Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-26 / 253. szám

Célkitűzések Simon tornyán A földművesszövetkezeteknek úgy tömegpolitikai, mint gazdasági szem pontból fontos feladatuk a részjegy és tagszervezési tervek teljesítése. Ezen feladat nem lehet csak kam­pánymunka, hanem úgy a fmsz. ak­tívái, mint vezetői részéről folyama­tos állandó felszínen tartó munkát kíván. A simontornyai földművesszövet­kezet vezetősége magáévá tette ezt a fontos feladatot és az év elejétől folyamatosan foglalkozik a részjegy és tagszervezés munkájával. Ezen munkába bevonta a válasz­tott vezetőség valamennyi tagját. Ezen kívül a szakszervezeten ke­resztül felhívással fordult a dol­gozókhoz is, hogy vegyék ki részű-, két szövetkezetünk ilyen irányú ter­veinek teljesítéséből. Mielőtt a munkához hozzákezd- tünk volna, vezetőségünk meghatá­rozta azon célkitűzéseket,I amelyek­re a befizetett részjegyeket fel fog­juk használni. így született meg azon elhatáro­zás, hogy Simontornyán új darálót kell létesíteni, Kisszékelyben pedig kuglipályát kell építeni. Ezen cél megvalósítása érdekében különösen a vásárlási visszatérítések kifizeté­sekor fejtettünk ki propagandát. Tagjaink az I. negyedév folyamán ezen célok megvalósítása érdekében 8400 Ft részjegyet fizetett be és mindkét célkitűzés megvalósításra is került. A következő célkitűzésünk Si- montomyán új italbolt létesítése volt. Tagjaink az átalakítási mun­kálatokhoz társadalmi munkát aján­lottak fel éspedig több mint 6000 Ft részjegyet fizettek be. Sajnos azonban a munkálatokat még a mai napig sem tudtuk meg­kezdeni, mert a megyei tanács ke­reskedelmi osztálya, az ígéret elle­nére, a helyszíni tanulmányozást még mindig nem végezte el és a mű ködéshez szükséges engedélyt nara adta ki. Ezúton is kérjük a me­gyei tanácsot, hogy ígéretéhez hí­ven, mielőbb járuljon hozzá gyors intézkedésével tagjaink által kez­deményezett cél megvalósításához. A részjegy és tagszervezési mun­kából különösen kivette részét Blas- kó László, Dene Sándor,, Boda Gyu- láné, Csillag József vezetőségi ta­gok, továbbá Mező József, Brego- vics Mihályné, Baka József szövet­kezeti dolgozók. Elért eredményei­ket időközönként értékeltük és a legjobb eredményt elérőket jutal­maztuk, dicséretben részesítettük. Jelenleg szövetkezetünk nőbizott­ságának van kezdeményezése rész­jegyből mosógép beszerzésére. Ugyancsak az ő kezdeményezésük, hogy kölcsönzésre szerezzünk be ét­kezési felszereléseket (tányérokat, tálakat) és lakodalmi alkalmakkor tagjaink részére kölcsönözzük. Igazgatóságunk egyetértett ezen kezdeményezéssel és a következő részjegy befizetési agitációs érveink ezek lesznek. Ezekkel a módszerekkel értük el azt,, hogy a mai napig az év folya­mán 17 500 forintos részjegyet fi­zettettünk be és 36 új tagot szer­veztünk be. Javasoljuk, hogy a többi szövetkezetek is használják fel módszereinkből azokat, amelyeket jónak tartanak részjegy és tagszer­vezési terveik teljesítése érdekében. PÉTI IMRE Komoly munkában vannak a dombóvári járásban a választott szervek Sehogy sem akart beindulni járá­sunk területén a termeltetési szerző­dések kötése. A szövetkezet vezetősége — az ügyvezetők — úgy vélekedtek, van­nak termelési felelősök, vannak ag- ronómusok — majd elintézik azok a termeltetési vonalat. Persze a termelési felelősöknek is sürgős feladatot jelentett a saját gaz­daságuk irányítása, mindegyik ter­melési felelősnek égető problémát a saját munkája adta. Kurdon beszélté el Váradi Károly ig. elnök, hogy sze­mélyesen kereste meg a rostkender termelési felelőst, azért, hogy ken­dertermelési szerződést köttesen vele. A kapuból azonban már se­hogy sem akart a termelési felelős visszamenni, mivel indulóban