Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-28 / 229. szám
8 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1958 szeptember 28. Ítélet a bogyiszlii földművesszSvethezet kártevői ügyiben Pénteken befejesték as iregssemesei férjgyilkos tárgyalását A vádlott, a 37 éves Kostyál Gézámé fekete kendőben áll a megyei bíróság Sz. Nagy Károlyné tanácsa előtt és zokog. Bíró: — Megértette a vádat? Vádlott: — Igen. Bíró: — Most nézzük sorjában, hogyan is történt a cselekmény. Kostyál Gézáné sorolni kezdi a tragikus végű családi drámának jeleneteit. összevesztek férjével — ami egyébként napirenden volt a családban,> a férj részeges viselkedése miatt. Ezen a nyári napon is dolgozni kellett volna, a férj pedig e helyett italozott s hogy legyen pénze az italozás továbbfolytatására, gyümölcsöt és tojást akart hazulról elvinni, hogy eladja. Vádlott: — Mindig ütött-vert bennünket. Ekkor is láttam, amint az édesapámat rányomta az ágyra és fojtogatni kezdte. Ezután kimentem a kamrába a baltáért és visszamentem a szobába. Ott kétszer, vagy háromszor fejbeütöttérm a baltával férjemet, aki összeesett és meghalt. Ekkor már kezdtem bánni a tettemet, de későn volt. A család azt mondta, hogy menjek el a rendőrségre és tegyek jelentést. Fel is ültem a kerékpárra, elmentem a rendőrségig, de nem mertem bemenni. Bíró: — A holttesttel mit csináltak? Vádlott: — Egy sarogján kivittük feltettük a kocsira s pokróccal és zsákkal takartuk be. Este kivittük a szőlőbe édesapámmal és elástuk. Bíró: — Mi történt a baltával, amellyel a férjét fejbeütötte? Vádlott: — Nem bírtam még látni sem. Irtóztam tőle. A nyelét lefüré- szeltem és eltüzeltem és azt mondtam édesapámnak, hogy a vasrészét pedig ő tüntesse el. Bíró: — Mikor jelentette a rendőrségen, hogy eltűnt a férj? Vádlott: — Az eset után három nap múlva. Bementem a rendőrségre és azt mondtam, hogy eltűnt a férjem hazulról és nem tudunk róla- A faluban akkor már beszéltek az eltűnésről. Gyanús volt az eltűnés és arról beszéltek, hogy biztosan mi tettük el a láb alól. Én öngyilkos akartam lenni. Be is szedtem egy csomó aspirint. Bíró: — A nyomokat ki tüntette el és hogyan? Vádlott: — En mostam fel és tüntettem el a véres részeket. Bíró: — Már régebben is gondolkodott azon, hogy a férjét elteszi a láb alól viselkedése miatt? Vádlott: — Nem, ilyen gondolataim nem voltak. Még ezen a napon sem tudtam, hogy ezt teszem a férjemmel, csak amikor láttam, hogy Vargáék igen jó családi életet éltek, amint az helyes is. Már legalább 15 éve kimondták egymásnak az igent az anyakönyvvezetőnek és a papnak. Csak néha veszekedtek és akkor is hamar kibékültek, így abból se történt komolyabb baj. Szóval amolyan ideális házaséletet éltek. Nem is lett volna talán életük végéig semmi baj, ha meg nem ke- hesedik az egyik lovuk, a Madár. Mert bizony az megkehesedett és mit tehet mást ilyenkor a gazda, mint elvezeti a vásárba és megpróbálja eladni, öt vásárba is elvezette, dehát nem akadt vevője és ennek pedig egyszerűen az a magyarázata, hogy senki sem keresi a beteg lovakat, kiváltképp ha még ráadásul olyan gyógyíthatatlan betegsége van, mint a kehesség. így hát Varga is hiába ajánlotta fele áron. A hatodik vásárba már el sem akart menni, mert teljesen reménytelen volt a ló eladása. Kerek-perec kijelentette, hogy nem vezeti el több vásárba, lesz, ami lesz. Dehát a felesége babonás természetű és arról álmodott az egyik éjszaka, hogy elkelt a Madár, sőt, nem is akármilyen áron, és utána nagy mulatságot csaptak ennek az örömére. így aztán természetesen rábeszélte férje- urát, hogy próbáljon szerencsét még a hatodik vásáron is. Varga el is vezette a lovat a hatodik vásárba. És mit tesz a véletlen, csakugyan akadt komoly vevője a kebes Madárnak, Egy darabig paroláztak, aztán végül is megás apámat fojtogatja, akkor mentem ki a baltáért. Mikor részeg volt, mindig azzal fenyegette a családot, hogy kiirtja. A cselekmény elkövetésénél nincs vita: ott vannak a bűnjelek s ezt a vádlott és családja is elismeri, vagyis a asszony szülei, akikkel egy házban laktak és a fia. Nem elég tisztázott és világos azonban, hogy a vádlott a cselekményét előre megfontoltan követte-e el, vagy jogos önvédelemből. Az asszony ugyanis azt próbálja bizonygatni, hogy önvédelemből kellett szembeszállnia férjével. A bíróságnak mindenekelőtt ezt a kérdést kell tisztáznia, hiszen a bűnösség megállapításánál ez az alapvető. A bizonyító eljárás során vannak olyan vallomások, amelyek a vádlott állítását próbálják igazolni. Igenám, csakhogy több tanú pedig igazolja, hogy ez előre megfontolt volt. Ugyanis Kostyálék 16 éves fia — a vallomások szerint — a tragédiát megelőző időkben tett olyan kijelentést, hogy ha mégegyszer berúg az édesapja, akkor már nem ijednek meg tőle, mert többen vannak. A kihallgatott tanúkat pedig szembesítik ezzel a kérdéssel kapcsolatban, de mindegyik fél megmarad a maga álláspontjánál. Sor kerül az orvosszakértő, dr. Szepesy kihallgatására. Ugyanis a tárgyalás során adatok merültek fel arravonatkozóan, hogy éterszagot észleltek a holttestnél és ebből arra próbáltak következtetni, hogy azzal igyekeztek elaltatni. Az orvosszakértő határozottan kijelentette, hogy éterhez csak orvos juthat hozzá és azzal elaltatni különben sem lehet úgy valakit, hogy az illető azt ne vegye észre. így tehát ez a következtetés valótlannak bizonyult. Ezután dr. Pinszki ügyész elmondotta a vádbeszédet. Mindenekelőtt bizonyította, hogy a gyilkosság elkövetésénél nem jogos önvédelemről volt szó. Ugyanis KostyálnéEgyre gyarapodik, egyre jobb ered ményeket ér el a gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagsága. A gabona és más növények termesztése mellett a fő hangsúlyt az állattenyésztés fejlesztésére fordítják. Ezen belül is a legnagyobb gondot a hozamok növelése és az állatA egyeztek 2500 forintban. Valami cigányféle volt a vevő. Arcbőre igen csak fekete volt, cigányosan is beszélt, de tisztességes ruha volt rajta és a társai hasonlóképpen voltak öltözve. Kiszámolta a vevő a 25 ropogós százast és elégedetten megveregette a ló nyakát: — Majd én meggyógyítlak, : Madár. Ismerem én az ilyen betegsége nek a fortélyát. Ezután pedig a boldog eladóhoz fordult : — Most pedig, ha nincs ellenvetése, iszunk egy kis áldomást. Olyan bort mérnek ott a sátorban, hogy hét nyelven beszél. Varga világéletében nagy kedvelője volt a boritalnak és hát most sem kellett sokáig biztogatni, hogy az »áldomás keretében« megigyanak néhány pohár bort. No, meg hát ez így illik, ha valaki eladja a jószágát. A második pohár után képzeletében maga elé idézte feleségét, amint mesélte, hogy megálmodta ezt a jó vásárt. — Mégis csak van valami abban az álomban — dörzsölte elégedetten a kezeit. Nagyon ízlett neki a bor és a harmadik pohár után már az is eszébe jutott, hogy felesége nemcsak azt álmodta, hogy sikerült eladni a lovat, hanem azt is, hogy utána nagyot mulattak. nak módja lett volna előzőleg elválni, ha ennyire tűrhetetlen volt a férj viselkedése. Ezesetben pedig a család elháríthatta volna együttes erővel a férj támadását. Egy támadás elhárításánál nem az a megoldás, hogy kioltják a támadó életét, így tehát nem kétséges, hogy Kostyál Gézáné bűncselekményt követett el és nem pedig jogos védekezést. Maga a vádlott is érezte, hogy bűncselekményt követett el, hiszen azért nem merte az esetet jelenteni és azért folyamodott ahhoz a módszerhez, hogy férjét elásták a szőlőben. A védőügyvéd is felsorakoztatta érveit, majd a bíróság visszavonult ítélethozatalra. AZ ÍTÉLET A bíróság Sz. Nagy Károlyné tanácsa felmentette Kostyál Gezánét az ellene emelt vád alól és elrendelte a vádlott azonnali szabadláb- rahelyezését. A bíróság elfogadta a vádlott azon védekezését, hogy önvédelemből követte el ezt a cselekményét. Ugyanis a bíróság megállapítása szerint az elhunyt Kostyál Géza is emberéletre tört, amikor fojtogatni kezdte a vádlott édesapját és előtte pedig az édesanyját is megtámadta. Ha például a vádlott csak egy bottal próbál apja mentségére menni, akkor azt könnyen kivette volna vádlott kezéből és eredménytelen az önvédelem. A szomszédok segítségül hívásáról sem lehetett szó, mert hiszen ■már azokat is megfenyegette és nem is mertek volna az elhunyt férj közelébe jönni. Az elhunyt az élete során nagyon sokszor megkeserítette családja életét, hozzátartozóit állandó rettegésben tartotta és ezesetben már odáig fajult a részeges férj viselkedése, hogy hozzátartozói életére tört. Az ügyész megfellebbezte az ítéletet. BODA FERENC állomány számszerű fejlesztésére fordítják. Alig egy esztendő múltán, már jó eredményeket értek el. Ezt bizonyítja, hogy míg 1957-ben a 100 kataszteri hold szántóra jutó számosállat aránya 18.4 darab volt, addig napjainkban ez a százalékarány 24.9 darabra növekedett. kehes — Hát, ha így álmodta az asszony, akkor legyen így! ötven forintot igazán elmulathatok. És rendelt még egy litert. Úgy számolt, hogy azt még megisszák, közben elhűzatja a cigánnyal egy tízesért a nótáját és hazamegy. Amikor elfogyott ez a liter, a »vevő« szólalt meg: — Csak nem siet még? Hát hiszen én még nem is fizettem ... Csak nem utasítja vissza. És a vevő is rendelt egy litert. Ennek elfogyasztása után Varga már »rózsaszínben« kezdte látni a világot, és egészen szépnek látta azokat az elegáns ruhába öltözött cigánylányokat is, akik időközben odatelepedtek az asztalukhoz, mint a »vevő« hozzátartozói és kérni kezdték Vargát, hogy énekeljen valamit. Mint mondom, Varga már igen szépnek látta őket, leöntött még egy pohárral, megköszörülte torkát és ugyancsak énekelni kezdett. A leányok pedig dicsérték hangját és ka- céran Varga szemébe néztek. Varga még egy nótát elénekelt, még egy pohár bort megivott, a leányok pedig — kacérkodtak vele. így történt, hogy Varga megcsípte az egyik leány derekát és a leány viháncolva félreugrott, de azért, hogy tovább bátorítsa Vargát, így szólt hozzá: — Ne izéljen má, no. Még azt hiszem, hogy haza akar kísérni. Az egy év óta húzódó perben hozott ítéletet a járásbíróság dr. Tom- szer tanácsa. Az 1956. évi árvíz megrongálta, illetve rombadöntötte a szövetkezet épületét is. Közel félmilliós költségvetéssel megindult az építkezés, amelynek kapcsán csalá- sokkaL sikkasztásokkal, magánokirat hamisításával szereztek maguknak egyesek illetéktelen hasznot. A nehéz körülmények: anyag, fuvar és munkaerőhiány kedvező alkalmat nyújtott egyeseknek, hogy a zavarosban halásszanak. Ma már a szövetkezetei ért veszteséget pontosan megállapítani nem lehet, mert a szakértők véleményei is eltérnek egymástól. Az egyik 83 000, a másik 57 000 forint hiányt állapít meg, míg a tárgyalás során ez is jóval csökkent, bizonyítékok hiányában. Az elsőrendű vádlott Takács János monoid születésű kőműves, ácsmester, mint építésvezető. Az ő terhére a bíróság több- rendbeli magánokirathamisítást, csa Nagy munkálatok folynak Szek- szúrdon, a Kajmádi Állami Gazdaság szőlészetében. Mint ismeretes, a szekszárdi szőlőhegyeken igen nagy kárt okozott az erózió: a hegyoldalakról lezúduló esővíz, hóié állandóan mosta, koptatta a termőtalajt és ez ellen vajmi keveset tettek és tesznek a szőlősgazdák. Hadd tegyük hozzá, hogy a szőlőhegy szétaprózottsága — a sok tulajdonos és a sokféle vélemény — nem is teszi lehetővé hathatós intézkedések bevezetését. A baktaj szőlészetben azonban, ahol már nagyüzemi szőlészet van kialakulóban, igen jelentős intézkedéseket tesznek az erózió megakadályozására. A hegyoldalakra, a víz folyási irányához merőlegesen csatornákat, vízfogó gátakat építenek, hogy azon folyjon le a víz, ne pedig a szőlőtőkék között, kimosva a termőtalait. Ezeket a gátakat nem földhányások ból építik meg, mint amivel hely enkint próbálkoztak a kistermelők, hanem terméskövekből, cementből, tehát a legszilárdabb építőanyagból. Ahhoz azonban, hogy egyáltalában hozzáfoghassanak az építkezésekhez, utakat kellett építeni a legmeredekebb hegyoldalakba is. Olyan helyekre kellett vontatók és teherautók számára járható utat építeni, ahol azelőtt még lovaskocsival sem mertek járni. Ez megtörtént és már hosszabb idő óta gépekkel hordják ide az építőanyagot: eddig több vagon terméskövet, cementet stb. hord tak fel ide a meredek hegyoldalba ló Varga pedig, aki most jobban látta a leány alakját, így válaszolt: — Még ha nem laknál olyan mesz- sze ... Meg ha tudnám, hogy' nem megyek potyára ... Töltöttek, ittak, a leány pedig visszaült Varga mellé, de úgy, hogy véletlenül egy kicsit hozzá is érjen. És miután ismét ittak, így szólt hozzá: — Ha van egy százasa számomra, akkor nem jön potyára. Még kocsi is lesz ... Varga ránézett a leányra, aki igyekezett úgy ülni, hogy lehetőleg minél előnyösebben látszanak vonalai. Mint mondtam, Varga világéletében békességben élt feleségével és nem is adott rá okot, hogy »viharok« legyenek otthon, de most erősen megakadt a szeme ezen a jóképű cigánylányon és arra gondolt, hogy ha már egyszer mulatunk, akkor legyen az igazi mulatás, igazi emlék. Elvégre is egyszer ő is megengedhet magának egy ilyen kiruccanást az életben. A pénzért úgysem szól az asszony, mert hát ő álmodta meg, hogy az eladás után nagy mulatás következik, azt meg nem tudja meg. hogy ennél a leánynál volt. Gondolatait a leány csacsogása szakította félbe: — Csinálunk üzletet? Varga bólintott, kiitták poharailást, sikkasztást állapított meg, ezért 2 évi és 3 hónapi börtönre ítélte. Másodrendű vádlott Barna Tibor szövetkezeti ügyvezetőt, Bachusz József revizort, mint harmadrendű vádlottat többrendbeli visszaélésért, 6—6 hónapi börtönre és kötelezte őket egyetemlegesen az anyagi kár megtérítésére. Lőrincz József negyedrendű vádlottat 6 hónapi börtönre és 100 forint pénzbírságra ítélte orgazdaság miatt. Az ügyész és vádlottak az ítéletben megnyugodtak, kivéve az elsőrendű vádlottat, aki enyhítés végett fellebbezést jelentett be. így a három utóbbi vádlott ítélete jogerős. Miután Takács János és Barna Tibor előzetes letartóztatásban voltak, az itt töltött idejüket a bíróság beszámította, valamint elrendelte Takács János szabadlábra helyezését a büntetés kitöltésének megkezdéséig, mert már egy évig előzetes letartóztatásban volt. Bachusz József és Lőrincz József büntetését 3 évi próbaidőre felfüggesztette. az erózió megfékezésére szolgáló gátak építéséhez. A gátak építését is megkezdték. Nem kisebb feladatot jelent a kopár hegyoldalak betelepítése sem. Amint arról Székely János,, a szőlészet vezetője tájékoztatott bennünket, minden arra alkalmas területet betelepítenek. Meg is mutatta, hogy mit kell érteni az »arra alkalmas« területen. A Kálvária hegyoldal jelentős részét nem művelték régebben, nem termeltek rajta szőlőt, mert úgy látszik, nem volt kifizető. Az állami szőlészet most termővé teszi ezeket a területeket. Az állami gazdaság most ezeket a területeket is művelés alá veszi. Az idén például mintegy 20 holdnyi ilyen kopár területet vesznek művelés alá. Ennek egy része sohsem, egy része pedig 15—20 éve volt művelés alatt. A szakemberek megállapítása szerint ez a terület igen alkalmas szőlőtermelésre és úgy számoltak, hogy ha költségesebb is itt a szőlőtermelés, mint a sík, vagy kevésbé hegyes részeken, akkor is megéri és csak segíti a szekszárdi szőlővidék régi jó hírnevének visa- szaállítását. Jelenleg a nyugati lejtőn folynak forgatási, feltörési munkálatok. Először eltakarítják a bozótot, a fákat, bokrokat és utána kézierővel forgatják meg a talajt, hogy tavasszal beültethessék A gazdaságban megkezdődött a próbaszüret. Többféle szőlőt szüreteltek már és a mérések azt mutatják, hogy igen jó termés várható. Dane kát és elindultak a kocsi felé. Vargát már úgy kellett felsegíteni, mert annyi ereje nem volt, hogy egyedül felüljön. Leült a kocsiderékba és mindjárt el is aludt. Az »üzletfelek« is felültek és elindultak. Ebből még nem is lett volna semmi baj. Dehát milyenek az emberek ... Könnyebb volt a lelkűknek, hogy amikor látták Vargát mulatni ott a sátorban, azt elújságolták minden ismerősnek és hát persze akadt olyan is, akinek hazaérve az volt az első dolga, hogy mindezt elmesélte Varga feleségének. Vargáné gyorsan tiszta kendőt kötött, biciklire ült és elindult a fér je- ura elé. Persze, a vásárban már nem találta sehol a férjeurát, mert hiszen annak időközben vége lett és már megkezdték a sátrak szétbontását is. A zenész is hóna alá csapta a hegedűjét és elindult hazafelé. Vargáné tőle érdeklődött férje után. Az mondta el, hogy a cigányok kocsiján ment el innen, akik megvették a lovát. A címet is megmondták. Az asszony felült kerékpárjára és utánuk indult. Amikor odaért a lakásukhoz, férje akkor lépett ki a kapun, és Varga, amikor meglátta feleségét, önkéntelenül is a pénz után nyúlt, hogy azzal talán majd kiengesztelheti a paprikás feleséget. Igen ám, csakhogy hiába nyúlt, mert nem talált egy árva fillért sem a zsebében. Kilopták belőle. Boda Ferenc Egy év alatt 6.5-ef nőtt a 100 holdra jutó számosállat Gyönlcön A bakteri szőlészetben...
