Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-16 / 193. szám

TOLNA MEGY! # VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1958. augusztus 16. III. évfolyam, 193. szám. RENDELET JELENT MEG a fiatalkorúak kisegítő munkaerőként való foglalkoztatósáról Szülőt, fiatalt egyaránt foglalkoz­tató probléma a fiatalság munkába állításának kérdése, amelyet társa­dalmi feladatként kell tekinteni. Ez­zel kapcsolatban a Magyar Közlöny augusztus 3-i számában megjelent a Munkaügyi Minisztérium 9. számú rendelete, amely a fiatalkorúak ki­segítő munkaerőként való foglalkoz­tatásáról szól. Az állami vállalatok kedvezmé­nyes feltételekkel a 14. életévü­ket betöltött általános iskolai kötelezettség alá nem eső fiatal­korúakat, nem teljes munkaide­jű munkaerőként (a továbbiak­ban: fiatalkorú kisegítő) is al­kalmazhatnak — mondja ki a rendelet. A rendelet a továbbiakban intéz­Gépi beruházások 1959-ben Az Országos Tervhivatal elnöke, valamint a Kohó- és Gépipari minisz­ter szabályozta az 1959. évre a bel­földi gyá”tmányú új gépipari termé­kek megrendelését. Ennek alapján a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága szakosztályokra bontotta a rendelke­zésre álló keretet. Ezt a felbontást a legutóbbi v. b.-ülésen hagyták jóvá. így most már hozzávetőlegesen lehet tudni, hogy az egyes megyei ágaza­tok milyen értékű hazai gyártmányú új gépipari terméket kapnak a 3 éves terv 1959-es évében. Megyénkben a legnagyobb gépi be­ruházás az élelmiszeriparban lesz. Ez az ágazat 1 millió 50 000 forint ér­tékű gépet kap. A kommunális, egészségügyi, építőipari és helyiipari célokra 100—650 000 forint értékű gépet terveztek be. kedik arról, hogy a fiatalkorú kise­gítőket elsősorban a termelőmunká­ban kell foglalkoztatni. A fiatalkorú kisegítők napi hat óra, kivételes esetben rövidebb, de legalább napi négy óra munkaidővel foglalkoztat­hatók. Ennek megfelelően a napi hat óra munkaidővel foglalkoztatott fiatal­korú kisegítő munkabére havi 500 forint. Rövidebb munkaidő esetén foglalkoztatott fiatal keresete ará­nyosan csökkentett összegű, de leg­alább 350 forint munkabér jár. A fiatalok foglalkoztatásához ad segítséget és útmutatást a Munka­ügyi Minisztérium erre vonatkozó rendelete, amely kedvező az ifjúság számára. Uj munkaalkalmakat te­remt, leköti a fiatalság érdeklődési körét, nevelést és szakmai képzést biztosít számukra. Kedvező a rende­let a vállalat számára is, mert ezzel biztosítani tudja a munkás utánpót­lást. Megyénk vállalatai és üzemei a Az Ünnepi Vásárt elsősorban az időpont, alkotmányunk napja teszi ünnepivé, mégis a külsőségek, maga a rendezvény mutatja majd, mennyi­re nem hétköznapi eseményről van szó. Ünnepelni; szórakozni (és persze vásárolni) jönnek ide az emberek. A legjobb borok biztosítják a hangula­tot, az országos versenyen díjazotta­kat is csapra ütik. Gazdag kultúrműsor várja a ven­dégeket. Augusztus 19-én délután 5 órakor divatbemutatót tartanak a Sörkertben. Este 8 órakor a szabad­téri színpadon az Országos Kamara rendeletnek megfelelően foglalkoz­nak a fiatalok munkába állításának kérdésével, azonban sokkal többet is tehetnek e tekintetben. A Tolna megyei Bánya- és Építő­anyagipari Egyesülés kilenc, a Szek­szárdi Faipari Vállalat három, a Tolna megyei Építőipari Vállalat 26 fiatalt állított eddig munkába, illet­ve vett fel tanulónak. A kereskedelmi vállalatok közül a Népbolt 14 fiút és hat fiatal­korú lányt alkalmaz kisegítő munkaerőként, míg a vendég­látó vállalat 14 fiú és egy leány tanulót foglalkoztat. A fiatalok elhelyezése, munkába állítása nem kampányfeladat. Üze­meink és vállalataink sokat tehet­nek a fiatalok elhelyezéséért, sőt hathatós támogatást adhatnak az ál­lami és társadalmi szervek is. Nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy fiatalságunkat rendsze­res munkához szoktassuk és munka­szeretetre neveljük. Színház művészei (többek között: Raffael Márta, Lehóczki Éva és Ga­lambos Erzsi) Huseka Jenő Arany­virág című operettjét adják elő. Másnap, 20-án reggel 7 órakor Csorba Géza zenekara fogadja a vi­dékieket az állomáson. Tíz órakor műsoros divatbemutató lesz (ismét a Sörkertben), a műsort a szekszárdi műkedvelő gárda szolgáltatja (ének­számok, monológok). Háromtól 6-ig viszont pesti művészek szerepelnek ugyanitt, zenés, táncos összeállítással. Táncolni a Szabadság Szálló emeleti nagytermében lehet 8 órától a vég­kimerülésig. Valóban ünnepi less a vásár augusstus 20-án A dombóvári vasútállomáson Szalkay István tolatásvezető a te­hervonatok össze­állítását végzi. Brigádjával a leg­jobb teljesítményt éri el a gurító csapatok közül. Béndek János vonatátvevő és Jakab Teréz jegy­zékmegíró egy műszak alatt több mint száz vonat adatait jegyzi fel. Jakab Teréz még csak három hó­napja teljesít szol­gálatot a vasúton, de Béndek János­tól már elsajátí­totta a vasutas szakmát. Összeállították a vonatot és Szabó László forgalmi szolgálattevő elin­dítja Komlóra a 6124-es személy- vonatot. Képün­kön Lőtz Konrád mozdonyával von­tatja a vonatot. A kertészet mellett nagyobb a jövője az öntözéses szántóföldi növénytermesztésnek A napokban a megye több termelő- szövetkezetének képviselői, állami gazdaságok igazgatói, főagronómusai, szakvezetők tapasztalatcserére jöttek össze a beleeskai Szabadság Tsz-be, ahol megtekintették a szövetkezet öntözéses kertészetét és beszéltek az önözéses gazdálkodás jövőjéről. A ta­pasztalatcserén részt vett és felszó­lalt Walter János elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, Járányi György elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium ker­tészeti osztályának vezetője, vala­mint a hazánkban tartózkodó két szovjet szakember, N. A. Janisevszkij taskenti akadémikus és I. P. Kamo- dov kandidátus, a Moszkvai Melio­rációs Intézet tudományos munka- tánsa. Öntözéses gazdálkodással növel­jük a takarmánymennyiséget Walter János elvtárs bevezetőben röviden arról szólt, milyen jelentősé­ge van az öntözéses gazdálkodásnak megyénkben és megemlítette, hogy Tolnában mintegy 30—40 000 hold olyan terület van, ahol a termelő- szövetkezetek és állami gazdaságok sikerrel folytathatnak öntözéses gaz­dálkodást. Sarok Antal elvtárs, a szomszédos Bács megyei tanács elnökhelyettese a solti Szikra Termelőszövetkezet példáján keresztül bizonyította be, hogy különösen a szántóföldi öntözé­ses gazdálkodásnak mi a jelentősége és mennyire ezé a jövő. Felszólalásá­ban többek között a következőket mondotta: — A solti Szikra Tsz tagsága 650 hold területen gazdálkodik és ebből több mint 230 holdon öntözéses gaz­dálkodást folytat. A szövetkezet 50 holddal kezdte meg a kertészkedést, s a területbe fűszerpaprikát ültetett. A termésátlag 60 mázsa volt holdan­ként, ami forintba számítva 18 000— 20 000 forint holdankénti jövedelem­nek felel meg. A szövetkezet azon­ban 120 mázsás paprikatermést is elérhetett volna holdanként, ha mondjuk 8—10 nap alatt meg tudják oldani a paprika ültetését, és ez a munka nem hetekig tart. Tehát ah­hoz, hogy az öntözéses kertészetben jó eredményt tudjunk elérni, nagyon fontos, hogy a legtöbb munkát gépe­síteni tudják. Szerintem az öntözéses gazdálkodás jövőjét nem a kertészet­ben, hanem a növénytermesztésben és ezen belül is a takarmánytermesz­tésben kell keresni, amit hűen iga­zol a solti példa. Ebben az évben 30 holdon vetettek silókukoricát, ame­lyet öntöztek, a holdankénti ' siló­takarmányuk eléri a 450—500 mázsás takarmánytömeget. Mi is szeretnénk öntözéses gaz­dálkodást létrehozni Ezután több termelőszövetkezeti elnök, könyvelő szólalt fel, s mind­egyik hangsúlyozta, hogy látva a be­leeskai termelőszövetkezet öntözéses kertészetét, az eredményeket és azt az összeget, amit eddig a kertészetből biztosítani tudtak, szeretnék ők is, — mert adottságaik megvannak hozzá — az öntözéses gazdálkodást létre­hozni a permetszerű, felszín alatti nyomócsöves öntözéses formájában. Erről beszélt Varga Jenő, a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke, a paksi Vö­rös Sugár Tsz küldötte pedig meg­jegyezte: — Nálunk barázdás öntözéses ker­tészet van 16 holdon. Ahhoz, hogy hat hold területet megfelelően öntöz­zünk, nekünk 5—6 napra van szükség, és ez mellett rengeteg víz pazarolódik el. A látottak alapján az a vélemé­nyem, hogy öntözésre a szövetkezet­ben is megvalósított permetező öntö­zés a legtökéletesebb. A tapasztalatcserén felszólalt N. A. Janisevszkij akadémikus. Legfontosabb cél, hogy egy hold­ról minél több terményt takarítsanak be Janisevszkij elvtárs felszólalásában hangsúlyozta, hogy míg Magyaror­szágon alig egy évtizede kezdenek próbálkozni az öntözéses gazdálkodás megteremtésével, addig az ő hazájá­ban, Közép-Ázsiában az öntözéses gazdálkodás több évszázados múltra tekint vissza. Az ő meleg éghajlatu­kon ugyanis a gazdálkodás el sem képzelhető öntözés nélkül. Majd arról beszélt: — Mivel az Önök hazájában nincs meg a lehetőség arra, hogy újabb szűzföldekkel növeljék a mezőgaz­dálkodásra alkalmas területeket, így azt kell önöknek szem előtt tartani­uk, hogy egy holdról minél több ter­mést takarítsanak be. Véleményem szerint ezt úgy tudják megoldani, ha létrehozzák, vagyis bővítik az öntö­zéses gazdálkodás területét. A terme­lőszövetkezetben látottak alapján be­bizonyosodott, hogy a permetszerű, vagyis esőztető öntözésnek milyen termésfokozó hatása van, amely na­gyobb területen való alkalmazásával egy holdról nemcsak kertészeti ha­nem egyéb takarmánymennyiség többszörösét lehet betakarítani. Kü­lönböző esőztető módszerek vannak nálunk is. Moszkva környékén pél­dául ilyen esőztető berendezések van­nak, mint amilyet itt a tsz-ben lát­tunk — mondotta befejezésül Jani­sevszkij elvtárs. Pálkovács Róza Menetrendváltozás és az Ünnepi Vásár menetrendje A MÁV értesíti az utazóközönsé­get, hogy a nyári menetrend szerint a Bátaszék—Tolna—Mözs között na­ponta közlekedő 5249 számú vonat, mely Szekszárd állomásról 23 óra 36 perckor indult, augusztus 18-tól, hét­főtől, az 5240 számú vonat pedig, mely Szekszárdról 3 óra 3 perckor indult, 19-től (kihasználatlanság miatt) nem közlekedik mindennap. Az 5249-es csak vasárnap közlekedik Bátaszék—Sárbogárd között, az 5240- es pedig csak hétfőn közlekedik Sár­bogárd—Bátaszék között, a menet­rendben feltüntetett időben. Augusztus 19-én és 20-án, az ün­nepi vásárra való tekintettel, az ösz- szes vonatok szerelvényeit meghosz- szabbítjuk. Rendkívül népszerű a Mezőgazda- sági Múzeumnak a múlt hetekben megnyitott vadászati kiállítása. Tel­jesen új a kiállításnak az a része, amely az export céljaira történő élő vadbefogás különböző módjait mu­tatja be élethű, színes, mozgalmas diorámákban. Kiderül itt, hogy egy élve elfogott nyúl annyit ér a nép­gazdaság számára, mint másfél mé­termázsa búza, vagy 11 kiló vaj.

Next

/
Thumbnails
Contents