Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-01 / 231. szám

2 TOLNA MEGYEI NKPÜJ8AG 1958 október 1. Sík Endre beszéde az ENSZ-közgyűlés hétfői általános vitájában New York (MTI). Az ENSZ-köz- gyűlés szeptember 29-én, hétfőn . folytatta a nemzetközi kérdések meg­vitatását. A közgyűlés ülésén többek között felszólalt dr. Sík Endre; a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője. — A nemzetközi helyzet mindazon kérdései, amelyek közgyűlésünket foglalkoztatják, szoros kapcsolatban vannak az Amerikai Egyesült Álla. mok külpolitikájával. A helyzet és egyes égető kérdések reális megérté­sének előfeltétéle tehát az amerikai külpolitika jó és helyes megértése — kezdte beszédét. — Azt hiszem, min­denki számára világos, hogy az ame­rikai külpolitikát legjobban azok értik, akik csinálják. Világos tehát hogy magyarázni is ők tudják a leg­meggyőzőbben. Ha engedjük^ hogy a State Department (amerikai külügy­minisztérium — szerk.) saját magái magyarázza, akkor mi is jobban megértjük a State Department kül­politikáját és a kritikus helyzeteket, amelyek háborús veszéllyel árnyékol ják be a világot, az ENSZ-t pedig zsákutcába juttatták. Az ez év július 2-án megjeleni bulletin beszámoló szövegét ismer­teti. Mindkét beszámoló a szenátus külügyi bizottságában hangzott el Az egyiket Mr. William, Mr. Rountré a Stete Deparment közép-keleti. ■ dél- ázsiai és afrikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára tartotta az Egyesült Államok közép-keleti, afri­kai és délázisiai politikájáról — a dá­tum is fontos — ez év május 8-án. A másikat viszont — ugyancsak a szenátus külügyi bizottságában má­jus 2-án Mr. Walter S. Robertson tartotta, aki a State Department tá- vo:keleti politikájával foglalkozik és címe: Az USA politikája és program­ja Távol-Keleten. Ebből a két dokumentumból a napnál is világosabban kitűnik, hogy a veszélyes helyzet előbb a Közép- Keleten, majd a Távol-Keleten, meg felel a State Department előzetes elképzeléseinek és, hogy a veszélyes helyzeteket a'State Department kül­politikája szándékosan idézte elő. Miből látjuk ezt? A Közép-Kelet­ről szóló beszámoló akkor hangzott el. amikor az iraki fordulat még nem történt meg, de a 6. flotta már moz­gásban voit a Földközi-tengeren és a libanoni partraszállás esélyeivel fenyegetőzött. Egy héttel előbb hall­gatta meg a szenátusi bizottság a távol-keleti helyzetről szóló 'beszá­molót. Ott viszont már nagy ará­nyokban folyt a csangkajsekista had­erők egyharmadának összpontosítá­sa Kimoj szigetekre. A közép-keleti beszámoló a Libanonnak) Jordániá­nak és Iraknak adott katonai és tech­nikai segítséget, majd Irakról szó- szerint a következőket mondja: Irak is aktívan közreműködik a bagdadi paktumban. Arra bátorította Irakot, hogy folytassa ezt a magatartást egyéb intézkedések mellett azzal is, hogy katonai segítséget biztosított számára. A távol-keleti USA-programból szóló besaámoló összegezi a State Department külpolitikájának az ot­tani térségben az elmúlt tíz év alatt elért eredményeit, felvázolja pers­pektíváit. A fő eredményeket és a leglényegesebb perspektívákat ebben a meglepő mondatban foglalja össze: A Kínai Köztársaság továbbra is szilárd és hatékony szövetséges és állandó kihívás a kommunista Kí­nának a kínai nép feletti uralom tartós megerősítéséire irányuló kí­sérleteivel szemben. Ismerteti ugyan a beszámoló az USA kapcsolatait az összes távol-keleti országgal, de egyedül az Csang Kaj-sekre vonat­kozóan állapítja meg, hogy szilárd és hatékony szövetséges. Mindezt éppen abban az időben, amikor Csang Kaj- sek haderőinek nagyobb egységei te­lepültek át a szárazföldi Kína tő- szomszédságába, a partmenti szige­tekre, Kimcjra, és Macura. A State Department dokumentu­mai alapján a következő tények vilá­gosak: 1. A State Department szóhaszná­latával élve az Egyesült Államok külpolitikai alapelvét a kihívás poli­tikájának lehet nevezni. Szövetsége­seinek szilárd és hatékony szövetsé­geseknek azokat tekinti, akik maguk is a kihívás politikáját alkalmazzák. Szövetségeseit általában abból a szempontból értékeli, hegy mennyire alkalmasak helyzetüknél és érdekeik­nél fogva a kihívás politikájának ér­vényesítésére. Ezt a poltikát joggal lehetne ugyan provokatív és agresz- szív jelzővel illetni, mivel azonban a State Department jobban szereti a „kihívás" kifejezést, azért megmara­dok annak használata mellett. 2. A háborús veszély a Közép-Ke­leten nem az iraki nép forradalma következtében állt elő, hanem ezt a veszélyt a State Department kihívási politikája fokozatosan építette ki az arab népek nacionalista mozgalmai ellen a jordániai, libanoni és iraki szövetségeseinek adott katonai se­géllyel és az amerikai—angol beavat­kozás Ígéretével. 3. A Távol-Keleten háborús ve­szély nem augusztus 23-ával alakult ki, hanem fokozatosan halmozódott fel a Csang Kaj-seknek adott katonai és politikai segítségben, amely a ki­hívó politika alkalmazására bátorí­totta Csang Kaj-seket. 4. A Közép-Keleten és Távol-Kele­ten kialakult helyzet, szoros kapcso­latban áll egymással. A kapcsolatot a State Department kihívási politi­kája adja. A két területen egymás­sal párhuzamosan indult el a kihívás előkészítése. Miután a katonai be­avatkozás a Közép-Keleten megtör­tént. a kihívási politikát robbanásig fokozták a Távol-Keleten, hogy a köz vélemény figyelmét eltereljék a Kö­zép-Keleten Libanonban és Jordániá­ban tartózkodó amerikai és angol csapatokról. A kihívás politikájáról a State Department ilyen nyíltan természe­tesen csak a szenátusi bizottság előtt beszél. A nagy nyilvánosság­nak szóló megnyilatkozásokban ezt a politikát olyan jelszavakba öltöz­teti, amelyek hódítóan hatnak a tó* megek értelmére. Ezért a kihívás po­litikájának megvan a maga szótára és annak szóhasználatát jól meg kell érteni, hogy reálisan lássuk a helyze­tet. Az egyik jelszó a béke védelme Arról vagyunk informálva, hogy aa USA nagykövete Varsóban a Kínai Népköztársaság nagykövetével azért tárgyal, hogy megmentse a békét. Itt a közgyűlésen az angol és francia külpolitika képviselői támogatásuk­ról biztosítottak az Egyesült Álla­mok kormányát a békés megoldásra irányuló erőfeszítéseiben. Hogyan kell ezt érteni a kihívás politikájának fényében? Mit mon­danak a tények? Először is arra a következetlenségre szeretném fel­hívni a figyelmet, hogy valahány-: szór a Szovjetunió, vagy bármelyik szocialista ország részéről javaslat érkezett az Egyesült Államok kor­mányához arra, hogy a vitás nem­zetközi kérdéseket békés tárgyalá­sok útján rendezzék, a válasz min­dig az volt, hogy az Egyesült Ál­lamok csak bizonyos feltételek mellett akarja a békét. Most a tá­vol-keleti helyzettel kapcsolatban, számítva a tömegek békevágyára, az Egyesült Államok önmagával szembeni következetlenségében a 5. Ez a kihívási politika jellemzi a State Department külpolitikáját nemcsak a Közép- és Távol-Keleten, hanem általában minden nemzetközi vonatkozásban. A magyar kormány­nak erről egészen friss tapasztalatai vannak. Az USA budapesti követsége sajtóattaséjának jelenlétében rende­zett sajtókonferencián öt beszervezett amerikai kém mondotta el, hogy mi­lyen aknamunkára készítették fel őket az USA hivatalos és illegális szervei Magyarország államrendje ellen. Annak ellenére, hogy a buda­pesti amerikai követség diplomatája is jelen volt az adatok feltárásánál, az amerikai szervek még csak kísérletet sem tudtak tenni az ismertetett adatok cáfolására. 6. Ez a kihívási politika viszi sok tekintetben zsákutcába az ENSZ je­lenlegi közgyűlését is és idéz fel na­gyon súlyos veszélyt az ENSZ értel­me és léte ellen. Miután az amerikai küldöttség megakadályozta kedvező határozat hozatalát Kína képviseleté­nek megvitatását illetően, a State Department most azzal fenyegetőzik, hogy a varsói tárgyalások sikertelen­sége esetén az ENSZ állásfoglalását fogja igényelni a távol-keleti helyzet kérdésében. Amilyen mértékig foly­tatja a State Department kísérletezé­seit, hogy az ENSZ-et kihívási politi­kájának eszközévé tegye, olyan mér­tékig sodorja magát az egész szerve­zet egzisztenciális válságába. Gon­dolom, senki sem tételezi fel, hogy a Kínai Népköztársaság képviselete ellen kierőszakolt közgyűlési határo­zat után, amíg azt az ENSZ jóvá nem teszi, bármilyen illetékes véle­ményt is tudna nyilvánítani az ENSZ bármely szerve a távol-keleti hely­zetről. feltétel nélküli tűzszünet jelszavá­val lép fel. De ez a képmutatás enyhébb oldala. A súlyosabb az, hogy aki előbb rágyújtotta a házat a benne lakókra, az utána a lakókat nevezi gyujtógatóknak. A másik jelszó a biztonság. A ki­hívás politikája a biztonság szép jelszava alatt nem a néptömegek biztonságát, hanem a gyarmatosító hatalmak gyarmaturalmának és az ezzel szövetkező reakciós klikkek­nek a biztonságát érti — folytatta dr. Sík Endre. Felhívom a figyelmei az Amerika Hangja, a BBC, a Sza­bad Európa és a Szabad Kína hang ja adásaira. Adatokat tudunk nyúj­tani — részben az ellenforradalom­ról és Nagy Imréről kiadott új fe­hér könyvben hoztunk nyilvános­ságra néhányat belőlük — arról, hogy az Amerika Hangja., a BBC és a Szabad Európa az ellenforrada­lom alatt és után egymással ver­sengve uszította a magyar bányá­szokat a bányák vízzel való elárasz­tására, felrobbantására, útmutatá. sókat adott merényletek elkövetésé­re és így tovább. Ez az uszítás ma sem szűnt meg. A biztonság jelszava alatt tehát azoknak a politikai, katonai, gazda­sági és propaganda erődítmények­nek a kiépítését kell érteni, ame­lyek Ázsia és Afrika feltörekvő né­peivel szemben a gyarmatosító ura­lom biztonságát végzik. A kihívás politikájának további jelszava az igazságosság Amikor nem a mostani távol-keleti fegy­veres események megszüntetéséről Kihívási politika, mi ellen ? Mi ellen irányul a kihívási poli­tika? A mai nemzedék átalakuló vi­lágban él. A világ különböző pont­jain a haladás és a reakció erői mér­kőznek egymással. Dél-Kelet Ázsia és Afrika széles területein nagy nép­tömegek most jutottak el a nemzeti öntudatra ébredés fokára, amin Európa és Amerika népei a múlt szá­zadban átmentek. A kizsákmányolt népek végleg le akarják rázni a gyarmatosítást. A kizsákmányolás, elnyomás el­len kü?dő népek nem Ameriká­tól várnak segítséget. Aa ilyen népek, hogy a haladás leg­frissebb reménységeivel kezdjem a felsorolást, Ghánára, Tuniszra, Ma­rokkóra, Ceylonra, Irakira, az Egye­sült Arab Köztársaságra, Indiára, a Kínai Népköztársaságra, a Szovjet­unióra tekintenek. Viszont, ha a földkerekség bármeiy területén van egy reakciós hatalmi csoport, amely szeretné uralmát a feltörekvő nép- tömegek ellen megvédeni, az biztiy san az Amerikai Egyesült Államok kormányára tekint, attól vár segít­séget és általában nem is hiába. A segítséglistán ilyenek vannak, mint Libanon elszökött miniszterelnöke. Trak volt királyi családja, Jordánia jelenlegi királya, Csang Kaj-sek, Li Szin-man és sorolhatnám a világ más tájairól megszökött politikai szélhámosok neveit is, akik mivel al­kalmasak a kihívás politikájának ér­vényesítésére, saámíthatnak a State Department támogatására is. Á kihívás politikájának szótára van szó, hanem más vitás kérdé­sek rendezéséről, akkor a State Department a béke szó mellé min­dig kínos gondossággal teszi oda a másikat: igazságos. A kihívás poli­tikája az igazságosság védelmének látszatával lép fel. Mr. Lodge olyan hangnemben szokott a State De­partment külpolitikájáról beszélni, mintha az amerikai külpolitika képviselői csupa orleansi szüzek lennének, hősies és makulátlan baj­nokai az igazságnak. Ismét mit mutatnak a tények? Ha Jordánia Husszein királya diktató­rikus intézkedéseket tesz és töme­gével küldi koncentrációs táborok­ba az arab nacionalizmus hőseit, akkor ezt az amerikai politika és propaganda az igazság győzelme­ként ünnepli. De ha az Iraki Köz­társaság rendes bírói úton felelős­ségre vonja a nép árulóit, a nép­áruló királyi család politikai ügy­nökeit, akkor az amerikai külpoli­tika és propaganda felháborodottan igyekszik beavatkozni az eljárások­ba és védelmet nyújtani a bűnö­söknek. Ha az arab országok az egység, a szövetség és* az együttműködés kü­lönböző formáit keresik egymással, akkor ezt aknamunkának bélyegzik a State Department külpolitikájá­ban és az egységbontásra irányuló törekvéseket tekintik igazságos kül­politikának. Mivel a napokban Mr. Lodge a történelemre hívta fel figyelmünket annak igazolására, hogy az ameri­kai külpolitikát sohasem vezették önző szándékok, hanem mindig az igazság védelme vezette, azért én most emlékezetbe szeretnék idézni néhány távolabbi és közelebbi tör­téneti tényt. Közbevetve azonban szeretném megjegyezni, a magyar nép örökre hálás lesz az amerikai népnek azért, hogy múltszázadbeli nagy szabadságharcának hősét, a száműzött Kossuth Lajost olyan fe­lejthetetlen megbecsüléssel fogad, ta. A mostani megemlékezést — — amikor az amerikai posta Kossuth-emlékbélyeget ad ki — ha­sonlóképpen hálásan fogadnók, ha a State Department nem használná ezt is kihívási politikája eszköze­ként. Az amerikai nép nemes hala­dó hagyományainak semmi közük ahhoz a kihívási politikához, amely ma a State Department tevékenysé­gét jellemzi. Dr. Sík Endre beszédének máso­dik részét lapunk holnapi számában közöljük. fl francia belügyminiszter közleménye a népszavazás eredményérül Párizs: (AFP) Emilie Pelletier francia belügyminiszter hétfőn este közleményt adott ki a népszavazás eredményeiről. anyaország teng. túli algériai szaharai területek megyék megyék külf. franciák (2 kivételével) összesen szavazásra jog. 27 428 259 3 725 828 281 696 31 435 783 szavaztak 23 192 749 3 015 528 236 322 26 444 599 százalék arány 84,6 80,9 83,9 84,1 érvényes szavazatok 22 862 920 2 991 098 235 402 26 089 420 igen szavazat 18 200 512 2 889 586 232 113 21 322 211 százalék arány érv. sza­vazatokhoz viszonyítva 79 96,6 98,6 81,7 nem szavazat 4 662 408 101 483 3 289 4 767180 százalék arány 20,4 3-A 1,4 18,3 A tengeren túli területek végleges eredményeit csak kedden és szerdán hozzák nyilvánosságra. A békés atomok segítik az embert A harkovi ellenőrző és mérőmű­szer gyárban sikeresen próbáltak ki egy új készüléket. A készüléknek az a rendeltetése, hogy automatikusan mztosítsa a szükséges folyadékszin­tet a ciszternákban. Az új készülék az1 érintkezés nélküli mérés elvén alapszik. A szivattyútelep adagolja az olajat. A szivattyútelepet magábanfoglaló bunker egyik oldalán gammasugár­forrást helyeznek el, a másik oldalán pedig vevőkészüléket. A sugárnyalá­bot a kellő szintmagasságra irányít­ják. Ha az olajszint csak egy-két milliméterrel magasabbra emelke­dik, elzárja a rádióaktív sugarak útját és a szivattyú villanymotorja automatikusan kikapcsolódik. Ha az olajszint csökken, speciális relé is­mét működésbe hozza a szivattyút. Az ilyen berendezés alkalmazásá­val lehetővé válik a szivattyútele­pek működésének automatizálása, a munkafolyamatot pontosabbá lehet tenni! s a működő berendezés ter­melékenysége legalább 20 százalék­kal fokozható. A moszkvai modellek-házában G. Atroscsenkova riportja Talán nincs a világon olyan nő, aki ne szeretne szépen, elegánsan, alakjához illően öltözködni. ízlése­sen öltözködni azonban nem köny- nyű dolog. Éppen ezért a nőket, szerte a világon, ruhatervezők,, mo- dell-készítők egész hada segíti »ne­héz« munkájukban. A Szovjetunió­ban a legújabb ruhafazonokat az úgynevezett Modellek Házában ké­szítik el. A moszkvai Modellek Háza nem­csak új ruhák készítésével, hanem tanácsadással, ruhabemutatók ren­dezésével is foglalkozik. Nemrégiben résztvettem az egyik ilyen divatbemutatón. Engedjék meg, hogy néhány különösen szép fazonról beszámoljak olvasóinknak. A csinos próbakisasszony füst­zöld színű átmeneti kabátot muta­tott be, amelynek egyenes, lefelé szűkülő szabása valamennyiünk tetszését megnyerte. Ezt egy ele­gáns sálgalléros fekete köpeny­kabát követte, amelynek ujja kö­nyöktől szűkül. A következő modellhez a rende­ző ezt a megjegyzést fűzte: »Nyári ruha délutáni sétára. Igen egyszeri] fazon: kivágott felsőrész, bő aljjal«. Ezután rendkívül érdekes ruhá­ban jött ki a csinos próbakisasszony. A szoknyarész bő volt, de szegélye már szerosan a lábhoz simult, s így az egész ruha hordóalakúvá vált. — Ezt a modellt a magas, karcsú hölgyeknek ajánljuk — mondotta a rendező. Ez a megjegyzés jobboldali szom­szédomnál — egy alacsony, molett hölgynél — élénk rosszallást váltott ki. Mintha csak választ adnának kér­désére, máris megjelent a követke­ző próbakisasszony, akinek ruhájá­ról a szakértő így nyilatkozott: — Ezt a ruhát az idősebb hölgyek számára ajánljuk, mert zárt felsőd része és erőteljesen hangsúlyozott szabásvonala előnyös számukra. Idén olyan ruhák jönnek majd di­vatba,! amelyek egyáltalán nem domborítják ki a derekat, s csak­nem egyenesvonalúak. Szavait egy háromnegyed-ujjas, lefelé szűkülő ruha követte, amely alig-alig adta ki az alakot. A bemutató befejeződött. A kö­zönség a jelenlévő szakemberek kö­ré csoportosult, s az egyiktől taná­csot, a másiktól pedig már jövőévi divat-»prognózist« kért.

Next

/
Thumbnails
Contents