Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

Orvosolják a färgediek panaszát 198 tagja van a felsőnyéki körzeti kuglipálya megépítését sem, csak fő) beszervezése az fmsz-i tagok so­földművesszövetkezet helyi szerve­zetének Fürgédén. Az elmúlt hetek­ben a tagok közül többen panasz­kodtak, hogy mostohán kezeli őket a körzeti fmsz vezetősége. Legnagyobb panaszuk abban volt, hogy nem készült el a kuglipálya annak ellenére sem, hogy a múlt év mérlegét tárgyaló tagértekezleten ezt elhatározták és e célból benthagyták a fürgedi tagságnak járó visszatérí­tés összegét. Sőt még társadalmi munkára is tettek vállalást, hogy a tekepályát mielőbb elkészítsék. Emellett KÉRTÉK A SZÖVETKEZET VEZETŐSÉGÉT, segítse megoldani a község húsellá­tását. Az igazgatóság ez utóbbinak a megoldását vette elsődlegesnek, mi­vel a szövetkezet — ha késve is — javítani kíván Fürgédén is a hús­ellátáson. Ezért megjavíttatta hiz­laldáját, napokon belül sertéseket vásárol, s beállítja hízóba. Ugyanakkor nem vetette el a hát elég rosszul tették, hogy ezt halogatták és még a mai napig sem készült el. A vezetőség, de fő­leg a volt ügyvezető nem foglalko­zott kielégítően a fürgedi szövet­kezeti tagság problémájával. Nem ártott volna, ha az igazgatóság egy- szer-egyszer Fürgédén tartotta vol­na ülését, s előtte egy kicsit kö­rülnéz: nincsenek-e a felsőnyé­.kieknél hátrányosabb helyzetben a fürgediek, milyen kihasználatlan lehetőségek vannak, hogy ezek ki­használásával szebbé tegyék a szö­vetkezeti tagok életét. Ha csak egyszer ezt megtették volna, már régen kuglizhatnának a község­ben, SEGÍTENI KELLETT VOLNA a társadalmi munka (amit egyéb­ként vállaltak) megszervezésében. A tagsággal meg kellett volna őszintén beszélni: ahhoz, hogy be­ton alapzaton kuglipálya legyen, szükséges még a 2500 forintnyi részjegyhátralék megszüntetése, a szövetkezeten még kívülállók (kb. 60 rába, ami újabb 3000 forintot je­lentene, s ezt felhasználhatnák a kuglipálya építéséhez. Az igazság kedvéért azt is meg kell mondani, hogy A HELYI VEZETŐSÉG, az intézőbizottság öntevékenyebben is dolgozhatna, mert sok mindent helyileg is meg lehet oldani. Ami késik, nem múlik — tartja a közmondás. Fülöp elvtárs a szövet­kezet új ügyvezetője a felsőbb szerv javaslatára máris megismerkedett a felmerült panaszokkal kint a hely­színen is megtette a kezdeti intéz­kedéseket. Az igazgatóság legközelebbi ülését Fürgédén tartja, s ott a helyi veze­tőséggel közösen oldják meg a prob­lémát, a kuglipálya megépítését is. Egyszóval elhatározták, hogy az igazgatóság ülésén intézkedések szü­letnek a panaszok, problémák meg­oldására és a fürgedi tagság segítő­készségére, segíteni akarására tá­maszkodva a fürgediek mostohasá- gát megszüntetik. Gazdaságosan működik a döbröközi földművesszövetkezet HOSSZÉ IDŐN, mondhatjuk éve­ken keresztül bukdácsolt a döbrö­közi fmsz. vezetősége. Az ügyveze­tők meleg kilincs váltással cserél­ték egymást. Az üzemágak túllici­tálták egymást a veszteséges mű­ködésben. A dombóvári járásban pedig Döb röközön laknak a legszorgalmasabb, a legjobban kalkulálni tudó parasz­tok, mégis egyre szegényedett és sorvadt a szövetkezet gazdasági élete. 1956-ban a Tolnai Napló hasáb­jain megjelent a daloslelkű muzi­kális hajlamú vezetők tevékenysé­gének ismertetése. A muzsikások véget vetettek a ze­nének. Nem jó szándékból, mert az indulót már nem ők húzták. A sze- lelési taktust a felügyeleti hatóság verte ki a számukra. Reménykedés pírja szállta meg a tagságot a közgyűlés folyamán ... Most már a mi szövetkezetünk is felsorakozik majd a jólmúködő szö­vetkezetek táborába — gondolták az emberek ... Tagadhatatlanul lépést változtat­tak Döbröközön, de még sem ment a közös, a kollektív munka úgy, ahogy azt a tagság remélte volt... Az elnök megálmodta, hogy rein- carnatió folytán megkapja Széche­nyi lelkületét. DEHOGY Álmodta, megírta neki a falu végéről Macska Róza- nénje, aki szellemi segítőtársa volt az ügyek intézésénél. A szövetkezeti élet fejlődése egész embert kíván az élre! 1958-ban a tagság egyhangúlag: Gyenei Gyu­lát választotta meg fmsz-i ig. elnök­nek. Tudjuk, hogy nem könnyű fel­adat a földművesszövetkezet sokré­tű tevékenységét, feladatát megol­dani. Egy fmsz-i ügyvezetőnek jól kell tudni forgatni a mérővesszőt. Ismerni kell mindenkit, tudni kell jól gazdálkodni, tudni kell bánni az emberekkel, szeretni kell a gyen­gét, kordában kell tartani azokat, akik hajlamossak arra, hogy kirúg­janak a hámból. Áruismerettel kell rendelkeznie: tudnia kell, hogy kell a terményféleségeket tárolni. A gyógynövénytől, a kupoló vastól az éticsigáig mindenhez hozzá kell tud­ni szólni. Az ügyvezető felelős a község áruellátásáért is. A szövet­kezeti boltosokat segíteni és támo­gatni kell munkájukban, mert úgy jó, ha mindent megtalálhat a tag­ság boltjában. Döbröközön ebben az évben óri­ási léptekkel halad az igazgatóság tevékenysége előre. AZ IRODÁK megszépültek, tisz­taság van, rend és fegyelem. Asz­talokon friss virág, az ablakok ra­gyogóan tiszták. Szorgalmasan dol­goznak az alkalmazottak; mindenki tudja a kötelességét. Nincs tere- fere az irodában: naprakész állapot az egész fronton. Dicséret illeti a könyvelői, a szám viteli dolgozókat, mert nemcsak a saját feladatukat oldják meg időben, de arra is vállalkoztak, hogy gyen­gébben működő szövetkezetnél elké­szítik a jövedelmezőségi kimutatást; segítették elkészíteni több helyen a félévi mérleget. Az elnök személyesen ellenőrzi a boltosokat, az ipari üzemet, a TÜ- ZÉPet, a felvásárlót, kocsikat, lova­kat, darálókat, szeszfőzdét. Meg is látni, meg is lehet győződ­ni, hogy szívvel megy a munka. Eb­ben az évben — természetesen, ha változatlan szorgalommal és lelkese-, déssel dolgoznak — több lesz év vé­gén a szövetkezet akkumulációja, mint az elmúlt évek alatt összesen. MEG KELL MONDANI, hogy jól gazdálkodik a döbröközi fmsz igazga­tósága és sajátjának érzi is a szövet­kezetét. A gyűléseken komoly csa­ták folynak. Mindenki javát adja a tudásának. A vezetők kezében füzet, ceruza, ott mindenki jegyez, mert parlamentárisán szólnak a dolgokhoz A választott szervek, a felügyelő bizottság, a boltos bizottságok kisep- rűzték a munkahelyről azokat, akik megkárosították a társadalmi, a szö­vetkezeti tulajdont. Döbröközön még tovább kell fokozni a munkát: a falu szocialista átszer­vezése terén komoly feladat vár a vezetőkre. Az eredmény nem fog el­maradni ebben a vonatkozásban sem! Szívesen bízunk! — Figyelő — ünnep és vásár A z emberek nagyrésze valami ** misztikumot érez a vásár szó puszta kiejtésénél. A Perzsavásár témát adott az operaírónak, és a Ka­raván Szeráj színes, tarka áradatá­val izgalomban tartotta a fátyolozott arcú, de a divatnak hódoló „igaz hi­tű” hölgyeket. A magyar puszták jellemző festménye a vásár, a sátrak mellett echós szekérhez pányvázott pejlóval De hogy készülünk most, és hogy várjuk a vásárt, és ez a színes-pom­pás ünnep mit ölel fel e nap lázasan lüktető életéből? A földművesszövetkezeti kereskede­lem augusztus 20-án minden évben — már amikor az ünnepi vásár meg­rendezésre került — tükörképe volt a hazai ipar fejlődésének, a kereske­delmünk szervezésének és a lakosság növekvő igényeinek. Ez évben is fel­vonultatja a szövetkezeti kereskede­lem üzemágait 15 millió forintos áru­készlettel. Maga ez a tény is azt bi­zonyítja, hogy szövetkezeteink amel­lett, hogy hatalmas átszervezésen mentek keresztül, a fő hangsúly a mezőgazdasági munkákra terelődött, mégis lépést tartanak a kiskereske­delem fejlődésével, erős kapocs ma­radtak továbbra is az ipar és a la­kosság között és betöltik azt a szere­pet, amelyre hivatottak. Megkezdték már a sátrak vázainak építését és ezek mérete is mutatja, hogy milyen nagyszabású lesz az áru­bemutató. A sátortábor kb. 500 folyó­méter, amelyben a szekszárdi, tol­nai, faddi, paksi, hőgyészi, bátaszéki és a bonyhádi szövetkezetek helyezik el választékos áruikat, amelyből nem hiányzik a motorkerékpár, Berva kismotor, mosógépek, tűzhelyek, férfi és női divatáruk, lakkberendezési tárgyak és minden szép, minden szükséges árucikk, ami a magyar ipar kiváló minőségű terméke. Bepillantást nyertünk ez alkalom­mal a nagykereskedelem áruraktá­raiba, megnéztük, hogy a kiskereske­delem felé úgy mennyiségre, mint minőségre mit tartalékol. |y| őst tudom csak elképzelni, hogy a fél km-es sátortábor milyen ■ menyiségű árut fog elhelyezni pavi­lonjában. A nagykereskedelem rak­tárai emeletnyi magasságban vannak megrakva újdonságokkal, szebbnél- szebb árukkal, amelyek vevőikre várnak. Szakemberek véleménye sze­rint is ekkora árukészlet még nem volt, és ha megközelítőleg mennyiség­re volt is, ilyen gazdag választék még pultra nem került. A vásáron nemcsak áruról gondos­kodtak a szövetkezetek, hanem a kö­zönség szórakoztatásáról is. Mivel az elsőség mindig a nőké, kezdjük afeal, hogy nagyszabású divatbemu­tatókat tart az állami kereskedelem, a szövetkezeti kereskedelemmel kö­zösen. Úgy gondolom, itt is akad néző bőven, na de a paksi halászcsárda sem fog üres asztalokkal maradni, mert a halkülönlegességei mellett a jól hűtött paksi bor is vonzza, ha mást nem, a férfiakat. Meg kell em­lékezni Tolna megye legjobb szövet­kezeti cukrászáról is, Lajtai kartárs­ról, aki a bátaszéki cukrászda pavi­lonjában fog gondoskodni az édesség­kedvelőkről. A látványosságnak ezzel még nincs vége, mert a MEZÖSZÖV kötélkor­donján belül nagyszabású gépkiállí­tás tárul a látogatók, avagy vevők elé. A MEZÖSZÖV a falu parasztsá­gának nagy segítséget nyújt azzal, hegy modern, a munkájukat meg­könnyítő mezőgazdasági kisgépeket hoz forgalomba A MEZÖSZÖV is a legmodernebb, a leghasználhatóbb gépeket s eszközö­ket sorakoztatja fel piacára és biz­tos, hogy a vásári siker az ő részük­re is meglesz. Ez csak egy kis ízelítő, amit a vásárról az érdeklődőknek, a vevőközönségnek nyújtunk. A töb­biről győződjön meg ki-ki saját ma­ga, a vásáron látott sok szép mara­dandóbb emléket ad, mint a mézes- kaiácsszív, elismerését adja szocia­lista kereskedelmünk fejlődésének. BESZÉL A MARGÓ Nem szenvedtem még soha ma­láriában, de tudom mi a hideg­rázás, mégpedig az a fajta, amely­re nem lehet kinint szedni ötfo­rintnyi kapszulában. E nyavalya kórokozója nálam az apósom naplója. Kiállhatatlanul precíz ember. Este, ha végre le akar fe­küdni végigpergeti maga előtt a napot, fogja a noteszt, bejegyzi a napi középhőmérsékletet és azt is, hogy a zseblámpájában a „Batté­ria” már 7 óra 23 percet égett. — de még ég ... Ezzel aztán megtorpedózza az én nagyvonalúságomat, amely széthullva hánykolódik a bürok­rácia tengerének hullámain a végső enyészet felé... Mint örökké témára, esemény­re éhes riporter, kopogtam be a Szövetkezetek Tolna megyei Ér­tékesítési Központjához, röviden a MÉK-hez. Kedves, mosolygó kar­társnő tessékelt be egy szobába azzal, hogy várjak pár percet, azonnal jön a — „Főnök”. Aztán rámborult a csend és éreztem, hogy a hideglelés kór­okozói ide is nyomon követtek. A szomszéd szobában vésztióslóan sercegtek a tollak és hogy elfog­laljam magamat — oz asztalon heverő, zsebtől gyűrött füzet szél­jegyzeteit kezdtem olvasni. A „Főnök” jegyzete: A MÉK kertészete nem adta át export szállításra a fejeskáposz­tát, hanem Szekszárd város la­kossága és a bányavidék dolgozói érdekében visszatartotta a helyi piac részére annak ellenére, hogy kg-ként 40 fillér veszteséget je­lent. Ezt a lakosság érdekében az igények kielégítése miatt vállalni kell , ...Kiváló minőségű görögdinnyét szállít a tengelici Petőfi és a tol- nanémedi Haladás Tsz a földmű­vesszövetkezet standjainak. A tengelici Petőfi Tsz az ízre, za­matra és nagyságra kifogástalan dinnyéjét márkázza, amelyet az augusztus 19—20-i ünnepi vásár­ban is megtalálhat a kedves vevő, a földművesszövetkezetek stand­jában. ...Zöldség és gyümölcsvásár is lesz augusztus 20-án. Nagymennyiségű dinnye, szőlő, szilva, alma, körte és őszi barack kerül felhozatalra kiváló minő­ségben, aránylag olcsó áron, ami azt jelenti, hogy a kialakult sza­badpiaci áraknál jóval alacso­nyabb áron kerül értékesítésre, ..A hét folyamán a piacon a zöldpaprika 4 forint volt. A szö­vetkezeti standon az export mi­nőségű paprika 2,20 forint. An­nak ellenére, hogy rövid idő alatt a szövetkezet áruja gazdát cse­rélt a termelők is kénytelenek voltak a duplájára fogott áraikból engedni. Végre konkurenciára ta­láltak és nem lesznek ezután a piac „tőzsdéjének irányítói”. ...A Bonyhádi Termelési Érté­kesítési és Felvásárlási Szövetke­zet a zöldség és gyümölcsellátásá­nak megjavítása végett a saját termelésű áruféleség szállítása mellett minden második nap friss áruval látja el a bányavidék zöld­ség-gyümölcs árudáit. Ezzel nem­csak a háziasszonyok igénye van jobban kielégítve, hanem jó hír­nevet is szerez vele a szövetkezet. ...Tamásiban miért drága a piac és ezen belül egyes zöldség-cikk? A válasz egyszerű. A MÉK a kö­zeljövőben megkötésre kerülő szerződések tervszámait ismertette a földművesszövetkezettel, ame­lyet a vezetőség idegenkedve fo­gadott, bár részükre teljesen reá­lisan volt megállapítva. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy ha drága a piac, hiszen ahol nem ter­melnek, oda szállítani kell és a szállítás költséggel jár. Nem fordítottam tovább a jegy­zet lapjait, de nem vártam meg a „Főnököt” sem, hiszen a „Kí­nos precízsége” a restanneiát nem tűrő jegyzete többet mond az élő­szónál. Most már leveszem a kalapo­mat azok előtt, akik a margót is betűvetésre használják fel, mert a szó elhangzik, de az írás beszél, ez esetben arról, hogy a MÉK dolgozik és eredményeik a szö­vetkezés eszméjének helyességét igazolja. — B. L. —

Next

/
Thumbnails
Contents