Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-30 / 230. szám

1958 szeptember 30. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Uj színek, új tervek a németkéri művelődési otthon életében AZ ELMÚLT ÉVEK során a né­metkéri kultúrcsoportnak az egész környéken elismert, jó híre volt amit olyan előadásokkal érdemelt ki, mint a Leányvásár, Kőszívű ember fiai, Lily bárónő és a Szibériai rapszódia. De reálisnak kell lennünk önma­gunkkal szemben is, éppen ezért fon­tos megvizsgálnunk az érem másik oldalát is. Tény, hogy volt a községnek egy színjátszó csoportja, amely jó elő­adásokat produkált. Én azonban nem ebben látom a falusi kultúrmunka elsődleges feladatát. Ezek az előadások mindig sok kí­vánnivalót is hagytak maguk után, nem beszélve arról, hogy egyik-másik szövegkönyvet alaposan meg is cson­kították így azttán a legjobb szándék mellett sem lehetne teljes a darab. Nyilvánvaló, hogy egy németkéri kultúrotthonnál mások a lehetősé­gek, az adottságok, mint egy pesti színháznál. Az ifjúság is gyakran méltatlankodott, mert őket kihagyták a kultúrcsoportból. De voltak más egyéb, súlyos hibák is. A könyvtár többszáz kötete ott porosodott hosszú éveken át a szekré­nyekben anélkül, hogy valaki is ol­vasta volna őket, mert nem tartottak könyvtári órákat. A LEGELSŐ FELADAT lesz a könyvtár felújítása. A kultúrotthont el kell látni ismét folyóiratokkal, na­pilapokkal, s meg kell szervezni a könyvkölcsönzést. Az elmúlt évek so­rán nem volt egészséges kapcsolat a tömegszervezetek és a kultúrotthon között. A jövőben főképp az ifjúságot szeretnénk bevonni a kulturális te­vékenységbe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az idősebb generá­ciót félre akarjuk állítani, távolról sem ez a szándékunk, örülünk, ha továbbra is itt lesznek közcttHink, sőt várjuk, hogy tapasztalataikkal, példa mutatásukkal segítsék az ifjúság munkáját. A fiatalság számára rend­szeres politikai előadássorozatot in­dítunk. Tervezünk műsoros és iro­dalmi estéket, ahol a falu lakosságá­val megismertetjük a magyar és világirodalom gyöngyszemeit. Egy- egy ilyen irodalmi estre alkalomad­tán meg fogunk hívni élő írókat is. KÜLÖN TÁNCCSOPORTOT, ének­kart, szavalókórust és színjátszócso­portot szervezünk. Rövidesen meg akarjuk kezdeni egy háromfelvoná- sos vígjáték betanítását is. Az eddigi elgondolások szerint, valószínűleg Kisfaludy Károly „Kérők“ című szín­művére esik a választás. Az utóbbi időben elég gyakran ta­lálkoztunk káros kulturális jelensé­gekkel is. „A falura minden jó” jel­szó alapján olyan silány, giccses darabokkal jöttek egyes színjátszó­csoportok, ami egyenesen lebecsülé-. se a falusi kultúrának. Például Paks- nak egyik színjátszócsoportja úgy jött hozzánk előadást tartani, hogy a szereplők még nem is tudták a szerepüket. Tudomásom szerint ott­hon még nem tartottak előadást, de úgy gondolták, hogy falun majd így is elüti. A tervek megvannak, a tömegek aktivizálása szükséges még hozzá. A tervek kivitelezéséhez pedagógus társaim segítsége is szükséges. Hamar Imre kultúrotthon ig. Ünnepség Szekszárdon a kereskedelem államosításának 10 éves évfordulóján Több mint kétszáz kereskedelmi, és vendéglátóipari dolgozó részvéte­lével ünnepséget tartottak tegnap délelőtt Szekszárdon a szocialista kereskedelem megalapozásának tíz éves évfordulóján. Hozzászólás a „Miért és hogyan vándorol a hulladék a gyártél a ktsz-ig“ című cikkünkhöz Szeptember 18-i számunkban megjelent, fenti című cikkünkben szóvátettük,, hogy megyénk két üzemének — a Simontornyai Bőrgyár és a Bonyhádi Cipőgyár — bőrhulladék anyagát feleslegesen Budapest­re szállítják, majd onnan egy részét visszahozzák a megyébe, a cipész ktsz-ek számára. Javasoltuk, hogy kellő ellenőrzés mellett itt a megyé­ben történjen meg az elosztás. A Bonyhádi Cipőgyár vezetői ezzel kapcsolatban az alábbi levelet juttatták el szerkesztőségünkhöz. »Vállalatunk raktárai jelenleg is zsúfolásig tömve vannak ke­ménybőr áru hulladékkal, ugyanis a Budapesti MÉH Vállalat értékesí­tési nehézségekre való hivatkozással azokat hónapok óta nem hajlan­dó átvenni, ugyanakkor megyénk területén kereslet mutatkozik bőrhul­ladék iránt. Vállalatunk nagyon szívesen venné, ha felhalmozódott készleteinket értékesíteni tudnánk, azok értékesítése azonban nem vál­lalatunkon, hanem egyedül a Budapesti MÉH Vállalaton múlik. A Bonyhádi Cipőgyár a maga részéről csak helyeselni tudná azt, ha a bőrhulladék értékesítését a MÉH Vállalaton keresztül a megyei ktsz-ek felé tudná eszközölni, ehhez azonban a vonatkozó előírások megváltoztatására volna szükség. Javaslatunk az volna, hogy a Budapesti MÉH Vállalattól a me­gyei ktsz-ek szerezzenek vállalatunkra szóló olyan kiutalást, amelyek vállalatunknál történő közvetlen kiszolgálást engedélyeznek, míg a vo­natkozó számlázást a Budapesti MÉH Vállalat eszközölje a mi kiszál­lításaink alapján.« * Vigh Dezső elvtárs, a megyei ta­nács v. b. elnökhelyettese üdvözölte a kereskedelmi szakembereket, majd pedig Győry István., a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve zetője mondott beszédet. A beszá­moló az eddig megtett út értéke­lése mellett kitért arra is többek között, hogy a kereskedelem előtt a jövőben milyen feladatok állnak, a lakosság szükségleteinek biztosí­tásában, a kulturált kereskedelem megteremtésében. Sipos István, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a mi­niszter nevében hat Tolna megyei kereskedelmi szakembernek a »Ke­reskedelem Kiváló Dolgozója« jel­vényt adta át, többek között Viczi Lászlónénak, Váradi Sándornak, Ko­csis Lászlónak. A szakma kiváló dolgozója oklevéllel 18 dolgozót tüntettek ki. Többek között Maros László, Gsima Frigyes, Regős György, Mart Ferenc és Vusing Ala­jos dolgozókat. A megyei tanács és a KPVDSZ, valamint a Népbolt, földművesszövetkezet és vendéglátó vállalat több mint ötvenezer forint­tal jutalmazta meg dicsérő oklevél­lel együtt az említett kereskedelmi szervek közel száz dolgozóját. A megyei tanács kereskedelmi osztályának beszámolóját, délután vita követte. Lapzártakor a vita még tart. Amikor hely tadunk a hozzászólásnak, ezt abban a reményben tesz- szük, hogy az illetékes szervek vezetői azt megszívlelik és intézked­nek. (Szerk.) Este, az ünneplő kereskedelmi dől gozók ismerkedési estet tartottak a Szabadság Szálloda nagytermében. Tizenöt év a közigazgatásban — Peter, ich bitte dich — kezdi az idős néni és pergő nyelvvel — ahogy mondani szokták — szinte egyszuszra, megállás nélkül mond ja a magáét. A