Tolna Megyei Népújság, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-21 / 223. szám

1958. szeptember 21. TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 9 Mi lesz — ha a selyemhernyőtenyésztéssel, már a múzeum is raktár? A Tolna megyei Népújság szep­tember 17-iki számában foglalkozik •a szekszárdi selyemtenyésztési mú­zeum megszüntetésével. Hozzászólá­somban szeretnék rámutatni arra is, ami a selyemtenyészcéstörténeti múzeum megszüntetése mögött van. A cikk írója jogosan veti fel, hogy ezután a Magyarországon egyedül­álló múzeum tárgyainak szemlélése helyett zsákokba varrt gyógynövény­bálák szemlélésével kell megeléged­nünk. Kinek az agyából pattant ki e zseniális szikra? Nyilván nem azok a selyemtenyésztési szakemberek találták ki( akik fáradságot nem is­merve, évek során gyűjtötték a sok értékes anyagot és létrehoztak egy impozáns múzeumot. A múzeum megszüntetésével, illet­ve annak raktárrá változtatásával kapcsolatban felmerül az a kérdés is, hogy helyes-e, ha a város köz­pontjában anyagraktárakat hoznak létre. Város szépészeti szempontból ez feltétlenül elítélendő. A selyemtenyésztési múzeum meg­szüntetésével kapcsolatban nagyon jó volna, ha az illetékesek azon is elgondolkoznának, hogy mi van a selyemhernyótenyésztéssel, ha már a múzeumukat is anyagraktárrá vál­toztatják. A selyemtenyésztés szempontjából igen fontos épületeket (gubóraktára- kat) petekészítési termeket, kísérleti tenyésztőhelyiségeket stb.) már ré­gebben raktározásra foglalta le a „Herbária”. Jelenleg az ország rak­tározott selyempete készlete, amely igen kényes és pontos kezelést kí­ván, a még külsőleg nem fertőtlení­tett, poros, piszkos, nyers petezacs­kókkal egy terembe szorul. A para­fával bélelt klimatikus termek rak­tárakká válnak. Közben a selyemte­nyésztés szakemberei ádáz harcot vívnak, hogy évről évre elő tudják állítani a fertőzöttségtől mentes jó- minőségiű selyempetét. A szekszárdi selyemkísérleti inté­zetben új, jóminőségű, magas se­lyemhozamú hibrid selyemhernyó- fajtákat kísérleteztek ki. A tolnai fonoda próbafonásai azt bizonyítják, hogy ezek a hibridek selyemhozam és gombolyítás szempontjából feltű­nően jók. Sajnos, nem tudunk eleget tenni az ipar és a tolnai fonodái dolgozók kívánságának, akik ezeket a jól fonható gubófajtákat várják. Nem tudjuk előállítani azokat az iparilag igen jó fajtákat, mert nincs tenyésztő- és petekészítő helyisé­günk. Nincs helyiség még arra sem, hogy az eddigi fajtákat célszerűen előállítsuk. A környező országokban, a népi demokráciákban, a kapitalista orszá­gokban egyaránt nagymértékben támogatják a selyemgubó-termelést A Szovjetunióban a selyemgubót igen megfizetik. A Román Népköz- társaságban jelenleg háromszor any­nyi gubót termelnek, mint a felsza­badulás előtt és ötször annyit, mint hazánkban. (Szerénytelenül kell megjegyezni, hogy a románok tőlünk tanulták a selyemhemyótenyészltést és a [ petekészítést is.) Olaszország­ban és Franciaországban tudomá­nyos intézetek egész sora foglalko­zik azzal, hogy magas hozamú, jó­minőségű selyemhemyófajtákat ál­lítsanak elő. Jellemző példám, hogy a svájci Trudel RT egyik levelében azt írja: „A selyemmel