volt, amikor az ügyfél, a termelő megker reste. Hosszas alkudozás után mégis csak viszakozott, engedett?' a makacs szerződtetni akarónak aki különben a keresztapja. Amint a „szertartás” kezdetét vette, a felelős komolyan faggatni kezdte a termelőt: „Mi a neve, hol lakik, stb., stb.” Nagyot nézett az áldozat: itt va­lami nincs rendjén, mi lett köröszt-. apjával... Furcsállotta, hogy mire a kapuból beljebb kerültek a szerző­dés megkötése végett, a termelési felelős elfelejtette a körösztfiának a nevét, mert különben, hogy is kér­dezhette volna: „Mi a neved?” Vannak azonban lelkes, odaadó, jó munkát végző szövetkezeti aktí­vák is. Példaképül szolgál vala­mennyi előtt: Gödri Györgyné fmsz-i aktív nőbizottsági tag, aki egymaga 12 hold területre szerződ­tetett. Azt is el kell mondani, hogy Gödri Györgyné a boltban a vevők előtt népszerűsítette, elbeszélte azoknak a dolgozóknak a neveit, akik évek óta élenjárnak a szerződött növények termelésében. így Tóth János dol­gozó paraszt, aki most is 3 hold cu­korrépára kötött termelési szerző­dést, aki szakszerű műveléssel ko­moly bevételi eredményt tudott ma­gának cukorrépatermésből biztosí­tani. Csibrák község a cukorrépa terme­lési tervét már 110 százalékkal túl is teljesítette,­Dicséret illeti Cserép Imre fmsz-i agronómust, aki a naki körzetben végez példamutató, jó munkát. A választott szerveket gyűlésen össze­hozta, felmérték együtt a feladatot. Az fmsz-i hálózat még élénken visszaemlékszik a múlt évi szerződ- tetési kampányra, milyen döcögve ment Dombóváron a szerződtetés. Most azt kell tapasztalnunk, hogy Dombóvár megfogta a szputnyik „szárnyát...” 85 százalékra állnak. Bertus Ferenc ig. elnök sikeres mun káját a választott szervek munkájá­ban tudta magának biztosítani. Az igazgatóság, a felügyelőbizottság, a termelési szakbizottság, a nőbizott­ság és a különféle bizottságok írás­beli megbízást kaptak a feladataik elvégzéséhez, s aktíva ülésen szá­molnak be a végzett munkájukról. Pál agronómus elvtárs élénken fi­gyeli a szakbizottságok munkáját is, de a szeme mindig a terven pihen, azon ügyeskedik, hogy a tervteljesí­tés maradéktalanul végre legyen hajtva, (x) — Figyelő — ÍGY alakult... Nem akarom azt mondani, hogy: „szinte remeg belé az ablak”, úgy folyik a vita a fácánkerti tanácshá­zán; de hát akárhogy is nézzük, vagy hallgatjuk, emelt hangon vé­dik igazukat a férfiak, méginkább az asszonyok. Mi történik itt tulaj­donképpen? A fácánkertiek — mondhatnám túlsúlyban asszonyok közremű­ködésével — a paprikatermelő szak­csoportot alakítják és ezért olyan „paprikás” a hangulat. Igazuk van egyrészt, hogy megvitatnak mindent, nem ugranak fejest a dolgokba. A vezetőség megválasztása után megnyugodva beszélték meg a leg­közelebbi teendőket. Ott kezdjük, hogy az elnök, Szommer János, in­tézőbizottsági tagok: Seres József és Lehőcz Ferenc, pénztáros: Horváth József né, a szövetkezeti nőbizottság elnöke. Taglétszám: 25 fő, közülük vagy 12-en asszonyok! Tizenkét hol­don termelnek paprikát. Tervük szerint kb. 200 mázsát kell termelni ahhoz, hogy felárt is kapjanak. Ezt el is fogják érni, hogyha ilyen hozzáállással fognak munkához, mint ahogy a nőbizottság a szakcsoportot szervezte, (x) — B. L. — Az összefoglaló bekezdéseiből „Egy húron pendülnek!” Ezt a közmondást általában azokra szok­ták alkalmazni, akik valami turpis­ságban nagyon jól megértik egy­mást, nem fékezik tetteiket akkor sem, ha esetleg másnak kellemetlen­kednek vele. A jelen esetben a gyönki járási szövetkezetek központ­jának igazgatóságára mondjuk el ezt, előrebocsájtva, hogy nem hátsó gondolatokat akarunk papírra vetni, nem ebben akarjuk megjelölni az egy húron pendülést. A járási igazgatóság