Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-30 / 230. szám
1958 szeptember 30. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 3 Uj színek, új tervek a németkéri művelődési otthon életében AZ ELMÚLT ÉVEK során a németkéri kultúrcsoportnak az egész környéken elismert, jó híre volt amit olyan előadásokkal érdemelt ki, mint a Leányvásár, Kőszívű ember fiai, Lily bárónő és a Szibériai rapszódia. De reálisnak kell lennünk önmagunkkal szemben is, éppen ezért fontos megvizsgálnunk az érem másik oldalát is. Tény, hogy volt a községnek egy színjátszó csoportja, amely jó előadásokat produkált. Én azonban nem ebben látom a falusi kultúrmunka elsődleges feladatát. Ezek az előadások mindig sok kívánnivalót is hagytak maguk után, nem beszélve arról, hogy egyik-másik szövegkönyvet alaposan meg is csonkították így azttán a legjobb szándék mellett sem lehetne teljes a darab. Nyilvánvaló, hogy egy németkéri kultúrotthonnál mások a lehetőségek, az adottságok, mint egy pesti színháznál. Az ifjúság is gyakran méltatlankodott, mert őket kihagyták a kultúrcsoportból. De voltak más egyéb, súlyos hibák is. A könyvtár többszáz kötete ott porosodott hosszú éveken át a szekrényekben anélkül, hogy valaki is olvasta volna őket, mert nem tartottak könyvtári órákat. A LEGELSŐ FELADAT lesz a könyvtár felújítása. A kultúrotthont el kell látni ismét folyóiratokkal, napilapokkal, s meg kell szervezni a könyvkölcsönzést. Az elmúlt évek során nem volt egészséges kapcsolat a tömegszervezetek és a kultúrotthon között. A jövőben főképp az ifjúságot szeretnénk bevonni a kulturális tevékenységbe. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az idősebb generációt félre akarjuk állítani, távolról sem ez a szándékunk, örülünk, ha továbbra is itt lesznek közcttHink, sőt várjuk, hogy tapasztalataikkal, példa mutatásukkal segítsék az ifjúság munkáját. A fiatalság számára rendszeres politikai előadássorozatot indítunk. Tervezünk műsoros és irodalmi estéket, ahol a falu lakosságával megismertetjük a magyar és világirodalom gyöngyszemeit. Egy- egy ilyen irodalmi estre alkalomadtán meg fogunk hívni élő írókat is. KÜLÖN TÁNCCSOPORTOT, énekkart, szavalókórust és színjátszócsoportot szervezünk. Rövidesen meg akarjuk kezdeni egy háromfelvoná- sos vígjáték betanítását is. Az eddigi elgondolások szerint, valószínűleg Kisfaludy Károly „Kérők“ című színművére esik a választás. Az utóbbi időben elég gyakran találkoztunk káros kulturális jelenségekkel is. „A falura minden jó” jelszó alapján olyan silány, giccses darabokkal jöttek egyes színjátszócsoportok, ami egyenesen lebecsülé-. se a falusi kultúrának. Például Paks- nak egyik színjátszócsoportja úgy jött hozzánk előadást tartani, hogy a szereplők még nem is tudták a szerepüket. Tudomásom szerint otthon még nem tartottak előadást, de úgy gondolták, hogy falun majd így is elüti. A tervek megvannak, a tömegek aktivizálása szükséges még hozzá. A tervek kivitelezéséhez pedagógus társaim segítsége is szükséges. Hamar Imre kultúrotthon ig. Ünnepség Szekszárdon a kereskedelem államosításának 10 éves évfordulóján Több mint kétszáz kereskedelmi, és vendéglátóipari dolgozó részvételével ünnepséget tartottak tegnap délelőtt Szekszárdon a szocialista kereskedelem megalapozásának tíz éves évfordulóján. Hozzászólás a „Miért és hogyan vándorol a hulladék a gyártél a ktsz-ig“ című cikkünkhöz Szeptember 18-i számunkban megjelent, fenti című cikkünkben szóvátettük,, hogy megyénk két üzemének — a Simontornyai Bőrgyár és a Bonyhádi Cipőgyár — bőrhulladék anyagát feleslegesen Budapestre szállítják, majd onnan egy részét visszahozzák a megyébe, a cipész ktsz-ek számára. Javasoltuk, hogy kellő ellenőrzés mellett itt a megyében történjen meg az elosztás. A Bonyhádi Cipőgyár vezetői ezzel kapcsolatban az alábbi levelet juttatták el szerkesztőségünkhöz. »Vállalatunk raktárai jelenleg is zsúfolásig tömve vannak keménybőr áru hulladékkal, ugyanis a Budapesti MÉH Vállalat értékesítési nehézségekre való