Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
1958 szeptember 14. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Mihály bácsi elindult... Ipgymás mellett feküdtek egy ^ cserfabokor alatt. Tántorga Mihály, az idősebbik, nagybajusza, elnyűtt, zsíros vadászkalapot viselő fejőgulyás, fejét két tenyerébe támasztva a csendesen legelésző nyájat figyelte. A társa, Buzgoni Ferenc, a hátán feküdt, s a vénasszonyok nyarának tüzes napsugarai elől, amelyek áttörték a bokor lombozatát, újsággal takarta el az arcát. A hosszú hallgatást Buzgoni hangja törte meg. —I Azt hallotta-e Mihály bátyám, hogy a Szabó Mátyás visszatér közénk? Az öreg kissé haragosan fordult a kérdező felé, s megjegyezte: — Na, a fene sem ismeri most már ki magát. Mikor két évvel ezelőtt a bolondos ötvenhatos őszi szelek elvitték, azt mondta, hogy soha többet nem jön közénk, most meg ... Most meg visszakönyörgi magát. Buzgoni levette az újságot az arcáról és hunyorogva mondta: — Nem könyörög az, Mihály bátyám. — Nem-e? Hát talán mi könyör- günk? — kérdezte az öreg és miután a pipát kivette a fogai közül, sercintett egyet. —■ Mi sem könyörgünk — fűzte tovább a szót Buzgoni —, de azért én most, hogy az őszi számvetések ideje itt van, elmentem hozzá és megkérdeztem tőle ... No, pajtás, hogy jobb? Egyedül vagy a közösben? — Aztán — érdeklődött az öreg, most már teljesen Buzgoni felé fordulva. — Aztán, amikor azt mondta, hogy még nemigen ért rá számvetést csinálni, elővettem a ceruzát, papírt, s rábeszéltem a számom lásra... A gyerekek meg az asz- szony már rég húzták a lóbőrt, de mi még mindig számoltunk az én Szabó Matyi komámmal, s éjfél is elmúlt, amikor a számoktól neki- tüzesedve a tenyerembe csapott és azt mondta: „Látod, ezt én is sejtettem, hogy ti jobban jöttök ki, mint én, de most, hogy a számokat látom, ez nekem többet ér, mintha lyukat beszéltél volna a hasamba a szövetkezés előnyeiről. — Így mondta — mormolta az öreg. — iQV — hagyta rá Buzgoni és tovább folytatta. — De azért nehogy azt gondolja ám, hogy rögtön belépési nyilatkozatot kért. Vissza volt még az apja, a felesége meg a legényfia beleegyezése... Pontosan hat estémbe került, mire aztán a kitöltött belépési nyilatkozattal hagytam el a portáját. — Hatszor nem rösteltél elmenni? — Az öreg arca bíborvörösre változott. — Én, hallod, egyszer sem mentem volna el, nem én... Majd jön az, ha, akar... Nekem már elég volt az agitációból, én nem megyek többet sehová, senki portájára sem... Éppen eleget csináltam. Többet nem rovom az utcákat. Mennyit is mentem... Menynyit... Ketten szoktunk menni a Lidi nénéddel, ő az egyik utcai- soron, én a másikon. Egyik Kazból ki, a másikba be... így ment ez minden vasárnap, így ősz táján. Ttuzgoni felkelt a földről és az öreggel szembe nézve, a hangjában némi sajnálkozással mondta: — Hogy beszélhet így, Mihály bátyám? Maga, aki a pártnak is tagja. Magának tudni kell, hogy a termelőszövetkezet nem egy-két kiváltságos embernek akar Kánaánt. Mi nem gubózhatunk be, nem zárkózhatunk el. Nekünk az egész falut rá kell vezetnünk a jobbik útra. — Majd jönnek azok úgyis, ha látják, hogy nekünk jobban megy — vetette közbe az öreg. • — Hogyan jönnének, ha elzárkóznánk előlük. Hiszen beszédből ért az ember. Minél több estét együtt vagyunk, minél több közös számolást végzünk, annál hamarább rádöbbennek a valóságra, a szövetkezet előnyére. Tudja, nemcsak én mentem el hatszor a Szabó Matyi komámhoz, hanem az is eljött egyszer hozzám, kíváncsi volt az éléskamrámra, a padlásomra, sőt még a ruhás szekrényeket is megmutogattam neki... Bizony hosszú út vezetett addig, amíg a nevét a belépési nyilatkozat alá kanyarintotta. — Nyelt egyet és mielőtt az öreg közbeszólhatott volna, gyorsan folytatta tovább: — Aztán meg tudja, most már nem úgy megy ám, mint ahogy maga gondolja, látszik, hogy nem volt ott a legutolsó taggyűlésen, most már nem házról házra kell járni... De nem ám... Hanem nekünk azokat kell felkeresni, akik közel állnak hozzánk... Akikről látjuk, hogy már nem bírják velünk a futamot. Mert hisz az igaz, hogy néhány év és már a legtehetősebb középparasztot is magunk mögött hagyjuk, na de egyelőre még nem mindegyiket kerültük el... Nem így van? — Valahogy így van — bólogatott az öreg, s tekintetével a lenyugvóban levő napot szemlélte, aztán nehézkesen feltápászkodott, megmarkolta a girbegörbe terelő botot és rákiáltott a pulira: — Ergye te... — terel iket — aztán Buzgómhoz fordult és csendesen megjegyezte: — Gyere, betereljük őket, aztán nekilátunk a fejésnek. az esti A mikor ^ végeztek, Buzgoni munkákkal legnagyobb csodálkozására a Temető utca sarkánál Mihály bácsi hangjában egy kis zavartsággal, azt mondta: — Ha előttünk mégy el, légy szíves szóljál be az asszonynak és mondd meg neki, hogy ma későbben megyek haza. — Buzgoni éppen indulni akart, amikor az öreg hangja még egy percre megállította:< — Elmegyek a Horváth Lajcsi komámhoz — mondta kissé rekedtes hangon Mihály bácsi. — Megpróbálom, hátha sikerül visz- szahozni közénk. Mert hisz én is tudom, ne félj, hogy most itt az ideje a szövetkezeti szervezésnek. Az őszi szél már a mi javunkra fúj... (Haypál) A gabonavetőimag előmelegítés gyakorlati módszere A gabonavetőmagoknak ahhoz, hogy csíraképességük az előírt mértéket elérje, aratás után utóérési folyamaton kell átmenni még akkor is, ha az aratás teljes érésben történik. Ha az aratas és a vetés között rendelkezésre álló rövid idő nem teszi lehetővé a szükséges utóérés lefolyását, a vetőmagnak csírázóképessége gyengül. De a vetőmagot közvetlen a vetés előtt is lehet melegíteni, mégpedig napon. Erre legjobb módszer az, hogy a vetést megelőző napokban a gabonát szabadban, ponyván. 5—6 centiméter vastagságban szétterítik és ezt óránként gereblyé-- zik. Ezzel az eljárással néhány nap alatt elérhető, hogy a gabona csíraképessége elérje a kívánt mértéket. A kishaszonbérleti szerződésekről A földhaszonbérleti szerződések megkötésére változatlanul a 63-as számú kormányrendelet érvényes. Ennek értelmében a községi tanácsok az állami tartalékföldeket elsősorban az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, termelőcsoportok és termelési társulások számára tartják fenn. Amennyiben a községben ilyen nincs, vagy az állami tartalékföldekre igényt nem tart és a pedagógusok részére is megtörtént az illetmény- földek kiadása, a fennmaradó tarta- lékfcldekre a dolgozó parasztság kis- haszonbérleti szerződést köthet. Külön fei kell hívni a figyelmet a 63-as számú rendeletnek arra a pontjára, amely szerint csak dolgozó paraszt részére lehet haszonbérletbe tartalékföldet kiadni. Tehát azok a más fő foglalkozásúak (vasutas, postai alkalmazott, bányász, stb.), akiknek októberben a béneti szerződésük lejárt, azt meg nem hosszabbíthatják és újat nem köthetnek. Megállapították a szőlő és bor felvásárlási árát a Az élelmezésügyi miniszter rendeletet adott ki a borszőlő, szőlőcefre, must és bor felvásárlási árának megállapításáról. A rendelet első része tartalmazza, hogy a különböző árucsoportokba tartozó boroknál mennyi a megkövetelt szesztartalom és egyéb feltételeket sorol fel. A rendeletnek terjedelmes része foglalkozik a fajtisztasági felárak és minőségi jutalmak kifizetésének feltételeivel is. Ezen kívül a rendelet táblázatban ismerteti, hogy melyik borvidéken, mennyi a szőlő, a must, a bor felvásárlási ára. Az említett rendelet a Magyar Közlöny szeptember 9-i számában jelent meg. Hol lesz vásár? Országos állat- és kirakodóvásár szeptember 15-én a megyében Báta- széken és Bonyhádon, 16-án Tamásiban és 20-án Dunaszentgyörgyön lesz. Mit kap a megye a 3 éves terv második évében? Berta Kálmán elvtárs, a megyei tanács v. b. tervosztály vezetője, tájékoztatta szerkesztőségünk munkatársát a megye hároméves tervével kapcsolatban. Mint mondotta, minden számadatot még nem tudnak hitelesen, mert most van folyamatban több megyei javaslat felülbírálása. Az 1959-es év megyei beruházásairól azonban már pontos adatok állnak rendelkezésre. A KÖVETKEZŐ évben a helyiipar fejlesztésére egymillió-hatszázezer forintot fordítanak. Folytatják a Szekszárdi Kenyérgyár építési munkálatait, kétmillió-hétszázezer forintos költséggel. így a jövő évben csaknem teljesen befejezik a kenyérgyár építését és decemberben már üzemeltetni is tudják. Csak az utolsó simítások maradnak a következő, az 1960-as évre. A szekszárdi fürdő építését szintén foytátják a következő évben. A fürdő építéséhez már megkezdődött az építővállalat felvonulása és az idén mintegy 400 ezer forintot fordítanak erre a célra. A következő évben 600 ezer forintos költséggel folytatják a fürdő építését és mire teljesen kész lesz, több mint kétmillió forintba kerülnek a költségei, teljesen 1960-ra készül el. A jelenlegi strand mellett épül és nem csak a nyári strandolok részére létesítenek medencét, hanem kádakkal és gőzkamrával ellátott részlege is lesz. Mintegy 20—25 kádat helyeznek el az épületben. Az 1959-es évben három vagy négy mélyfúratú kút létesítése válik lehetővé megyénk területért. Még nem döntötték el, hogy melyik községek kapják ezeket a mélyfúratú kutakat. A szerint fogják elbírálni, hogy hol vannak a legnagyobb problémák a vízellátás terén. UZDON megkezdik a Sió-híd építését. A jelenlegi fahíd helyett tartósabb anyagokból készül majd az új híd. A következő évben 500 ezer forintot fordítanak a híd építésére és mire elkészül, körülbelül egymillió forintba kerül. Jelentős összeget fordít az állam a hároméves terv második évében az iskolák bővítésére, összesen 28 új tantermet kap a megye beruházás formájában. Ezek mind új iskolák lesznek és építenek hozzájuk tanítólakásokat is, két szoba konyhával és mellékhelyiségekkel. Ebből a keretből Fürgéd kettő, Fácánkert négy, Kölesd négy, Iregszemcse négy, Sárpilis kettő, Tolna négy, Pálfa kettő, Mucsfa kettő, Nagymá- nyok négy tantermet kap. Ezenkívül megkezdik a következő évben Bonyhádon egy nyolc-, Mázán pedig egy négytantermes iskola építését is. Nagy erőfeszítéseket tesz az állam a következő évben is a lakás- probléma megoldására. Szekszár- don és Dombóváron bérházakat építenek. A mennyiségről még nincs pontos hír. SZEKSZÁRDON a következő évben megkezdik egy modem, minden igényt kielégítő kétemeletes rendelőintézet építését. Az építési költségek összesen mintegy 3 millió forintba kerülnek. A következő évben egymillió-négyszázezer forintot fordítanak a rendelő- intézet építésére. Az új kórház mellett fogják felépíteni ezt a rendelő- intézetet és ezzel sikerül majd megszüntetni azt a lehetetlen állapotot is, ami jelenleg fennáll, hogy a városban négy helyen vannak a szak- rendelések. Ugyanakkor a kórházat is nagymértékben tehermentesíteni tudják. Az egészségügyi berendezések, felszerelések költségei is elérik majd az egymillió forintot. 1959-ben befejeződik Szekszárdon a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás építése is a Vörösmarty utcában. Az idén 500 ezer forintot, jövőre pedig 800 ezer forintot fordítanak az építkezésre. így a következő évben már megkezdi a működését is. Bogyiszlón a kultúrház építését — értesüléseink szerint pár hét múlva — megkezdik és mintegy 200 ezer forintot még az idén „beépítenek”. Jövőre 500 ezer forintot fordítanak erre a célra. Zenekart szerveztek a fácánkerti tsz-ben A fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet — mert tavalyi ered ményei alapján első lett a megyében — 10 000 forint jutalmat kapott. Az említett összeget kulturális célokra fordították. A termelőszövetkeze fiataljaiból zenekart szerveztek, a zenekar új hangszereket kapott. A zenekar vezetője Pozsonyi Miklós. Valamennyi zenész a tszi-ből került ki, s többségük fiatal. A terv az, hogy vasárnaponként és ünnepnapokon a zenekar szórakoztatja majd a termelőszövetkezet tagjait. Á Hazafias Népfront kezdeményezésére ankétot tartottak a bonyhádi orvosok A Hazafias Népfront járási bizottsága ankétra hívta össze Bonyháil orvosait, párt, tanácsi és tömegszervezeti vezetőit. Balogh József járási népfront titkár bevezetője után dr. Hegedűs Adámné, járási főorvos vitaindítóként ismertette dr. Do- leschall Frigyes egészségügyi miniszternek a Belpolitikai Szemlében Három hét múlva befejezik a keideráztatást A Tolnanémedi Kendergyárban az idén közel ötvenezer mázsa kender áztatását írta elő a terv. A szezon eddigi ideje alatt már a terv több mint nyolcvan százalékát megvalósították. Úgy tervezik a gyár vezetői, megjelent írását az orvos és a betegek közti kapcsolat 'megjavításáról. A cikk ismertetése után élénk, közel három órás vita alakult ki, amelynek során az orvosok mélyreható elemzéssel beszéltek munkájuk szépségéről és annak nehézségeiről. Beszéltek a munkájukat nehezítő különböző körülményekről és ugyan akkor javaslatokat tettek az orvos munkáját gátló bürokrácia naegszün- -tetésére. Szóvátették azokat a sérelmeket, amelyek az elmúlt évek során érték az orvosokat és elmondták, jól esett, hogy a népfronton belül a helyi politikai és államhatalmi szervek vezetőivel közösen megbeszélhették problémáikat, őszintén és nyíltan szóvátehették sérelmeiket és javaslataikat. Az ankéton megjelent és felszólalt Notheisz Nándor elvtárs. a Járási Pártbizottság titkára, aki elismeréssel nyilatkozott az orvosok nehéz és felelősségteljes munkájáról. A párt és állami szervek messzemenő támogatásáról biztosította a bonyhádi orvosokat és kérte, hogy a jövőben is ilyen bizalommal forduljanak a politikai vezető szervekhez, mint ezen az ankéton tették. A Hazafias Népfront járási bizottsága az orvos-ankét jó tapasztalatait felhasználva a jövőben hasonló ankétra kívánja összehívni a bonyhádi pedagógusokat, munkásokat, termelő szövetkezeti tagokat^ kisiparosokat, nyugdíjasokat, s velük megbeszélni az egyes rétegek sajátos problémáit. * hogy október első napjaiban befejezik az áztatást és ezzel egyidőben a tervet is teljesítik: annyi ázott kendert termelnek, hogy a jövő évi feldolgozáshoz szükséges mennyiséget biztosítani tudják. Képeinken az áz- tatós brigád. Németh János csoportja a kender kiszedését, míg Maráczi István csoportja a medencék berakását végzi nyers kóróval.