már régebben biztos kézzel nyúlt a munkához, mert felelősségük teljes tudatában vállalták a járás szövetkezeteinek irányítását, mint választott vezetők. Ha az eddigi üléseiket értékeljük, joggal mondhatjuk el az elismerést és a dicséretet munkájukról, mert tükröződik belőle a hozzáállás, a lelkiismeretesség. így lépésről lépés­re jutva keresték a még jobb meg­oldást, amellyel még közelebb ke­rülhetnek a járás földművesszövet­kezeteihez, a szövetkezeti problé­mákhoz. Elhatározták, hogy igazga­tósági ülést annál a szövetkezetnél tartják meg, amelynek munkáját vizsgálják és tárgyalják. Most a ne­gyedévre beütemezett ülés egyikét a nagyszékelyi földművesszövetkezet nél tartották meg. Erre meghívták a járás szövetkezeteinek ügyvezetőit is. Szinte tapasztalatcsere volt ez a sok probléma felvetése, a sok hoz­zászólás, sok vitás kérdésekre ve­tített világosságot és adott választ más szövetkezetek vezetőinek is. Az FJK igazgatósága már előzőleg tel­jes létszámmal kiment Nagyszékely- be és végignézte, vizsgálta a szövet­kezet minden ágának tevékenysé­gét. így aztán a helyi ismeretek fel- használásával aktívvá tették a gyű­lést, melynek eredménye egészen biztos az elkövetkezendő feladatok végrehajtásánál érezteti hatását. Itt mérlegelték a szerződéses ter­meltetés állását is. A munka megja­vítása érdekében határozatot is hoz­tak és konkrét intézkedéseket tettek. Felosztották az FJK dolgozói kö­zött a járást. Pontosan meghatároz­ták, hogy szombaton, vasárnap az aktíváknak, vezetőségi tagoknak hány holdat kell elérni cukorrépa szerződéskötésben. így hétfőn reg­gel a jelentések összesítése szép eredményt mutatott, elérték a 80.5 százalékos tervteljesítést. A munká­juk ezzel nem állt meg, folytatják, amíg maradéktalanul eleget nem tesznek a vállalt kötelezettségüknek. A bonyhádi FJK-nál is értekezle­teket tartottak, ahol a dolgozókkal megbeszélték az igazgatósági határo­zatból adódó feladatokat. Ezen az értekezleten felosztották a járás te­rületét, minden szövetkezetei ,egy- egy elvtárs patronált, aki felelős a szövetkezetnél folyó mindennemű munkáért, úgy a választásokra való mozgósításért, a választott szervek működtetéséért, mint a cukorrépa szerződés eredményességéért. Ezt követően választmányi ülést is tar­tottak, amelyen behatóan foglalkoz­tak a mezőgazdasági üzemágak mun­kájával, a felügyelőbizottságok te­vékenységével és a választások kér­désével. Értékelték a választott szer­vek aktíváinak munkáját is. Jó mun kát végeztek az aktívák a szerződés- kötés területén is. A györei földmű­vesszövetkezet körzetében Izmény- ben Art Henrik felügyelőbizottsági tag egyedül 12 kh területre kötött cukorrépa szerződéseket az egyéni termelőkkel. Említésre méltó a kis- dorogi fmsz-hez tartozó Tabód köz­ségből Mészáros István, aki mint a termelési tagbizottság egyik aktí­vája 9 kh cukorrépát szerződtetett. Mőcsényben László Mátyás terme­lési bizottság tagja egyedül szerződ­tetett 10 kh cukorrépát. De sorol­hatnánk még többet, akik az említett határozat megtárgyalása után ki­emelkedő munkát végeztek a szövet­kezeteknél. (x) Még néhány szót... A dombóvári földművesszövetke­zet mindig jó szövetkezet hírében állt. Most is igazán érdemes a vá­lasztott szervek munkájáról még né­hány szót elmondani. A földművesszövetkezet választott vezetői — az igazgatóság, felügyelő­bizottság — törődnek a rájuk bízott munkával és lelkesen végzik is azt, mert tudják, hogy eredmény csak jó munkából születhet. Harcos tag­jaikból külön tömörült egy tizenöt tagból álló aktíva csoport, akik kol­Addig hajlítsd a fát, amíg fiatal ! ? A varjak, — a tél fekete elő­hírnökei —I már a szérűskertek kazlaira ültek, egykedvűen igaz­gatják arasznyi