hivatkozással azokat hónapok óta nem hajlandó átvenni, ugyanakkor megyénk területén kereslet mutatkozik bőrhulladék iránt. Vállalatunk nagyon szívesen venné, ha felhalmozódott készleteinket értékesíteni tudnánk, azok értékesítése azonban nem vállalatunkon, hanem egyedül a Budapesti MÉH Vállalaton múlik. A Bonyhádi Cipőgyár a maga részéről csak helyeselni tudná azt, ha a bőrhulladék értékesítését a MÉH Vállalaton keresztül a megyei ktsz-ek felé tudná eszközölni, ehhez azonban a vonatkozó előírások megváltoztatására volna szükség. Javaslatunk az volna, hogy a Budapesti MÉH Vállalattól a megyei ktsz-ek szerezzenek vállalatunkra szóló olyan kiutalást, amelyek vállalatunknál történő közvetlen kiszolgálást engedélyeznek, míg a vonatkozó számlázást a Budapesti MÉH Vállalat eszközölje a mi kiszállításaink alapján.« * Vigh Dezső elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese üdvözölte a kereskedelmi szakembereket, majd pedig Győry István., a megyei tanács kereskedelmi osztályának ve zetője mondott beszédet. A beszámoló az eddig megtett út értékelése mellett kitért arra is többek között, hogy a kereskedelem előtt a jövőben milyen feladatok állnak, a lakosság szükségleteinek biztosításában, a kulturált kereskedelem megteremtésében. Sipos István, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője a miniszter nevében hat Tolna megyei kereskedelmi szakembernek a »Kereskedelem Kiváló Dolgozója« jelvényt adta át, többek között Viczi Lászlónénak, Váradi Sándornak, Kocsis Lászlónak. A szakma kiváló dolgozója oklevéllel 18 dolgozót tüntettek ki. Többek között Maros László, Gsima Frigyes, Regős György, Mart Ferenc és Vusing Alajos dolgozókat. A megyei tanács és a KPVDSZ, valamint a Népbolt, földművesszövetkezet és vendéglátó vállalat több mint ötvenezer forinttal jutalmazta meg dicsérő oklevéllel együtt az említett kereskedelmi szervek közel száz dolgozóját. A megyei tanács kereskedelmi osztályának beszámolóját, délután vita követte. Lapzártakor a vita még tart. Amikor hely tadunk a hozzászólásnak, ezt abban a reményben tesz- szük, hogy az illetékes szervek vezetői azt megszívlelik és intézkednek. (Szerk.) Este, az ünneplő kereskedelmi dől gozók ismerkedési estet tartottak a Szabadság Szálloda nagytermében. Tizenöt év a közigazgatásban — Peter, ich bitte dich — kezdi az idős néni és pergő nyelvvel — ahogy mondani szokták — szinte egyszuszra, megállás nélkül mond ja a magáét. A beszédből kitűnik, hogy a fiatalok dolgozni mentek és az idős asszonyt bízták meg, hogy érdeklődjék a tanácsházán valamilyen pénzügyi dologban. A megszólított — Genszler Péter elvtárs, a községi tanács v. b. titkára úgy ahogy a néni beszélt, —• svábul adja meg a választ, — a néni pedig egy kicsit szégyenkezve, mintegy magyarázatképpen azt mondja. — Nem jól beszélni a magyart. — Nem baj, Rézi néni, — szót értünk mi így is — mondja a tanácstitkár, aki mint Rézi néni is, »bennszülött« s a két falu öregjei csak egyszerűen »Petemek« szálltéinak, hisz szüleit is jól ismerték, s »Peter« a szemük előtt nőtt fel; ez pedig még csak növeli bizalmukat a tanácstitkár iránt. Genszler Pétert, Szakadát község tanácstitkárát megbecsülés övezi, munkáját elismerik a faluban, de a járásnál is felettesei. Vezekényi Lajos, a község v. b. elnöke, aki Felvidékről települt, s a község bizalmából elnöknek választották meg, Genszler Péter v. b. titkárról, mint munkatársáról a következőket mondja: — Genszler elvtárs tapasztalt és jó munkaerő. Tizenöt éve dolgozik a közigazgatásban, de nemcsak vele, hanem a tanács valamennyi dolgozójával jó az együttműködés. És ez így is van. Ezt igazolják az eredmények: a községben jól működő termelőszövetkezet van, s ebben nem kis része van a tanás segítő és ellenőrző munkájának. A község lakói pontosan eleget tesznek adófizetési és egyéb kötelezettségüknek, a községfejlesztési hozzájárulást pedig — a saját hasznukra — 10 százalékban szavazták meg. Ezekben az eredményekben benne van a tanács jó munkája. Genszler Péter elvtárs díjtalan dijnokként-, mint adminisztrátor került a közigazgatásba tizenöt évvel ezelőtt. A felszabadulás után jó munkájáért továbbra is a közigazgatásban maradt, sőt ekkor már figyelembevették képességét és fontosabb, felelősségteljesebb posztra került. Reá bízták a község áruellátását, az árubeszerzést és az áruelosztást. A mezőgazdaságban a vetőmagcsere lebonyolítását is ő végezte el. Jól ellátta a megnövekedett feladatokat és mindig az állam és a lakosság érdekeit összeegyeztetve dolgozott. Az évek múlásával egy re több munka hárult reá, s egyre jobban elmélyült a kapcsolata a néppel, aki bízott benne és 1957- ben, amikor a volt tanácstitkárt valamilyen okból leváltották, a választókörzetben, tanácstagnak, majd pedig a v. b. tanácstitkárnak választotta meg. — Községünk lakossága 45 százalékban úgynevezett »őslakos«. Természetes, hogy nagy örömmel fogadták »földijüket« ebben a magasabb tanácsi funkcióban — i mondotta Vezekényi Lajos elvtárs. Itt beszélni kell arról is, . hogy Szakadáton még nem volt példa arra, hogy a faji, vagy nemzetségi probléma felmerült volna, sőt a fiatalok körében az összeházasodás folytán annyira elmosódtak a különbségek, hogy csak ilyenkor, amikor idősebb, német ajkú ügyfelek keresnek meg bennünket a tanácsnál, jut eszünk be az, hogy telepes község vagyunk. De ez sem okoz problémát, mert íme itt van Genszler elvtárs, a titkárunk, aki az ilyen esetben is segíteni tud és megmenti a helyzetet. Ezt már mosolyogva mondja a tanácselnök. POZSONŸINÊ HIHEl — A Villányi Állami Gazdaság szőlész szakembereinek és dolgozóinak egy csoportja, mintegy 30 fő szombaton tapasztalatcsere látogatást tett a Kajmádi Állami Gazdaság szekszárdi szőlészetében. A szakmai megbeszélés után megízlelték a látogatók a szekszárdi borokat és megállapították, hogy a Kajmádi Állami) Gazdaság szekszárdi szőlészetének több bora vetekszik, sőt egyesek túl is haladják minőségiben a villányiakét. — Gyümölcsöt hozott a régi megye házia udvarán álló három tiszafa. A gyümölcsök apró, piros bogyók. Megyénkben csak ez a három tiszafa van, amely országosan is igen ritka. Éppen ezért a ritkaságszámiba menő eseménynek sok nézője akad. — Ifjúsági találkozót rendez — mintegy 100—120 Tolna megyei építőipari ifjúmunkás részvételével október 15-én az Építő Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Tolna megyei Bizottsága. — Másodszor virágzik a fehér orgona Kölesden és Borjádon. Az idősebbek mondása szerint ebből az eseményből hosszú őszre lehet következtetni. — Tizenöt mázsa szerződött mézet szállítottak le a MÉSZÖV útján a madocsai méhész szakcsoport tagjai. Ezen kívül 10 macisa mézet szabadon értékesítettek. — A felszabadulás előtti 12 esztendőben Miszla községben összesen egy új ház épült, 1945 óta tizennégyen építettek új családi házat. Túlnyomó többségében olyan emberek, akik a felszabadulás után jutottak földhöz. — Csatorna épül az Elba és a Balti tenger között. A Német Demokratikus Köztársaságban határozatot hoztak az Elbát a Balti tengerrel összekötő csatorna építésére. A tervek szerint a csatorna Wittenberg>- nél kezdődik és Wismarnál ömlik a tengerbe. Az új víziútvonalon ezer tonnás hajók is járhatnak. — Megkezdte a répa szedését a pincehelyi cukorrépatermelő szakcsoport. A 10 holdas területen jó közepes termés ígérkezik. — Taskentben nemzetközi afroázsiai filmfesztivált rendezitek. Ezen 30 keleti ország és nyolc középázsiai szovjetköztársaság vett részt. India a „Bhabhi” című játékfilmet és két dokumentfilmet küldött a fesztiválra. — Harmadik díjat nyert a 62. Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a bátasz.éki Búzakalász Termelőszövetkezet 88 Szekfű nevű tehene, 3.3 százalékos tejzsír mellett 6876 literes évi tejtermeléssel. — A DPA jelenti, hogy Greta Garbo a napokban a francia Riviérán, szűk baráti körben ünnepelte 53. születésnapját. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás érdekességeiből Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár külkereskedelmi pavilonjában az első héten számos tárgyalás kezdődött külföldi üzletfelekkel. A Magyar Kereskedelmi Kamarától kapott tájékoztatás szerint felkereste a pavilont a szovjet és a bolgár mezőgazdasági bizottság több tagja, akik a Technoimpex megbízottjával mezőgazdasági gépek vásárlásáról tárgyaltak. A csehszlovák, a lengyel, a bolgár és az NDK-beli Lovasszövetség képviselői magyar te- nyészlovak vásárlásáról folytattak megbeszéléseket. Érdeklődnek lovaink iránt olasz és osztrák üzletemberek is. Meglátogatták a pavilont nyugatnémet. francia, angol és görög cégek megbízottai. A görög kereskedők mezőgazdasági gépek, illetve tenyész állatok megvételéről érdeklődtek. Diplomaták is megfordultak a külkereskedelmi pavilonban. Az argentin ügyvivő az Agrimpex és a Ter- impex vállalatok megbízottjaival tárgyalt; az angol, a francia és a holland kereskedelmi attasék pedig az eddigi kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségeiről folytattak megbeszélést. Óriási sikere, rengeteg látogatója van nap mint nap a kiállításnak. Ezideig több mint másfélmillió ember fordult meg a vásár-városban. De talán még ennél is többet mondanak a következő adatok: a kereskedelem és a vendéglátó- ipar együttes forgalma ' meghaladta a 20 millió forintot. A BISTRO-ban, a reprezentatív étteremben és a Mackó Büfében 52 hektó bor, 75 ezer korsó sör, sült kolbászból 45 ezer, virsliből 44 ezer és cigánypecsenyéből 17 ezer adag fogyott el eddig. * A Velencei Halászati Termelőszövetkezet medencéjében naponta 10 mázsa hal úszkál. Estére halászlének, rostonsültnek készítik el valamennyit. A SZÖVOSZ-csárda konyhájában 7 disznóból főzik a pörköltet minden nap. Ezenkívül még egy tucatnyi ételkülönlegesség, magyaros étel között válogathatnak a vendégek. A Tejipari Igazgatóság pavilonjában 40 ezer papírpoharas (automatával töltött) tejet osztottak ki az iskolások, a kisgyerekek között. Egy- egy hétköznapon 600 liter ingyentejet juttatnak így a gyermekeknek. Az élelmiszeripari pavilonban működő cigarettatöltőgép már több mint négy millió cigarettát gyártott. Az automatagép látja el a vásár-várost cigarettával. G. T. Negyvenkilenc ház elkészült, nyolcvanöt építés alatt van Bonyhádon A közelmúltban negyvenkilenc új házba költöztek be Bonyhádon. Az új háztulajdonosok nagy része zománc és cipőgyári munkás, valamint termelőszövetkezeti tag. A számítások szerint több mint 10 millió forint értéket fordítottak az utóbbi évek során a bonyhádi dolgozók lakóház építésre. Bonyhád két különböző pontján, a »Szecskár telepen« és az Újtelepen a nagy község legszebb utcái épülnek. Az építkezés költségeit csökkenteni igyekszik a községi tanács azáltal, hogy számos gondozatlan, dü- ledező félben lévő Ofa házat és tanyát bocsát az építkezők rendelkezésére. A régimódi, használhatatlanná vált épületek szétbontása olcsó téglához juttatja az építkezőket. A termelőszövetkezeti tagok részére újabb 23 házhelyet jelöltek ki. A tsz tagok házai 500 négyszögöl nagyságú telkeken épülnek. A felszabadulás előttinek kétszerese a tejtermelés Madocsán Madocsa községben 176 tagja van a tejszövetkezetnek, amely két hónappal ezelőtt kezdte meg a tej felvásárlását. A tejszövetkezet naponta 1000— 1200 liter tejet szállít Sztálinváros- ba. A gazdák elismeréssel nyilatkoz nak a tejszövetkezet működéséről; a tej átvevő szakszerűen kezeli a leszállított tejet, de megvannak elégedve az ügyvitellel is, a tej árát rendszeresen kézhez kapják és akinek szüksége van reá, előleget is I vehet fel. Madocsa községben az állattenyésztés felfelé ívelő, mennyiségi és minőségi javulást mutat. Ezt igazolja az is, hogy 47 darab törzskönyvezett tehenet tartanak nyilván, másrészt az, hogy a naponta leszállított tejmennyiség a felszabadulás előttinek kétszerese, a zsírszázalék pedig 3,8—4,3 százalék között van. Az ünnepi nagygyűlésre, a Népboltok, Földművesszövetkezetek, és vendéglátóipari dolgozók legjobbjai • jöttek el, hogy számotvessenek a tíz év munkájáról, meghatározzák a további feladatokat.
