Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-02 / 206. szám

Ï958 szeptember 2. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Cigarettasziinet a A szabály még a termelőszövetke­zet megalakításánál is szabály. A törvényt — mely szerint legalább 10 parasztember szükséges a közös gaz­daság létrehozásához — e téren sem lehet megszegni. S bizony a felső- nánai Zöld Mező Tsa tagjai három évvel ezelőtt, így nyár végén csak kilencen voltak, akik szövetkezni akartak. De ők minden áron tsz-t akartak és mert tőzsgyökeres pa­rasztember nem akadt akkor a falu­ban, aki közéjük állt volna tizedik­nek beszervezték Orbán Antalt, a helybeli terményfelvásárlót, aki vi­szont szívesen állt a közös gazdaság mellé. Igaz, ezi ma már nem lénye­ges. De megemlítettem, mert nap­jainkban fordult a kocka, ma éppen fordított a helyzet. Fazekas Antal, a községi tanács el­nöke ugyanis azzal fogadott, hogy mert a Zöld Mező Tsz tagjai elérték céljukat, gondtalanul élnek — be­zárták a szövetkezet kapuit. A múlt hét csütörtökjén megtartott ülésen Habony János, a szövetkezet párttit­kára kijelentette: „A Zöld Mező Tsz- ben nincs felvétel." A termelőszövet­kezet tagjai a világ összes aranyáért sem hajlandók az egyéni parasztok­kal elbeszélgetni abból a célbó^ hogy megnyerjék őket a közös gazdaság számára. S azt mondta: „már elegen Előkerült a Babits szobor Pénteki számunkban hírt adtunk arról, hogy nyoma veszett a már majdnem két évnek ennek előtte el­készült Babits-szobornak, mert az nem érkezett meg Szekszárdra, míg a Képzőművészeti Alap tájékoztatá­sa szerint azt még annak idején le­szállították. A cikk megjelenésének napján a Megyei Tanács Művelődésügyi Osz­tálya ajánlott levelet kapott a Kép­zőművészeti Alap Kivitelező és Ipar- vállalatától. A levél szerint mind a szobor, mind pedig annak poszta- mense (talapzata) a vállalat telepén tárol. Közli a vállalat, hogy mind a szobrot,, mind pedig a talapzatot szeptember 8—12. között szállítja le Szekszárdra és ugyanakkor állítja majd fel a vállalat kiküldöttje. A magunk részéről azt javasol­juk, hogy a szobor felavatására erre tekintettel későbbi időpontban ke­rüljön sor, amikoris a szekszárdi Babits Mihály Társaság és a Babits Mihály általános iskola közös ün­nepélyén áldozzon a költő emléké­nek. Egy ilyen közösen megrende­zendő ünnepély, amelynek helyéül a szobor elhelyezéséül szolgáló föld­szinti előcsarnokot jelöljük meg, igen alkalmasnak látszik a szobor leleplezésére. vannak, nagyon jól boldogulnak így is, nincs szükségük újabb tagokra.” Ezt furcsának találtam. S ha ez szó szerint igaz lenne, most bírálattal il­letném a Zöld Mező Tsz tagjait. Kö­telességem lenne figyelmeztetni őket, hogy elméletük rossz), fékezője a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sának a községben. No, de a dolog szerencsére nem egészen így áll, csak körülbelül fele igaz annak, amit a tanácselnök mondott. A Zöld Mező Tsz tagjainak gerin­cét a Rókás-dűlőben találtam) sarjut kaszáltak a réten. A szokottnál vala­mivel hosszabb cigarettaszünetet tartottak és beszélgettünk a fentebb említettekről. — Nem tudom kitől hallotta, hogy nem akarunk felvenni új tagokat. De ez rémhír. A mi szövetkezetünk kapuja tárva-nyitva áll minden be­csületes, dolgozni szerető ember előtt, legyen az középparaszt kis- paraszt, vagy agrárproletár — mon­dotta Erős Mátyás, a szövetkezet egyik alapító tagja. — Az igaz, hogy mi nem megyünk a parasztokhoz agitálni, hogy lépje­nek be szövetkezetünkbe. Nem is megyünk. Nekünk ne mondja egyet­len parasztember se, hogy nála nél­kül nem tudunk létezni. — Mi nagyon jól megvagyunk a kívülállók nélkül, de nagyon jól meg lennénk akkor is, ha hozzánk csat­lakoznának — vette át a szót Habony János a termelőszövetkezet alapszer­vezetének párttitkára —, de sietve hozzátette: — Akit a szövetkezet eredményei győznek meg a nagy­üzem fölényéről, saját elhatározásból önként jön a közösbe taginak jelent­kezni, annak örülünk, az ilyen em­bert bármikor szívesen látjuk. — Mi agitáció helyett példát mu­tatunk. Nem is akárhogyan. Min­denki meg tudja mondani, hogy a mi szövetkezetünkben minden egyes tagnak mégegyszer annyi jövedelme van, mint a községben akármelyik középparasztnak. Szerintünk ennél jobb agitáció nem kell. Amelyik egyéni paraszt ennek ellenére is azt mondja, hogy a szövetkezet rossz, az csak legyen egyéni, az idő majd fel­világosítja, de nem ám mi. — Saját maga lássa be) hogy hol a helye — kapcsolódott be a beszél­getésbe Bíró Lőrinc, aki 20 hold föld­del lépett a közösbe anélkül, hogy bárki is hívta volna. — így van ez. Én csak a magam példáját mondom el. Mivel több mint 10 kiló kenyér- és takarmánygabonát osztottunk elő­legként egy munkaegységre, én kap­tam eddig 45 mázsa gabonát. De az év végén még kapok vagy 20 mázsát, mert meglesz a 700 munkaegységem. réten Osztunk az év végén 20 forint kész­pénzt egy munkaegységre s így szeré­nyen számítva is, évi 50 000 fo­rintot kitevő terményt és pénzt ka­pok a szövetkezetből a 700 munkaegy­ségemre. — Egyéni parasztnak ennyi jöve­delme nincs, még talán két évben sem — támasztotta alá Bogos János, amit Bíró Lőrinc mondott. A beszélgetés így folyt tovább. Mindenki elmondta véleményét, ami­ből félreérthetetlenül kitűnt, hogy a felsőnánai Zöld Mező Tsz jó, ott teljes az egyetértés, mindenki elége­dett azzal, ami neki jut a közösből. A vélemények között még egy haj­szálnyi eltérés sem volt. Az említet­teken kívül azonban azt is mindenki elmondta, hogy aki önként megy és becsületes, dolgos ember, azt szíve­sen látják a közösben. S ilyen jelent­kező van is néhány, akiket rövid időn belül felvesznek tagnak a Zöld Mező Tsz-be. Sőt ezen túlmenően még azt is megteszik a tsz-tagok, hogy egy-egy gyűlés alkalmával elmondják az egyénieknek, hogy mi a helyzet a közösben. De arra már nem vállal­kozik senki, hogy tagnak hívjon egyetlen parasztembert is a közösbe. Ott a réten megmondtam a Zöld Mező Tsz tagjainak, hogy ezzel az „elmélettel’’ nem lehet egyetérteni. Az igaz, hogy a termelőszövetkezet legjobb agitátora, maga az élet. Az, hogy a közös gazdaságban többet termelnek, s ebből következően a szövetkezeti tagok jobban élnek, mint a kisparcellán gazdálkodó egyéni parasztok. És, hogy ma már Felső' i.ánán ezt mindenki tulajdon két szemével látja és elismeri, ezért min­den érdem a Zöld Mező Tsz tag­jaié. Okosan, megfontoltan gazdál­kodnak, fáradságot nem ismerve har­colnak a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényének bizonyításáért. No, de néha a jó bornak is kell cégér. Másszóval az egyéni parasztok előtt minden mó­don egyengetni kell az utat, amely a termelőszövetkezethez vezet. Nem­csak a gazdálkodásban mutatott jó példával, hanem okos szóval is. Ha a felsőnánai Zöld Mező Tsz tagjai ezt is megtennék, nagyon jó szolgá­latot tennének a párt politikája meg­valósításának. Szerintem ez nem je­lent egyetlen tsz tag számára sem megalázkodást. Aki ezt annak tartja, téves az elmélete. Befejezésül annyit: Szeretném re­mélni, hogy a -felsőnánai Zöld Mező tagjai, akikkel a réten beszélgettem, a leírtakkal egyetértenének. Higy- jék el kedves elvtársak, az élet pa­rancsolja, hogy a tsz tagok, a példa- mutatás mellett okos szóval is ma­guk közé hívják a becsületes és ma még a tsz iránt kicsit bizalmatlan egyéni parasztokat. Dorogi Erzsébet HÍREK 1— Az idei községfejlesztési alap felhasználásáról és a város három­éves fejlesztési tervének első fél­évben kitűzött feladatairól tárgyal ma este 7 órai kezdettel Szekszárd város tanácsülése. — A napokban jelent meg a Tolna megyei Mozi című műsorfüzet legr- újabb száma. A műsorfüzet ismerteti képekkel illusztrálva a szeptember­ben bemutatásra kerülő filmeket és közli a megye valamennyi mozijának egész havi műsorát. '— Szakos község hároméves mező- gazdasági fejlesztési tervében többek között szerepel, hogy 1960-ra a köz­ség összszántóterületéhez viszonyítva 18.6 százalékra növelik a pillangós- növények vetésterületét. — Vezetőségi és küldöttválasztó taggyűlést tartottak az elmúlt vasár­nap Tamásiban a járás kisiparosai. A taggyűlés végén este a megjelen­tek közös vacsorán vettek részt, amelyre meghívták a községi MSZMP-szervezet tagjait is. Sütő-fcző szakkör indult be az elmúlt napokban Dombóváron a helyi nőtanács szervezésében. Ugyancsak beindulás előtt áll a szabó-varró szakkör is. — Közerkölcsökbe ütköző bűntett elkövetésének kísérlete miatt 6 hó­napi börtönre ítélte a szekszárdi já­rásbíróság K. M. 23 éves tolnai la­kost. s— Műsoros estet rendezett szom­baton este a mözsi pártszervezet és nőtanács. Erre az alkalomra zsúfo­lásig megtelt a kultúrterem. A tiszta bevételt, mintegy 2000 forintot a falu első televíziós készülékének megvá­sárlására fordítják. — Az utóbbi hónapokban megnőtt a borfogyasztás Szekszárdon. Igen bőnek ígérkezik az idei szüret, a termés elhelyezése viszont gondot okoz a szőlősgazdáknak, mert kevés­nek bizonyulnak a hordók. A gazdák ezért a legegyszerűbb megoldást vá­lasztják: igyekeznek az óborból mi­nél többet eladni a szüretig. — A szakályi iskolásgyerekeket újjávarázsolt, újonnan tatarozott tantermek várják az új iskolaévre. A tantermek falait világoszöld szí­nűre festették, amely sokkal kelle­mesebb, mint a rideg fehér fal. — Bostonban egy agglegény tekin­télyes vagyonát három idős hölgyre hagyta, akik hajdanában kikosaraz­ták. Indokolás: nekik köszönhette nyugalmas, kiegyensúlyozott életét. — A dombóvári cementipari üzemben tavaly nyáron 70 taggal alakult Kölcsönös Segítő Takarék- pénztár. Egy év alatt 40 000 forint­nyi betét gyűlt össze a KST pénztá­rában, mintegy harmincán vettek igénybe kölcsönt. A KST tagjai a közeli napokban tartják meg az évi elszámolást. — A Kaposvári Egészségügyi Szak­iskolában novemberben kétéves be­tegápolónői tanfolyam indul, amely­re 17. évüket betöltött, gimnáziumot, esetleg általános iskola nyolc osztá­lyát jeles, vagy jó eredménnyel el­végzett nők jelentkezhetnek. A kérvények beküldési határ­ideje október 1. Az iskola tel­jesen ingyenes, elvégzése után az Egészségügyi Minisztérium minden hallgatót elhelyez. Á csehszlovák televízió fejlődése öt évvel ezelőtt kezdte meg mű­ködését az első csehszlovák televí­ziós adóállomás. A kísérleti műsort az első évben 3000-en nézték. Ma kö­zel 300 000 vevőkészülék van az or­szágban. A televíziós antenna a fal­vakon is épp olyan megszokottá vált, mint a rádióantenna. Jelenleg Prá­gán kívül Ostiava és Bratislava is rendszeres műsort sugároz. A negye­dik adó, a »Morava« most épül Brno közelében, 20 méterrel lesz maga­sabb, mint az Eiffel-torony. 