kapcsolat­ban mindig megtaláltuk a számítá­sunkat, a jövőt illetően is optimisták vagyunk.” Hazánkban elhanyagolják ezt az igen szép és hasznos gazdasági ágat. A könnyűiparnak szüksége van a selyemgiubóra, mégis ölhetett kézzel nézi, hogy a SZÖVOSZ-hoz tartozó Herbária miként változtat át min­den selyemtenyésztési létesítményt gyógynövényraktárrá. Úgy gondo­lom, hogy e két szerv nemtörődöm­sége egy napon odavezet, hogy min­den selyemtenyésztési helyiség gyógy növényraktár lesz, és a tornai fo­noda nem kap egy szem gubót sem. Kinek az érdeke ez? — Nem a se­lyemtenyésztőké, nem is az iparé. Ez csak a gyógynövény vállalat ér­deke lehet. Gubicza András a Tihanyi Biológiai Kutató Intézet munkatársa HOGYAN KÉSZÍTSÜK ELŐ A KUKORICAFÖLDET BÜZA ALA Annak ellenére, hogy a kukorica az őszi búzának általában a leg­gyengébb előveteményei közé tar­tozik, mégis foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert az egyéni gazdák többségénél kukorica után kerül a búza. Ha a kukorica korai, akkor csök­kenthető a kései betakarítás hátrá­nya. Ma már számos olyan elég jó termő kukoricafajtánk van, amely augusztus végén, szeptember elején beérik és szedés után még másfél "hónapnyi idő áll rendelkezésre a megfelelő talajelőkészítésre. Késői kukorica esetén azonban — és a gyakorlatban ez általánosabb és gyakoribb —< a hat hét a későn- érő kukoricafajták betakarítása miatt egy hétre leszűkül. A mi szá­raz éghajlatunk miatt ilyenkor már legtöbbször csak kényszer elmun- kálásról van szó, amit úgy kell meg valósítani hogy minél jobb vető­ágyat tudjunk készíteni. Ilyenkor két út lehetséges. Ha a talaj kielé­gítő minőségű, munkára beveszi az ekét, vagyis elegendő nedvességet tartalmaz hantosodás nélkül, akkor szántunk. A második utat a szán­tás nélküli traktor tárcsával, vagy kultivátorral végzett előkészítést, gyommentesség esetén csak akkor lehet választani, ha ekével nem le­het jó, porhanyos vetőágyat készí­teni. AZ ÁLLATBIZTOSÍTÁSRÓL A leggondosabb ápolás ellenére is előfordul, hogy az állatállomány­ban kárt tesz a betegség, vagy va­lami baleset. Az Állami Biztosító állatbiztosítási rendszere megköny- nyíti a betegség vagy baleset kö­vetkeztében elpusztult állatok pót­lását. Biztosítást lehet kötni 6 hó­napostól 14 éves korig lóra, sza­márra, öszvérre, szarvasmarhára. Hathónapostól 7 éves korig juhra, kecskére és sertésre. Az állatbiztosítást minden eset­ben egy évre kötik, kivétel a hízó­sertés biztosítása. Biztosítás köthe­tő sertésorbánc és sertéspestis védő­oltásból eredő esetleges elhullásra vagy kényszervágásra is. JŐ TUDNI... hogy az egyéni termelők a mező- gazdasági társulások, a szakcsopor­tok, a szakszövetkezetek az őszi szántás-vetéshez szükséges gépi ta­lajmunkára, a tavaszihoz hasonlóan, a helyi földművesszövetkezetben kötnek szerződést. MA DÍJTALAN SZAK­TANÁCSADÁS A Budapesten megrendezésre ke­rült Országos Mezőgazdasági Kiállí­táson és Vásáron a látogatók ré­szére a Mezőgazdasági Kiadó pavi­lonjában díjtalan szaktanácsadást adnak kiváló szakemberek. Ma, szeptember 21-én délután 2 órától 6 óráig a gyümölcstermesztésről Mo­hácsi Mátyás Kossuth-díjas egyete­mi tanár, a »Házikert