tollaikat és né­ha-néha álmosan, fázósan károg­nak bele a szürkén úszó ködbe. A kis házak kéményei szaporán pipálva bodor füstöt eregetnek a széltől hajtott felhők felé. A sá­ros utcán kis úttörők igyekeznek az iskola felé. A »sebestnek eresztik a sorompót, a tanítás már rég befejeződött. A jövő generá­ciója gyűlésre megy az iskolába. A »Pajtás-Család«-nak komoly gondjai vannak. A kismórágyi út­törő csapat tagja lett a mórágyi Gyümölcstermelő Szakcsoportnak. Balsai Lászlóné, — a tanító néni — nemcsak a betűvetésre tanítja meg a kis eldugott falu gyerme­keit, hanem az önállóságot, a fa­lusi ember* jólétét biztosító kul­túrált mezőgazdaságot, a szövet­kezés gondolatát is megismerteti velük. A tizenhét kis pajtás fél holdon római mogyorót ültet, a tervük szerint málnát is, de még a terület nagyságában nem álla­podlak meg. A csapaton belül egy termelési bizottság irányítja a munkát. Perédi Márta — a rang­idős pajtás — az elnök. Wiandt Jancsi, Nagy Rózsi és Ács Mari a bizottság tagjai. A tagság által jóváhagyott szabályok értelmében a vezetőség egy évi időtartamra van választva. A tagság a végzett munka értékével járul a közös alap növeléséhez. Majd — ha ter­mőre fordul gazdaságuk — a jö­vedelem 15 százalékát a gyümölcs termelő szakcsoport közös pénz­tárába adják, a többi pénzből az úttörő csapat szerzi be sport és egyéb szórakozást elősegítő eszkö­zeit. A tanító néni nem sokat mond az általa elindított »szövetkezeti oktatást« jelentő munkáról. Sze­rénykedik. Szívesen csinálja, mert napról napra látja a kis »nebulók« fejlődését és tudja, hogy már eb­ben a korban kell elültetni a gyermekekben azt a palántát, amelynek majd gyümölcsét, mint felnőtt emberektől várja a szocia­lista társadalom. Rövid látogatásunknak végén járunU, A kis falu ablakai lustán engedik át a petróleumlámpák vékony fényét. A szülők kíván­csian hallgatják »csemetéjük« szá jából a közös munkájuk terveit és talán kissé röstelkedve gyönyör­ködnek bennük, röstelkedve, mert most nem őket követik a jó pél­dában, hanem... No de mindegy, köszönjük o- ta­nító néninek a fáradozását, kö­szönjük, hogy gondol mindany- nyionk jövőjére és munkájához, a kis csapatéhoz sok sikert és jó mogyorótermést kívánunk, (x) Da. lektív munkával segítenek Bertus Ferenc elnöknek. Ez az aktíva hálózat járja az egész várost, megkeresik a földművesszö­vetkezet tagságát, megbeszélik velük a jövő évi beruházást, feladatokat. A nagy, kétmilliós beruházáshoz már szervezik a társadalmi munkásokat, szervezik a fogatosokat, a gyalog­munkásokat, akik önként vállalnak munkát a nagy földművesszövetke­zeti építkezés kivitelezésénél. A több mint háromezer fős tag­ság nagy érdeklődéssel tárgyalja a szövetkezet problémáit. Persze a ta­gok is elmondják észrevételüket, javaslatukat, hogy mint és hogyan szeretnének, milyen elgondolásuk van egyes munkák, létesítmények megvalósításánál. El lehet mondani, hogy ilyen széles alapon mozgó tár­gyalás még nem volt a tagsággal, mint a mostani, amely mindent fel­ölelő alapon hozta mozgásba a tag­ságot. (x) A Bátai Tej szövetkezethez vendé­gek jelentették be magukat a Szol­nok megyei MESZÖV-től. A Szolnok megyeiek is hallottak a bátai tej- szövetkezet eredményeiről és úgy ta­lálták, hogy munkájukat követni ér­demes és ezért elhatározták, hogy 7 fővel meglátogatják a tej szövetkeze­tét és tapasztalatcsere formájában elbeszélgetnek az itteni munkákról, megvitatják módszereiket és maguk­kal viszik azt, ami itt jó. Figyelemre méltó, hogy a tejszövetkezeti vona­lon ezzel a lépéssel is eredménye­sebbé akarják tenni a működésüket, többet akarnak nyújtani a termelők­nek az eddigieknél.;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents