Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-29 / 255. szám

VOliPl 5 » VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT III. évfolyam, 255. szám. ÄRA: 50 FILLÉR tanácsok lapja Szerda, 1958 október 29. Mégegyszercmnyi kukoricát vásároltak fel az állami szervek szeptember—októberben, mint az elmúlt év hasonló időszakában Megyénkben az elmúlt betekben a szabadpiaci árak alakulásában lénye­ges változás nem történt. A búza és az állatok eladási ára stagnál. Ezidő szerint is 4000—5000 forintot kérnek egy közepes fejőstehénért, ugyanúgy, mint hetekkel ezelőtt. De ennek elle­nére kevés fejőstehén cserél gazdát. Az elmúlt negyedévben közel 400 te­henet hajtottak fel a vásárokra, ezzel szemben mindössze 98 cserélt gazdát Keresettek a választási malacok is. Ennek ellenére mégis Keveset adtak el az elmúlt két hónapban megtar­tott vásárokon. A malacok felhoza­tala megközelítette az IfiOC-at, ezzel szemben mindössze 505-öt adtak el. Az árak kilóba átszámítva 18—22 fo­rint között voltak. A kukorica szabadpiaci felhozata­la szeptember és október hónapban a tavalyi év hasonló időszakához vi­szonyítva növekedett. Míg tavaly Tolna megyében szeptember hónap­ban összesen kettő vagon kukoricát ^vásároltak fel, ezzel szemben ezév hasonló időszakában 88 vagonnal. Októberben eddig az állami szervek 192 vagon kukoricát vásároltak fel, ugyanakkor tavaly csak 104 vagon­nal. Ami az árakat illeti, az napról- napra csökken. Jelenleg a szabad­piacon 15 százalékkal olcsóbb a ku­korica, mint az elmúlt, év hasonló időszakában. De községenként és piaconként a felhozataltól és a keres lettől függően az árak változóak. Uj helyiséget kapott nemrég a Ta­mási Sajtüzem kultúrafőző berende­zése. Az új kultúrafőző helyiség 'aj­taja közvetlenül a sajtműhelybe nyí­lik, mégis sokkal védettebb helyen van, mint korábban. A kultúrát — a sajtkészítéshez szükséges i; aktérium- tenyészetet — így sokkal higiéniku­sakban tudják kezelni. Képünkön Bakó József művezető és Németh Magdolna technikus a hőfokot ellen­őrzik a kultúrafőző gépen. mm Ünnepség a Komszomol megalakulásának 40. évfordulóján A Komszomol megalakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepsé­get rendeztek a szekszárdi KISZ fia­talok az Építőipari Vállalat kultúr­termében. Az ünnepségen szovjet komszomolisták is resztvettek. Az egybegyűlt nagyszámú fiatal előtt egy szovjet komszomolista is felszólalt. Jelen volt Siklósi Imre elvtárs, a KISZ Megyei Bizottságá­nak titkára is, aki beszédében a Komszomol hősi harcáról és ered­ményes munkájáról emlékezett meg. Az ünnepség lezajlása után tánc- mulatság következett. A táncmulat­ság szünetében az egyik komszo­molista fiatal orosz népitáncokat mutatott be a jelenlévőknek. Legfontosabb teendő a vetés mielőbbi befejezése A cél érdekében jutalmat tek ki — tűz­Sürget az idő, s a megannyi őszi munkák mellett legfontosabb feladat­nak kell tekinteni a jövő évi kenyér, a búzavetésének mielőbbi befejezé­sét. Ennek, érdekében a Gépállomá­sok Megypi Igazgatósai 500 forint céljutalmat tűzött ki, amelyet az a gépállomási főagronórnus kap meg, ahol a gépállomás körzetében legelő­ször fejezik be az összes tsz-ben a búzia vetését. Továbbá a Gépállomások Megyei Igazgatósága a MEDOSZ Megyebi­zottsággal egyetértésben további ju­talmat biztosít a gépállomások fő- agronómusai, igazgatói és főmérnö­kei részére az őszi és évps terv telje­sítése érdekében. Feltétel: Azok a gépállomási igaz­gatók, akik október 20-tól őszi és éves tervük teljesítésében a legmaga­sabb százalékú emelkedést érik el 800, 600. illetve 500 forint jutalomban részesülnek. Leleplezték Babits Mihály szobrát az új szekszárdi iskolában Kedden délután ünnepélyes keretek között az idén felépült szekszárdi ál­talános iskolában, amelyet Babits Mihályról neveztek el, leleplezték a költő mellszobrát. A művészi alkotás, amely az országban az első Babils szobor, Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. Az ünnepségen megjelent dr. Ba­bits István, a költő íestvéröccse is, aki megköszönte a szekszárdiak meg­emlékezését és koszorút helyezett el a család nevében bátyja szobrának talapzatán. Dr. Szirmai Endre, a dombóvári tanítónőképző igazgatóhelyettesének ünnepi beszéde után Módos István, a Babits Mihály általános iskola nevé­ben, majd Csányi László, a Babits Mihály Társaság nevében helyezett el koszorút. Hátai Antal sírjánál Egy évvel ezelőtt a KISZ Tolna megyei Bizottsága határozatot ho­zott arra, hogy az ellenforradalom el­leni harcban hősi halált halt Métái Antal sírjánál minden esztendőben koszorúzási ünnepséget tartanak. Október 26-án — a KISZ határo­zatnak megfelelően — az ünnepség a községi kultúrotthon falán elhelye­zett márvány emléktáblánál a Him­nusz hangjaival kezdődött. Horváth Ferenc elvtárs, a KISZ Tolna me­gyei Bizottságának agit. prop, tit­kára mondott beszédet. A koszorúzási ünnepségen a len­gyjeli fiatalokon kívül valamennyi járás KISZ szervezetének fiataljai képviseltették magukat. A gyulaji Mátai Antal úttörőcsapat zászló alatt vonult fel az ünnepségre. A lengyeli KISZ szervezet fiataljai babérkoszorút helyeztek el a már­ványtáblánál. Az ünnepség mintegy 250 főnyi résztvevője kiment a temetőbe, virá­gokkal, koszorúkkal borította el a sírt. Az emlékünnepség a DÍVSZ induló hangjaival ért véget. Iskola és kullúrház építését kezdték meg Iregszemcsén Az iregszemcseiek nagy megelége­désére a múlt hetekben megkezdték a kultúrház építését. A modern kultúrházat több mint egymillió fo­rintos költséggel a jövő év első felé­ben tető alá hozzák, jövő ilyenkorra pedig berendezik. Lesz itt színházte­rem, cukrászda, öltöző és a KISZ- szervezetnek helyiség. A kultúrházat — amely a megye egyik legmoder­nebb ilyen létesítménye lesz — több mint egymillió forintos költséggel építik fel. Ennek körülbelül a felét a községi tanács fedezi, a községfej­lesztési alapból és társadalmi munká­val. A kultúrház építésével egyidejű­leg iskola is épül Iregszemcsén. Ez a létesítmény is több mint egymillió forintba kerül, melyet teljes egészé­ben állami beruházással építenek fel. Az iskola négytantermes lesz, de épül hozzá szertár, úttörőszoba és tanítói lakás. Ezzel együtt 14 iskolai oktatásra alkalmas terem lesz Ireg­szemcsén. Az új iskolát az új tanítási évben, 1959. szeptember 1-én adják át rendeltetésének. Szüreti bál a szekszárdi Béke Tsz-ben Vasárnap este benépesült a szek­szárdi Szabadság-Szálló emeleti nagy terme. Ez alkalomból a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet nagysza­bású vacsorával egybekötött szüreti mulatságot rendezett. A termelőszövetkezet tagságán kí­vül meghívott vendégként resztvet­tek a megye, a járás és a város szá­mos vezető személyiségei és egyéni­HÍRADÁS 9 Nyéki-pusztáról Alsónyéken, a Nyéki-pusztai tsz tag jai a tsz tulajdonában lévő lakások­ban laknak. Ez évben rendbehozta a tsz ezeket a lakásokat, a több mint félmillió forint összegű hosz- szúlejáratú bankhitelből. Huszonkilenc lakás kapott telje­sen új ajtókat, ablakokat, kicserél­ték a födémet, felújították a tető- szerkezetet és a padlózatot. Minden lakást kimeszeltek és kifestettek. A központi major villamosítását is befejezték az elmúlt hetekben, így a lakásokba is mindenütt bevezették a villanyt. Legközelebbi feladatuk közé tartozik: Csikó-major és a most létesített 4 holdas öntözéses kerté­szet villamosítása. A villamosítást nagymértékű ál­lami támogatással hajtották végre. A távvezeték építése a tsz-nek Bemmibe sem került, a belső vil­lanyszerelésre pedig 340 000 forint értékű hosszúlejáratú bankhitelt kaptak az államtól. Megújult, megszépült Nyéki-pusz­ta. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elmúlt napokban tizenegy család kérte felvételét a szövetkezetbe. — GY. J. — Nehéz lenne már visszaemlékez­ni, mikor és melyik színházi elő­adás alkalmával történt, hogy az előadáis előtt nagyobb létszámú csoport — fiatalok, öregek ve­gyesen — vonult be a nézőtérre. — Na, megjöttek a téeszesek... — jegyezte meg valaki, nem kis gúny nyal a hangjában. Igen, a szövetkezetieket is ér­dekelte- az előadás, és azóta eset- röl-esetre ott látni a városi műve­lődési házban a szekszárdi Béke tagjait. És minden alkalommal többet látni közülük. — November 5-re, az Eladó