1960-ig nyolc adóállomás működik majd Csehszlovákiában. Ezek segítségével a lakosság az ország területének há­romnegyed részén tisztán foghatja majd a televíziós műsort. 1961-ben és 1962-ben Kassán és Észak-Cseh- országban épülnek újabb adóállomá­sok. Az új prágai és bratislavai stúdió tervein most dolgoznak. Mindkettő teljesen önálló műsort sugároz, a többi állomásnak egyelőre kisebb ön­álló műsor mellett főleg közvetítő szerepe lesz. A műsorellátást meg­könnyíti a »telerecording« csehszlo­vák találmány, amely lehetővé teszi a felvételek rögzítését és későbbi műsorbaiktatását. Az 1961-ig szóló távlati terv sze­rint a csehszlovák televíziós előfize­tők száma 1 400 000-re emelkedik; Ez azt jelenti, hogy minden harma­dik családban lesz televízió. Cseh­szlovákia ebben az évben 100 000 ké­szüléket gyárt. Ez azonban nem elé­gíti ki a szükségletet. Igen elterjed­tek a szovjet televíziós berendezé­sek is. A csehszlovák áruházakban rövidesen megkezdik a magyar Orion gyár három különböző típusú televíziós vevőkészülékének árusí­tását. Kortesvilág Tolna megyében 1919-1945 XIX. Kiírják a választásokat. A legna­gyobb párt az Egységes Párt, vagyis a kormánypárt, mert e név alatt egyesült több irányzat és hát a kor­mány »egyéb« eszközökkel is gon­doskodott arról, hogy lehetőleg ne legyenek konkurrensei. De ugyanak­kor erőteljesen tevékenykedik az el­lenzék is, amely ugyan nem sok je­lentős eredményt érhetett el, alap­jában nem veszélyeztethette a kor­mánypárt uralmát, de helyenkint azért nagy zavarokat okozott. A dombóvári körzetben ismét pró­bálkozott őrgróf Pallavicini, akit az előző választásnál kibuktatott a nép­barát színben tündöklő Éry. Őt tá­mogatták a környékbeli bérlők és földbirtokosok. Kopcsányi úr is ki­adta cselédjeinek — akiknek volt szavazati joguk —, hogy Pallavici- nire kell szavazni. Azt gondolta, hogy el is intéződött a dolog, mert a cselédek régi szokás szerint nem mernek másra szavazni, mint akit a »gazda« megjelöl. Csakhogy a cselé­dek eljártak a környékbeli falvakba is, ahol sok emberrel beszélgettek. Döbröközön igen sokat jártak a cse­lédek — az uradalom megbízásából — Gilich Ferenc szíjgyártónál, mert az uradalom nála dolgoztatott. A cselédember, ha faluba ment, az volt az első dolga, hogy kíváncsis­kodott az eseményekről — ha vá­lasztás volt, akkor arról. így aztán Gilich Ferenctől is megkérdezték: — Mi a hangulat? — Hát az, hogy nemsokára vá­lasztás lesz. — Mit hallani, kire köll szavazni, ki lesz az, aki megérdemli? — Hát csakis az, aki az ellenzék) lesz. Mert ebből a kormányból ele­günk van. Ez a hangulat aztán elterjedt a cselédek között és mikor szavazásra került a sor, valamennyien az ellen­zékre szavaztak. Kopcsányi toporzé- kolt mérgében és vallatóra fogta cselédeit, hogy megtudja: ki terjesz­tette közöttük az ellenzéki eszméket. Természetesen megtudta, hogy a döbröközi szíjgyártó. Ettől kezdve nem dolgoztatott Gilich Ferenccel. Beszéltem egy régi, volt nyomda­tulajdonossal. Az ezt mondta: — Sosem szerettem szavazni, míg nyomdám volt. Tudja, nyílt volt a szavazás, mindjárt megtudták, hogy az ember kire szavazott és az mind­járt megmutatkozott a megrendelé­seknél: amelyikre nem szavaztam, az biztos nem dolgoztatott velem. Ha tehettem, nem is mentem sosem szavazni. Végeredményben ezen a választá­son is azok »győztek«, akik a kor­mány hű kiszolgálói voltak: dr. Őrffy Imre, dr. Pesthy Pál, dr. Klein Antal, dr. Dencz Ákos, dr. Téglássy Béla és őrgróf Pallavicini György. Őrffy átveszi nagy ünnepség ke­retében a mandátumát és búcsút mond Szekszárdnak. Pár nap múlva az újságon keresztül közli választói­val, hogy több mint két hónapig ne keressék ügyes-bajos dolgaikban, mert távol lesz Budapesttől.. . Nem sokkal a választások után gróf Bethlen István kormánya le­mond — a súlyos gazdasági válság­ra, a nehéz pénzügyi helyz'etre való tekintettel... Uj kormány következik: gróf Ká­rolyi Gyula kormánya. És marad minden a régiben. A termelők to­vább siránkoznak nehéz helyzetük miatt, a képviselők ismét »maguké­vá« teszik panaszaikat és ismét nem történik semmi. 1932 január elsején ismét elhang­zanak a szokásos szózatok. Honatyá­ink felteszik a kérdést: — Vajon mit hoz az új esztendő? Természetesen próbálnak rá vála­szolni is: — Azt csak a jóságos isten tudja. Annyi bizonyos, hogy népünk e so­kat szenvedett csonka ország sorsá­nak jobbrafordulását várja és remé­li. Alig érnek véget az újévi szóza­tok, bejelentik, hogy a vármegyei Horthy Miklós közkórházban 200 ágyat megszüntetnek, mert a népjó­léti minisztérium az ellátmányt any- nyira csökkentette, hogy az eddigi kórházi keret nem volt fenntartható. A kórház nagy forgalmat bonyolított le, mindig telt volt, de hiába, fenn­tartására nincs pénz. A csökkentés elsősorban a tüdő- és elmeosztályo­kat érintette. Az ágyak létszámának csökkentésével fel kellett mondani egy csomó kórházi alkalmazottnak is. »Megnyugtatásul« azonban egy dolgot ez esetben is bejelentettek: Elsősorban nem Tolna megyei be­tegek kerülnek elbocsátásra a kór­házból. A másik oldalon pedig folyik a szervezkedés, erősödik a kommunis­ták illegális mozgalma. A legna­gyobb titokban történik minden, mert hiszen kommunista eszmék hirdetéséért jár a legnagyobb bün­tetés. Ezzel akarják elejét venni an­nak, hogy megismétlődjék a 19-es Tanácsköztársaság és hatalomra ke­rüljön a munkásság. A szervezkedés­ről nem sok hír kerül napvilágra, legfeljebb csak akkor, ha valamelyik elvtársat sikerül elfogniuk a rend­őröknek, vagy a csendőröknek. Dombóváron Haracsi Mihály sza­bósegédet tartóztatta le a csendőrség, aki Budapestről érkezett — mintegy 5000 röpcédulával, ezenkívül vörös segélybélyegekkel. Haracsi azt val­lotta, hogy a budapesti munkanél­küli szabók segélyegyletétől kapta a segélybélyegeket... Dunaföldváron négy kommunista került tőrbe: két kovács, egy cipész és egy nyomdászsegéd. Vad hajsza indul meg az egész szervezkedés felderítésére, mert az tudott dolog, hogy ezek nemcsak Dunaföldváron, hanem a környékbeli községekben is szervezkedtek. Dunaföldváron és környékén mindenki gyanúsítottá válik: rövid idő alatt 80 személyt hallgatnak ki a csendőrök, akiket kommunista szervezkedéssel gyanú­sítottak. Időközben napvilágra kerül az előző képviselőválasztások egyik-má­sik kulisszatitka. Szekszárdon kide­rül, hogy F. J., aki mint ellenzéki indult, azért lépett vissza a válasz­tások alatt és adta át támogatóit Őrffynek, mert a városházán egy ál­lást ígértek neki. Az állást meg is kapta és elkövetkezendő években igen szép karriert csinált magának. Ez az F. J. még ma is él és az ellen- forradalom idején az elsők között kezdte meg a »közéleti tevékenysé­gét«. Boda Ferenc (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents