Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
III. évfoly yam, 21^. szám. MA 10 OLDAL. ARA 60 FILLER Vasárnap, 1958 szeptember 14. „Egy lépést tettünk előre" Látogatás a legfiatalabb szekszárdi tsz-ben 7ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Eddig csak zöldségtermelő szakcsoportként működött, ma már termelőszövetkezet. Az átalakulással együtt megnövekedett a tagság létszáma és a földterület is. A fiatal, alig pár napos 'ermelőszö vetkezet tagjaival, Rostás Istvánné- val, Nagy Sándoméval és Izsgum Ferencnévei beszélgettünk az átalakulás okáról és a szövetkezeti tagság terveiről. AZ ATALAKULÄS ELŐNYEI A termelőszövetkezetté átalakult szakcsoport a 3004-es rendelet alapján jelentős kölcsönökhöz jut és ezáltal a kertészet fejlesztése érdekében nagyarányú beruházásokat tehet. Rövidesen öltöző, fürdő, istálló és üvegház építésébe kezdenek a szövetkezet keselyüsi országút mentén húzódó kertészetében. A korszerű üvegház lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezet már koratavasszal elláthassa a piacot zöldséggel. A város két különböző pontján termelőszövetkezeti zöldséges bolt létesítését is tervbevették. A város gombaellátása is megjavul majd. Ugyanis a termelőszövetkezet Kadarka utcai pincéiben gombatelepeket létesítenek az év folyamán. A kertészeti munkákat egy umver- zál „Fürge“ kismotorral akarják megkönnyíteni a szövetkezet tagjai. A SZÖVETKEZET MINDEN TAGJA TANUL A szövetkezetnek hat mezőgazdaságii tanulója van. A 14—16 év közötti ifjú termelőszövetkezeti tagok, akik külön szülői beleegyezéssel léptek a tsz-be, három évig tanulják a szakmát és a szakvizsga letétele után válnak kertészeti szakmunkássá. Első évben a felnőttek keresetének 40 százalékát, a második évben 60 százalékát, utoisó évben pedig 80 százalékát kapják. A szakvizsga sikeres letétele után pedig 14 százalékkal több lesz a keresetük, mint a szak- képzettséggel nem rendelkező tagoknak Zsuró György, a termelőszövetkezet elnöke, aki mezőgazdasági szakember, vállalta a fiatalok oktatását. De nemcsak a fiatalok, hanem az idősebb korosztály tagjai is tanulnak. A tervbe vett téli tanfolyamok, az idősebb termelőszövetkezeti tagok szakmunkássá képzésének az ügyét szolgálják. A tagság bizakodó hangulatát legjobban Nagy dándomé fejezte ki, amikor azt mondta: — A kertészeti szakcsoport is sokat jelentett számunkra, mivei 10 órás napi munkával, 80 forinton felül kerestünk ebben az évben, de számításaink szerint ha sikerül jól kihasználni a termelőszövetkezet nyújtotta előnyöket és megfelelő mennyiségű kertészeti növényt tudunk termelni, akkor a munkaegység értéke még magasabb lesz. Mi valamennyien úgy érezzük, hogy mindannyiunk számára hasznos lépési tettünk előre. Óvodát avatnak Döbroköz-szőHíhegyen Uj, szép épület áll az egyik utcában. Oszlopos bejárata még zárva, de a héten már birtokba veszik a tulajdonosok — a szőlőhegyi óvodások. Nem kis gondtól szabadulnak meg a szülők, mert az itteni gyermekek közül csak kevés juthatott be a községi óvodába a férőhely hiánya miatt, de sok apróság úgysem mehetett, a nagy távolság miatt. Egyik-másik gyereknek három-négy kilométert is kellett volna gyalogolni. Végül is az állam segített a szőlőhegyi lakosok gondján, amikor is megszületett az elhatározás: korszerű, új óvodát építenek az iskola mellett. Az építkezésben közreműködött a lakosság is, 20 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, 80 ezer forint saját anyagot használtak fel a 250 ezer forintos állami beruházás mellett. ötven férőhelyes az új óvoda — be is telt már a létszám — két nagyobb teremből, konyhából, éléskamrából, óvónői lakószobából és irodából áll. Az avatóünnepségre ma délután kerül sor és hétfőtől kezdve már birtokába veheti az ötven szőlőhegyi gyerek az új óvodát. Miniatűr néprajzi múzeum A decsi általános iskola néprajzi szakköre példamutató munkát végez. Miniatűr néprajzi múzeumot rendeznek be az általános iskoláiban. A szervezést és a munkálatokat Szabó István általános iskolai tanár irányítja és vezeti. Az ötlet is tőle származik, amit örömmel fogadtak a gyerekek, de a felnőttek is támogatnak. A diákok tanáruk vezetésével elkészítik egy régi sárközi ház kicsinyített mását, teljes berendezését, s a kis múzeumban kiállítják a sárközi szőttesek és hímzések mintadarabjait is. Az ifjú győztesek átvették a jutalmakat A szekszárdi levéltár készül a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójára. Az ünnep alkalmából különös gondot fordítanak az első magyar proletárállam Tolna megyei eseményeinek teljes feltárására, a fennmaradt iratanyagok tanulmányozására. A levéltár dolgozói kiállítást rendeznek az évforduló tiszteletére. Szombat délután 4 órakor a Bonyhádi Gépállomás kultúrtermében kedves ünnepség zajlott le. A KISZ Tolna megyei Bizottsága nevében Tóth József elvtárs átadta a megye legjobb ifjúsági cséplőcsapatának és a megye legjobb ifjú kombájnosá- nak a tavasszal meghirdetett verseny díjait. Skultéti János cséplőcsapata dicsérő oklevelet és 3000 forintot, Török Sándor, a nagydorogi gépállomás dolgozója pedig a dicsérő oklevél mellett 1000 forint jutalmat kapott. Tóth elvtárs a KISZ Megye Bizottság nevében köszönte meg a fiataloknak egész évi példamutató munkájukat. A megjutalmazott dolgozókat az ünnepség után a gépállomás vezetősége és pártszervezete vendégül látta. Köszöntjük a tízéves termelőszövetkezeteket A Kommunista Párt agrárpolitikájának eredményeként, a , íelszaoalu- lás után jelentős változás történt a magyar falvak életében. Miután a hős Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat a fasiszta iga alól, széjjr.i- zúztuk a földesúri nagybirtok rendszert, felosztottuk a földet földnélküli és kisparasztok között. így a földosztás folytán az egykori „három és félmillió koidus” emberré lett, anyagi és kulturális tekintetben is. A proletárdiktatúra megszilárdulása következtében a falun is hozzáfogtunk a szocializmus alapjainak lerakásához. 1948-ban megjelentek a mezőgazdaság szocialista szektorai (állami gazdaság, gépállomás, termelőszövetkezetek), melyek az új paraszti forma n-—• ’-hetősé- geit mutatták megl Ennek folytán ez elmúlt 10 év alatt a parasztság egy része szakított a kisparceha gondolkodással és ma már nagyüzemi módon közösen összefogva termelnek. Megyénk területén, a Bonyhád istvánmajori „Dózsa’“ és az Ujiregi ..Béke” termelőszövetkezetek tágjai voltak úttörői a tsz-mozgalom- nak. melyek most ünnepük alakulásuk 10 éves évfordulóját. Tíz évvel ezelőtt 28 család 36 tag 629 kh. földön kezdett, új életet, azóta ez a mozgalom állandóan fejlődik, terebélyesedik és már kitéphetetlen gyökeret vert a parasztság között. Igaz, hogy e mozgalom fejlődése törésekkel, megrázkódtatásokkal volt tele, de egyben sikerekben gazdag évtized volt a tsz-mozgaiom első tíz esztendeje. Két esetben is igen nagy vihart élt át a mozgalom. Először 1953- ban, másodszor 1956-ban. A szövetkezet-ellenes elemek, revizionisták Nagy Imre köré csoportosulva 1953- ban burkoltan, 1956-ban nyíltan támadtak a termelőszövetkezetekre. Erőszakkal akarták szétverni, meg semmisíteni e mozgalmat. Ez nem sikerült nekik, a fejlődést csak lassították, de megakadályozni nem tudták,a tsz-ek többsége állta a vihart és megpróbáltatásokat, nem engedtek az ellenség nyomásának, megvédték a szövetkezetüket. S ma már elmondhatjuk, hogy az ellenforradalom által okozott hatalmas károkat kiheverték, s sok jel arra mutat, hogy ma erősebbek, szilárdabbak mint voltak. Bizonyítja ezt szervezeti és gazdasági megerősödésük is. Addig, míg 1950-ben a megye tsz-eiben az 1 kh szántóra jutó állóeszközök értéke 1521 forint volt, 1957-ben mér elérte a 3320 forintot. Ez az érték az 1953- as gazdasági évben még tovább fog növekedni. Ez a növekedés nagyban hozzájárul a tsz gazdaság megerősödéséhez, mely kihatással van a tagok jövedelmének növekedésére is. Ahogyan növekedett a tsz-eknél az állóeszközök értéke, úgy növekedett az egy munkaegységre eső részesedés is. Míg 1950-ben 5 987 000 forintot osztottak széjjel a tagok között, addig 1957-ben meghaladta az 50 millió forintot. Az egy tagra eső részesedés 1950-hez viszonyítva több mint nyolcszorosára emelkedett, s ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a megye termelőszövetkezeteinek 63 százalékában a tagok tiszta jövedelme nemcsak eléri, hanem meg is haladja a jól gazdálkodó, tehetős parasztok jövedelmét. Bizonyítja ezt az is, hogy 1957-ben a tsz-ek 61 százalékában voit 30 forintnál nagyobb az egy munkaegység értéke, 23 százalékánál pedig az 50 forintot is meghaladta. Javról évre növekedett a tsz-ek tiszta vagyona is. 1950-ben az egy tagra eső tiszta vagyon értéke részesedéssel együtt 4911 forint volt. 1957-ben 30 837 forint. A tsz-ek tiszta, vagyona évente több mint 16 millió forinttal növekedett. A tsz gazdálkodásban elért jó ered mények hatására, a szövetkezeti moz gélem számszerűen is gyarapodott, s ma a megyében 105 tsz 3949 család, 4896 taggal 49 449 kh földön gazdálkodik. Ezen túlmenően növekedett az alacsonyabb típusú szövetkezetek száma és területe is. A dolgozó parasztság jelentősebb része, a kis- és középparasztság, nem ellensége a szövetkezetnek, elismerik eredményeiket. De ezek a parasztok még nem jutottak el odéigi, hogy belépjenek a szövetkezetbe. Itt kell nekik segíteni, hogy megismerjék a szövetkezés előnyét, azt, hogy a szövetkezés útjára tért parasztok nagyobb eredményeket érnek el a nagyüzemben, mely által állandóan javul életkörülményük. A szövetkezeti paraszt megváltozott életéről a tsz gazdálkodás fölényéről, előnyéről elsősorban is a jól dolgozó tsz-tagok tudnak meggyőzőbben érvelni a kis- és középparasztok között. Legyenek hát a tsz tagjai e mozgalom élharcosai, jó munkájukon, odaadásukon keresztül napról napra hirdessék a tsz gazdálkodás előnyét, hogy az egyénileg dolgozó parasztok minél előbb találják meg az utat a szövetkezéshez. György József Készül az export-vaj Nagy figyelmet és pontrsságot igénylő munka a beérkező A készülő vaj minőségét gyártás közben is többször vizsgal- tejszín pasztőrözése. Budai Katalin pasztőrös, aki még csak ják. Különösen fontos a vaj zsír-, illetve víztartalmának egy éve dolgozik a Dombóvári Vajüzemben — a képen a betartása, ha az előírtnál egy kevéssel is több a víz, nem pasztőrözőgép hűtőjét tisztogatja — egyike az üzem legjobb mehet exportra, ha kevesebb, ráfizet az üzem. Rácz László dolgozóinak. művezető a víztartalom meghatározását végzi. A kész vajat Bödő La jót né és Inhof János szedi ki a köpiilő- ből. Az export vaj ötven kilós hordókba kerül, utána már mehet is rendeltetési helyére. Naponta 30—40 ilyen hordót töltenek meg a Dombóvári Vajüzemben kiváló minőségű export vajjal.
