Tolna Megyei Népújság, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-01 / 231. szám
TOLNA MEGYEI VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A végzett munkáról és a termelőszövetkezeti mozgalomról tárgyalt a megyei tanács Kedden délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott Tolna megye Tanácsa Szekszárdon a régi megyeháza nagytermében. Két beszámolót terjesztettek a megyei tanács ülése elé, mindkettőnek az előadója dr. Tuska Pál, a végrehajtó bizottság elnöke volt. Az első beszámolóban a végrehajtó bizottság beszámolt a tevékenységéről. Ez nemcsak az előző tanácsülés óta eltelt időszak munkájáról adott számot, hanem tájékoztatta a megyei tanácsot a végrehajtó bizottság négy éves munkájáról, eredményeiről és hibáiról. Az 1954. évi választások óta 107 esetben tartott a végrehajtó bizottság ülést. Ezeken az üléseken összesen 211 napirendi pontot tárgyalt meg. Megtárgyalt továbbá közel 200 jelentést, a vb. határozatok végrehajtásáról és többszáz jelentést, amelyek zömében egyéni ügyekben benyújtott panaszok, vagy fellebbezések elbírálását tartalmazták. Értékelte a beszámoló azt is, hogy a végrehajtó bizottság hogyan tevékenykedett az ellenforradalom okozta károk helyreállítása, a gazdasági és politikai élet konszolidálása érdekében. Részletesen ismertette a beszámoló azt is, hogy a végrehajtó bizottság négy éves tevékenysége idején milyen gazdasági fejlődésen ment keresztül Tolna megye. A második beszámoló a termelő- szövetkezetek helyzetével és a 3004-es kormányhatározat végrehajtásával foglalkozott. Dr. Tuska elvtárs ismertette mindazokat az eredményeket, amelyeket a szövetkezeti mozgalom terén elértünk. Megállapította azonban azt is a beszámoló, hogy mezőgazdaságunkban túlnyomó részt még kisárutermelés folyik és az ország további gazdaságii előrehaladásának, a falusi lakosság jólétének az az egyik legfontosabb előfeltétele, hogy ezt az állapotot megszüntessük, hogy az egész mezőgazdaságban megvalósítsuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Számos példát sorol fel arra vonatkozóan, hogy miért elkerülhetetlen és szükség- szerű országunkban is a nagyüzemi gazdaságra való áttérés. Elmondotta többek között, hogy a mi mezőgazdaságunk nem utolsó sorban azért van hátrányos helyzetben nemzetközi viszonylatban, mert igen drágán termelünk, sokkal drágábban, mint például a fejlett kapitalista országokban. Többet és olcsóbban termelni csak a korszerű gépek alkalmazásával lehet, a korszerű gépek használata pedig csak nagy parcellákon lehetséges gazdaságosan. A beszámolóban sok szó esett a szövetkezeti gazdálkodás hibáiról és azokról a módszerekről, amelyekkel azokat igyekeztünk kijavítani és igyekszünk a jövőben is. Széleskörűen értékelte, hogy a 3004-es kormányhatározat végrehajtása hogyan segíti megyénkben a szövetkezeti mozgalmat. Megemlítette azonban azt is, hogy nem minden termelőszövetkezet él a kormányhatározat adta lehetőségekkel, így például a talajerő utánpótlás érdekében nem mindenütt veszik igénybe mindazt a lehetőséget, amelyet a kormányhatározat nyújt. A beszámoló után vita következett. A vita során felszólalt Prant- ner József elvtárs, az MSZMP Tolna Érdekes újítás, — amely több ezer forintot megtakarít A Dunaiiildvári Kendergyárban ezekben a napokban nagy mennyiségű kenderkóró érkezik. Néhány hét alatt beszállítják a jövő évi termeléshez szükséges kendert. Az elmúlt években a beszállítás eléggé költséges volt. Különösen az uszályokkal való szállítás. Az uszályokból a kendert „petrence-rudakon” padlón hordták ki a partra, ott lerakták és csak azután rakták fel a kocsikra. Az idén újítást vezettek be, az uszályok kirakásához. Az újítás érdekessége az, hogy a vontató traktor pótkocsiját begurítják a vízbe az uszály mellé; ott megrakják és a vontató lánccal, vagy közvetlen kapcsolással kihúzza. Az újítás alkalmazásával az idei beszállítás idejére több ezer forintos megtakarítást számítanak amelynek összegét, csak az összes kender beszállítása után tudják megállapítani. Képünkön: vontató traktor húzza ki a vízből a kenderrel megrakott pótkocsit. MA ESTE 8 ÓRAKOR a tfunafaldvári ktiltúrházban vendégszerepei az Állami Budapest Táncegyüttes Három hónap óta már üzemszerűen folyik a termelés a Tolnai Selyem- foncgyár új festödéjében. Harminchat-féle különböző színben festik a nyakkendőselymeket. Képünk Fröhlich Ferencnél és Gaál Vendelnét, a gyár régi, de az új üzemrész új dolgozóit ábrázolja a festőanyaggal teli kádnál munka közben. Szójababból televízió megyei Végrehajtó Bizottságának első titkaira. — A termelőszövetkezetek vonzóereje — mondotta többek között — jelentősen nőtt. ma sokkal jobb a dolgozó parasztok véleménye a szövetkezetekről, mint pár évvel ezelőtt. Ez nem utolsó sorban azzal magyarázható, hogy pártunk világos és őszinte politikát folytatott: világosan megmondta, hogy a mezőgazdaságban is fel kell építeni a szocializmust és megjelölte azi az utat. amelyik egyezik a parasztság érdekeivel. Prantner elvtárs felhívta többek között a megyei tanácstagok figyelmét arra, hogy nem lehet kisebb értékűnek tartani a tanács tagságnál azt a parasztot, aki ma még egyéni gazda, mert ez ellenkezne az alkotmány szellemével. Az ülésen felszólaltak többek között Pintér Ferenc paksi. Tóth József kccsolai, Sári József zombai megyei tanácstagok, Mónus István volt országgyűlési; képviselő és még többen. Valamennyien a termelőszövetkezeti mozgalom jelentőségét méltatták és javaslatokat tettek az eredmények fokozására. A megyei tanácsülésen jóváhagytak három tanácsrendelet-tervezetet is. Dr. Tuska Pál elvtárs a tanácsülésen bejelentette, hogy az 1954-ben megválasztott tanácstagságnak a mandátuma lejárt és november 16-án új tanácstagokat választanak Negyvenöt festett hálóbútor terven felül A harmadik negyedévben a Szekszárdi Faipari Vállalatnál csaknem hatszáz garnitúra festett hálószobabútort készítettek. A vállalat fennállása óta még nem történt meg, hogy egy negyedév alatt ennyi bútort készítettek volna. A tervet a vállalatnál 45 szoba berendezéséhez elegendő bútorral teljesítették túl. Emellett elvégezték mindazokat a javítási és egyéb munkákat is, melyeket a fogyasztók nem kereskedel mi szervvel köttettek le. Az elmúlt negyedév termelési értékét növeli az a tény is, hogy a hulladék az engedélyezett tényszám alatt volt. Sőt 40 000 darab tetöcse- répszárító léckeretet is készítettek a bútorgyártásnál keletkező hulladékból. Már az első nap karambolozott a motorkerékpárjával Hétfőn este Kocsola község bel- í területén súlyos közlekedési baleset történt. Khim János helyi lakos (1940-ben született) saját tulajdonát képező LD.467. rendszámú, 125-ös Csepel motorkerékpárjával haladt hazafelé ittas állapotban. A tanúk bevallása szerint nem sokkal előtte, körülbelül egy liter bort fogyasztott el. Útközben találkozott egyik barátjával és mivel egyirányban vezetett az útjuk, azt is felültette motorkerékpárjára, hogy hazaszállítsa. Elindultak, meghuzatta a motort és alig haladtak néhányszáz métert, hátulról belerohantak egy gumikerekű lovaskocsiba. A vezető Khim János agyrázkódást és egyéb sérüléseket szenvedett és kórházba szállították, pótutasa nem sérült meg. A motorban az ütközés következtében körülbelül 2000 forint értékű kár keletkezett. A motort egyébként aznap vásárolta Khim ( János, akinek nincs jogosítványa | sem. A motornak rossz volt a világítása és ez is hozzájárult az ittasság mellett a balesethez. Nemrég választottak új vezetőséget a KISZ-szervezet élén a szakcsi fiatalok. Az új vezetőség mar gondolt arra is, hogy a kultúrház elkészülte után — melynek építését a közeljövőben kezdik el — hogyan tehetnék barátságosabbá a KISZ- szervezet helyiségét az új épületben. A vezetőség javaslatot terjesztett a KISZ-tagság elé a legutóbbi ülésen, Azt javasolták, hogy a szer-, Nakon jártunkban néhány érdekes számot jegyeztünk fel, amelyek a lakosság jólétét, életszínvonalának emelkedését beszédesen bizonyítják. Ezek közé a számok közé tartozik többek között, hogy Nakon 1945 óta ötvenegy új ház épült, s ebből mintegy tizenöt ebben az évben került tető alá. A házépítők egyrésze az államtól vett kölcsönt az építkezéshez,, de vannak, akik kölcsön nélkül, teljesen a saját erejükből építkeztek. * A községben 337 ház van, s közülük 175-ben szól a rádió, tehát több mint minden második háznál. De nem is akármilyen rádió. Büszkén mondják a nakiak, hogy 800 forinton aluli rádió talán nincs is a községben. Televíziós antennát még nem láttunk, de úgy beszélik, hogy jövőre már az is lesz. Autó sincs a községben, viszont van 17 motorkerékpár tulajdonos. * Egy idős bácsival arról beszélgettünk, hogy milyen volt régen a falu fiatalságának a nevelése és milyen ma. ö nem Nakon járt iskolába, hanem Somogy megye egyik falujá- ban és így nem tudta, hogy az ő gyerekkorában milyen volt az oktatás Nakon. A fia viszont már itt járta ki az elemi iskola hat osztályát — abban az Időben két tanterem és két tanító volt a községben — mondja. — Unokája van? — Van kérem kettő is. Azok már »nagy urak«. — És elmondja, hogy pár éve modern iskola épült a községben, s most hat pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. A tanácsnál pontosan megtudtuk, hogy az Az elmúlt év harmadik negyedévében 2 és félmilliós terve volt a Szekszárdi TÜZÉP Vállalatnak, amelyet az idén ugyanabban az időszakban kereken 2 millió forinttal túlszárnyaltak és az eddigi 4 és félmillió tervüket több mint 113 százalékra teljesítették. Ezt a nagy forgalmat legnagyobb részt az építési anyagok tették ki. Az alábbi pár számadat azt bizonyítja, hogy Szekszárdon és környékén megindult hatalmas arányú vezet kérjen a községi tanácstól 2—3 hold földet a tartalékterületekből és ezen termeljenek szójababot. A jövő évben termelt szójabab árán aztán televíziót vásárolnának a kul-, túrház részére, amit a KlSZ-szerve- zet helyiségében szerelnének fel. A vezetőség javaslatát a legközelebbi taggyűlésen tárgyalják részletesebben. iskola 1954-ben épült 160 000 forintos állami költséggel, a lakosság pádig 60 000 forint értékű társadalmi munkával segítette az építkezést * A múlt évig nem volt kultúrház a faluban, s a fiatalok szabadidejüket a kocsmában, vagy jobbik esetben az utcán töltötték. Tavaly felépült a kultúrház 180 000 forintos költséggel., de teljes berendezésére még csak az idén került sor. A nakiak szeretik kultúrházukat, melynek épí téséhez többezer forintos társadalmi munkával járultak hozzá. Vasár nap annyian voltak a kultúrházban rendezett mulatságon, hogy alig fértek be a 300 személy befogadására alkalmas terembe. (Voltak vagy 500—600-an.) — Akkor most volt a r.ekord, ugye? — kérdeztük. — Nem. Voltak már többen is, amikor a szovjet katonák kultúr- csoportja vendégszerepelt Nakon — hangzott a válasz. * A felszabadulás óta kapott létesítmények valamennyiét felsorolni sok lenne, hisz oly sok mindennel gazdagodott a község, csupán még egyet említünk meg, amiért nagyon hálás a lakosság: mérleget kapott a falu. Régebben volt ugyan három gazdának egy mázsája, de azt hivatalosan nem használhatták. A gazdáknak a 20 kilométerre lévő Kocsolára kellett elszállítani állataikat, ha az államnak akarták eladni. A korszerű mérlegen mázsál- ják október 15-től a szerződött marhákat is és így megszabadulnak a gazdák attól a fáradtságtól, hogy állataikat Kocsolára szállítsák: — a vállalat átveszi helyben. építkezésekhez szükséges anyagokat a TÜZÉP Vállalat hiánytalanul biztosítani tudta. À III. negyedévben csak téglából másfélmillió darab, cementből 30 vagon, mészből 20 vagon, cserépből 250 000 darab, parkettából 700 köbméter,, mozaiklapból pedig 50 000 darab fogyott el. Érdekes, hogy míg három évvel ezelőtt nagyon idegenkedtek a beton- gerenda vásárlásától és alkalmazásától, addig csak a III. negyedévben 40 vagon betongerendát értékesített a TÜZÉP Vállalat. NAKI JEGYZETEK Ötvenegy új ház, — százhetvenöt rádió, — új iskola, — közönségrekord a kultúrbáznái, — nem kell Kocsolára szállítani... SZEKSZÁRDI TÜZÉP VÁLLALAT Több mint 113 százalékra teljesítették III. negyedéves tervüket !Ab új festődében...
