Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-26 / 253. szám
fOLNA MEG*”'ILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!-9. % as III. évfolyam, 253. szám. MA 10 OLDAL, ÄRA 60 FILLÉR Vasárnap, 1958 október 26. Ma délelőtt 10 órakor nagygyűlés Szekszárdon Dobi István és Benke Valéria szólal fel Az MSZMP Tolna megyei cs szekszárdi városi bizottsága, Tolna megye és Szekszárd város tanácsa október 26-án délelőtt 10 órakor Szekszárdon a Sztálin téren választási nagygyűlést rendez. A nagygyűlés előadója Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke lesz. Résztv ősz és felszólal a gyűlésen Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, művelődésügyi miniszter, Tolna megye képviselőjelöltje. , A nagygyűlés után a Garay téren a nemzetközi borversenyen díjat nyert és legjobb szekszárdi borok bemutatója és kóstolója. Délután sport- és kultúrműsorra kerül sor. * Eső esetén az ünnepi nagygyűlés a városi kultúrotthonban lesz (Bajcsy Zsilinszky utca 8). A szakszervezetek j avaslatára ÖTNAPOS MUNKAHÉT A FÜSZÉRTNÉL — MEGSZŰNT A NÉPBOLT- NÄL A TÚLÓRÁZÁS — A BÖLCSKEI GÉPÁLLOMÁS VÍZELLÁTÁSÁT MEGJAVÍTJÁK A Szakszervezetek Megyei Tanácsánál, a különböző szakmák szak- szervezeti bizottságai az elmúlt hónapokban több olyan fontos intézkedést hajtottak végre, illetve javasoltak megoldásra az illetékes szerveknek, amelyek megoldása több ezer dolgozót érint. A KPDVSZ területi bizottsága javasolta például, hogy a FŰSZERT vállalatnál vezessék be az ötnapos munkahetet. A megyében lévő FÜSZÉRT kirendeltségek dolgozói már hetenként csak öt napot dolgoznak. Ugyancsak a fenti szakszervezet javaslatára egy, az ellenforradalom idején fél lábát elveszített. dolgozó részére biztosított munkaalkalmat. Hamig József azóta már a dunaföid- vári földszöv trafikosa. A népbolt központban az elmúlt hónapokban sokat túlóráztak a dolgozók. Néhányan felkeresték a szakszervezetet, hogy vizsgálja felül a túlórázások ügyét és tegyék lehetővé, hogy ne kelljen annyit túlórázni. A szakszervezet javaslatára, a népboltnál a túlórázások a minimálisra csökkentek, ami több mint ötven dolgozót érint. Az SZMT munkavédelmi felelőse az elmúlt hónapban a bölcskei gépállomáson vizsgálatot tartott, megállapította, hogy a vízellátás rossz és javaslatot tett illetékes szerveknél a vízhiány leküzdésére. A napokban a földművelésügyi minisztériumból értesítették a szakszervezetet és a gépállomások igazgatóságát, hogy az idén a minisztérium 57 ezer forinttal járul hozzá a vízhiány leküzdéséhez és jövőre az idén megkezdett munkát tovább folytathatják. Közel ezer dolgozó kérésének tesz eleget a MÁV, amikor a közeli napokban a mözsi vasútállomásra három fűtött vagont küld. A vagonok ideiglenes váróterem szerepét töltik be majd a hideg téli reggeleken, s nem kell az idén a Szekszárdra bejáró diákoknak, dolgozóknak kint fagyoskodni a perronon. Komszomolisták, veteránok a bonyhádi KISZ-fiatalok között A bonyhádi területi KlSZ-szer- vezet október 23-án ünnepi taggyűlést rendezett az először szavazó fiatalok részére, s ez alkalommal megünnepelték a Kom- szomol fennállásának negyvenedik évfordulóját is. A községi tanács nagyterme este hat órakor már zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, akik között helyet foglaltak a Komszomol küldöttei, a járási pártbizottság vezetői és három veterán harcos, akik részt- vettek a Tanácsköztársaság harcaiban és élő szemtanúi a fehérterror idején lezajlott választásoknak. Király Ernő, a bonyhádi területi KISZ-szervezet titkára beszélt a KISZ-szervezet munkájáról és a fiatalok feladatairól, majd Bo- gaszján elvtárs, Komszomol titkár mondott beszédet. Méltatta a negyvenéves Komszomol hősi mun káját és helytállását a háborúban és a szocialista építésben. Megemlítette, hogy e tetteiért a Komszomol háromszor kapott vörös zászló érdemrendet és háromszor Lenin-rendet... A gyűlés második felében a három veterán — Váncsa István, Kovács Géza és Rosenberg Gyula — beszélt küzdelmes életéről a Tanácsköztársaság kivívásában, majd az azt követő évtizedekről. Sok sikert kívántak a most szavazó ifjúságnak és kérték őket, hogy azt a zászlót, amelyet eddig hoztak, vigyék tovább, és ha kell, e zászló alatt harcoljanak az imperialisták ellen és építsék azt az országot, amelyről ők csak álmodtak... Befejezésül az először szavazó fiatalokat a KISZ-szervezet emléklappal jutalmazta meg, majd vidám hangulatban szórakoztak a bonyhádi fiatalok együtt a szovjet komszomolistákkal és az idős veteránokkal. T. M. 1400 hektó szeszt gyártanak Fácánkerten Á szakcsoportok alakításáról Á Duna vízének hasznosításáról Á mezőgazdasági termékek exportjáról beszéltek a konzervgyári munkás-paraszt találkozó résztvevői A Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére a Hazafias Népfront rendezésében pénteken délután munkás-paraszt találkozóra került sor a Paksi Konzervgyárban. A paksi járás községeiből, Dunakömlődről,; Madocsáról, Bölcskéről és Paksról jöttek szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztok, hogy találkozzanak a munkásokkal, kicseréljék gondolataikat, megismerjék a gyárat. A gyár kapujában két óra előtt néhány perccel már néhány paraszt- ember arra várt, hogy társaik megérkezzenek és együtt tekintsék meg a gyárat. Hlatky Béla elvtárs, a konzervgyár igazgatója fogadta a ven dégeket, majd pedig Damai István, szakszervezeti elnök és Béréi Ferenc a gyár főmérnöke, valamint Ambrus Ödön gyártásvezető kalauzolása mellett megtekintették a különböző műhelyeket. A vendégek az elismerés és dicséret hangján emlékeztek meg a gyári rendről, tisztaságról, a fejlett technikáról, ugyanis a gyári elvtársak megmutatták azokat a munkafolyamatokat is, ahol még a régi technika szerint dolgozzák fel a gyümölcsöt, zöldséget és ezzel szem be állították a jelenleg is üzemben lévő néhány automata gépsort, ahol a dolgozó csak kiszolgálja a gépet. A gyár megtekintése után, a kultúrteremben vendégül látták a küldötteket. Uzsonnázás közben beszéltek a parasztok a munkásokkal. S mint szokás, a vendég dicsérte a látottakat, a vendéglátók meg szerénykedtek, emellett persze elmondta Hlatky elvtárs azt is, hogy a gyár a felszabadulás után milyen fejlődésen ment keresztül. Azután meg arról beszéltek a parasztok, hogy milyen fontos a gyár életében, hogy rendszeresen kapja a nyersanyagot, többen megállapították, hogy az ipar fejlődése mellett lépést kell tartani a mezőgazdaságnak is. Ennek egyik útja a különféle zöldség- és gyümölcstermelő szakcsoportok, melyek elgyőzik nyersanyaggal a gyárat. Azután a Duna vizének hasznosítása is szóba került. A bölcskei tsz elnöke arról beszélt, hogy a Duna vizének öntözésre való felhasználása több zöldséget eredményezne, ami a gyárnak is, és a tsz-nek meg egyéni gazdának is hasznára válna. Az egyik gazda meg arról beszélt, hogy milyen öröm nézni azokat a befőtteket, melyeket Paksról küldenek majd külföldre, s annak a véleményének adott kifejezést,, hogy növelni kellene az exportot, de ehhez társulásra, nagyobb üzemben történő termesztésre van szükség, vélekedtek a gyáriak... A munkás-paraszt találkozó a késó esti órákig tartott. Majdnem háromszorosára emelkedett a betétállomány A dolgozók betétállománya 1956. szeptemberében alig haladta meg, Tolna megyében a 15 millió forintot. Ez az összeg a.? < Uenfor rád alom után az 1956-os év végére harmada, ra csökkent, de egy esztendővel később már meghaladta a 20 millió forintot. A lakosság anyagi jólétének emelkedését mutatja, hogy jelenleg a betétállomány minden eddiginél magasabb: 42 millió forintot tartanak a bankban megyénk takarékos dolgozói. — Nagykónyiban nagy lelkesedéssel készült a nőtanács a szovjet harcosokkal való találkozásra. A találkozáson Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét mutatták be. A találkozó nagy sikerrel zárult. A búcsúzáskor a szovjet katonák megígérték, hogy viszonozni fogják a nagykónyiak kedvességét. A közeljövőben Nagykónyiba látogatnak el a szovjet katonák és nagyszabású műsorral szórakoztatják majd a község lakosságát. A műsoron számos moldvai népi tánc is szerepel. — A szekszárdi Béke Termelő- szövetkezetnek a három kát. hold kertészete 180 000 forintot jövedelmezett. A kertészetben öntözéses gazdálkodást folytattak. A termelőszövetkezeti mozgalom hí November eiső napjaiban minden termelőszövetkezetben megkezdik a zárszámadások előkészületeit. Ezt megelőzően a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a termelőszövetkezeti könyvelők részére ötnapos tanfolyamoí tart Pakson. A tanfolyamon megbeszélik a termelőszövetkezetek könyvelőivel, hogy milyen módon kell elkészíteni az idei zárszámadásokat. Azt követően ugyancsak Pakson tsz-elnökök és agronómusok részvételével kétnapos tanfolyam lesz, ahol a többi között azt beszélik meg, hogy a zárszámadások kai egyidejűleg, hogyan kell előkészülni az 1958—59-es gazdasági év tervezéséhez. g A nemrégiben alakult iregszem- csei Uj Élet Termelőszövetkezet teljes egészében végzett az őszi kalászosok vetésével. A vetéssel egyidejűleg a fiatal közös gazdaság tulajdonosai 150 köbméter silótakarmányt készítettek, hogy a télen legyen mit etetni a közös állatokkal. December 1-én ugyanis egy sertéstörzset, 10 anyakocát és egy tehéntörzset, 10 fejőstehenet állítanak be a közös gazdaságba. Az elmúlt hetekben taglétszámban is szaporodott az ireg- szemcsei tsz. Három tagot vettek ide r e i fel, köztük Kollár Lajos tekintélyes középparasztot. * A kurdi Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai úgy döntöttek, hogy gazdaságuk jövedelmezővé tétele érdekében majort létesítenek. Ezt a többéves munkát a jövő tavasz- szal kezdik el. Elsőnek egy 98 férőhelyes magtár padlásos istállót építenek, s majd folyamatosan építik ki a nagyüzemi gazdálkodáshoz elengedhetetlenül fontos központi majort. * A kölesdi egyéni parasztok körében népszerűek az alacsony típusú társulások. Jelenleg három szakcsoport van alakulóban. Egy sertés- tenyésztő, egy baromfitenyésztő szakcsoport és egy hegyközség. Az említett három társulást még ebben az évben létrehozzák. * A bonyhádi járás 16 termelőszövetkezetében ebben a gazdasági évben nagyot léptek előre az állattenyésztés hozamának emelésében; Míg tavaly október 30-ig 1660 kiló tejet adott átlagban a 16 tsz egy-egy tehene, addig ezév hasonló időszakáig 2225 kiló volt a 16 tsz-ben az egy tehénre jutó tejtermelés. ■ Nagyszerű kezdeményezések a szekszárdi Haladás Tsz-ben A gyár munkásai három hét alatt 23,5 vagon "hullott« almát dolgoztak fel. Jelenleg naponként 240 mázsa burgonyából készítenek szeszt a gyárban. Az idei burgonya keményítő értéke magasabb a tavalyinál. Ugyanis tavaly 3—14 százalékos, az idén pedig 16—18 százalékos keményítő értéket állapítottak meg a felvásárolt burgonya vizsgálatánál a gyár laboratóriumában. A gyár a tervek szerint 1400 hektó szeszt készít ebben az évben. A szeszgyár környékén működő szocialista mezőgazdasági üzemek és termelőszövetkezetek naponként 300 hektó szeszgyári moslékot használnak fel állattenyésztésükben. A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet 100, továbbtenyész. tésre alkalmatlan marhát állított be hízóba a közelmúltban. A hízóSzeptember 23-án Haladás néven zöldségtermelő tsz alakult Szekszárdon. A szövetkezet 26 taggal, 81 hold földterületen kezdte meg a gazdálkodást. 18 holdon öntözéses kertészetet fognak létesíteni, ahol’ főleg korai zöldségféléket: fejeskáposztát, karfiolt, kelkáposztát, karalábét, zellert, erős és csemegepaprikát termelnek. A tsz területe kiválóan alkalmas kertészetre. Közvetlenül a városi kertészet mellett terül el és a Városi Tervezési Iroda is kertészetnek jelölte ki ezt a területet. Lapozva a tsz terveinek jegyzőkönyveit azt látjuk, hogy nagyon komoly és gazdaságilag jelentős vállalkozásba kezdtek a tsz tagjai, amihez az állam is jelentős segítséget fog nyújtani. A tervekből kitűnően az 1958/59. gazdasági évben 756 ezer Ft termelési értéket akarnak elérni. Ezenkívül nagyarányú beruházásokat szeretnének hosszúlejáratú hitelből megvalósítani. így például hosszúlejáratú hitelből kívánják megvalósítani az öntözőberendezést, a melegágyak beszerzését, a mérlegházépítést, a központi épület és mellék- helyiségeinek megépítését, az ipari áram bevezetését és a kertészeti gazdálkodáshoz szükséges gépek és berendezések beszerzését. Közel félmillió forint összegű hosszúlejáratú niteligényt jelentettek be a Magyar Nemzeti Bankhoz. A bank a hiteligények egy részét már teljesítette. Hitelt adott igáslo- vak, szekerek, egyéb gépek és berendezések beszerzésére. Jelentős az a hitel, amelyet 300 darab melegágy beszerzésére kaptak 60 ezer forint összegben. 1957. évi lejárattal. A melegágyak létesítésével lehetővé válik, hogy még télen megkezdjék a palántázást. Ezzel a tagok téli foglalkoztatása mellett lehetővé válik a korai zöldségfélék szezon előtti piacradobása és primőráruként való eladása. így a jövedelmezőséget is nagymértékben tudják fokozni. A tsz működése nyomán tökéletes lesz Szekszárd ellátása korai zöldségfélékkel. A tervekből és a kezdeti lépésekből azt olvashatjuk ki, hogy a Haladás Tsz előtt nagy jövő áll. Ezt az is bizonyítja, hogy legújabban négy család kérte felvételét a szövetkezetbe. Kistápén több év óta létezik a jól működő Uj Élet Termelőszövetkezet. A pusztán élő családok többsége már a kezdettől fogva a közösben dolgozik. De ebben az évben még volt a pusztán 9 egyéni paraszt család, akik távoltartották magukat a közös gazdaságtól. Az elmúlt betekben azonban valamennyien csatlakoztak az Uj Élet Tsz tagjaihoz, ezidő szerint Kis- tápé-pusztán nincs egyénileg gazdálkodó paraszt, valamennyi termelőszövetkezetben van. * A közelmúltban több szakcsoport alakult a bonyhádi járásban. így a többi közötti Grábócon 11 család gyapjútermelő szakcsoportot alakított, Mőcsényben pedig 12 egyéni gazda gyümölcstermelésre szövetkezett. De a járásban több termelőszövetkezetet előkészítő bizottság működik. így a többi között Kakasdon és Bonyhádvarasdon. — Gy. J. — A Fácánkerti Mezőgazdasági Szesz gyárban szeptember első napjaiban kezdték meg az idei szeszgyártást. marhák istállójába a szeszgyárból közvetlenül, csövön keresztül juttatják el a moslékot.
