Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-02 / 181. szám

1958 augusztus ?..

TOLNA MEGYEI NÊPÜJSAU

3

Egy névtelen levél nyomában

Dombóvári bélyegzővel névtelen levél érkezett szerkesztőségünkhöz. A levél súlyos vádakkal illeti a Dombóvári Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat egyik dolgozóját, Gun- di Gézát, aki mint műszaki vezető az ü. b. elnöki teendőket is végezte.

A névtelen levélíró szerint Gundi Géza. Sipos Pál a Sertéstenyésztő Vállalat szarvasdi telepe dolgozójának, mint ü. b. elnök nem adta át a traktoros napra járó 300 forint prémiumot. Ugyanez a helyzet Bognár György esetében is, akit az építők napja alkalmából jutalmaztak meg.

A levélíró végül téglával történő manipulációt említ meg, amelyet szintén Gundi Géza követett volna el.

A szerkesztőség a levél nyomán bekapcsolódott a járási népi ellenőrzési bizottság munkájába, amely kivizsgáltál az ügyet és a következőket állapította meg:

Nem felel meg a valóságnak a levélíró vádaskodása, bár az igaz, hogy Sipos Pál jóval később kapta meg a traktoros napra járó prémiumot, mivel abban az időben a Kaposvári Kórházban kezelés alatt volt. Bognár Györgynél hasonló volt az eset, ő a jutalmazás kifizetésekor fizetésnélküli ' szabadságot vett igénybe, mivel Döbröközön házépítésbe kezdett.

A Népi Ellenőrzési Bizottság külön foglalkozott az állítólagos tégla manipuláció kiderítésével. Somogyi György és Csizmazia László népi ellenőrök számviteli és könyvviteli szakértők ellenőrizték azokat a pénztári bizonylatokat, amelyek az

ügy kivizsgálásához Szükségesek voltak és az alábbi megállapításokat tették:

„Az 1958-as évben a vállalat szarvasdi téglaégetőjéből 3230 forint értékű téglát szállítottak el. Az eladott tégla ellenértéke az alábbi tételekből tevődik össze. A gazdaság Várnagy nevezetű gépkocsivezetője 570 forintot, Bognár és Gyá- nó nevezetű dolgozók pedig 2280 forintot, illetve 330 forintot fizettek be téglavásárlás címén a vállalat központi pénztárába.

A népi ellenőrzési bizottság körültekintő vizsgálata után bebizonyosodott, hogy Gundi Gézával kapcsolatos vádaskodás a vállalaton belüli személyeskedésből indult ki. Megállapítást nyert ugyanakkor az is, hogy Gundi Géza vállalati beosztásánál fogva nem alkalmas az ü. b. elnöki tisztség ellátására. Mint műszaki vezetőnek meg kell követelnie a munkát és le kell leplezni a lazaságokat, az esetleges visszaéléseket. Másrészt pedig mint szak- szervezeti vezetőnek, elsőrendű feladata a dolgozók érdekvédelme. Gundi Géza ezek szerint két malomkő között őrlődött, éppen ezért szakszervezeti funkciójából leváltották.

Gundi Géza ügye a vádaskodókkal szemben tisztázódott, nincs igaza a névtelen levélírónak. És hogy a nagy nyilvánosság elé tártuk az ügyei, 'tettük ezt egyrészt azért, hogy választ adjunk a névtelen levélírónak, harmadsorban pedig azért, mert a Népújság, a párt lapja, amely igen nagy súlyt helyez a dolgozók bejelentéseire.

P.-né

ÚJ ÉLET A HOMOKON

A széles saraboló kapák úgy szaladnak a földbe, mint kés a vajba. Egyáltalán nem nehéz itt a kapálás, hiszen homokból áll a talaj, finom, aranysárga homokból, amilyen a kőműveseknek kell a malterhoz. Elég egy kis szellő és már tele van a levegő szállongó homokszemcsékkel, amelyek hófúváshoz hasonlóan rakodnak le ott, ahol valamilyen gyom próbál megkapaszkodni. A dombra merőlegesen, egymástól kisebb-nagyobb távolságra, párhuzamos mélyedések futnak — a hajdani szőlőparcellák barázdáinak nyomai. Ezeket is egyre jobban betemeti már a szállongó homok, amely alól a kapáknak gyakran kell kiásni az éppen csak megkapaszkodó fiatal szőlővesszőket, azokat, amelyek éppen az ilyen mélyedésekbe kerültek. A természet maga is segít eltüntetni a hajdani parcellákat. ..

A fiatal szőlőültetvény, s arrébb a fiatal gyümölcsös az új életet jelenti itt. A fiatal hajtások között a homokban öreg tőkék maradványai, kipusztult gyümölcsfák gyökerei feketédnek a múltra emlékeztetőén.