bir­tok előadására 50 jegyet igénye­lünk — forgatja az előtte levő naptár lapjait Varga Imre, a szö­vetkezet könyvelője, ő bonyolítja le rendszerint a jegyszerzést és az ezzel kapcsolatos teendőket is vég­zi. — Megrendeljük a jegyeket, nem kell a tagoknak külön, külön ■megváltani, kifizetjük a szövetke­zet kasszájából. Amikor pedig előlegfizetésre kerül sor, akkor a tagokkal elintézzük a jegyek árát. A színházlátogatók nagy többsége a fiatalokból kerül ki, de szívesen mennek a felnőttek is. Mondhat­juk, hogy a családok 70—80 szá­zaléka rendszeres színházlátogató. — A szövetkezet nemcsak o jegyeket szerzi be, hanem a pusz­tákról, Úzsákról, József pusztáról, Eszteriből gépkocsin be is hozza a tagokat a városba, előadás után pedig visszaszállítja. Mert azo­kat, akik ezeken a helyeken lak­nak, régebben az anyagiak mel­lett a távolság is visszatartotta. A nagy többségnek általában a mai tárgyú, prózai darabok tetszenek, azok, amelyek a mai élettel fog­lalkoznak. Ez áll hozzájuk legkö­zelebb. — Legutóbb az Örvényben című darabot láttam —mondja kérdé­sünkre Búzás Jánosné, aki a gye­rekekkel foglalatoskodik éppen. — November 5-én az »Eladó birtok«. ot nézzük meg. — Azt már láttuk, de azért meg nézem mégegyszer — szól közbe Thaler Józsefné, aki Buzásnéhoz egy kis beszélgetésre jött át. — Milyen tárgyú színművek tetszenek legjobban — kérdezzük Buzásnét. — Azok, amik a mostani életet mutatják be. Nekem tetszett az »örvényben« is, amely az ellen­forradalom alatti időt mutatja be. Megmondom őszintén, nem vol­tam még sokszor színházban, a gyerekek miatt is, meg amiatt is, hogy kint laktunk a volt csendőr- iskolánál... és csak azóta megyünk, mióta a szövetkezetben vagyunk. Azelőtt nem tellett ilyesmire. — Bizony, az én szüleim még mozit sem láttak — mondja Thá- lemé. — A gyerekeim viszont min­den vasárnap mennek. Hatan vannak, négyen járnak belőlük is. kólába. Bizony, jó az a színház, én minden darabot szívesen megné­zek, de legszívesebben én is a mai tárgyúakat. A régebbiek csupa grófokról, meg nemtudoménmik- ről szólnak. Nem érdekel minket az ő életük. A családfő, Búzás János betop­pan egy pillanatra, aztán menni készül. — Hova mentek János — kér­dezi Thálemé. r— Palánkra... — Legyetek szívesek, hozzátok be akkor a mosógépet... — Igen, szeretünk színházba járni — folytatja, amikor Búzás elment. — Az a jó, hogy a pusz­tákról autóval bejöhetnek a tagok, és vissza is mehetnek vele. Azok­nak az egyénieknek viszont, akik még kintiaknak a pusztákon, nincs ilyen lehetőségük. Ezért is ma­sabb már a mi életünk, mint az övék. B. 1. leg dolgozó parasztok, őket üdvözölte Kiss elvtárs, a termelőszövetkezet el­nöke, a vacsora megkezdése előtt. Felszólalt az esten Daradics Fe­renc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára, méltatva a tsz-tagság eddigi jó eredményeit. Majd jó egészséget, további sikereket kívánt a termelőszövetkezeti tagoknak. A vacsora keretében a finom ragou leves, a töltöttkáposzta, hurka, kolbász és 'a rétes nemcsak alaposan próbára tette még a kivéte­les evőkészséggel rendelkezőket is, hanem a szakács jó ízlését is dicsér­te. Egyúttal egy kis mutatót adott ez az est a tsz eredményeiből, életéből egyaránt. Az utána sorakozó boros kancsók tartalmának hatására pedig meg­indult a tánc és a beszélgetések, mely még a hajnali órákban is tar­tott. Palackozott ételecetet koznak forgalomba A fogyasztók részéről nagy a ke­reslet a palackozott ételecet iránt. Az igények kielégítésére — kapaci­tás hiányában — eddig nem volt le­hetőség. Az ipar és a kereskedelem közös megállapodása folytán — mint arról a megyei tanács keres­kedelmi osztálya tájékoztatta szer­kesztőségünket — november 1-től a kiskereskedelem bolthálózatán ke­resztül egyliteres palackokban étel­ecet kerül forgalomba. A palackozott ecet bevezetése mind a fogyasztók, mind a kiskeres­kedelmi szervek számára számtalan előnnyel jár. Kezelése higiénikusabb a kimért áruénál és amellett, hogy jelentős költségmegtakarítást ered­ményez, megkönnyíti az eladást és a visszaélési lehetőségeket is a mini­mumra csökkenti.

Next

/
Thumbnails
Contents