Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-20 / 196. szám
TOI .NA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT; III. évfolyam, 196. szám. ÁRA: 60 FILLÉR ÁfcSOK LAPJA Szerda, 1958. augusztus 20. ALKOTMÁNY ÜNNEPÉRE Irta: dr. Tuska Pál, Megyei Tanács V. B. elnöke 1949. augusztus 20-án a magyar népi demokrácia új határkövét tettük le. Ekkor született meg államunk alaptörvénye: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Megalkotását azok a mélyreható gazdasági és politikai változások tették szükségessé, melyek hazánkban a felszabadulástól az alkotmány elfogadásáig végbementek. Népi demokráciánk harcban fejlődött proletárdiktatúrává. E harcnak legkiemelkedőbb mérföldkövei a földreform és a fokozatosan végrehajtott államosítások voltak. A hároméves terv keretében népgazdaságunkat nemcsak helyreállítottuk, hanem tovább is fejlesztettük. A döntő gazdasági és politikai változások egymással kölcsönhatásban, a fordulat évében, teljesen kialakították államunk proletárdiktatúra jellegét. Alkotmányunk szentesíti, törvényerőre emeli mindazokat az eredményeket, melyet a Szovjetunió felszabadító harca, állandó támogatása eredményeként a Kommunista Párt ve zetésével a magyar nép kivívott. Visz- szatükrözi a társadalmunkban végbement alapvető változásokat, azt, hogy Magyarország „az urak országából a dolgozó nép hazája lett”. A társadalmunk szerkezetében beállt változások osztályviszonyainkban is gyökeres változásokat hoztak. A földreform végrehajtásával eltűnt a földesúri osztály. Az ipar, a bankok, a nagykereskedelem államosításával lényegében felszámoltuk a városi tőkés osztályt. Kiszorítottuk a politikai hatalomból a falusi burzsoáziát és a kulákságot. Alkotmányunk visszatükrözi, hogy szocializmust építünk. Meghatározza az állam jellegét, osztálytartalinát. a hatalom kérdését amikor kimondja, hogy „A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé4’. Lerögzíti tehát, hogy a hatalom- megdönthetetlenül és vitathatatlanul a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe került. Munkásosztályunk kizsákmányolt, elnyomott proletárból az állam vezető erejévé vált. Munkásaink mindinkább érzik, hogy mit jelent a munkáshatalom a szocializmus építése, hogy nálunk a munka nem csupán jog, de „becsület és dicsőség dolga’’ lett. A kizsákmányolás megszüntetésével, a szocialista tulajdon megteremtésével kialakult munkásosztályunknak a munkához való új viszonya. Mélyreható változások következtek be a dolgozó parasztság helyzetében is. Az egykori mezőgazdasági proletár földhöz jutott. Tolna megyében is több. mint 155 ezer katasztrális hold földet osztottak ki 26 198 agrárproletár és szegényparaszt között. Azé lett a föld. aki azt megműveli. Dolgozó parasztságunk a hatalmon levő munkás- osztály szövetségeseként részt vesz az ország ügyeinek intézésében. Amikor alaptörvény formájában alkotmányunk rögzíti az alapvető változásokat, egyben jelzi azokat a nagy feladatokat is, amelyek a szocializmus építésének útján még előttünk állanak. A tényeknek megfelelően rögzíti, hogy a termelési eszközök zöme már nem a tőkések magántulajdona, hanem társadalmi tulajdon, a dolgozó nép vagyona. A társadalmi tulajdon pedig biztosítja, hogy a termelési eszközök ne szolgálhassák a kizsákmányolást és ez — alapja a tervgazdálkodásnak is. A népgazdasági terv alapján való gazdálkodás pedig — mint alkotmányunk lerögzíti — a termelőerők fejlesztését, a közvagyon növelését, a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának állandó emelését és az ország véderejének fokozását szolgálja. Alkotmányunk kifejezi, hogy állandóan erősödik és nő a gazdaság szocialista szektora, hogy fokozatosan haladunk a szocializmus felé. Alkotmányunk a dolgozó parasztság évszázados harcának, elnyomott és vérbefojtott forradalmainak a munkásosztály segítségével megvalósított eredményét rögzíti le. amikor kifejezi, hogy biztosítja a dolgozó parasztság jogát a földhöz, törvénybe iktatja az államnak azt a kötelezettségét, hogy elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését és kimondja, hogy az állam támogatja a dolgozók minden valóságos szövetkezeti mozgalmát nemcsak a mezőgazdaságban, hanem más területen is. Alkotmányunk mélységesen demokratikus alkotmány. Lerögzíti a dolgozók politikai, kulturális, gazdasági, szociális és egyéb jogait. Biztosítja a nemzetiségek, a nők teljes egyenjogúságát, az általános egyenlő és titkos választójogot és az állam életében való részvételt a dolgozó tömegek számára. Az Országgyűlésben és a helyi tanácsokban egyaránt. Alkotmányunk azonban nemcsak kinyilatkoztatja az állampolgárok jogait, hanem megjelöli e jogok érvényesülésének eszközeit, útját is. s egyben kötelezi az államot e jogok biztosítására. Büszkén kijelenthetjük azt is. hogy alkotmányunk a béke alkotmánya, mert kifejezésre juttatja, hogy néni államunk szilárdan és megingathatatlanul küzd az imnerialista államok háborús törekvései ellen, eltökélten és határozottan védi állami függetlenségünket. megbonthatatlan barátság és hála fűzi szövetségeseihez, a Szovjetunióhoz, a szocialista tábor országaihoz. Alkotmányunk szellemének megfelelően az elmúlt évek során a munkásosztály, a Kommunista Párt vezetésével tovább növeltük eredményeinket és elvitathatatlan sikereket értünk el a politikai, társadalmi és gazdasági fejlődés terén egyaránt. Amikor a magyar dolgozó nép örömmel és büszkén tekint harcokban született vívmányaira, ugyanakkor népünk ellenségei teli gyűlölettel mindent elkövettek, hogy megdöntsék a munkáshatalmat, elvegyék a dolgozók gyárait, a kiosztott földet, hogy visz- szaállítsák a levitézlett urak népelnyomó hatalmát. A szocializmus építése közben elkövetett hibákat kihasználva összefogtak ellenségeink, elérkezettnek látták az időt a nép- köztársaság megdöntésére, de elszámították magukat. Hiába volt a vad gyűlölet és a nemzetközi burzsoázia összefogása. A munkás, a dolgozó paraszt nem adta jussát: a magyar nép fejlődését megállítani nem lehetett és nem is lehet soha, mint ahogy a történelem kerekét nem- lehet visz- szafergatni. A magyar dolgozó nép a Szovjetunió segítségével leverte az ellenforradalmat, megvédte a nép- köztársaságot, és alkotmányunk parancsa szerint felelősségre vonta azokat. akik kezet mertek emelni hazánkra, akik meg akarták semmisíteni történelmi eredményeinket. Amikor alkotmányunk napját ünnepeljük. visszatekintünk az elmúlt évek történelmi eseményeire, levonjuk a tanulságot, meghányjuk-vetjük. hogy miként haladjunk tovább, mik a feladataink és kötelezettségeink, hogyan és mit tegyünk a szocializmus építése érdekében. Amikor mérlegeljük tennivalóinkat, abból indulunk ki, hogy megyénk lakosságának többsége mezőgazdasággal foglalkozik, ami a megye jellegét is meghatározza. Ezért tehát alkotmányunk szellemében legelső és állandó feladatunk a mezőgazdaság szocialista fejlesztése, a meglevő szocialista szektorok állandó erősítése. Jelenleg Tolna megyében a szántóterületünk 11 százalékán 4888 taggal 105 tsz és 60 tszcs működik 48 046 kh területen. Ezenkívül 84 különböző szakcsoport 1264 hold földön folytat közös termelést. Tsz-einket az ellenforradalom során rendkívül nagy politikai és gazdasági kár érte. Ennek ellenére rövid idő alatt megerősödtek; nagy része szilárdabb, egységesebb lett — és jobb gazdálkodást folytat, mint az ellenforradalom előtt. Terméseredményeik a legtöbb esetben magasan felülmúlják a kisparcellás termelés eredményeit. Az elmúlt esztendőben pl. a tsz-ek búzatermése — a megyei átlagot véve figyelembe mindkét szektornál — közel három mázsával volt több egy katasztrális holdon. Az idei kedvezőtlen időjárás mellett ez a különbség még nagyobb mértékben mutatkozik meg és igazolja azt a törvényszerűséget, hogy a nagyüzemi gazdaságban a mostoha időjárás mellett is a jó elővetemény biztosításával, gépi talajműveléssel, istálló- és műtrágya fokozottabb használatával, a rendszeres növényvédelemmel és növényápolással, kevesebb és köny- nyebb munkával többet és olcsóbban lehet előállítani és ezáltal több és biztosabb jövedelmet lehet elérni. Az egyénileg gazdálkodók jól látják ezt, amiért sokan elismeréssel nyilatkoznak a tsz előnyeiről és komoly szándékkal foglalkoznak nem egy helyen a belépés gondolatával, vagy új- tsz alakításával. Sajnos, nem mindenütt kapják meg a helyi vezetőktől, különösen a tanácsi vezetőktől a kellő segítséget, útbaigazítást. Ez a közömbösség ellentétes alkotmányunkkal, tehát törvényellenes, gátolja a mező- gazdaság szocialista átalakítását. Egyre többet hallani ilyeneket: „belépnék én a tsz-be, de mi lesz a földemmel”. Itt kellene a gyors segítő tájékoztatás, idézni az alkotmány rendelkezését, amikor kimondja, hogy a törvény „elismeri és biztosítja a dolgozó parasztság jogát a földhöz’’, hogy a tsz-be bevitt föld továbbra is magántulajdonban marad és örökölhető is. Alkotmányunkból fakad kötelezettségünk. hogy minden segítséget megadjunk az új, a jobb élet felé vezető utat keresők számára. Leplezzük le tényekkel az ellenség tsz ellenes propagandáját: tudatosítsuk, hogy ezzel az a célja, hogy késleltesse a dolgozó parasztság jobblétének egységes kialakítását, mert tudja azt, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődése erősíti népünk hatalmát és államunk szilárd politikai alapját, a munkásparaszt szövetséget. Megyénk állami, helyi és szövetkezeti ipara is egyre jobban megfelel szerepének. A munkások politikai öntudata növekszik, szilárdul a munkafegyelem, megnőtt a bizalom a párt és a kormány politikája iránt, érzik a párt fokozott megbecsülését, ezért jó munkával viszonozzák a feléjük áradó szeretetet és bizalmat. Például A Magyar Népköztársaságion minden hatalom a dolgozó népé Minden községben változatos programmal ünneplik az Alkotmány napját MEGYÉNK valamennyi községében az ünnepre való készülődés jegyében folyt le az elmúlt hét. A program három legkiemelkedőbb eseménye természetesen, a dombóvári Kapós-menti Napok, a regö- lyi országos lovasbajnokság és a szekszárdi ünnepi vásár. Azonban ezenkívül is jelentős megmozdulásokra kerül sor. Számos községben már augusztus 19-én megtartották az ünnepi gyűlést. A szekszárdi dolgozó parasztok és termelőszövetkezeti tagok kezdeményezésére a parasztok és szövetkezeti tagok négy üzemben, a Szekszárdi Nyomdánál, a Vasipari Vállalatnál, a Gépjavító Vállalatnál és a Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés üzememéi tartanak látogatást. Az üzemlátogatás után az Alsó-, Felső- és Újvárosi Gazdakörökben látják vendégül a négy üzem munkásait. A munkás-paraszt találkozó programjához tartozik az is, hogy a dolgozó parasztok, szövetkezeti tagok és munkások együtt tekintik meg az ünnepi vásárt A KÉT LEGNAGYOBB sárközi község, öcsény és Decs az idén is együtt ünnepel augusztus 20-án. (Már tavaly is együtt tartották meg az Alkotmány ünnepét. Tavaly Decs- re látogattak az őcsényiek, az idén Qcsény lesz a vendéglátó község. Többezer embert várnak ezen a napon az ünnepségre. Délelőtt ünnepi nagygyűlést tartanak, délután pedig a Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai repülőbemutatót és ejtő-- ernyős-ugrás bemutatót tartanak az őcsényi repülőtéren. A decsi Háziipari és Népművészeti Szövetkezet híres népi együttese a délutáni órákban szabadtéri hangversenyt ad, A fiatalok szórakozásáról is gondoskodnak. Vidám sport-bemutatót is rendeznek. Többek között kövé- rek-soványak labdarúgómérkőzést, atlétikai versenyt, zsákbafutást. Este nyolc órakor tábortüzet és tűzijátékot rendeznek a repülőklub tagjai. Itt a rövid kultúrműsorban fellép a helyi úttörőzenekar és. a KISZ énekkara. Ezek után reggelig tartó bált rendeznek a művelődési otthonban. Tengelicen is egésznapos program szórakoztatja a község lakóit. A délelőtti nagygyűlésen Hosnyán&zki János Kossuth-díjas, országgyűlési képviselő tart beszédet. ez év első felében könnyűiparunk 106,4 százalékra teljesítette tervét és egyéb iparágaink is jól működtek. Az eredmények mellett azonban még sok a hiányosság. Növelni kell a termelékenységet, csökkenteni kell az önköltséget. érvényt kell szerezni mindenütt az ésszerűség követelményei mellett a Minisztertanács takarékosságról szóló határozatának. Az alkotmány adta jogunkkal élve kíméletlenül eljárunk azokkal szemben, akik a nép vagyonát megkárosítják, mert népi államunk mindenkitől megköveteli a szocialista törvények tiszteletben tartását. Jelentősen fejlődött megyénk kulturális élete is a felszabadulás óta. Például 1945-ben az általános iskolai tanerők létszáma csak 605 volt. 1958- ban pedig már 1497 tanerő oktatja gyermekeinket ezekben az iskolákban, ahol az idén a tanulók száma már meghaladta a 35 ezer főt. Középiskoláinkban nagyjából ugyanez a helyzet és itt a tanulók 56 százaléka ma már munkás- és parasztszármazású. Egyre jobban kifejezésre jut, hogy államunk a munkásokból, parasztokból új, a néphez hű, a dolgozó népet szolgáló értelmiséget nevel ki. A növekvő kultúrigényeket szolgálja megyénk 152 könyvtára és 137 mozija. Míg 1945 előtt a megye 108 helysége közül csak 50-ben volt villany, ma 104 helységben van, tehát 12 év alatt többet tettünk e téren is, mint az előző úri Magyarország egész fennállása során, s ezzel lehetővé vált. hogy 43 749 család otthonában nyújtson kellemes szórakozást a rádió. Tovább kívánjuk fejleszteni iskolahálózatunkat is. Ez évben újabb 31 tanterem várja a tanulókat. De forttes feladat, hogy pedagógusaink ne csak oktatók legyenek, hanem váljanak a szó legszorosabb értelmében nevelőkké, neveljék gyermekeinket a jövő szocialista emberévé, a szocialista erkölcsre, más népek megbecsülésére, a szocialista hazafiságra, dolgozó népünk és a munka szercte- tére, valamint a munkásosztály és dolgozó parsztságunkat jellemző helytállásra. Ezt joggal elvárjuk tőlük. mert erre az alkotmány kötelezi őket, de kötelezi a becsület is. Augusztus 20 az alkotmány ünnepe. Ünnepel az ország, ünnepelünk mi is és velünk ünnepel a magyar nép minden igaz barátja a világ minden táján. Érezzük üdvözlő kézfogásuk, halljuk bátorító, biztató szavuk a további eredmények, sikerek elérésére. Ünnepelünk, de ne feledjük, hogy ezért a lehetőségért, szabadságunkért a szovjet nép sokezemyi hős fia áldozta életét, sok magyar munkás és paraszt vére és könnye hullt. Alkotmányunk a demokrácia szülöttje. Éljünk! és dolgozzunk alkotmányunk szellemében a haza, az egész dolgozó magyar nép javára.