— Ezt a részt, ezt a 33 holdas területet a múlt ősszel, s az idén tavasszal telepítettük, olasz rizling- gel, kövidinkával, ezerjóval. Az ősszel újabb tíz holdon telepítünk szőlőt. így összesen 130 holdra növekszik az új telepítésű szőlőterületünk — mutat körbe az erdő és a falu közti területen Mészáros György agronómus. — A területünk odáig megy le, ahol azok a jegenyefák látszanak.

Já úton haladnak a decs! állandó bizottságok

Az állandó bizottságoknak nagy szerepük van abban, hogy egy-egy adott területen a tanácsok megfelelően el tudják látni feladatukat és így tekintélyük, tömegkapcsolatuk állandóan növekedjék.

Ennek szellemében dolgoznak a decsi tanács állandó bizottságai is. Általános mindegyik munkájában, hogy havonta rendszeresen összeülnek, megbeszélik tapasztalataikat, melyeket a falu lakosai között járva hallottak. Ebből határozzák meg, milyen javaslatokat terjesztenek a tanácsülés elé. Ekkor határozzák meg, milyen feladatokat kell meg- - oldaniuk a közösség, az egész falu javára, összekapcsolva az országos érdekekkel.

Az egészségügyi és oktatási állandó bizottság tagjai például a községben járva sok panaszt hallottak a falu alsó része, a tabáni rész vízellátására. Megvizsgálták a helyzetet, s utána javaslatot tettek a tanácsülésnek, hogy ott egy kutat kell csináltatni. A tanácsülés meg is szavazta, s a községfejlesztési járulékból megvalósították. Dr. Szegő István orvos, a bizottság titkára nagy gonddal és hozzáértéssel működik közre az általános tisztasági ügyek intézésében.

Fehér Lászlóné és a többiek nagy gondot fordítanak a gyermekek is- .koláztatására. Az iskolai hiányzások megszüntetése érdekében rendszeresen látogatták a hiányzók családjait. Most a beiskolázás, az új tanFehér Klára :

Nem vagyunk angyalok

A Madách Kamaraszínház művészeiből alakult együttes Budapesttel egyidőben Tolna megyében is bemutatja Fehér Klára: „Nem vagyunk

angyalok“ című három felvonásos vígjátékát. A darab a fővárosban hosszabb idő óta nagy sikerrel megy, előreláthatólag megyénkben is sikere lesz.

Augusztus 1-én Öcsényben, 4-(én Szekszárdon, 7-én Faddon, 11-én Bátaszéken (az elmaradt július 28-i előadás helyett) 24-én pedig Bátán kerül sor az előadásra. Ezenkívül a színdarabot még több Tolna megyei községben bemutatják.

év munkájának eredményes előkészítésén fáradoznak;

Bencze Józsefné, a bizottság elnöke a szociális ügyek nagyszerű ismerője. Mint legtöbb helyen, Decsen is vannak olyan idős emberek, asz- szonyok, akik egyedülállók, nincsenek hozzátartozóik. E rászorulókat patronálja Bencze Józsefné és ha szükséges, fáradhatatlanul tárgyal érdekükben, míg egyik vagy másik szociális otthonban el nem helyezik őket. Az elmúlt két-három évben így jutott a faluból 14—16 rászoruló öreg nyugodt, gondtalan körülmények közé. Az elmúlt hetekben is Barát Máriát a tengelici, Baka Imrét a bonyhádi szociális otthonba utalták be.

A mezőgazdasági állandó bizottság, főleg télen és tavasszal működik erőteljesebben. De most is ott vannak a cséplőgépeknél, figyelik, tisztán, rendesen dolgeznak-e. S közben beszélgetnek a gazdákkal, miért szükséges és fontos, hogy a búzaföldadót mindenki időben maradéktalanul szállítsa az átvevőhelyre. Jó eredményt értek el a burgonyabogáéit tás megszervezésében és ellenőrzésében. Az ő munkájuknak is betudható, hogy a tanácsnak csak hét hanyag gazdát kellett feljelentenie, az

igaz, hogy a járás azóta sem intézkedett ügyükben, pedig ha az elsők ügyében intézkedtek volna, a többi feljelentésre sem került volna ser.

A bizottság tagjai úgy számítják, hogy augusztus 10-re befejeződik a cséplés a faluban.

A község fejlődésének adataihoz tartozik a létesülő iskola, az itt épülő, a megye első szélesvásznú mozija, járdák, utcák lekövezése és most tatarozzák az állami házakat.

Mindezek jó alapot adnak a pénzügyi állandó bizottság munkájához; Minden hónapban megbeszélik a teendőket, s ha látják, hogy egy-egy gazda lemaradt, meglátogatják, s beszélgetnek vele. Elmondják, menynyivel többet kap vissza a falu az államtól, mint amennyit befizetnek;

A jó eredmény az adófizetés terén így megvan. A második negyedévi tervet is 100,3 százalékra teljesítették a község lakói, a harmadik negyedévit is az ütemterv szerint naprakészre teljesítik;

Csak néhány példa ez a decsi állandó bizottságok munkájából. Természetesen ennél széleskörűbb munkát végeznek, de már ebből is látszik, jó úton haladnak, hogy egyre növeljék a tanács becsületét.

^ bikácsi szőlőgazdaság területét járjuk az agronómus- sal, aki közben arról beszél, mit végzett, milyen eredményeket ért el a gazdaság a létrejötte óta eltelt néhány év alatt.

A háború előtt jelentős szőlőtermő terület volt Bikácson, igaz, hogy jobbára csak direkttermő otelló és hasonló szőlőfajta. A háború utáni években a szőlőterületek nagy része kipusztult, tönkrement.

Amikor a szőlőgazdaság létrejött 1955 őszén — a Mecsekvidéki Állami Pincegazdaság hozta létre —, több mint háromszáz hold elhagyott, parlagon heverő tartalékföldön látott a gazdálkodáshoz. A semmiből kellett teremteni újból szőlőkultúrát. Az első évben 28 hold szőlőt telepítettek — ezen a területen az idén huzalos művelésre rendezkednek be, már ott vannak a helyszínen a beton- és faoszlopok, a jövő héten kezdik meg a munkákat.

Az idén már 130 holdra nőtt az új telepítésű szőlőterület és ezenkívül van még a gazdaságnak 15 hold termőszőlője. Az idén nyolc holdon már szőlőiskolát is létesítettek, amelyben a következő telepítésekhez szükséges gyökeres vesz- szőt nevelik. A szőlőn kívül 60 hold gyümölcsöst is telepített a gazdaság. Ebből 30 hold kajszibarack, 15 hold alma, 10 hold meggy, öt hold pedig szilva és ezenkívül van még két holdat kitevő termő gyümölcsösük is.

Ha

fatalmas erőfeszítéseket tett a gazdaság a bikácsi szőlő- termelés újbóli felvirágoztatásáért, összehasonlításként meg kell említeni, hogy a községbeli egyéni gazdák ugyanakkor nem végeztek említésre méltó szőlőtelepítést.

Eleinte hitetlenkedve, kétkedve

fogadta a község lakossága a gazdaság erőfeszítéseit, de ezt már felváltotta az elismerés, a szépen díszlő fiatal szőlőterület láttán.

Elmeséltek egy esetet, amely a tavasz elején történt. A telepítéskor az öntözéshez nagymennyiségű vizet kellett felhasználni. Nem volt messze a tó, ahonnan a vizet hordták és a munkák meggyorsítására felszereltek oda egy szivattyút, majd berendezkedtek a permetlé- keverésre is. A falubeli idősebb emberek figyelmeztették a gazdaság embereit: »Nyáron, ha nincs eső, kiszárad ám a tó. Honnan szereznek akkor majd vizet?«

— Ha nem lesz eső, akkor nem kell permetezni sem, mert pero- noszpóra meg lisztharmat csak akkor van, ha sok az eső és utána hirtelen felmelegszik — válaszoltak;

A gazdaság létrejötte azért is volt jelentős, mert az erdő- gazdaság, a dohánykísérleti gazdaság mellett újabb munkaerőt vett fel, Bikácson, Nagydorogon, Vaj- tán sokak számára biztosított újabb munkalehetőséget.

A falun kívül már épül a gazdaság új központi épülete, amelyben az üzemi konyha, raktár, iroda- helyiség nyer elhelyezést. Ahogyan a 130 holdas területen — amely néhány évvel ezelőtt parlagon hevert — egyre jobban meggyökeresedik az elültetett szőlő, gyümölcsös, úgy fejlődik a gazdaság is. Ma még csak a munka van a szőlővel, gyümölcsössel, jövedelmet csupán a száz- egynéhány holdnyi szántóterület, kertészet ad, de néhány év múlva, amikor a szőlő termőre fordul, hamarosan visszafizeti azt az összeget, amelyet az állam ráfordított; Újból élet fakad a bikácsi homokból ...

Bognár István

KIREK

— Az aratás előtt a MEZÖSZÖV- től negyven fogatos fűkaszát vásároltak szekszárdi és a szomszédos községekben egyéni gazdák. Szekszárdon nyolc gazda, Decsen 12 vásárolt fűkaszát. A gépek nagy részét már az aratásban fel is használták.

— Az Országos Takarékpénztár Tolna megyei fiókja 1958. évi hálózatfejlesztési tervének megfelelően legutóbb Nagydorogon létesített fiókot. A megye legújabb OTP fiókját ünnepélyes keretek között nyitották meg augusztus elsején reggel nyolc órakor.