gyümölcsö­se« és sok más népszerű gyümölcs­termesztési szakkönyv szerzője ad tanácsot. HÖL LESZ VÁSÁR? Országos állat- és kirakodóvásár szeptember 22-én, hétfőn: Bogyisz- ló, Decs, Dunaszekcső, Magyarbóly. Szeptember 23-án, kedden: Mező­komárom, Törökkoppány. Szeptem­ber 24-én, szerdán: Kaposmérő, Tab. Szeptember 25-én, csütörtökön: Koppányszántó, Véménd. Szeptem­ber 26-án, pénteken: Pálfa. Szep­tember 27-én, szombaton: Kajdacs. Dunán innen... Ismerősnek tűnt az arc, a vé­kony, már őszülő és az ötvenesen túl járó ember. Keresgéljünk csak az emlékezetben, hol mikor találkoztunk... 1954, 1955. Fadd— Várszeg Uj Élet Termelőszövet­kezet... Megvan, Pista bácsi... Igen, Körösi István, aki 1949-ben alapító tagja volt a várszegi tsz- nek azután meg családjával olyan szorgalmasan( vette ki a munkából a részét, hogy elismerésül az egyik évben Kiváló Termelőszö­vetkezeti Tag jelvényt is kapott. — Hogy van Pista Wátyám, mi­képpen alakult sorsa mióta nem találkoztunk. — Mit mondjon a szegényem­ber. Dolgozunk kora hajnaltól es­tig nem éppen rózsás ám az egyé­ni... — Maga már nem szövetkezeti tag? hiszen annakidején arra es­küdött, hogy maga innét... — Ne felejtse szavát, én nem is léptem ki, feloszlott a tsz 1956. őszén és ha akartunk, ha nem ar­rébb kellett állni. Visszaadták a 11 hold földet, azután 53 éves fej­jel, hat évi szövetkezeti tagság után megint elkezdtem az egyéni életet. De ha akkor nem oszlik fel a tsz, én soha nem hagyom ott, de... — Akkor miért nem lép most vissza. — Már nem lehet. — Hogy-hogy nem lehet? — Mert már kértem felvétele­met, alá is írtam a nyilatkozatot, ezután a faddi Győzelem Tsz tag­ja leszek a családdal együtt. A fiam már ott dolgozik. — Tudja, én mindig a szövet­kezés pártján voltam, mert hat év alatt láttam, hogy becsületes munkával mit lehet keresni. Volt olyan év annakidején, hogy a csa­lád 1300 munkaegységet keresett és erre csak búzából 44 mázsát kaptunk. Az idén meg a három és fél holdon összesen 14 mázsa termett. Aztán dolgozni kell meg­állás nélkül. Igaz a szövetkezet­ben sem nyolc óra a munkaidő, de a haszon az egyéniével szemben többszörös. Én nem fogok többet egyénileg gazdálkodni, jó helyünk lesz... a Dunán innen... a Győze­lem Termelőszövetkezetben. « Alig félórával később Pista bácsi a termelőszövetkezet felé igyekezett fogatával szilváért. Megérkezése után csakhamar élénk beszélgetésbe merültek. —Mi újság maguknál — kér­dezte a raktárost Mácsik András bácsit, miközben az kimérte a 60 kiló szilvát. — Nincs olyan sok újság, tart a szilvaszüret még vagy egy-két na­pig, — s mivel látta, hogy Pista bácsi sűrűn tekintget a vetőmag­tisztítók felé, megjegyezte. — Lu. cemamagot tisztítanak, termett az idén vagy 34 mázsa. Jó pénz az. — Aztán van elég vetés is? — Tavasszal vetettünk felü\ több mint száz hold kalászost lu­cernával, jól sikerült, de még fo­gunk vetni. Beszélgetett még egy darabig a két szövetkezeti tag, azután András bácsi azzal búcsúzott, hogy a szilva árát majd a fiú munkaegység előlegéből elintézik, nem kell most fizetni. — Akkor jól van — mondotta Pista bácsi, majd hozzátette, jö­vök ám november 1-e előtt dol­gozni, ahogy végzek a betakarí­tással, azonnal. (P. R.) H»I*R*E*K — Ügyeletes orvos: dr. Scherer Sándor, Szekszárd, Beloiannisz u. 27. Telefon: 26-88. — A napokban újjáválasztották a Hazafias Népfront községi vezetősé­gét Mórágyon. A vezetőség elnökévé Sík Endre református lelkészt vá­lasztották meg. — Furcsa módon mutatják meg szerelmüket egy észak-japán falu ifjú menyasszonyai: az esküvőre ko­porsót visznek magukkal, hogy sí-. rigtartó hűségüket jelképezze. Hieki falu menyasszonyai a sírígtartó hű­séget jelképező koporsóban tartják legjobb ruháikat és egyéb értékei­ket. — Ünnepélyes úttörő évadnyitót rendeznek október 1-én a bonyhádi járási úttörőházban. Az ünnepségre meghívják a községi tanács, a párt és a tcmegszervezetek vezetőit, va­lamint a szülőket. A vendégek előtt tábortűz meilett műsort adnak az úttörők. — Befejezéshez közeledik Mőzsön a községet átszelő út felújítása. A fel­újítási költségeket állami beruházás­ból fedezik. — A kínai Santung tartomány Liensin elnevezésű halász szövetke­zetének tagjai 14 méter hosszú ha­talmas cápát fogtak a tengeren. A több mint 35 métermázsás szörnyeteg hat halászt sebesített meg és majd­nem elsüllyesztette a halászok dzsunkáját, míg végül is sikerült megölni. — A simontornyai Kossuth Ter­melőszövetkezet tagjai közül ebben az évben öten építettek házat. Az épített házak egyike — közel száz­ezer forintba került. — Az országos tejtermelési ver­senyben megyei viszonylatban álla­mi gazdasági szinten a Gerjeni ÁLa- mi Gazdaság 10-es számú Rába nevű tehene 5912 kg 4 zsír-százalékos tejet adott. Az állami gazdaság dol­gozói a jó eredményt a helyesen al­kalmazott zoótechnikai eljárásokkal érték el. — Az amerikai Jackson (Michigan) városában van egy ács, akinek az volt a vessizőparipája, hogy a váro­son kívül szélmalmot épített. A ma­lom szabályosan működött és sok farmer szívességből adott egy-egy zsák gabonát neki, hogy megőröl­hesse. Az ács augusztusban néhány hétre szabadságra ment, és hazaté­résekor szörnyű meglepetés várta: malma helyén csak néhány gerenda hevert. Ellopták. 1— Lapunk szeptember 16-iki szá­mában megjelent „Pillanatfelvétel” című cikkben sajnálatos elírás tör­tént. A cikkben közöltek Aparhan- tcn történtek. Tanuló felnőttek Valóságos tanulási láz kerítette hatalmába az embereket Mőcsény- ben 1955—56 telén. Idős emberek, fiatalok egyaránt tollat, ceruzát tan­könyvet fogtak kezükbe és tanul­tak, pótolták azt, amelyre a múlt­ban nem volt meg a lehetőségük. Volt olyan, aki hatvan éves fejjel ismerkedett a betűvetéssel, volt, aki a hat elemije mellé akarta megsze­rezni az általános iskola VIII. osz­tályának a bizonyítványát. Estén­ként ott ült az iskola padjaiban a községi tanácselnök, a tanácstitkár, vasutas, parasztember — és úgy örült egy-egy ötösre sikerült fele­let után, akárcsak a fia, vagy az unokája. Mi most a helyzet e tekintetben Mőcsényben? Hogyan töltik majd el a téli estéket? — erről beszélget­tünk Lohn Jánossal, az általános is­kola fiatal igazgatójával. — Az idén sajnos, nem tudjuk beindítani az esti oktatást — mond­ja az igazgató — ezúttal a tanerő­hiány miatt. Egy tanerőnk hiány­zik, egy másik éppen a télen megy szülési szabadságra