Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-05 / 209. szám
6 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958 szeptember 5. Érdekes versenyek Tolna megye kerékpáros pályabajnokságain A Tolna megyei Kerékpáros Al- szövetség vasárnap délelőtt a városi sporttelepen, a 500 méteres kerületű motoros salakpályán rendezte meg a megye 1958. évi pályabajnokságait. A verseny érdekes sportot hozott és szerintünk helyes lett volna azt ösz- szekapcsolni a labdarúgó-mérkőzéssel, mert minden bizonnyal lényegesen több érdeklődője akadt volna a küzdelmeknek, hiszen vasárnap délelőtt majdnem a teljes érdektelenség jegyében zajlottak le a küzdelmek. Még egy rendezési hiba is akadt: nem mérték fel pontosan a pályát, így egyes versenyszámokban, elsősorban a 200 méteres repülőrajtos futamokban várakozáson felüli eredmények születtek. Minden esetre a verseny során a Szekszárdi Szpar- takusz kerekesei (egyedül a Szpar- takusz indított versenyzőt a bajnokság során) szép fejlődésről tettek tanúbizonyságot, és sokkal nagyobb érdeklődést érdemelnének ezek a fiúk, akik bizony sok esetben az atléták megterhelését is lényegesen meghaladó edzésadagokkal készülnek a versenyekre. A verseny részletes eredményeiről az alábbiakban számolunk be: Repülőrajtos 200 m: Három pár indult az előmérkőzések során. Ge- renday 14.8-cal Alpárt, Schneider 14.1-gyel Schmidtet, Füstös pedig 14.3-mal Némethet utasította maga Az augusztus 31-én, Dombóváron lezajlott úszóverseny Dombóvár biztos győzelmét hozta, bár Komló több számban felnőtt versenyzőt indított, Dombóvár viszont csak ifjúsági ver senyzőkkel állt rajthoz. A hideg via és a hideg levegő nagyban befolyásolta az eredményeket, amelyek közül kiemelkedik a szépen fejlődő Kamarás 1.09.3-as egyéni csúcsa (az idén 3 másodpercet javult). 66 2<'3 úttörő fiú gyors: 1. Lehotzky 1.00, 2. Jeszenszky 1.07. 66 2/3 úttörő fiú mell: 1. Lehotzky 1.04.7, 2. Révész 1.07, 3. Jeszenszky 1.09.6. 100 m mell (férfi): 1. Kátai 1.30, 2. Cséry 1.32.6, 3. Eklics 1.36.8, 4. Czukor 1.52.8. 100 m férfi pillangó: 1. Turner 1.28, 2. Bubori 1.35.8, 3. Hajós 1.37.5. 100 m férfi gyors: 1. Kamarás mögé és ütötte el a döntőbe jutástól, így tehát Gerenday, Schneider és Füstös kerültek a döntőbe. Füstös előbb erőnyerő volt és így Gerenday küzdött meg Schneiderrel a döntőbe jutásért. Gerenday 14.1-es utolsó 200 métert hajtva egy tizeddel utasította maga mögé ellenfelét. A döntőben is Gerenday nagyobb rutin j a, _ helyez- kedési érzéke jutott kifejezésre és biztosan szerezte meg az első bajnokságot. Az utolsó 200 méteres ideje most is 14.1 volt. Második lett tehát Füstös, harmadik pedig Schneider. Az 1000 méteres állórajtos futamban Németh bizonyult a legjobbnak Schmidt és Schneider előtt. Részletes eredmények a következők: 1. Németh 1:17.1, 2. Schmidt 1:17.2, 3. Schneider 1:19, 4. Gerenday 1:23.5, 5. Alpár 1:24. A 4000 méteres üldöző versenyben csak négy induló akadt. Ezek közül is Németh az utolsó előtti körben feladta. így csak hárman futották végig a távot. A rendkívül érdekes, színvonalas küzdelemben Schneider bizonyult a legjobbnak: Ideje: 5:28 volt. A második Alpár 5:30-at, Gerenday 5:35.2-őt kerekezett. Az idő! azonban alaposan elmérték, mert nem másodpercnyi, hanem csak ti- zedmásodpercnyi időeltolódások voltak a versenyzők között. 1.09.3, 2. Gyimes 1.09.6, 3. Kató 1.16.7, 4. Kovacsik 1.20. 100 m férfi hát: 1 Sági 1.24, 2. Vigh 1.24.5, 3. Fridrich 1.28.2, 4. Kátai 1.28.2, 5. Bubori II. 1.38. 6x33 1/3 gyorsváltó: 1. Dombóvár 2.03.5, 2. Komló 2.11.4. Az úszó verseny után lejátszott vízilabda-mérkőzést a jó formában lévő dombóvári ifi csapat nyerte 9:7 (5:4) arányban. Góllövők: Bubori II. (5), Kamarás, Cséry, Friedrich 1—1, illetve Kató (5), Vigh és Sági 1—1. A dombóvári fiatalok helyenként szép játékkal nyerték meg a mérkőzést, amely örvendetes a bajnoki hajrában. A területi ifjúsági bajnokság utolsó fordulója előtt egy ponttal vezet Dombóvár, második a Pécsi Vasút, harmadik a Pécsi Dózsa. A papírforma szerint Dombóvár a bajnokjelölt (hátralévő ellenfelét az első fordulóban 11.0-ra verte). Jobbak voltak a vendégek! Kecskeméti Petőfi— Szekszárdi SC 66:52 (26:18) Szekszárd, 100 néző. Vezette: Asztalos és Váradi. Barátságos férfi mérkőzés. A kecskemétiek most adták vissza a szekszárdi kosárlabda- csapat fél év előtti látogatását. A vendégek nagyon felkészültek a visz- szavágóra és igen fűtötte őket a visz- szavágás vágya. Csapatukat meg is erősítették erre az alkalomra, ezzel szemben a szekszárdi együttes azzal a csapattal lépett pályára, amely a bajnokságban is szerepelni fog. Éppen ezért tekintettek el a szekszárdi főiskolásoknak a szereplésétől. A találkozó biztos kecskeméti győzelmet eredményezett. A találkozó lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Az egyik kecskeméti játékos motoron érkezett meg és így annak késése miatt késett a mérkőzés megkezdése is. Ez aztán azt eredményezte, hogy a találkozó utolsó perceit már csak erős félhomályban lehetett lebonyolítani. Azonnal a vendégek ragadták magukhoz a kezdeményezést. Pontos távoli dobásaikkal voltak elsősorban eredményesek, de a mezőnyben is pontosabban és gyorsabban is adogattak. Szünet után sem változott a mérkőzés képe. Kezdetben sokat támadott a hazai együttes, de a vendégek jól védekeztek, a büntető dobásokat pedig a hazai együttes sorra kihasználatlanul hagyta. A vendégek általában tíz ponttal vezettek és csak pillanatai voltak a hazaiaknak ahhoz, hogy ezt az előnyt lemorzsolják. Azonban mindig közbejött valami. Fogarassy szerintünk elsősorban saját hibájából kétszer is megsérült, majd biztató helyzetekben is hibáztak a szekszárdi játékosok. A csapat legeredményesebb játékosa, Lőrinczi a védekezést igen gyakran elhanyagolta és emiatt sok zavar támadt a szekszárdi kosár alatt. Végeredményben színesebb össz- játékukkal, pontosabb kosárradobá- saikkal, nagyobb gyorsaságukkal a vendégek rászolgáltak a győzelemre. A legjobb dobók Tabajdi 17, Tormási és Sahin—Tóth 8—8, illetve Lőrinczi 18, Posta és Fogarassy 10—10 voltak. A szekszárdi csapatban Kardos akadályoztatása miatt nem szerepelt. Szabó edző szerint az NB Il-es csapat nagyobb tapasztaltsága domborodott ki a találkozón, de a hazai együttes bemutatkozását is biztatónak ítélte. ÚSZÁS Dombóvári VSE—Komlói Bányász 55:38 Tervem, hogy végigjárjam az ország csikételepei! Beszélgetés Kelemen József regölyi dolgozó paraszttal Kelemen Jóska bácsival először 1956 augusztusában találkoztam. Az akkor megrendezett országos lovasbajnokságon részt vett lovaival az egyéni gazdák részére rendezett fogatversenyen. Jóska bácsi lovai méltán vonták magukra a figyelmet és váltották ki az elismerést. Igen, Kelemen Jóska bácsi nagy szakértője a lótenyésztésnek. A környéken úgy emlegetik, hogy egyike azoknak, akiknek érdeme az országos jó hír, ha a regölyi tájfajta lovakról van szó. Az idei országos lovasbajnokság alkalmával újra találkoztunk. Miről is beszélhettünk volna másról, mint a lovakról. — Milyen lovai vannak, Jóska bácsi? — Hát jöjjön, nézze meg, & invitál máris. Nem telik bele pár perc, már vezeti is két szép lovát, mely Solyóm és Kedvező névre hallgat. Jóska bácsi szerénykedik, azt mondja, hogy voltak szebb lovai. Lehet, ő biztosan jobban is tudja, de mi ezt is nagyon szépnek találjuk. De hol vannak a többi lovai? — teszem fel a kérdést, mivel tudom, hogy állandóan 4—5 szebbnél szebb lova volt. — Most csak ez a kettő van, eladtam a többit, ezek is fiatalok, hisz ha emlékszik rá, 1956-ban ezek kis csikók voltak. — Mióta foglalkozik rendszeres lótenyésztéssel? — érdeklődöm. A felszabadulás óta. Tíz hold földön gazdálkodom. A földosztáskor kaptam ennek nagy részét és azóta a földművelés mellett állandóan arra törekszem, hogy mindig szebb, jobb, értékesebb lovaim legyenek. A községben jelenleg 176 törzskönyvezett ló van, de előjegyzésben is van vagy hatvan, a jövő őszig a törzskönyvezett lovak száma a községben túlhaladja a 200-at. — Sokan vannak, akik Jóska bácsihoz hasonlóan már sok lovat tenyésztettek exportra és az állami gazdaságoknak? — Hogyne, például Szarvas Sándor, Hanák János, B. Kovács László és B. Kovács Ferenc is velem együtt úgyszólván évenként adnak el exportra, vagy egyéb helyekre lovakat. Én például a honvédségnek, a Földművelésügyi Minisztériumnak, állami gazdaságoknak adtam el futólovakat, de emellett került lovam exportra is. Nemrégen B. Kovács László a határőrségnek adott el egy 3 éves lovat. B. Kovács Ferenc lovát pedig külföldre vitték, amelyik két éve még itt volt a versenyen, a „Re- göly-Álmatlan”. — A felszabadulás óta, illetve mióta lótenyésztéssel foglalkozik, hány lovat adott el? — Nehéz lenne ezt így megmondani, de úgy gondolom, hogy 25 körül lehet. — Aztán vannak-e elgondolásai Jóska bácsinak a jövőre vonatkozólag? — Tudja, most szeretnék egyenesbe jönni, mert a portán kisebb építkezést csináltam, és ha ez meglesz, két-háromezer forintot zsebre vágok és körülnézek az országban. — Aztán minek? — Szeretném megnézni az ország néhány csikótelepét, mert hát akkor tanul az ember,- ha többfelé jár és többfélét lát. Ügy gondolom, egy ilyen körutazás után még több eredménnyel dolgozhatunk. Búcsúzóul újból megkóstoltuk Jóska bácsi sajáttermésű borát és arra koccintottunk, hogy legközelebbi találkozásunk alkalmával már arról számolhasson be, hogy végigjárta az ország csikótelepeit. Kívánjuk Jóska bácsinak, hogy teljesüljön vágya és ezt követően még sok értékes lovat tenyésszen, s ezzel öregbítse a regölyi és a magyar lótenyésztés hírét. Ny. A cigánykérdés A Tolna megyei Népújság augusztus 28-i számában közölte a. megyei tanács v. b. vitáját a cigánykérdésről. Örömmel olvastam a cikket, amelyben a megyei tanács végrehajtó bizottsága egy vajúdó társadalmi probléma megoldását határozta el. Tapasztalatom szerint a cikkben közölteket megelégedéssel fogadták a cigányok is. Az is megállapítható azonban, hogy egyetlen kérdésben sem annyira pesszimista a közvélemény, mint éppen a cigánykérdés megoldásában. Többen felvetették azt a kérdést, lehetséges- e egyáltalán kiküszöbölni azt az ellentétet, ami a lakosság és a cigányok között fennáll, lehetséges-e becsületes munkára szoktatni őket. Kétségtelen, ennek megoldása nem egyszerű feladat, nem lehet csupán állami feladat, ez annál sokkal több; az egész társadalom feladata. A felszabadulás előtt a cigányok sorsa sok tekintetben rosszabb volt, mint a földnélküli agrárproletároké. A mindennapi kenyérért folyó harc, a nyomorúság, megaláztatásra, bűnözésre kényszerítette a ci-í gúnyokat, ami a lakosság megvetését, gyűlöletét váltotta ki. Ha sikerült is munkát kapniuk kulákoknál vagy más helyen, igyekeztek őket kizsákmányolni, napokon keresztül azért dolgoztatni, amit megesznek. A nyomor, a kizsákmányolás, az üldözés arra késztette őket, hogy vándoroljanak az ország egyik részéből a másikba. Az elmúlt 12 évben tanúi lehettünk annak, hogy változás állt be a cigányok életében is. Gyökeres változást azonban nem sikerült még elérni. A munkához való lehetőség, a cigányok egyes rétegeit felemelte, észrevehetően megindult a cigányok rétegeződése. Hiba lenne azonban azt állítani, hogy a rétegeződéssel a lakosság és a cigányok kölcsönös viszonya észrevehetően javult voU na. Még nem múlt el a régi gyűlölet. Gyakran hallani olyan hangokat, hogy egyik sem különb a másiknál. Ezzel elkülönítik azokat a cigányokat is, akik rendesen élnek, s közben észre sem veszik, hogy ezzel akarva, akaratlanul taszítják őket a bűnözés felé. Megyénkben több mint 6000 cigány él. Megváltozott életüket mutatja az is, hogy 10 százalékuk földműveléssel foglalkozik. A legkultú- ráltabb zenész cigányokból, akiknek gyermekei rendszeresen járnak iskolába, a tehetséges fiatalokat középiskolákban tanítatták tovább. Két általános iskolai tanító van közülük megyénkben, akik eredményes pedagógiai munkát végeznek. Megtalálhatók a Tolna megyei cigányok orvosegyetemen csakúgy, mint a MűSARAY FILMSZÍNHÁZ Szeptember 4—7: Chaplin parádé Amerikai film. Kezdések hétköznap: fél 6 és 8 órakor. Vasárnap fél 4, fél 6 és 8 órakor. Apróhirdetések Méhcsaládok, kaptárak eladók. Tangazdaság, Palánk. Termelőszövetkezetbe szakképzett kertészt keresünk. Fizetés megegyezés alapján. Jelentkezés személyesen vagy levélben : Kurd, Uj Élet Tsz. Gyönyörű kivitelű egy- és kétszemélyes, önműködő epedás rekamiék, fotelek, székek raktáron, készítőnél kapható. Szakács Ottó, Budapest, VI., Lenin körút 60. Kapu alatt. TOLNA MEGYEI NCPOJSAG A Magyar Szocialista Munkámárt él a tanácsok lapja Felelői Kiadó; ti MSZMP Végrehajtóblzattiáaa Sierkesztl a Szerkesztöblzottiág íiakszárd. Mártírok tere 13—17 Telefen: 20-10, 20-11 Szekszárdi Nyemda Telefon: 21-21 velődésügyi Minisztériumban. A kulturáltság, a kultúrigény azonban nem egyformán jelentkezik a cigányok egyes rétegeinél. Két évvel ezelőtt meglátogattam a váraljai erdőbe települt kolompár cigányokat. Akkor még valamennyien sárkunyhóban laktak, de már három család terméskövet hordott össze, amiből házat akartak építeni. Meglepetésemre, kunyhójukban ott volt a sarokban elhelyezve a telepes rádió. Kérésemre azonnal be is kapcsolták és ezenkívül rendkívül büszkék voltak rá, hogy állandó alkalmazásban vannak az erdőgazdaságnál és keresetükből rádióra is futja. Mözsön hasonló esettel találkoztam. A telepen hat családnak van rádiója, köztük egy zenegépes világvevő rádió is. Decs Gyöngyös-oldalon nem elégedtek meg azzal a cigányok, hogy földjeiken gazdálkodnak, hogy házat építhetnek, hanem gyermekeik nyugodt tanulásának biztosítása céljából a nyáron megkezdték társadalmi mi/mikával egy cigányiskola felépítését. A bonyhádi lakosság számára csodálatos látvány volt a bonyhádi cigányegyüttes szereplése, amely a népek barátsága hónapja keretében a Cigány vajda lánya c. saját szerzeményű darabbal mutatkozott be. Azóta ellátogattak műsorukkal a környező községekbe is. Bogyiszlón, ahol 162 cigány él, közülük 24 család földműveléssel foglalkozik. Megtalálható köztük az állami gazdasági dolgozó csakúgy, mint a bányász, vagy a dömpervezető. Nem lehet állítani, hogy a kultúráltabban élő, állandó munkahelyen dolgozó cigányok képezik a megye cigány lakosságának többségéi. Azonban a cigánykérdés mégis megoldható megyénkben. A példák sora igazolja, hogy a cigányok is szeretik a szépet, a jót, a kultúrál- tabb életet. A társadalmi élethez tartozik, hogy megbecsüljük azokat az embereket, akik tisztességes úton igyekeznek családjuk jobblétét biztosítani. Az egész társadalom kell hogy segítsen azoknak a munkára szoktatásában, akik jelenleg még problémát okoznak a társadalomnak, könnyelmű életmódot folytatnák, becstelen úton, más kárára igyekeznek a maguk részére előnyt biztosítani. A munkára való szoktatás, a közös munkában való részvétel az, ami közelebb hozza az embereket egymáshoz, ami felemeli a cigányokat is az átlagemberek színvonalára. Lippai István OOOOOOOOOCXXXXXXXXXXX«XXXXXXXXXXXXXX3 50 méhcsalád szaporulatból, betelelve, NB. lépeken kaptárral, vagy kaptár nélkül jutányosán eladó, magánosoknak is. Érdeklődni: Kísérleti Gazdaság Alsótengelic, Tolna megye, vagy hétfői napon Faluba Zol■ tán-nál Földművelésügyi Minisztérium, telefon 14—50 mellék. HIRDESSEN TOLNA MEGYEI Hirdetése eredményes! Hirdetéseket felvesz : Szekszárdon a Magyar Hirdető Vállalat Kirendeltsége a Piactérnél. Kiadóhivatal Szekszárd, Mártírok-tere 16—17 Szekszárdi Könyvesbolt, Nagykorzón Dombóvár, Könyvesbolt