beszédből kitű­nik, hogy a fiatalok dolgozni mentek és az idős asszonyt bíz­ták meg, hogy érdeklődjék a ta­nácsházán valamilyen pénzügyi dologban. A megszólított — Genszler Pé­ter elvtárs, a községi tanács v. b. titkára úgy ahogy a néni beszélt, —• svábul adja meg a választ, — a néni pedig egy kicsit szégyen­kezve, mintegy magyarázatkép­pen azt mondja. — Nem jól beszélni a magyart. — Nem baj, Rézi néni, — szót értünk mi így is — mondja a tanácstitkár, aki mint Rézi néni is, »bennszülött« s a két falu öregjei csak egyszerűen »Petemek« szá­lltéinak, hisz szüleit is jól ismer­ték, s »Peter« a szemük előtt nőtt fel; ez pedig még csak növeli bi­zalmukat a tanácstitkár iránt. Genszler Pétert, Szakadát köz­ség tanácstitkárát megbecsülés övezi, munkáját elismerik a fa­luban, de a járásnál is felettesei. Vezekényi Lajos, a község v. b. elnöke, aki Felvidékről települt, s a község bizalmából elnöknek vá­lasztották meg, Genszler Péter v. b. titkárról, mint munkatársá­ról a következőket mondja: — Genszler elvtárs tapasztalt és jó munkaerő. Tizenöt éve dolgo­zik a közigazgatásban, de nemcsak vele, hanem a tanács valamennyi dolgozójával jó az együttműkö­dés. És ez így is van. Ezt igazolják az eredmények: a községben jól működő termelőszövetkezet van, s ebben nem kis része van a ta­nás segítő és ellenőrző munkájá­nak. A község lakói pontosan ele­get tesznek adófizetési és egyéb kötelezettségüknek, a községfej­lesztési hozzájárulást pedig — a saját hasznukra — 10 százalékban szavazták meg. Ezekben az ered­ményekben benne van a tanács jó munkája. Genszler Péter elvtárs díjtalan dijnokként-, mint adminisztrátor került a közigazgatásba tizenöt évvel ezelőtt. A felszabadulás után jó munkájáért továbbra is a közigazgatásban maradt, sőt ek­kor már figyelembevették képes­ségét és fontosabb, felelősségtelje­sebb posztra került. Reá bízták a község áruellátását, az árube­szerzést és az áruelosztást. A me­zőgazdaságban a vetőmagcsere le­bonyolítását is ő végezte el. Jól ellátta a megnövekedett feladato­kat és mindig az állam és a la­kosság érdekeit összeegyeztetve dolgozott. Az évek múlásával egy re több munka hárult reá, s egyre jobban elmélyült a kapcsolata a néppel, aki bízott benne és 1957- ben, amikor a volt tanácstitkárt valamilyen okból leváltották, a választókörzetben, tanácstagnak, majd pedig a v. b. tanácstitkár­nak választotta meg. — Községünk lakossága 45 szá­zalékban úgynevezett »őslakos«. Természetes, hogy nagy örömmel fogadták »földijüket« ebben a magasabb tanácsi funkcióban — i mondotta Vezekényi Lajos elv­társ. Itt beszélni kell arról is, . hogy Szakadáton még nem volt példa arra, hogy a faji, vagy nemzetségi probléma felmerült volna, sőt a fiatalok körében az összeházasodás folytán annyira el­mosódtak a különbségek, hogy csak ilyenkor, amikor idősebb, német ajkú ügyfelek keresnek meg bennünket a tanácsnál, jut eszünk be az, hogy telepes község va­gyunk. De ez sem okoz problémát, mert íme itt van Genszler elv­társ, a titkárunk, aki az ilyen esetben is segíteni tud és meg­menti a helyzetet. Ezt már mo­solyogva mondja a tanácselnök. POZSONŸINÊ HIHEl — A Villányi Állami Gazdaság szőlész szakembereinek és dolgozói­nak egy csoportja, mintegy 30 fő szombaton tapasztalatcsere látoga­tást tett a Kajmádi Állami Gazda­ság szekszárdi szőlészetében. A szak­mai megbeszélés után megízlelték a látogatók a szekszárdi borokat és megállapították, hogy a Kajmádi Ál­lami) Gazdaság szekszárdi szőlésze­tének több bora vetekszik, sőt egye­sek túl is haladják minőségiben a vil­lányiakét. — Gyümölcsöt hozott a régi megye házia udvarán álló három tiszafa. A gyümölcsök apró, piros bogyók. Me­gyénkben csak ez a három tiszafa van, amely országosan is igen ritka. Éppen ezért a ritkaságszámiba menő eseménynek sok nézője akad. — Ifjúsági találkozót rendez — mintegy 100—120 Tolna megyei építőipari ifjúmunkás részvételével október 15-én az Építő Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Tolna megyei Bizottsága. — Másodszor virágzik a fehér or­gona Kölesden és Borjádon. Az idő­sebbek mondása szerint ebből az ese­ményből hosszú őszre lehet követ­keztetni. — Tizenöt mázsa szerződött mézet szállítottak le a MÉSZÖV útján a madocsai méhész szakcsoport tag­jai. Ezen kívül 10 macisa mézet sza­badon értékesítettek. — A felszabadulás előtti 12 esz­tendőben Miszla községben összesen egy új ház épült, 1945 óta tizenné­gyen építettek új családi házat. Túl­nyomó többségében olyan emberek, akik a felszabadulás után jutottak földhöz. — Csatorna épül az Elba és a Balti tenger között. A Német Demokra­tikus Köztársaságban határozatot hoztak az Elbát a Balti tengerrel összekötő csatorna építésére. A ter­vek szerint a csatorna Wittenberg>- nél kezdődik és Wismarnál ömlik a tengerbe. Az új víziútvonalon ezer tonnás hajók is járhatnak. — Megkezdte a répa szedését a pincehelyi cukorrépatermelő szak­csoport. A 10 holdas területen jó kö­zepes termés ígérkezik. — Taskentben nemzetközi afro­ázsiai filmfesztivált rendezitek. Ezen 30 keleti ország és nyolc közép­ázsiai szovjetköztársaság vett részt. India a „Bhabhi” című játékfilmet és két dokumentfilmet küldött a fesztiválra. — Harmadik díjat nyert a 62. Or­szágos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a bátasz.éki Búzakalász Ter­melőszövetkezet 88 Szekfű nevű te­hene, 3.3 százalékos tejzsír mellett 6876 literes évi tejtermeléssel. — A DPA jelenti, hogy Greta Garbo a napokban a francia Rivié­rán, szűk baráti körben ünnepelte 53. születésnapját. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás érdekességeiből Az Országos Mezőgazdasági Kiál­lítás és Vásár külkereskedelmi pavi­lonjában az első héten számos tár­gyalás kezdődött külföldi üzletfelek­kel. A Magyar Kereskedelmi Kama­rától kapott tájékoztatás szerint fel­kereste a pavilont a szovjet és a bol­gár mezőgazdasági bizottság több tagja, akik a Technoimpex megbí­zottjával mezőgazdasági gépek vásár­lásáról tárgyaltak. A csehszlovák, a lengyel, a bolgár és az NDK-beli Lovasszövetség képviselői magyar te- nyészlovak vásárlásáról folytattak megbeszéléseket. Érdeklődnek lova­ink iránt olasz és osztrák üzletembe­rek is. Meglátogatták a pavilont nyugat­német. francia, angol és görög cé­gek megbízottai. A görög kereskedők mezőgazdasági gépek, illetve tenyész állatok megvételéről érdeklődtek. Diplomaták is megfordultak a kül­kereskedelmi pavilonban. Az argen­tin ügyvivő az Agrimpex és a Ter- impex vállalatok megbízottjaival tárgyalt; az angol, a francia és a holland kereskedelmi attasék pedig az eddigi kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről foly­tattak megbeszélést. Óriási sikere, rengeteg látogatója van nap mint nap a kiállításnak. Ezideig több mint másfélmillió em­ber fordult meg a vásár-városban. De talán még ennél is többet mon­danak a következő adatok: a kereskedelem és a vendéglátó- ipar együttes forgalma ' megha­ladta a 20 millió forintot. A BISTRO-ban, a reprezentatív étteremben és a Mackó Büfében 52 hektó bor, 75 ezer korsó sör, sült kolbászból 45 ezer, virsliből 44 ezer és cigánypecsenyéből 17 ezer adag fogyott el eddig. * A Velencei Halászati Termelőszö­vetkezet medencéjében naponta 10 mázsa hal úszkál. Estére halászlé­nek, rostonsültnek készítik el vala­mennyit. A SZÖVOSZ-csárda konyhájában 7 disznóból főzik a pörköltet minden nap. Ezenkívül még egy tucatnyi ételkülönlegesség, magyaros étel kö­zött válogathatnak a vendégek. A Tejipari Igazgatóság pavilonjá­ban 40 ezer papírpoharas (automatá­val töltött) tejet osztottak ki az is­kolások, a kisgyerekek között. Egy- egy hétköznapon 600 liter ingyente­jet juttatnak így a gyermekeknek. Az élelmiszeripari pavilonban mű­ködő cigarettatöltőgép már több mint négy millió cigarettát gyártott. Az automatagép látja el a vásár-várost cigarettával. G. T. Negyvenkilenc ház elkészült, nyolcvanöt építés alatt van Bonyhádon A közelmúltban negyvenkilenc új házba költöztek be Bonyhádon. Az új háztulajdonosok nagy része zo­mánc és cipőgyári munkás, vala­mint termelőszövetkezeti tag. A számítások szerint több mint 10 millió forint értéket fordítottak az utóbbi évek során a bonyhádi dol­gozók lakóház építésre. Bonyhád két különböző pontján, a »Szecskár telepen« és az Újtele­pen a nagy község legszebb utcái épülnek. Az építkezés költségeit csökken­teni igyekszik a községi tanács az­által, hogy számos gondozatlan, dü- ledező félben lévő Ofa házat és ta­nyát bocsát az építkezők rendelke­zésére. A régimódi, használhatatlan­ná vált épületek szétbontása olcsó téglához juttatja az építkezőket. A termelőszövetkezeti tagok ré­szére újabb 23 házhelyet jelöltek ki. A tsz tagok házai 500 négyszögöl nagyságú telkeken épülnek. A felszabadulás előttinek kétszerese a tejtermelés Madocsán Madocsa községben 176 tagja van a tejszövetkezetnek, amely két hó­nappal ezelőtt kezdte meg a tej fel­vásárlását. A tejszövetkezet naponta 1000— 1200 liter tejet szállít Sztálinváros- ba. A gazdák elismeréssel nyilatkoz nak a tejszövetkezet működéséről; a tej átvevő szakszerűen kezeli a le­szállított tejet, de megvannak elé­gedve az ügyvitellel is, a tej árát rendszeresen kézhez kapják és aki­nek szüksége van reá, előleget is I vehet fel. Madocsa községben az állatte­nyésztés felfelé ívelő, mennyiségi és minőségi javulást mutat. Ezt iga­zolja az is, hogy 47 darab törzs­könyvezett tehenet tartanak nyil­ván, másrészt az, hogy a naponta leszállított tejmennyiség a felsza­badulás előttinek kétszerese, a zsír­százalék pedig 3,8—4,3 százalék kö­zött van. Az ünnepi nagygyűlésre, a Nép­boltok, Földművesszövetkezetek, és vendéglátóipari dolgozók legjobbjai • jöttek el, hogy számotvessenek a tíz év munkájáról, meghatározzák a további feladatokat.

Next

/
Thumbnails
Contents