és így öt he­lyett hármunknak kell tanítanunk, így annyira megszaporodik a mun­kánk, hogy nem lennénk képesek ellátni a tanítást még külön esti tagozaton is. — Nem próbálnak azért valami­lyen megoldást találni, hogy ne vesszen kárba az akkori fáradozás? — Dehogynem. Rendszeressé tesz szűk az ismeretterjesztő előadáso­kat. Tavaly az egész tél folyamán talán két ilyen előadás volt. Most az a tervünk, hogy havonta leg­alább egy alkalommal — a kultúr­otthon rendezésében — tartunk ilyen előadásokat természetesen a tömegszervezetek segítségével. Lát­juk, szükségesek ezek az előadások, mert az emberek újságot olvasnak, rádiót hallgatnak és sok olyan do­logról szereznek tudomást, amely­ről nem árt bővebben beszélni. így, az előadásokon keresztül akarjuk növelni az emberek látókörét, isme­reteit. — Azonkívül színdarabokat is akarunk rendezni a a él folyamán — sorolja a terveket Lphn János igaz­gató. — Legalább két egész estét betöltő színdarabot akarunk beta­nulni & előadni, azonkívül az isko­lásokkal egy mesejátékot. A kul- túrcsoportban a fiatalok mellett jő- néhányan szerepelnek az idősebbek közül is. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minél hasznosabban el­tölteni a téli estéket. — Annak, hogy 1955—56-ban any- nyian tanultak, érződik valamikép­pen a hatása? — Igen — válaszol az igazgató. — Meglátszik a könyvtár forgalmán is. Jóval többen olvasnak könyvet — a nyilvántartások tanúsítják — mint annak előtte. Fellendülőben van a könyvtár forgalma. Közeledik az ősz, kevesebb a kinti munka, hosszabbodnak az esték, jut idő az olvasásra is. Százhetven kötetből áll jelenleg a könyvtár, de egy-egy kölcsönzési napon 30—40 kötet könyvet kivisznek. Leginkább a szépirodalmi könyveket kedvelik... — Ha nem is olyan formában* mint 1956-ban, azért most is tanul­nak az emberek Mőcsényben. Ta­nulnak a könyvekből, előadásokból. Pótolják, amit elmulasztottak... B. I. i jövő hiten kezdik a kukoricaszedést Nem kis hírnévnek örvend a pak­si járásban az uzdi Táncsics Ter­melőszövetkezet tagsága. Szorgal­mas munkájukkal, s elért eredmé­nyeikkel hírnevet szereztek ' maguk­nak. Erről írt lapunk szerkesztősé­gének Walter Jánosné, a szövetke­zet könyvelője. — Jól dolgoztak az idén a szö­vetkezet tagjai és munkájuk ered­ményeképpen biztosítani tudtunk havonként 10 forint munkaegység­előleget, ami azt jelenti, hogy elő­legként csak készpénzből 195 000 forintot osztottunk ki. Jól haladunk az őszi munkákkal, befejeztük 40 hold őszi árpa és nyolc hold őszi keverék vetését. Je­lenleg a napraforgó aratását és a vetőmag csávázását végezzük. Jövő héten pedig kezdjük a kukorica­szüretet. Október 1-én kezdődik az őzsuta vadászat A földművelésügyi miniszter a 20/1958. (VII. 31.) F. M. számú ren­deleté közli az 1958—59. évi vadá­szati idény és tilalmi idők megálla­pítását. A rendelet hatodik parag­rafusában, közÜ, hogy őzsutára ok­tóber első napjától január 1. nap­jáig szabad vadászni azzal a kor­látozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapí­tott számú és minőségű őzsuta lő­hető. Fácánkakasra október hó 19-től január 1-ig lehet vadászni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents