Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-27 / 228. szám
2 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1958 szeptember 27. Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) na a főispánok. A kereskedelemben, iparban elkezdődött volna az osztozkodás és a régi gyárigazgatók, a bankárok beültek volna a régi helyükre. Én nem mondom, hogy ez az új honfoglalás minden nehézség nélkül ment volna végbe. A munkások biztosan sok helyen felzen- dültek volna, és a parasztok megfogják a vasvilla nyelét. De az országban egyre több fegyver, imperialista és fasiszta zsoldos maradt volna nyugatról és — amint mondani szokták — a »törvényes kormány kérésére« megjelentek volna az amerikai csapatok, pontosan úgy, ahogyan most Libanonban történt, ahogyan Jordániába elmentek az angolok. De erre a próbatételre mégse került sor, mert a forradalmi munkás- paraszt kormány kérésére segítségünkre jöttek a szovjet csapatok. A magyar—szovjet barátság Dobi István a továbbiakban arról szólt, milyen volt a dolgozó osztályok sorsa a kapitalizmus, a Horthy - reridszer idején, majd így folytatta: Hiába zárták le Horthyék, szinte légmentesen a keleti Jiatárt, Magyarországon nem ok nélkül volt már 1919-ben proletárforradalom, proletárdiktatúra. A 20-as évek fehérterrorista üldöztetései, a 30-as évek nyomorúsága közben a magyar munkás és agrárproletár, de még a földtulajdonos parasztok jórésze is keletről, a Szovjetuniótól várta sorsa jobbrafordulását. 1945-ben a szovjet csapatok felszabadították Magyarországot a fasiszta uralom alól. Megtörtént a föld osztás. Levették a nép nyakáról a legterhesebb igát, a nagybirtok- rendszert. Azután elkezdődött egy folyamat, amelynek során népi tulajdonba került a pénzügyi szervezet, az ipar, a kereskedelem és megindult a falu szocialista átalakulása. Ennek legegészségesebb központjai — érthetően — a régi társadalmi gazdasági központok, ahol a múltban a legnagyobb volt a nyomor és ahol évről-évre szinte forintról- forintra le tudják mérni az emberek: változott az életük, mennyit emelkedett az életszínvonaluk a szocializmusban. De a nagyüzemi mezőgazdaság szövetkezeti egységei Az 1958. januári ülésszak óta, amióta az országgyűlés bizalmából végzem a minisztertanács elnökének funkcióját, sok minden történt hazánkban — kezdte beszédét dr. Mün- nich Ferenc. Szorgos hétköznapok 8 hónapja van mögöttiünk. Ezalatt a 8 hónap alatt népünk jelentős lépésekkel haladt előre hazánk felvirágoztatása útján. Ebben az időszakban A minisztertanács elnöke ezután részletesen ismertette az ország belpolitikai helyzetét. — Napról napra szorosabbá válik a kapcsolat pártunk és kormányunk vezetői, valamint a dolgozó milliók között — mondotta. A párt a dolgozó nép érdekeinek szem előtt tartásával, a dolgozó milliók kívánságainak figyelembevételével vezeti a nagy országépítő munkát, amely a szocializmus győzelméhez visz el bennünket. A marxista—leninista párt irányításával, a tehetséges és szorgalmas magyar fnunkásosztály vezetésével elért sikerekben nagy része van annak is, hogy állandóan hathatós segítséget kaptunk és kapunk a testvéri Szovjetuniótól, amely az élet minden területén erős jóbarátként áll mellettünk. Önzetlen segítő együttműködésben élünk többi barátainkkal is. Dr. Münnich Ferenc beszédében nagy figyelmet szentelt a Hazafias Népfrontnak. Mostanában lesz egy esztendeje, hogy az ellenforradalmi ‘felkelést követő stagnálás után a Hazafias Népfront az országos tanács ülésével újból megkezdte tevékenységét — mondotta. Az elmúlt túlterjednek az egykori uradalmi központokon és a falvakban. A jó szövetkezetek tagságának életszínvonala már magasabb, mint a 12—14 holdas középparasztoké. Ez az alapja a magyar dolgozó nép barátságának és bizalmának, s a szovjet hatalom és a szovjet ember iránt. A szovjet—magyar barátságot sok pénzzel, árulók beszervezésével, hazug hírveréssel,, időre-órára meg lehetett zavarni, mint ahogy 1956. októberében történt, de semmiféle erőszak nem fogja tudni soha megsemmisíteni a magyar dolgozó milliókban azt a tudatot, hogy sok évszázados nyomorgás után a Szovjetunió segítségével értek el egy felszabadult és szebb életet és ezért semmiféle propagandafogással nem lehet megrontani, vagy éppen kettészakítani a magyar—szovjet barátságot. Ezek azok a dolgok, amelyeket érdemes volna a nyugatiaknak is tudomásul venniök. Sok pénzt költöttek árulókra, felforgatásra és mégis elvesztették a csatát. Dobi István a következőkben arról beszélt, hogy az Egyesült AllaAz Elnöki Tanács elnöke befejezésül a magyar dolgozóknak az ellenforradalom után elért eredményeiről szólott. Gazdasági csodának, vagy politikai csodának nevezzék — mindegy, Magyarország az ellenforradalmi lázadás és rombolás után, néhány hónap alatt talpraállt — mondotta. Ez csak azért volt lehetséges, mert a katonai segítség után példátlan arányú gazdasági támogatást is kaptunk a Szovjetuniótól és mellénk állt minden anyagi és politikai segítségével az egész szocialista tábor. Legyen történelmi tanúja ez az országgyűlés annak, hogy a táboron belül ez a kis magyar nép az ellenforradalmat követő időkben milyen párat lan szorgalommal és minden képességének összefogásával állt a párt és a kormány mögé, s így érte el 1957 és 1958 szép termelési eredményeit. A párt 1956 november 4-én talpraállt és bámulatosan rövid idő alatt újjászervezte sorait. Mozgósívégérvényesen megszilárdult es megerősödött a Magyar Népköz- társaság állami és társadalmi rendje. A kormány jelentheti, hogy népi demokráciánkban eleven, lüktető politikai élet folyik. Az emberek alkotó kedve megnőtt és kisebb nehézségeket leszámítva, minden okunk megvan, hogy bizakodással tekintsünk a Jövőbe. egy esztendő mindenki számára bebizonyította, hogy nagyjelentőségű változás történt a népfront munkájában. A népfront hosszú évek óta először kezd valóban megfelelni hivatásának. Tömegbefolyásának megnövekedésével együtt nőtt tekintélye is. A mozgalom hatása, befolyása egyre elevenebben érezhető a politikai életben. A népfrontbizottságok eleven társadalmi és politikai megmozdulásokat szerveznek és ezek által nagy tömegeket mozdítanak meg, köztük sok embert is, akit eddig még nem nagyon sikerült valamilyen társadalmi akcióba bevonni. A Hazafias Népfront mozgalom számottevő és jelentős munkával ígjekezett segíteni az országgyűlés céljainak tevékenységét is. A Hazafias Népfront tekintélyes politikai tényezővé lett. Az elmúlt esztendők hibáiból okulva nem engedjük, hogy a népfrontmozgalom revizionista törekvések ‘takarója legyen. De azt sem engedjük, hogy bárki is kisebbítse a Hazafias Népfront jelentőségét, szükségességét, fontosságát. A Hazafias Népfront a párt vezetésével és Irányításával a valódi szocialista egységfront megteremtője és iránta a legteljesebb bizalom nyilvánul meg mind a dolmok kémeket küldött Magyarországra és követségi tisztjeik néhányat kémkedésen — tettenértek, A magyar kormány emiatt kénytelen volt jegyzéket küldeni az Egyesült Államok kormányának az ellenünk irányuló ellenséges propaganda, a kémtevékenység, a megkülönböztető politika elleni tiltakozásul. Az Egyesült Államok külpolitikájának vezetői elhatározták, hogy a világháború szakadékénak szélén fogják táncoltatni a világot és ebből nekünk — ha már a nyugatról ösztönzött és támogatott októberi ellenforradalom elbukott —a kémek jutnak, a durva sajtó- és rádió támadások, az amerikai szavazógépezet működtetése Magyar- ország ellen az Egyesült Nemzetek Szervezetében és a különböző korlátozások Amerika és Magyarország gazdasági és szellemi érintkezésének útjain. És mert az októberi ellenforradalomban érdekelt nagy kapitalizmus karjai messzire nyúlnak, rágalmakat és otromba támadásokat kapunk a svájci és a francia sajtóban és végül Bemben és Párizsban fegyveres terroristák ellen kénytelenek védekezni diplomatáink. tóttá az építkezéshez a két nagy történelmi osztályt — mert mi ezeket számítjuk történelmi osztálynak — a munkásságot és a dolgozó parasztokat. A forradalmi munkás-paraszt kormány előbb Kádár János, majd Münnich Ferenc elnökletével vezette és szervezte a munkát, amihez azután hónapról hóínjapra több segítséget tudott adni az országgyűlés, az Elnöki Tanács. Két esztendeje sincs, hegy egész szocialista építkezésünk minden efedménye veszélyben forgott. Most elégedetten tekinthetünk vissza a megtett útra. A proletárdiktatúra erős, a népi hatalom minden intézménye megszilárdult. A szocialista építés következő szakaszában nagy feladatok várnak ránk. De az ellenforradalom leverése óta eltelt idő teljesítményei a pártnak, a kormánynak, a vezetőknek és egyszerű dolgozó embereknek biztatást és bátorítást adnak a további erőfeszítésekhez — mondotta Dobi István, majd dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. gozó tömegek, mind a párt és a kormány részéről. Természetes, hogy a párt és a Kormány az egy esztendő sikeres munkája, a komoly fejlődés után az elkövetkező években sokat, az eddiginél is többet vár a Hazafias Népfront nagy tömegeket megmozgató tevékenységétől. Nevelje a népfront a magyar dolgozó nép tömegeit igazi, szocialista hazaszeretetre, vonjon be mindenkit a politikai életbe és nyerjen meg minden olyan magyar állampolgári, aki a hazaszeretetétől fűtve átérzi, ezeknek a kérdéseknek nagy hord- erejét. A minisztertanács elnöke ezután a szocialista törvényességről szólott. Kijelentette, hogy az 1958-as esztendőt a politikai és a gazdasági konszolidáció nyomán a szocialista törvényesség további megszilárdulása :s jellemzi. A szocialista törvényesség megerősítését —• mondotta — mindenekelőtt aziok az új jogszabályok jelentették, amelyeket törvényhozó munkánk során az adott időszak politikai, gazdasági és társadalmi igényeinek figyelembe vételével alkottunk. Az állampolgárok jogegyenlőségének alkotmányunkban is rögzített alapelve a gyakorlatban is érvényesül. Ez és a törvényesség is megkívánja, hogy minden állampolgár teljesítse a törvényben előírt kötelességét, ugyanakkor minden állampolgár egyenlően részesüljön jogvédelemben. Aki azonban kezet emel népi demokráciánkra, aki megsérti államunk törvényeit, az nem kerüli el a törvényben kilátásba helyezett következményeket. Ügyészi szervezetünk széleskörű munkát fejt ki a törvényesség biztosítására. A dolgozók bizalmának növekedését mutatja az a tény is, hogy panaszaikkal, sérelmeikkel nagy számban fordulnak az ügyészséghez és más illetékes szervekhez. Azokat a feladatokat, amelyek az ellenforradalom leverése után az 'igazságszolgáltatás terén jelentkez-i tek, ügyészi szerveink és bíróságaink jórészt megoldották. Az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése lényegében befejeződött. Az ellenforradalmi bűncselekmények felderítése lerántotta a leplet Nagy Imre és csoportja államellenes tevékenységéről, a hazai reakciós erők és a nyugati szövetségeseik közötti szoros kapcsolatról. Igazságügyi szerveink megérdemelt, igazságos büntetést mértek a haaaárulókra. Az ítélet nagy megnyugvást keltett hazánk lakosai körében, mert beigazolta az egyszerű emberek követelését. Azt tudniillik, hogy büntetlenül senki se támadhat a dolgozó nép hatalmára és vívmányaira. Az ellenforradalmi erők felszámolásával az ellenforradalom belső erői jelentősen meggyengültek szétszóródtak, ennek ellenére bomlasztó tevékenységük folytatásáról nem mondtak le. Ezért hatóságaink a szocialista törvényesség betartásával a jövőben is kérlelhetetlen szigorral, csírájában fojtsanak el mindent, a Magyar Népköztársaság, a munkás- parasat hatalom elleni támadást. A rendőrségi és igazságügyi szervek erélyesen léptek fel a gazdasági élet kártékony elemeivel, az üzérkedőkkel, spekulánsokkal szemben is. Hozzáláttunk ahhoz is, hogy végetvessünk a közéletben jelentkező korrupciós jelenségeknek. A Minisztertanács munkája Dr. Münnich Ferenc ezután beszámolt az országgyűlésnek a Minisztertanács ezév januárja óta végzett további munkájáról. A kormány az országgyűlés áprilisi ülésszakára benyújtotta a Magyar Népköztársaság 1958. évi költségvetéséről, majd az országgyűlés júliusi ülésszakára az 1958/60. évi hároméves népgazdaság fejlesztési terv irányelveiről szóló törvényjavaslatot. A kormány a többi között megvizsgálta az állami tulajdonba vett házingatlanokkal kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1957. évi 28. számú törvényerejű rendelet intézkedéseit és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak a rendelkezés végrehajtása során tapasztalt visszásságok megszüntetésére. Továbbfejlesztette a kormány a hivatali helyiségek lakássá történő visszaállításáról szóló további rendelkezéseket. A kormány másik nagyjelentőségű lakásügyi intézkedése, az április 15-én kibocsáj- tott rendelet, mely védelmet biztosított a személyi tulajdonban álló házak bérlőinek. A gyakorlat mutatja, hogy ez a rendelet mégi kiegészítésre szorul. Április 15-i rendeletében a kormány szabályozta a magánszemélyek gépkocsi használatát, lehetővé téve, hogy magánszemély külön engedély nélkül vásároljon és üzemeltessen belföldi forgalmi rendszámú használt személygépkocsit. A kormány szabályozta a kisiparosok ipargyakorlását, módosította a családi pótlékról szóló egyes korábbi rendelkezéseket. Leszállította kilogrammonként tíz forinttal a vaj fogyasztási árát. A minisztertanács az ifjúság nevelésével és képzésével kapcsolatban elhatározta a politechnikai oktatás bevezetését. Az Elnöki Tanács a kormány javas lata alapján bevezette a középiskolai és egyetemi tanulmányaik folyamán minden kiváló eredményt felmutató doktorjelöltnek a kitüntetéses doktorrá avatást. Az ifjúság nevelésével függ össze a tanító és óvónőképzés átszervezése is. A kormány kiterjesztette a gyermekbénulás elleni védekezést. A jogszolgáltatással kapcsolatosak a kormánynak azok a rendelkezései is, amelyek a vállalati jogtanácsosok és az ügyvédek működését szabályozták. Gazdasági kérdések A minisztertanács elnöke ezután gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Elmondta, hogy a magyar népgazdaság az 1958-as év első nyolc hónapjában az ellenforradalmat követő gazdasági konszolidáció után tovább fejlődött és eredményesen haladt tovább a megkezdett úton. Az 1958-as évet több olyan vonás jellemzi, amelyek a