Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-23 / 250. szám
1958 október 23. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Őszi gondok — őszi számvetések Legkedvesebb időszakom az ősz” — mondja egy ismerősöm és nagy elragadtatással igyekezett velem is elfogadtatni nézetét. Költői hasonlatokkal fűszerezve beszélt az ősz ezer színpompájáról, s a sárguló falevelekről, sőt azt állította, hogy a hideg, ködös őszi napoknak is különös varázsuk van. Én, à prózai ember — bár igyekeztem magamat beleélni társnőm gondolatvilágába, — a nagy lelkesedés és a költői hasonlatok közepette is arra a hétköznapi beszélgetésre gondoltam, amelyet az elmúlt napokban folytattam két asszonnyal, akiknek minden szépsége mellett is, egy sor gondot jelent az ősz. NEMETH ISTVÁNNÉ EGYÉNILEG DOLGOZÓ PARASZTASSZONY GONDJA — Egyik napról a másikra hidegre fordult az idő. S nem is szeretek arra gondolni, hogy mennyi minden kellene — mondja Németh Istvánná Pityunak, aki kilenc éves, télikabátot, melegítőt és legalább két kis me;!éginget kellene vásárolni. Ez szerényen számolva is 700 forintot tesz ki. Aztán itt vannak a kicsinyek, a két kis ikerpár, a Jóska meg a Gyurka. Nekik is kellene egy és más télire. A tavalyi kis télikabátok még jók. csak a hosszából kell leereszteni. Nekik melegítő, kesztyű, sapka, sőt egy-két hónap múlva már cipő is kell, s egyszerre mindenből két párat kell venni. Ez is vagy 500 forintba kerül. Éppen a napokban készítettünk a férjemmel együtt egy hozzávetőleges számítást. A kenyerünk biztosítva van az újig. A burgonya és a kukoricatermésből — bár az idén jól sikerült — nem kerül eladásra. A kukoricát az állatokba feletetve értékesítjük, mert '~igy gazdaságosabb. Amiből egy kis jövedelemre számíthatunk: ez a bor. Az idén a 800 öles szőlő szerencsére jó termést hozott, 16 hektoliter borunk termett. Kerül még eladásra egy hízottsertés, a heti „bolt-pénzt” pedig meghozza az egy tehén tej- haszna — mondja. Sokkal könnyebben vannak Né- methék az utóbbi két évben, mint a beadás időszakában, de mint egyénileg dolgozó parasztoknak a jövedelem arányában megvan a kiadásuk is. Ebben az évben 500 forintot műtrágya vásárlásra szánnak. A rézgálicot is megszokta vásárolni Németh István még a téli hónapokban. — Sokkal nyugodtabb vagyok, ha tudom, hogy a permetezéshez szükséges védőszer biztosítva van — mondja. Ezenkívül ki kell egyenlíteni a még hátralévő 300 forintnyi adónkat és tüzelőt is kell vásárolni. Ahogy így beszélgetnek, egyre gond terheltebb lesz a fiatalok arca. — Hiába, akárhogy is számolunk, összeadunk és kivonunk, a télre valami munka után kell nézni — mondja a férj és pillantása a három kisgyermekre esik. Sok minden kell a gyermekekre, kabát, melegítő, cipő. kesztyű és mind a háromnak egyszerre. Sok gond van Némethéknél így ősz táján. LIKKERT JÓZSEFNÉ TSZ-TAG ŐSZI TERVEI — Az idei ősz már eddig is sok örömet hozott nekünk. Jól fizetett a háztáji föld. Negyven mázsa kukoricánk és 10 mázsa burgonyánk termett — meséli a fiatalasszony. — Bizakodva várjuk a zárszámadást is. A férjemmel együtt több mint 700 munkaegységet szereztünk. Az igaz, hogy én is mindennap mentem a tsz-be mindaddig, amíg meg nem született a kisbaba. Likkerték fiatal házasok és ahogy a fiatalasszony elmondja, szüleitől nem kapott staférungot. — Nem is kívánhattam — mondja, hisz heten maradtak még odahaza. — Megszerezzük mi a saját emberségünkből is azt, ami kell. Ezt a kis házat tavaly vettük az apósom segítségével 30 000 forintért. Igaz, hogy alacsony, de majd egy pár év múlva felépítjük. Egyelőre az a fontos, hogy a magunkéban vagyunk. Most vettük ezt a szobaberendezést is — mutatja a szerény, de igen takaros, tiszta lakást. Ezt a konyhabútort a Béke Tsz-től kaptuk a lakodalomkor nászajándékba. — Nem félünk az ősztől — ugye kislányom — gügyög a kiságyban rugdalódzó gyermeknek. Van tüzelőnk, neki pedig már megvettük a téli holmit is. Most, ha megkapjuk a munkaegységrészesedést, tollas ágyneműt szeretnék vásárolni, legalább két dunnát és négy párnát, mert ez még hiányzik. Mindkettőnknek télikabát is kellene és úgy tervezzük, hogy bőrkabátot veszünk, a kettőre rászánunk 5000 forintot. Likkerték aránylag könnyen megoldják az őszi gondokat, legalábbis ezt mutatja őszi számvetésük. Ebben az évben körülbelül 40 000 forint értékű jövedelemre számítanak a zárszámadáskor. Őszi gondok, őszi számvetések két családban. Két olyan asszony mondta el gondjait, akik tavasztól őszig a mezőgazdaságban dolgoznak férjükkel, az egyik egyénileg, a másik közösségben. P-né Seprűt készítenek a télen a felsőnánai Zöld Mező Tsz-ben Közel 2 holdon termelt az idén cirkot a felsőnánai Zöld Mező Termelőszövetkezet. Szép volt a termés — amelynek fele édescirok, a másik fele seprűcirok volt. A seprűcirokból a tél folyamán a szövetkezetben mintegy 1200—1300 seprűt készítenek és értékesítenek. A tél folyamán ezzel négy tagnak állandó foglalkozást biztosítanak. filR £ K Furcsa tatarozás Tatarozzák a paksi Béke Szállót. Végrg valahára. Annyira kellett már, mint hóttra a szemfedél, hiszen valósággal szégyene volt a köz. ségnek a málladozó épület. De a paksiaknak nem sok öröme telik ebben a tatarozásban, amely ről az egyik kőműves így nyilatkozott: »Ez éppen olyan munka, mintha új kabátot vennék magamra a malteros nadrág fölé.-» Az épület földszinti részét ugyanis tavaly tatarozták, most a vako* — NYOLC KÖZSÉGBEN működik vízgazdálkodási társulás a megyében. Dombóvárott, Szakályban, Sárszentlőrincen, Simontomyán, Bá- taszéken, törpe vízmű építésére Pin cehelyen, Felsőnyéken vízmosások megkötésére, Pakson (Cseresznyés- Biritó) pedig vízrendezésre társulták a gazdák. — BUDAPESTI ISKOLÁS vendégei voltak Szekszárdnafe hétfőn és kedden. A XIV. kerületi, Egresi úti általános iskola 56 tanulója és négy tanára hétfőn a város nevezetességeit tekintette meg, kedden a ge- menci erdőbe rándultak ki. A három szekszárdi általános iskola tanulóifjúsága, illetve napköziotthona látta vendégül a budapesti iskolásokat. — KÉT TANÍTÓ két tanteremben tanított a felszabadulás előtt Felsőnánán. Ma hat tanító, négy tanár, egy óvónő foglalkozik a tanulóifjúsággal,, a tanítás pedig hat tanteremben folyik. TfWW-gj»] — 363 RÁDIÓTULAJDONOS van jelenleg Tevelen. 1945 előtt csak feleannyinak, 180 lakosnak volt rádiója. lás, meszelés nyomai ott »ékeskednek«, mert akármennyire vigyáznak is, a kőművesek nem tudják elkerülni, hogy le ne fröcsköljék a földszinti falrészt. — Mi úgy tudjuk, ez a rész marad úgy, ahogyan van — mondta az előbb említett kőműves — pedig igazán nem kerülne sokkal többe, he. egyszer átmeszelnénk a tavalyi tatarozást, Mert kérem, milyen lesz ez a fal, ha így hagyjuk, ahogyan most van? — BÖLCSKÉN befejeződtek a tanácstagi jelölőgyűlések. Negyven- nyolc személyt jelöltek községi, négyet járási, egy személyt pedig megyei tanácstagnak. — A TIT PEDAGÓGIAI SZAKOSZTÁLYA közli hallgatóival, hogy Kaszás Imre október 24-i (pénteki) előadása az előadó más irányú elfoglaltsága miatt elmarad. Következő pénteken Földi István tart előadást »Hogyan neveljük a szép sze- retetére gyermekeinket« címmel. — HUSEK REZSŐ, a szekszárdi zelndiskola művész-igazgatója nagy sikerrel hangversenyezett Pécsett vasárnap egy délelőtti ifjúsági hangversenyen. — BABITS MIHÁLY szobrát iskolai ünnepség keretében leplezik le október 28-án, kedden a szekszárdi III. számú iskolában, amelyre az iskola minden érdeklődőt szívesen lát. Az ünnepség pontos időpontját később közöljük. — A VASÁRNAPI SZEKSZÁRDI NAGYGYŰLÉSRE mintegy százan utaznak be Paksról tehergépkocsikkal. Az érdeklődők földműves szövetkezeti és KTSZ tagokból, azonkívül Népbolti dolgozókból tevődnek össze. Jelölőgyűlés Dankó-telepen Mosiüsemi dolgosék kitüntetése A filmszakma államosításának tizedik évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat. Az ünnepségen a moziüzemi vállalat dolgozóin kívül résztvett Adorján József, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóságának munkatársa, Au- gusztin Ferenc, a Filmalkalmazottak Szekszervezete elnökségének munkatársa, István József, a megyei pártbizottság munkatársa, Czank József, a megyei tanács népművelési csoportjának vezetője és Scherer Sándor a városi pártbizottság tagja. Az ünnepségen Juhász István a Tolna megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondott beszédet. Beszédében ismertette a filmszakma fejlődését, az államosítás jelentőségét. Adorján József és Augusztin Ferenc Sokan tapasztalták az elmúlt évek ben, hogy a naposcsibék körülbelül egyhetes korban először szórványosan, később mind nagyobb számban megbetegszenek. Hasmenés jelentkezik, a végbélnyílás környékén fehér, gipszszerű felrakodás képződik, végül a csibéik elhullanak. Az elhullás mértéke különböző, sokszor a 60—80 százalékot is eléri. Ez a betegség a fehér hasmenés vagy ba- romfitifusz. Az idősebb állomány is megbeteg szik, de a tünetek már nem ilyen egységesek, mindenki számára felismerhetőek. Az a baromfi, amelyik túléli a betegséget, egész életére bacilusgazda marad és fertőzött tojást tojik. A fertőzött tojásból kikelt csibéken észleljük a fentiekben leírt tüneteket, Miért jelentkezett az elmúlt évek ben tömegesen ez a betegség? Azért, mert bár a keltetőállomások minden állategészségügyi rendszabályt pontosan végrehajtanak — egyes emberek felelőtlenül — a ferfelszólalása után Czank József és Juhász István kitüntetéseket adtak át a moziüzemi vállalat több dolgozójának. »Szocialista kultúráért« kitüntetést kapott Szigli Györgyné, a népművelési tárca kitüntetéseképpen Valkai Béla »Kiváló dolgozó« jelvényt, Újvári József pedig miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Két dolgozót, Bak Lajost és Apáti Józsefet jutalmazták »Kiváló dolgozó« oklevéllel. Tizenkettőn kaptak emléklapot, huszonegy dolgozót pedig a vállalat jó munkájuk elismeréseképpen pénzjutalomban részesített. Az ünnepség keretében közel tizenháromezer forintot osztottak szét jutalomként a vállalat alkalmazottai között. A vállalat szak- szervezeti bizottsága több szakszervezeti tagot könyvjutalomban részesített. tőzött tojásokat becsempészik a te- nyésztojások közé. Hogyan fordulhat ez elő? Úgy, hogy a keltetőállomások a keltetéshez szükséges tojást az úgynevezett »mintaközségek«-ből szerzik be. Ezekben a községekben vér- vizsgálattal megállapítják, hogy melyek a fertőzött baromfiam és elrendelik a fertőzött egyedek levágását. Némely baromfitartó azonban kijátszotta az intézkedéseket (megtagadta a vizsgálat elvégzését, barom, fiállományának egy részét eldugta, vagy a fertőzött állatokat nem távolította el, stb.), a tojást azonban — szomszédai, ismerősei útján — a keltetőállomásnak adta el. A baromfitartók érdekében a megyei tanács v. b. szigorú intézkedéseket hozott. Elrendelte, hogy a mintaközségekben a védekezés minden baromfitartóra nézve kötelező. A védekezés során a keltetési idény beindulásáig minden állományban két alkalommal kell elvégezni a vérvizsgálatot. A fertőzött egyedeket azonnal le kell vágni, A BOGYISZLÓI Dankó telepi cigányok mindannyian a 33-as választási körzethez tartoznak a településnek megfelelően. A faluban az eddig megtartott jelölőgyűlések közül ez volt a legnépesebb, megjelent ott a telep apraja-nagyja, ott volt mintegy 50 cigány választópolgár. Hát volt-e választójoguk régen a bogyiszlói cigányoknak? Néhány százalékot kivéve nem, mert legtöbbnek nem volt vagyona, hiányzott a megfelelő iskolai végzettség, vagy az egyhelyben lakás, mint feltétel. Most már van választójoguk és élnek is vele. Az igazsághoz tartozik az, hogy a Dankó telepi cigányok többsége szorgalmas, dolgos, jó munkásember, a néhány dologta- lant ma már ők is kinézik maguk közül, szidják-átkozzák, „molesztálják” őket. vagy a baromfifelvásárlónak átadni. A vizsgálatot minden darab ba- romfin el kell végezni. Amelyik községben a védekezés nem hajtható végre maradéktalanul — azt a községet a megyei tanács v. b. mezőgazdasági osztálya a mintaközségek sorából kizárja. A vizsgálat minden állattartó szá mára ingyenes! A védekezés nem sok fáradsággal jár, ez a fáradság viszont bőven megtérül. A tenyésztojásért a keltetőállomás 30 százalékos felárat fizet. A mintaközségek soronkívül kapnak fajtiszta naposcsibét. Az állatorvosok, keltetőállomási dolgozók mindent megtesznek a ba- romfitifusz leküzdése érdekében, csak a mintaközségeken múlik, hogy milyen eredménnyel jár ez a munka! Az illetékes szervek az alábbi községeket jelöltéit mintaközségnek: Dunaszentgyörgy, Gerjen, Bölcske, Madocsa, Kajdacs, Bikács, Tolna, Tengelic, Kölesd, Zomba, Szabály, Regöly. A GYŰLÉSÉN élénk eszmecsere alakult ki a cigányok és az ott megjelent községi vb. elnök között, meghányták vetették a település népének sajátos helyzetét, problémáit. Helyes törekvéseiket tükrözik a felszólalások is. Közülük többen — így Kovács János és Kovács Lajos — kérték a tanácsot, biztosítsanak nekik állandó munkát, hogy rendesebben élhessenek, legyen biztos megélhetésük. Nagy örömet váltott ki köztük Szabó tanácselnök elvtárs közlése, miszerint, amikor a községben lévő téglagyár rendbehozatala megtörténik, a munkásfelvételnél elsősorban őket fogják számításba venni, önkéntelenül adódik az összehasonlítás, hát törődött régi uraink közül valaki azzal, hogy emberhez méltóan élhessenek a cigányok, törekvéseik megvalósuljanak? Nincs még villanyuk és járdájuk, ők pedig ebben is fejlődni szeretnének. A telep lakossága a jelölőgyűlésen vállalta azt, hogy amikor szükséges, kitermelik és leássák a villanyoszlopokat, az elnök pedig megígérte, hogy a tanács meg a következő évek egyikében biztosítani fogja az egyéb költségeket. (Előbb nem tudják.) A járdaépítéshez már a jövő évben lesz anyaga a tanácsnak, de — megmondta őszintén az elnök — a segédmunkát társadalmi úton kell, hogy biztosítsák és a méterenként 17 forintos szakmunkás- bért is a háztulajdonosnak kell fizetni. Ezt a jelölőgyűlésen résztvevők vállalták is. (Ahhoz azonban, Köztudomású, hogy a termelőszövetkezetekben a legtöbb jövedelmet az állattenyésztés biztosítja a tagságnak és ezen belül is a szarvasmarhatenyésztés az a jövedelmező ág, amely a havonként kiosztott készpénz előleget zömében a tejpénzből biztosítja. Éppen ezért nem lehet közömbös a termelőszövetkezet tagságának számára, hogy szarvasmarhaállományuk milyen mi nőségű. hogy a mi államunk segítse kulturális fejlődésüket, a cigányoknak is van tennivalójuk. Szükséges, hogy ők is rendesen fizessék az ÖTP-nek a házépítés alapján esedékes törlesztést, törekedjenek erre. — Ezt is meg kell tenniök, mert bizony ebben nagy a lemaradás.) I ANNAK RENDJE-MÖDJA szerint meg. is választották a községi tanácstagjelöltet, mégpedig a közülük való Ignácz Mátyást. Jelöltjük egy igen értelmes cigányparaszt, önálló ember, a közügyekben való jártassággal is rendelkezik — hiszen ő szokta többször társai ügyes-bajos dolgát intézni — köátük él, tekintélye is van előttük. Nem is akármilyen gazda. Jólmegműveli a kezelésében lévő 6— 8 hold földet, tehene, szép muralova van, amilyennel bizony nem minden bogyiszlói paraszt büszkélkedhet. Volt-e a cigányoknak képviseletük régen az elöljáróságokban? Erről még csak szó sem lehetett! A mi államunk pedig megbecsüli és támogatja a szorgos, munkájukból élő cigányokat. Ignácz Mátyás, az újonnan megválasztott tanácstagjelölt a megbízatást örömmel vállalta is és ígérte, igyekszik a tanácsban népét képviselni. A jelölőgyűlés résztvevői mindany- nyian ígéretet tettek, hogy — mint a régebbi választásoknál — november 16-án is együtt fognak szavazni menni. Az Alsóleperdi Állami Gazdaság a termelőszövetkezetek tehánállomá nyálnak ellátása érdekében ebben az évben számos magashozamú fajtákból származó utódot juttatott a gyulaji Uj Barázda és a dalmandi Béke Termelőszövetkezeteknek. A szövetkezetek tíz-tíz olyan előhasi üszőt kaptak, melyek 3000—4000 literes tej hozamú szülőktől származnak. Veszedelmes ellensége baromfiállományunknak a baromfitífusz (S.) Cél, hogy magas tejhozamú tehenek kerüljenek a szövetkezetekbe
