Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-15 / 192. szám

1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1958. augusztus 15. H nagyhatalmak kössenek megállapodást a közel-keleti államok belügyeibe való be nem avatkozásról Gromiko szovjet külügyminiszter javaslata az ETSSZ-kózgyűlés rendkívüli ülésén A Reuter hírügynökség jelenti: Szerdán délután New Yorkban megnyílt az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka. A rendkí­vüli ülésszak Eisenhower elnök beszédével kezdődött meg. Mint az AP tudósítója jelenti, az elnök beszédében 6 pontból álló tervet körvonalazott. Eisenhower hatpontos javaslata a következő : 1. Állandóan készenlétben álló ENSZ-erőt kell felállítani. 2. Arab vezetéssel közép-keleti gazdaságfejlesztési alapot kell lé­tesíteni és technikai segélynyúj­tási programot kell megvalósítani, ehhez a pénzügyi támogatást az arab állaunok) az Egyesült Álla­mok és más államok (feltehetően a (Szovjetunió) is nyújtanák. 3. Az ENSZ-nek állandóan el­lenőriznie kell a Közép-Keleten és a Közép-Keletről sugárzott rádió­adásokat, hogy megakadályozzon „minden izgató propagandát’’. 4. Az ENSZ-nek tanulmányoznia kell azt a kérdést, hogyan ellen­őrizzék a közép-keleti országokba irányuló fegyverszállításokat (az Iz­raelbe irányuló fegyverszállítást is). 5. Az ENSZ-nek lépéseket kell ten­nie Libanon biztonságának és függet­lenségének szavatolására, ha az ame­rikai csapatokat visszavonták onnan. Az elnök közelebbről nem határozta meg, milyen lépésekről lenne szó. 6. Az ENSZ-nek ki kell fejeznie azt az elhatározott szándékát, hogy biztosítja Jordánia állami létét. Ezt feltehetően úgy kellene biztosítani, hogy ENSZ-személyzet váltsa fel a jelenleg Jordániában tartózkodó an­gol csapatokat. Eisenhower tehát hatpontos javas­latot tartalmazó beszédében nem nyilatkozott világosan és érdemben a Kczép-Keleten beavatkozó angol— amerikai haderő kivonásáról, amelyre vonatkozóan a Szovjetunió már ked­den határozati javaslatot terjesztett elő. A Szovjetunió által benyújtott határozati javaslat szövege a követ­kező: „A közgyűlés, elismerve annak szükségességét, hogy sürgős intézke­déseket kell tenni a közel- és közép­keleti feszültség enyhítésére, az egyetemes béke megőrzésére, ajánlja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának: hala­déktalanul vonják ki csapataikat Li­banon és Jordánia területéről, megbízza az ENSZ főtitkárát, erő­sítse meg az ENSZ libanoni megfi­gyelőinek csoportját az e csoport má­sodik jelentésében előterjesztett terv­(V.) A politikai viták mellett termé­szetesen tovább folynak a ható­ságok intézkedései. És most már teljesen „törvényes” formában — mert hiszen van „hivatalos” nem­zetgyűlés, kormányzó, kormány. A Tolna megyei Újság hírül ad­ja a megye lakosságának: „Rendelkezések május elsejére. (1920) A magyar belügyminiszter május 1-én és 2-án az egész or­szág területére szesztilalmat ren­delt el, a zárórát pedig május első három napjára este 10 órában ál­lapította meg . Eltiltotta a minisz­ter az internacionális szervezetek jelvényeinek, vörös zászlóknak, díszítményeknek bárrrüly vonat­kozásban való használatát. E ren­deletek ellen vétők két hónapig terjedhető elzárással és 2000 ko­ronáig terjedő pénzbírsággal bűn­tettetnek.” A proletárság ünnepének a meg tartásáról tehát szó sem lehe­tett. Uj kormánybiztost nevez ki a kormány Tolna vármegyébe: dr. Klein Antal Biritó-pusztai föld- birtokost, akit azzal az egyik fő érdemével népszerűsítettek, hogy a Tanácsköztársaság előtt a Ká­rolyi-féle független párt tagja volt, de amikor látta Károlyiék „szélsőséges” politikáját, sógorá­val, Wéber János földbirtokossal együtt kilépett. Károlyinak ugyan­nak megfelelően, és irányítson meg­figyelői csoportot Jordániába azzal a céllal, hogy felügyeletet gyakoroljon az amerikai és angol csapatok Liba­nonból és Jordániából való kivonása, valamint az említet ország határ- területeinek helyzete felett.’’ Gromiko szovjet külügyminiszter beszédében hangsúlyozta: az Egyesült Államok és Anglia közel-keleti beavatkozásának egyedüli célja az, hogy gyarmati rendszerben és iga alatt tartsa a közel-keleti országokat. Kijelentette, hogy sem Anglia, sem pedig az Egyesült Államok nem tud­ja bizonyítani az Egyesült Arab Köz­társaság beavatkozását Libanon vagy Jordánia belügyeibe. Az erre vonat­kozó állítások csak ürügyül szolgál­tak az agresszióra. Az Egyesült Államok és Anglia összeesküdött arra, hogy kizsákmá­nyolja a Közel-Keletet és támadást készítsen elő a szocialista világ ellen. Politikájuk olyan helyzetet idézett New York: (AP) Értesülések sze­rint Ceylon és India ENSZ küldött­sége ellenj avaslatokat dolgoz ki a közép-keleti válság megoldására az ENSZ közgyűlése számára. A kapott tájékoztatás szerint ezekben a ja­vaslatokban felismerhető a szovjet határozati javaslatnak néhány vo­nása. Hírek szerint a ceyloni küldöttség határozati javaslata felhívja majd Kairó : (Reuter—AP) Kairóban kedvezőtlenül fogadták Eisenhower elnök hat pontból álló javaslatát. Noha az elnök beszédét és javasla­tait mérsékelt hangúnak minősítet­ték, mégis neheztelnek amiatt, hogy Eisenhower ismét előhozako­dott a Libanon és Jordánia-ellenes közvetett agresszió vádjával és nem jelölte meg, hogy mikor vonják vissza a külföldi csapatokat a két országból. A félhivatalos As Saab vezér­cikke hangoztatja, hogy Eisenho­wer elnök nem „tisztelte meg” az ENSZ-közgyűlést jelenlétével, nem lépett fel a béke védelmezőjeként és nem jelentette be az angol és amerikai csapatok haladéktalan visszavonását Jordániából és Liba­nonból. „Eisenhower azért ment a köz­is szerinte az volt a bűne, hogy 1918-ban a proletárság nagy nyo­mására megkísérelte az elszaka­dást a német szövetségtől és a bé­kekötést stb. Károlyi is az ural­kodó osztály képviselője volt, de mivel ilyen „mérsékelt” irányzatú politikát igyekezett folytatni — ez már nem volt megfelelő a föld- birtokos Kleinéknek. Ugyanezt a dr. Klein Antalt nemsokára kinevezte Tolna vár­megye főispánjává is a kormánya. Tovább folynak a Tanácsköztár­saság bátor harcosainak a bűnpe­rei. De nemcsak azok kerültek bí­róság elé, akik meggyőződésből küzdöttek a proletárhatalomért, hanem azok is, akik akarva-aka- ratlanul valamit tettek az urak ellen. Két férfit például azért ítéltek el (az egyiket 1 évi, a má­sikat 2 év és 6 hónapi börtönre), mert Hőgyészen bementek Appo- nyi Géza gróf kastélyába és a kastélypincében talált pezsgőből a kastélykápolnában dáridóztak. Bohár László sárszentlőrinci evangélikus lelkészt állásának el­vesztésére ítélte az evangélikus egyházmegye törvényszéke, de az ügyész megfellebbezése folytán el­tiltották mindennemű egyházi elő, amely a világot újabb háború veszélyével fenyegeti, ennek minden borzalmas következményeivel. Gro­miko ezután ismertette a szovjet kor­mány javaslatait, melyek értelmében a nagyhatalmaknak megállapo­dást kellene kötniök, hogy biz­tosítsák a közel-keleti államok belügyeibe való be nem avatko­zást. Ez a közel-keleti béke fenntartásának elengedhetetlen feltétele, mondotta, de mindenesetre cselekedetekkel, nem pedig szavakkal kell kezdeni. Gromiko ezután hivatalosan elő­terjesztette a szovjet javaslatot arra vonatkozólag, hogy vonják ki az amerikai és angol csapatokat Libanonból és Jordá­niából. az ENSZ-megfigyelők ellenőrzése mellett. A Szovjetunió kész azonnal félhiva­talos tanácskozásokat kezdeni az Egyesült Államokkal és Nagy-Britan- niával, csapataik kivonásáról. az Egyesült Államokat és Angliát, tegyenek azonnali lépéseket Liba­nonban és Jordániában levő csapa­taik kivonására. Felhívja ezenkívül Hammarskjöld főtitkárt, szervezze meg á fontosabb hatalmaknak a kö­zép-keleti problémákkal foglalkozó értekezletét, továbbá sürgeti a Liba­nonban tartózkodó ENSZ megfigye­lőcsoportok létszámának növelését és hasonló szerv létesítését Jordá­niában. gyűlésre, hogy másokat félrevezes­sen, leplezze bűneit, igazolja az ag­ressziót, bonyolítsa a helyzetet és azzal fenyegesse az arabokat, hogy Amerika továbbra is folytatja régi politikáját, amely bennünket a sza­kadék szélére vezetett, — írja a lap. Eisenhowemek azzal a kijelenté­sével kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja más or­szágok szabadságát és az ENSZ alapokmányait, az Ál Ahram fel­veti a kérdést: Tiszteletben tartja-e az Egyesült Államok Libanon sza­badságát azzal, hogy katonákat küld az ország elfoglalására? Majd hoz­záfűzi: „És ezen túlmenően, össz­hangban áll-e az amerikai—angol katonai agresszió a Közép-Keleten az ENSZ alapokmányának szellemé­vel?” tisztség viselésétől, mert — szim­patizált a Tanácsköztársasággal, a kommunistákkal. Május 18-án érkezett meg a magyar királyi államrendőrség Szekszárdra, ahol a megyei és vá­rosi vezetők nagy ünnepség ke­retében fogadták. Ezután termé­szetesen hozzálátott tevékenységé­hez is. Szigorúan megtiltottak mindenféle csoportosulást, gyüle­kezést a város utcáin és terein. „Gyülekezés, csoportosulás csak vasár és ünnepnapokon a délelőt­ti órákban a hivatalos hirdetés meghallgatása végett a városház előtt engedtetik meg”. Ilyen al­kalmakra természetesen mindig gondoskodtak megfelelő számú rendőrről a városház előtti gyü­lekezés „rendfenntartása” érdeké­ben ... Észrevehetően kezd elcsende­sedni a vármegye népe: senki sem akar börtönbe kerülni és az em­berek a nyílt állásfoglalás mellett csak úgy maguk között mernek politizálni, mert „abból mégsem lehet baj”. Egy dologról azonban továbbra is „nyíltan” beszélnek: — Mi lesz a megígért földdel? Minden gyűlésen akad néhány egyszerű ember, aki hangot ad a nép e nagy fájdalmának: elsírja, • • Ülést tartott a A kormány Tájékoztatási Hivata­la közli: A Minisztertanács csütörtöki ülé­sén a szakorvosi képesítés megszer­zésének módjára, valamint a szak­orvosi vizsgákkal kapcsolatos kér­désiek újabb szabályozására vonat­kozó rendelettervezetet fogadott el. A négy New York-i reggeli lap fenntartás nélkül méltatja az ame­rikai elnök hat pontból álló tervét, fdind a négy lap egyértelműen azt állítja a szóbanforgó tervről, hogy az „konstruktív” és „pozitív”. A független NEW YORK TIMES hangsúlyozza ugyan, hogy a terv jóváhagyását akadályok nehezítik meg, mert ha a jóváhagyás megtör­ténik, az arab államok részéről ne­hézségek merülhetnek fel végrehaj­tásánál. A svájci lapoki közül a LA SUISSE az amerikai javaslatokat érdekesnek tartja, de ugyanakkor hangoztatja, „megvalósításuk nem lesz könnyű. Az első nehéz kérdés, amelynek megoldása hátra van, Izrael függet­lenségének és határainak kérdése. Ebben távol vagyunk az egyetértés­nek még a látszatától is. Közvetle­nül ezzel függ össze Jordánia kér­dése. Egy olyan mesterségesen meg­teremtett és mesterségesen fenntar­tott államé, amelynek jelenlegi kor­mányformája az angol—amerikai támogatás hiányában azonnal össze- omlanék. Jordánia eltűnésének azonban súlyos következményei len nének Izraelre.” Az olasz szélsőjobboldali lapok Gromiko beszédét részletesen is­mertetik, külön kiemelve, hogy a „szovjet külügyminiszter az ameri­kai és angol csapatok kivonását ké­ri Libanonból és Jordániából. A párizsi lapok csütörtöki szá­mukban bőségesen kommentálják Eisenhower és Gromiko beszédét. A jobboldali radikális AURORE sajnálatosnak tartja, hogy Couve de Murville még mindig nem érkezett meg az ENSZ-be. A független baloldali COMBAT úgy vélekedik, hogy a bevezetés után az ENSZ folyosóin a légkör nem olyan feszült, mint ahogy tar­tottak tőle. A haladó LIBERATION kijelenti, most már azt kellene tudni, vajon a nyugati hatalmak végül is rászánják-e magukat egy ésszerű po­litikára, elismerik-e az arab nemzeti mozgalom létezését és lemondanak-e hogy éhen hal a nép, ha nem kap földet, mert így még kukoricake­nyérnek valót sem tud termelni. Majdnem mindegyik így fejezi be mondókáját: — ígéretet már kaptunk, de na­gyon szeretnénk, ha végre már valami cselekedet is történne ez- ügyben. És a politikusok, látván, hogy a nép nem tágít követelésétől, szin­tén beszélnek a földrendezésről. Nem mernek szembeszállni vele. Gondolják, a legjobb taktika az lesz, ha „egyetértenek” a néppel, ők is beszélnek erről, mert így lecsillapul majd a nép, lehet halo­gatni a rendezést és a végrehajtás pedig — ha arra egyáltalában sor kerül — úgyis olyan lesz, mint amilyen az uralkodó politikusok­nak megfelel. Azzal „egyet érte­nek”, hogy kell mert tudják, hogy a nép erőszakhoz folyamodik, ha nem kap földet, de arról már vég­nélküli vita indul meg, hogy mi­lyen legyen ez a földrendezés. Mindenkinek más-más elvei van­nak, vitatkoznak és ezzel be is kö­vetkezett a végtelen időhúzás tak­tikája. Egy szekszárdi kisbérlő azt ja­vasolja a március 27-i újságban, hogy 100—200 holdas középbirto­Minisztertanács Ezután határozatot hozott a tanító- és óvónőképzés átszervezéséről, majd folyó ügyeket tárgyalt. Napirend után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, a Rio de Janed- roban járt magyar küldöttség veze­tője számolt be az Interparlamenr táris Unió tanácskozásairól. arról, hogy a Közép-Keletet hadi­gépezetté építsék ki a Szovjetunió ellen Ha ez nem történik meg, — figyelmeztet a Liberation — más, ha­sonló válságok tanúi lehetünk. A PARIS JOURNAL a hangoztatott álláspontokról azt a következtetést vonja le, hogy „le­hetséges a megállapodás az ENSZ- ben”. A HUMANITÉ miután éles bírálatot gyakorol Eisen­hower javaslata felett, leszögezi: „Az Egyesült Államok politikája új for­mák között (állandó ENSZ-erők, el­lenőrzések stb.) igyekszik állandósí­tani a gyarmati uralmat. A Szovjet­unió viszont azt kéri, hogy ismerjék el az arab államok függetlenségét és szuverenitását. Ez utóbbi a Szovjet­unió politikája, azé a Szovjetunióé, amelynek nincs katonai támaszpont­ja, sem kőolajkoncessziója a Közép- Keleten, de jogosan foglalkozik a ha­táraihoz közel eső térség biztonságá­val. Gromiko beszéde a Szovjetunió­nak azt az akaratát tükrözi, hogy bé­késen oldják meg a közép-keleti kér­dést — írja a lap. A belgrádi POLITIKA csütörtöki számában „Sürgősen von­ják ki az angol—amerikai csapato­kat" című kommentárjában a többi között a következőket írja: A közép-keleti válságot az angol— amerikai csapatok teljes visszavoná­sa nélkül nem lehet megoldani. Ezért az ENSZ-közgyűlés legsürgősebb fel­adata olyan határozatokat hozni, amelyek biztosítják minden idegen csapat kivonását a Közép-Keletről s megteremtik e térség más problémái megoldásának szükséges előfeltételeit. A legjobb esetben udvarias tartóz­kodásnak nevezhető az a fogadtatás, amelyben az angol sajtó Eisenhower ENSZ-beszédét részesítette. A nagy példányszámú lapok, a Daily Express és a Daily Mail csu­pán nagyon rövid kivonatokban is­mertetik, a Daily Herald és az ötmil­liós példányszámú Daily Mirror csu­pán az amerikai tervben szereplő hat pont néhány mondatra terjedő kivo­natának közlésére szorítkozik. A News Chronicle előbb Gromiko be­szédének lényegét ismerteti és csak utána közli Eisenhower beszédének nagyon rövid kivonatát. kokat alakítsanak ki. Lényege: a legtöbb földnélküli ember tovább­ra is föld nélkül maradna. Dr. örffy Imre a decsi válasz­tók előtt egy „egészséges” földre­formról beszél és azt ígéri a vá­lasztóknak, hogy ha a kormány az erre vonatkozó ígéretét nem vált­ja valóra, úgy ellenzékbe fog menni. Végül az akkori Rubinek föld­művelésügyi miniszter el is készí­ti a földbirtokreform javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés emel majd törvényerőre, vagy utasít el. A földművelésügyi miniszter ugyanakkor kinevezi Tolna me­gyébe is az úgynevezett lebonyo­lító bizottságot a földügy „megol­dása” érdekében. Az elnöke Forster Zoltán vármegyei alispán, tagjai pedig: Boross Zoltán ura­dalmi intéző és F. Halász Béla a szekszárdi takarékpénztár ügy­vezető igazgatója. Póttagok: báró Fiáth Tibor földbirtokos és Cser­vényt Lukács a Tolna megyei Ta­karék és Hitelbank cégvezetője, Ennek a híre természetesen ki­ment a köztudatba is. A nincste­len parasztok pedig kezdték elé­gedetlenül csóválni a fejüket: — Földrendezés lesz —• a mi ér­dekünkben, de a mi megkérdezé­sünk nélkül. Ebből nem sok jó származhat részünkre. (Folytatjuk.) BODA FERENC Ceylon és India elleniavaslatokat készít Csalódást okozott Kairóban Eisenhower beszéde Kortesvilág Tolna megyében 1919-1945 Nyugati sajtóvisszhangok az ENSZ-közgyűlés ülésszakáról

Next

/
Thumbnails
Contents