korábbi években nem, vagy csak jóval kisebb mértékben érvényesültek. Ilyen például az egyenlete sebb termelés, a megalapozottabb beruházási politika, a termelés szerkezetének átalakulása. A hazai adottságok jobb kihasználása kedvező volt az ipar nyersanyag- és energiaellátása. A mezőgazdaságban a gabonaneműek termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — alacsonyabb volt, mint az előző években, az állatállomány azonban emelkedett. A beruházások összege az első 8 hónapban nagyobb volt, mint 1957 megfelelő időszakában és a tervek szerint az év végéig meghaladja az 1955. és 1956. évit is. A külkereskedelmi forgalom az első évvel szemben már csak kismértékben volt passzív. Az általános bérszínvonal nagyjából a múlt évi szinten stabilizálódott, de a béreken felül kifizetett nyereségrészesedés, valamint a foglalkozi- tatottság növekedése következtében a lakosság jövedelme meghaladta a múlt évit. A növekvő jövedelmeknek megfelelően nőtt a lakosság vásárlása, elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből. 1958. első hét hónapjában az állami ipar teljes termelése — az idényjellegű élelmiszeripart nem számítva — 12 százalékkal volt több mint 1957. egészének havi átlaga és 7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A termelés emelkedéséhez, egyenletesebbé válásához nagy mértékben hozzájárult az ipar vezetésének, a tervezési munkának javulása. A szén termelés növekedése lehetővé tette a népgazdaság egészének zavartalan szénellátását, továbbá azt, hogy nagyobb erőket lehetett az előkészítő munkák, elsősorban a jobb minőségű szenek termelésére fordítani. Az év folyamán fokozatosan emelkedett a másik fontos alapanyag, a kőolaj termelése, de így történt ez a gazdaságunk egész területén is. A termelés mennyiségi növekedése együtt járt a termelés műszaki színvonalának javulásával, a kereslethez jobban igazodó áruválaszték kialakításával. A munkaigényesebb termékeket gyártó ágazatok — mint például a gépgyártás, villamosgépipar, műszeripar — termelése 1958. első hét hónapjában a többi ágazatnál nagyobb ütemben emelkedett. Az állami építőipar 365 millió forinttal — 23 százalékkal — több építményt fejezett be, mint az elmúlt év első felében. Mezőgazdaságunk helyzete A mezőgazdaság helyzetéről szólva a Minisztertanács elnöke elmondotta, hogy 1958-ban tovább csökkent a kenyérgabona és nőtt az egyéb, főleg takarmánygabona és a szálastakarmány növények vetésterülete. 1958. május 31-én körülbelül 2,(7 millió kataszteri hold volt a kenyérgabona vetésterülete, a múlt évinél 173 000 kataszteri holddal — hat százalékkal — kevesebb. A gabonaneműek termésátlagai •! kedvezőtlen időjárás következtében az előzetes becslések alapján, — a végleges cséplési eredmények még nem állnak rendelkezésre — nem érik el az 1957. évit. Az állatállomány 1958. tavaszán — a szarvasmarha kivételével — nagyobb volt, mint egy évvel korábban. Az állománynövekedés különösen az anyaállatoknál volt nagy arányú, ami a várható szaporulat szempontjából igen kedvező. 1958. júniusában az egyéni gazdaságok sertésállománya 5 475 000 volt, körülbelül 400 000-rel több, mint 1957j közepén. Megszilárdultak termelőszövetkezeteink Ez evben a termelőszövetkezeti mozgalom számszerű fejlesztésének sok kedvező feltételét teréfnîettük meg — folytatta a továbbiakban dr. Münnich Ferenc. Termelőszövetkezeteink gazdasági és szervezeti helyzete ma szilárdabb, mint az ellen(Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszéde Az ország belpolitikai helyzete Eredmények az ellenforradalom óta
