségével az első perctől kezdve el tudják tá­volítani a szőlőmagot, amely teljes olajtartalommal kerül az ipar egyéb ágába, továbbá csökkenteni tudják a törkölypálinka kellemetlen illa. tát. Az új gép, amely 60 embert foglalkoztat és naponta több mint 5 vagon nyersanyagot képes feldol­gozni, már kivitelezés alatt van. Az arca is olyan rozsdás-fakó, mint a vas, amellyel egész életé­ben foglalkozott... — Igen kérem, lakatos vagyok — mondja Makker Marci bácsi a mázai téglagyárban — szép, meg jó szakma ez. Ha valaki szereti, az művésze tud lenni a vasnak. Igaz, én csak mindig ilyen kar­bantartó meg javító munkát csi­nálok, de évekkel ezelőtt, amikor még fiatal voltam, akkor más volt... olyan vasmunkát adtam már ki a kezemből, hogy csak na. Nem, ez sem rossz, javítani is kell. És a javítási munkát is érte­ni kell, éreznie kell, hogy a gépet mikor és hogyan kell javítani, az a kenyérkeresője itt nálunk is majdnem ötven munkásnak, ha nem lenne jó, akkor pedig engem, meg a gépészt szidnák. — Persze, hogy megtörtént már amikor elromlott a gép, s áll­tunk, de gyorsan megjavítottuk, azután mentünk tovább. Még né­hány hétig gyártunk téglát, az­Régen az ilyen gyermekekkel nem törődött senki. A kellő gyógykezelés­re sem volt lehetőség és így csak fo­kozódott szellemi elmaradottságuk és ennek az lett a következménye, hogy végülis sokszorosan nagyobb terhet, gondot, jelentettek a szülők­nek, mint akkor, ha kellő gyógyke­zelésben részesülnek. Végül pedig közveszélyesekké váltak. Államunk igen nagy összeget fordít az ilyen utáni meg szétszedjük a gépet, télen kijavítjuk, hogy nyáron dol­gozni tudjunk vele. — A fiam is itt dolgozik a gyár­ban. Ott kint a földkotrógépnel a fiam felesége is, gyáriak vagyunk mi kérem, én itt 1951 óta dolgo­zom, meg a fiam is... Nem, még nem megyek nyugdíjba, majd né­hány év múlva... De szabadságra megyek... Üdülni... Még nem vol­tam üdülni egyszer sem, pedig már az ötvenedik évet taposom... A gyerekek beszéltek rá az üdü­lésre, azok már voltak, most en­gem is elküldenek, nem akartam elmenni, de már megjött a be­utaló, menni kell... — Sajnálom itt hagyni a gépe­ket, meg az embereket, de hát majd visszajövök azután elmond­ják nekem, hogy mi történt, míg távol voltam. Nyugodtan pihenek, olvasok, meg kártyázgatunk, biz­tos lesz ott magamhoz való em­ber... Marci bácsi üdülni megy Sajnos, itt is azt tapasztaltuk, hogy sokkal nagyobb lenne az intézet fej­lődése, ha az ellenforradalom nem jött volna közbe. Ugyanis az ellen- forradalom előtt kilátásban volt új tantermek stb. építése. A kastélyhoz egy „szárny” építését tervezték, de az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségek miatt erre nem kerülhe­tett még sor.- SZÓLNI KELL MÉG egy másik dologról is, ami alapvető­en hozzájárul ahhoz, hogy az intézet sikeresen működik. Ez pedig nem egyéb, mint a nevelők, a gyermek­ápolók és az egész személyzet végte­len türelme, hivatásszeretete, lelki- ismeretes munkája. Rendes osztályo­kat alakítottak ki. Először az átme­neti, majd az előkészítő osztályba ke­rülnek a gyermekek és utána jön az I., II., III., IV. osztály, majd pedig a foglalkoztató csoportok. Megnéztünk egy-két osztályfoglalkozást. Szinte hihetetlennek hittük — pedig láttuk — azt a türelmet, szívósságot, amivel itt rendelkeznie kell egy nevelőnek. Hosszú időre van például szükség ahhoz, hogy a gyermekek jelentős része megértse, hogy a képen, ami előtte lóg a falon, melyik az ajtó és melyik a kályha. A „felsőbb" tago­zatoknál a betűk megismertetése is hasonló színvonalon történik. A nor­mális szellemi képességű gyermekek­nél is nagyon fontos a tanító türel­me, de itt... Képzeljük el, amikor sok 10—12 éves gyermek olyan szellemi színvonalon áll, mint a ren­des iskolákban az első osztályosok. B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents