Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-24 / 251. szám
volna 'S ,^rTT?\ LAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! /vKl-ü //\ <*>>—</A------•* -r) i ' cft )CíV_V' K A MAGYAR SZÖCIÁ mm. 3 MUNKÁSPÁRT ÉS A TAÍ VÁCSOK LAPJA 1 III. évfolyam, 251. szám. new 'we? ÁRA: 50 FILLÉR Péntek, 1958 október 24. Szorgalmasai] dolgoznak a gépállomásokon — de sok még a kívánnivaló A Gépállomások Megyei Igazgatóságának legutóbbi tíznapos értékelése alapján a Szedresi Gépállomás került az első helyre őszi tervének 59,3 százalékos teljesítésével, második Várdomb 57.5, harmadik Te vei 55,2 százalékos teljesítéssel. Nem mondható jónak a tamási és a dal- mandi gépállomások eredménye, mivel őszi tervüket eddig mindössze 33,5, illetve 38,2 százalékra teljesítették. Ha a gépállomások taTájmunka tervteljesítósét nézzük, akkor 70,3 százalékos tervteljesítéssel Várdomb kerül az élre, míg második Szedres és harmadik Varsád. LASSAN HALAD A VETÉS — IGYEKEZNI KELL AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁSSAL A megye gépállomásai közül körzetükben a varsádiak vetetlek legtöbbet, összesen 1480 holdat. Utána 1330 holddal szedresiek a másodikak, Várdomb 1046 holdas vetéssel a harmadik helyre került. Mint az eddigiek során, jelenleg is legnagyobb a lemaradás az Ireg- szemcsei Gépállomás körzetében, ahol mindössze 272 holdon tették földbe az ősziek magját. És ha azt Vesszük figyelembe, hogy például Ozorán több mint 80 hold vetés van vissza a helybeli Petőfi Tsz-ben, akkor látható, hogy ezen a téren még sok a kívánnivaló, Nem mondható éppen dicséretre méltónak a tamási és a dalmandi gépállomások vetőszántás tervteljesítése. Az előző gépállomás tervét eddig 28, az utóbbi 32 százalékban teljesítette. Szinte érthetetlen, hogy az eddig kiválóan dolgozó Teveli Gépállomás utolsó helyre került mélyszántási tervének teljesítésében. Eddig 1750 holdból mindössze 240 holdon fejezték be a mélyszántást, ami a -terv 13,8 százalékos teljesítését jelenti. A TRAKTOROSOK KÖZÖTT A VÄRDOMBIAK VEZETNEK A gépállomások együttes tervét jelentős mértékben befolyásolja a traktorosok szorgalmas munkája) /\ megye három legjobb traktorosa közül kettő a Várdombi Gépállomáson dolgozik. Szabó István őszi tervének 140 és éves tervének 176 százalékos teljesítésével az első helyen áll. Második László Rudolf (Bonyhád), őszi terve 120, éves terve 143 százaié kos teljesítésével. Harmadik az ugyancsak várdombi Balogh Gyula. A gépállomási brigádok versenyében Tibai Sándor (Szedres) brigádja az első, őszi terve 97, éves terve 117 százalékos teljesítésével. A második legjobb Sallai Sándor brigádja. Másodszor terem az almafa Szekszárdon a Pollák Mihály u. 1. számú ház kertjében ritka természeti jelenségre figyeltek fel a ház és kert gazdái, de a járókelők és ismerősök is. Az udvarban álló egyik pamutalmafa, a nyár elején annak rendje és módja szerint termést hozott. Később aztán érdekes volt, hogy a fa másodszor is virágba borult. A virágból végül is termés lett s ma tíz alma piroslik a fán. Igaz, hogy ezek az almák apróbbak, mint a rendes termés volt, de mégis csak almák. A másodszori termés persze nem csoda, előfordult már máskor is, s valószínűleg a jövőben is találkozhatunk hasonló példával. Mégis érdekes, mert ilyent a természet is ritkán produkál és ez is bizonyítéka, hosszú ősznek nézünk elébe, aminek valamennyien egyaránt örülünk, mert az ősz mégis csak kellemesebb időszak, mint a tél. Négyezer hektó szekszárdi kadarka Kitűzték a tárgyalást a iengyeli cigánytelep lemészárlás ügyében A kaposvári katonai bíróság október 30-án és 31-én tárgyalja Szek- szárdon a Megyei Bíróság épületében Tímár Lajos volt csendőr főtörzsőrmester és társa bűnügyét. Amint arról, régebben már hírt adtunk lapunk hasábjain, 1944-ben, közvetlenül a felszabadulás előtt Lengyel községben a teveli csendőrőrs kiirtott egy cigánytelepet, s alig néhányan tudtak csak elmenekülni. A nyomozás során megtalálták a holttesteket, a gyermekek, asszonyok és felnőtt férfiak földi maradványait; Madagaszkár Az 590 000 négyzet- kilométer területű Madagaszkár — a Föld negyedik legnagyobb szigete — nemzetgyűlése 1958 október közepén határozatot hozott autonóm köztársaság megalakításáról. A világ legfiatalabb köztársasága a Francia Unió tagja marad. Madagaszkár szigetének 5 millió lakosa kö zül csupán egy százalék fehér, a lakosság 98 százaléka madagaszkári maláj (malagasz vagy malgas). Nagyrészük a hova törzshöz tartozik. Madagaszkár iparilag fejletlen, mezőgazdasági ország. A terület kétharmada legelő és rét. A földterületnek csupán három százalékát művelik meg. Exportjának legfontosabb cikkei a kávé és a grafit. Újabban a sziget területén uránércet találtak. (Terra) MALGAS KÖZTÁRSASÁG (MADAGASZKÁR) A Juliéi Állami Gaidaságban hallottak Átlagosan 50 mázsa szőlőt szüreteltek holdanként a szüret első napjaiban a gazdaság hét hold szőlő- területéről. A leszüretelt szőlő nagyrésze az »Ezerjó« fajtához tartozik; A Juhépusztai Állami Gazdaságban 14 malacot és 17 birkát osztottak ki ebben az évben a sertésgondozók és juhászok között prémium gyanánt. Az értékes prémiumosztás eredményeként nagyarányú versengés indult az állattenyésztésben. A gazdaság többi munkásai közül eddig több mint száz személy kapott pénzjutalmai az 1958-as évben. * Tizenhat lakást újítanak fel az idén 3 gazdaságban. A régidivatú épületek lakószobáit lepadlózzák és nagyméretű ablakokkal látják el. A felújítási költségekre több mint 330 ezer forintot költ államunk. Azoknak a dolgozóknak, akik kölcsön segítségével családi házat építenek, a gazdaság ingyen szállítja az építkezéshez szükséges anyagot; * A számítások szerint egy forintért állítanak elő egy-egy tojást a gazdaság baromfitenyésztő telepén A tojás előállítási költségének olcsóbbá tételét főleg a takarmányok megfelelő minőségének és a korszerű tartási viszonyoknak köszönhetik. Az Állami Borpincészet szekszárdi préstelepén nagy munka folyik — a gazdáktól felvásárolt szőlő feldolgozása. A főszezonnak már vége, de a szőlőiátvétel még tart. Eddig 4400 mázsa szőlőt vettek át, de még egy-másfél vagon szőlő átvételére számítanak. Az első napok nehézségei után sikerült beszerezni tárolóedényt a szükséges mennyiségben, így nem volt fennakadás a szőlőátvételnél. Az eddig átvett 4400 mázsa szőlőért és 2630 hektó mustért hárommillió forintnál többet fizettek ki a szőlősgazdáknak. Az átvett szőlőmennyiség feldolgozása előreláthatóan november végére fejeződik be, s ezzel az Állami Borpincészet mintegy 4000 hektó egyöntetű, azonos minőségű szekszárdi kadarka bort tud adni a köz- fogyasztásba, és ez nem kis mértékben járul hozzá a szekszárdi bor régi hírnevének vis zaszerzéséhez. Annyi biztos, palackozott szekszárdi kadarka korlátlan mennyiségben kerül jövőbpii a fogyasztókhoz. Befejeződött a szüret a szekszárdi fárás termelőszövetkezeteiben Sok szűkesztendő után, az idei őszön valóságos rekordtermést hoztak a szőlők, amelyek gyümölcsét, szüretelését már hetekkel ezelőtt elkezdték. A szekszárdi járás termelőszövetkezeteiben. ahol mintegy 33 hold a termő szőlőterület, teljes egészében befejeződött a szüret, s az eredmény jónak mondható. A Fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet hat holdas szőlőterülete holdanként 30 mázsás átlagtermést adott, de lehet azt mondani, hogy a 33 hold átlaga holdanként 20—22 mázsa között van, míg a must cukorfoka elérte a 20— 20.5 fokot. A termelőszövetkezeteken kívül kö rülbelül 3000 holdra tehető az egyéni gazdák tulajdonában lévő szőlőterület nagysága, ahol a szüret még tart. Szakemberek véleménye szerint a járási átlag holdanként 16 mázsa körül lesz, a must cukorfoka pedig eléri a 18-at. 36 tag vette igénybe az idén a bálaszéki Búzabal ász Tsz betegsegélyzését A dolgozókról való gondoskodás sajátja államunknak. A gondoskodás egy formája a betegsegélyezés rendszerének kiszélesítése. A betegsegélyezést termelőszövetkezeteinkben is megvalósították s ezzel a szövetkezeti parasztok számára nem jelent súlyos anvagi leromlást a betegség, mint az esetleg az egyéni gazdáknál történhet. Két évvel ezelőtt vezette be a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet betegsegélyezési rendszerét, amelynek értelmében a szövetkezet Elítélték a postai levelek déssmálóját betegségük idején is gondoskodik tagjairól. Minden megbetegedett tagnak a termelőszövetkezet hat hónapi munkaegység átlagának felét írják jóvá s így a betegek sem maradnak jövedelem nélkül. A Búzakalász Termelőszövetkezetben tavaly 185 munkaegységet írtak jóvá a megbetegedett tagoknak, az idén, a tagság számának emelkedésével növekedett a betegek száma is: 36 munkaképtelen tagnak 482 munkaegységet írtak jóvá, aminek pénzértéke meghaladja a 20 ezer forintot. A termelőszövetkezet szociális alapjából fedezi a betegsegélyezést, amire ebben a gazdasági évben 50 000 forintot irányoztak elő. Kis Géza dombóvári lakost egy évi és hat hónapi börtönbüntetésre és három évi jogvesztésre ítélte a dombóvári járásbíróság dr. Raskoványi tanácsa társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette miatt. Amint a bíróság megállapította a tárgyalás során, Kis Géza a mozgópostán dolgozott a Dombóvár— Veszprém, a Dombóvár—Pécs és a Dombóvár—Keszőhidegkút közötti útvonalon. A feladata a postai küldemények, csomagok, levelek átvétele és továbbítása volt. Munkáját egy ideig kifogástalanul végezte, de 1957 augusztusától különböző visz- szaéléseket követett el. Felbontotta azoknak a leveleknek egy részét, amelyek a kezei között megfordultak és mivel azokban esetenként pénzt helyeztek el a feladók, Kis Géza azt kivette belőlük. A leveleket részben megsemmisítette, részben pedig a címzetteknek továbbította. Mintegy 40 levelet bontott fel és a bennük talált pénzt kiszedte és saját céljaira használta. A legnagyobb kár özv. dr. Kuntzl Ernőné veszprémi lakost érte, akinek címére Schuth János szigetvári lakos adott fel levélben 800 forintot. Kis a levélből kivette a pénzt és a levelet leragasztás után továbbította a címzetthez. Kis Géza úgy akarta magáról elterelni a figyelmet, hogy a leveleket szándékosan tévesen irányította, s így több ember kezén megfordultak e levelek, ami szerinte lehetetlenné tette a leleplezést. A nyomozó hatóságok azonban egy ügyes bravúrral felfedték Kis Géza visszaélését. Nagymennyiségű halat exportálnak Az Alsóleperdi Állami Gazdaság jelenleg haltenyésztéssel is foglalkozik, mivel jelentős területet vett át a Tolna megyei Halgazdaságtól. Mintegy 25Ö holdnÿi vízterületen tenyésztik a halat, elsősorban a pontyot. A hal’ jelentős részét exportra szállítják. Úgy értesültünk, hogy mintegy öt-hat vagon pontyot exportálnak. Az exportra kerülő halnak mintegy kétharmada tükörponty. Az értékesítésre kerülő halak 1,80 kilótól 3,50 kiló súlyúak. Elsősorban Csehszlovákiába és az NDK-ba exportálunk pontyot. A belföldi piacon mintegy négy vagon hajlat hoznak forgalomba ebből a gazdaságból;