— Hónapok óta versenyben van a a két tolnai üzem, a Selyemfonó és a Textilüzem a megyei lap terjesztéséért. Jó munkájáért most 100— 100 forint jutalmat kapott mindkét üzem pártszervezete. A lapterjesztési versenyt továbbra is folytatják.

Nem könnyű mesterség . • •

Az iparos ember, a cipész, bognár, kovács megtanulja mesterségét és azután élete végéig talpalja a cipőt, cserélgeti a szekér kerekét vagy éppen lovakat patkói. Van azonban mezőgazdaságunknak egy olyan mestersége, amelyet nem igen lehet így megtanulni, „bevágni”, arra születni kell és hosszú évek megannyi tapasztalata után még mindig van tapasztalni való. Mert ezerféle fortélya, munkája van a mezőgazdaságnak, amely százszorossá gyarapodik, ha szövetkezeti közösségben kell a mesterséget űzni. Hősünk termelőszövetkezeti elnök, a tolnanémedi Uj Élet Tsz-ben, a neve Dobos György.

Ha az ember maga van, kevesebb gondja, baja, de ahol egy embernek egy egész szövetkezetről, azaz 34 emberről kell gondoskodni, pénzt, megélhetést, gondtalan

életet biztosítani, már a nehezebbik egyike. A hajnali órákban indul munkába és ő az utolsó, aki tihagyja a szövetkezet portáját. Az 503 holdas gazdaságra csak egy brigádvezetője van, reggel elosztja a munkát, ellátogat az istálló1 ba, gondoskodik, hogy a helyi földművesszövetkezet elszállítsa az érett dinnyét> paradicsomot és egyéb kertészeti termékeketi Idejéből jutnia kell arra is, hogy ellenőrizze a gépállomás munkáját, és legtöbbször ő ül motorra és megy a bankba a tagoknak előlegért

— Nem könnyű mesterség az, különösen azért nem, mert csak ígérgetik az agronómust, aki a munkák felét le tudná venni a vállamról — mondja.

Könnyen el lehet gondolni, hogy ahol 34 ember jövője egy ember józanságától, ítélőképességétől és

rátermettségétől függ, igen nagy felelősség. Mert bármennyire is igyekszik, a tagság, ha nem kapja meg a tervezett készpénzt, vagy gabonafélét, az elnököt okolják, egymás: között is az elnököt sza- pulják, ha őrködik a fegyelem betartása felett, ha ragaszkodik az alapszabályhoz.

Bólint az elnök és azt mondja, hogy ez mind így igaz. Veszekedik, beszél, hol szép, hol haragos szóval, ahogyan a pillanatnyi helyzet megkívánja. Dobos György 5 éve termelőszövetkezeti elnök, öt év óta végzi egymás után az egymást követő munkákat. Minden szezon elején ott van, ősszel és tavasszal a vetésnél, nyáron az aratásnál, ősszel a betakarításnál és minden szabad percében az év legnagyobb eseményére, a zárszámadásra gondol.

— A Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi a bonyhádi tűzoltólaktanya átalakítását, amelynek költségei közel 400 000 forintot tesznek ki. A vállalat dolgozói és vezetői vállalták augusztus 20 tiszteletére, hogy erre a napra a határidő előtt elkészülnek a munkákkal. A bonyhádi tűzoltók így augusztus 30-án felavathatják az újjáépített laktanyát.

— Bikácson ebben az évben még nem jegyeztek be születést az anyakönyvbe, ugyanakkor anyakönyveztek 9 halálesetet és hat házasságot. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem születtek ebben az évben gyerekek, hanem azt, hogy a szülő asszonyok vagy a szülőotthont, vagy a kórházat keresik fel. így csupán „nem. hivatalos’’ adatok szerint 14 gyerek született Bikácson ebben az évben.

— A mórágyi Nőtanács vasárnap Amna-bált rendezett. A bál bevételéből 300 forint értékben -áltottak tégla jegyet a Gyermekvárosban felépítendő pavilon költségeinek fedezésére.

— A japán autógyárak az idén ósz- szel általános offenzivát indítanak az amerikai piac ellen. Dömping áron havonta 300 kisautót dobnak az amerikai piacra. A japán gyárosok feltétlen sikerre számítanak, mivel áraik a hihetetlenül alacsony japán munkabérek miatt verhetetlenek.

— A mőcsényi KISZ szervezet fiataljai is beneveztek a bonyhádi járásban folyó labdarúgó Falusi Kupa küzdelmeibe. A fiatalok társadalmi munkában hozták rendbe a sportpályát, hogy alkalmassá tegyék a mérkőzések lejátszására.

— A jövő héten kedden és szerdán tárgyalja a bíróság C’sider Miklós bölcskei lakos bűnügyét, aki tíz évvel ezelőtt meggyilkolta az anyját.