Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-02 / 181. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA III. évfolyam, 181. szám. ARA: 50 FILLÉR Szombat, 1058 augusztus 2. Hetven új pedagógus a Tolna megyei falvakban Hetven fiatalember áll az élet kapujában. Elvégezték az iskolát, ki tanítóképzőt, ki főiskolát, vagy egyetemet, s most elindul valamelyik Tolna megyei faluba, hogy egy évig. mint gyakorlóéves tanítsa, nevelje a kis nebulókat, formálja gondol kodásmódjukat, gyarapítsa tudásukat. Tizennégyen már túl vannak a gyakorlóéven, sikerrel képesítőztek s most már egyenrangú pedagógusok az idősebbekkel. Szorongással várják, mit hoz a jövő. Persze es a szorongás nem a létbizonytalanságból fakad, hiszen mindannyin k zsebében a munkakönyv, a munkaszerződést csak ki kell tölteniök és aláírniok, s máris elfoglalhatják munkahelyüket. Csak az bizonytala n még, ki hová kerül, milyen lesz munkahelye, a község, az iskola, mi lyenek az emberek, a leendő kollégák, mit tartogat számukra az elkövetkező esztendő. Mindenki érezte már, amikor elhagyta az iskolát és ott állt, hogy munkát vállaljon. De öröm is vegyül ebbe a szorong Clsba, s végeredményben az uralkodik rajta, hiszen azt a munkát vég ezhetik alig több. mint egy hónap múltán, amit élethivatásuknak választottak. Bárd Flórián osztélyvezatő-helyetles néhány szakmai tanácsot adott a jelenlévőknek, megtörtént az iskolákba való beosztás, s végül az ünnepélyes aktusra, az eskütéteire került sor, amikor megyénk hetven új pedagógusa fogadta meg, hogy működésével, munkájával hazánk megerősödését, fejlődését szolgálja. Raktárépítkezés a Paksi Konzervgyárban Öt darab — egyenként harminc vagon befogadóképességű — készáruraktárt építenek önköltségcsökkentési beruházási hitelből a Paksi Konzervgyárban. A raktárak építését a múlt hónapban kezdték és azok még ebben az évben elkészülnek. Az üt raktárból kettőt még «■ hónapban átadnak rendeltetésüknek. Képünkön az egyik raktárépület csővázának szerelését végzik a Pécsi Méh építő Vállalat dolgozói. Erről beszél az a két fiatal, akik mellé odaültem egy percre, hogy a szokásos, már elkoptatott, de mindig frissnek ható kérdéseket- tegyem fel. Számunkra elkoptatottak ezek a kérdések, de nekik újak, hiszen ezek foglalkoztatják őket. Kamondy Éva Dombóvárott végzett a tanító- nőképzőben, s most Iregszemcsére kerül gyakorlóévesnek, Barovics Györgyöt pedig a székesfehérvári tanítóképző küldte Tolna megyébe, hogy egy évig — vagy talán tovább is, és ez lenne a jó — Tamásibein tanítson. „Milyen érzés kikerülve as iskolából, itt állni az élet küszöbén?” Ezt volt az első kérdés, s a válasz rá: „Jó érzés. Mert hiszen erre vártunk négy esztendőn keresztül.” „Mit fognak tenni, amikor az első tanítási órán, odaállnak a gyerekek elé?” Beszélnek arról, hogy hogyan akarnak fegyelmet tartani, tekintélyt szerezni, az iskolában tanultakat hogyan hasznosítják a gyakorlatban. A válaszok kissé bizonytalanok, amin nem is lehet csodálkozni, így hát inkább megállapodunk abban, majd ha megkezdődik a tanítás, keressem fel őket munkahelyükön, s akkor válaszolnak kérdéseimre. Mindketten tudják, nemcsak az iskolában vár rájuk munka, hanem részeseivé kell vál- niok a község társadalmi életének is. Bősz József, a megyei művelődés- ügyi osztály vezetője üdvözölte s fogadta kartársakká a fiatal nevelőket. — Meg vagyok győződve arról, hogy akik itt vannak, hivatásszere- tetből jöttek el és alig várják, hogy munkájukat az iskolában megkezdhessék — mondotta. — Alig várják, hogy gyakorlatban valósíthassák meg mindazt, amit az iskolában elméletben tanultak. — Társadalmunk a legféltettebb kincsét, a gyermekeket bízta a nevelőkre. Olyan embereket kell formálni ezekből a gyerekekből, akik majd felnőve a közéletben is derekasan megállják a helyüket. Befejezésül Bősz elvtárs arról beszélt, hogy a községek társadalmi életéből is vegyék ki részüket a fiatal pedagógusok, tiszteljék a falu vezetőit, ügyes-bajos dolgaikban kérjék segítségüket, tanácsukat, vegyenek részt az ifjúsági szervezet munkájában, hiszen az iskolát elvégzett falusi fiatalok várják az ifjú nevelőket. Végül ezzel fejezte be beszédét: — Fogadják szívesen az idősebb nevelők tanácsait, felettesük, az igazgató utasításait pedig minden esetben tartsák be. — Befejezésül sikeres munkát kívánt az ifjú pedagógusoknak. Bősz József elvtárs beszéde után Százezer facsemete évente Az állami gazdaságok területén egyre gyakrabban találkozni olyan határrésszel, ahová a gondos kezek gyümölcsfákat és egyéb facsemetéket ültettek. A szakembereknek a dűlő* utak, egyes határrészek fásítására vonatkozó elgondolása azért is üd* vözölhető, mert kedvezően hat a szántóföldi növénytermesztésre és árnyékot ad a nyári nagy melegek idején. A Gerjeni Állami Gazdaságban két évvel ezelőtt ültettek el adűlő- utak mentén mintegy 60 000 nyárfa, 2000 szilva és 500 barackfa csemetét. A fásítás ezzel nem fejeződött be, legközelebb a kövesút mellett ültetnek cseresznyefa csemetéket. A gazdaság csemstefa-szükségle- tét saját maga állítja elő a kéthol- das csemetésben. Távolabbi terveik szerint, mivel talajuk megfelelő, 20— 25 holdra szeretnék növelni azt a területet, ahol facsemeték nevelésével kívánnak foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy évente 100 ezer nyárfa csemetét tudnak eladni a megyében, főleg társgazdaságoknak. Vasárnap ifjúsági találkozó Bátaszéken A megyénkben tartózkodó bolgár ifjúsági küldöttség csütörtökön a gemenci erdőbe látogatott el, majd délután Decsen látták vendégül a küldöttséget. Pénteken a Simontornyai Bőrgyárat látogatták meg a bolgár fiatalok, este pedig Miszlán ismerkedtek meg a községgel, a miszlai fiatalokkal. Ma az Alsóleperdi Állami Gazdaságot látogatja meg a küldöttség. Vasárnap nagyszabású ifjúsági találkozót! rendeznek Bátaszckcn, ahova Báiaszékről és a környező községekből több mint ezer fiatalt várnak. Délelőtt ifjúsági nagygyűlés lesz a községben, a nagygyűlés szónoka Rúzsa János elvtárs, a KISZ megyei bizottságának másodtitkára és Peter Arnaudov elvtárs, a bolgár kiildöttség vezetője lesz. Délután kultúrműsor — amelyen több egyútos lép fel — este pedig nagy bál teszi színessé az ifjúsági találkozó programját. Száz mázsa búzaeladás terven felül Az idei szeszélyes időjárás ellenére is a tervezettnél magasabb átlagtermést értek el a gyöniki Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. Árpából például a tervezett 8 mázsa helyett 12, búzából 10 mázsa helyett 12 mazsa gabona termeit egy holdon. A magasabb termésnek lett az eredménye, hogy árpából 2, búzából 3 kilót osztanak munkaegységenként. A vetőmagon és az egyéb tartalékokon kívül elhatározásuk szerint 100 mázsa szabadbúzát adtak be tervei: felül. A diósberényi fiatalok kezdeményezése A diósberényi KISZ-szervezet fiataljai két hold tartalékterületen ifjúsági társulást hoztak létre az év kezdetén. Elhatározták, hogy a bérelt földet napraforgóval vetik be. A vetésnél a helyi Vörös Október Termelőszövetkezet sietett segítségükre. A kapálást közösen végezték a fiatalok. Eddig már háromszor kapálták meg a napraforgót. A termésből, amely a legszerényebb becslések szerint is 4000— 5000 forintos jövedelmet ad a KISZ- szervezetnek, kulturális és sportfelszerelést vásárolnak a diósberényi fiatalok. A diósberényi fiatalok kezdeményezése követendő példaként áll a megye többi fiataljai előtt. Eddigi eredmény 1100 vagon gabona Jóval az aratás előtt a legfontosabb feladatok egyike volt, hogy az illetékes szervek, különösen a Terményforgalmi Vállalat biztosítsa a férőhelyet a begyűjtött gabona számára. Pár nappal az aratás után már megkezdődtek a szállítások az állami gazdaságok részéről, majd a tsz-ek és egyéniek adógabonát és cséplőrészt vittek a raktárba. A megyei Terményforgalmi Vállalat összesített eredménye alapján az idei szezonban összesen 1100 vagon különféle terményt vett át. Az elmúlt héten is 570 vagon gabonával gyarapodott az összegyűjtött mennyiség. A gabonamennyiségből 258 vagon gabonát az állami gazdaságok vittek be, 61 vagon volt az adógabona, 239 vagon a cséplőrész. 12 vagon szabadon felvásárolt gabona. E mennyiségeken kívül 75 mázsa árpával, 13 vagon rozzsal és 6 vagon kukoricával gyarapodott az eddigi mennyiség. Először a kiállításon jMinden nappal közelebb jutunk a mezőgazdaság hatalmas seregszemléjéhez a, Budapesten megrendezésre kerülő 62. Országos Mezőgazdasági Kiállításhoz és Vásárhoz. A nagy esemény, amelyre év eleje óta készülődnek szerte az országban, szeptember 12-én nyitja kapuit. A paksi járás termelőszövetkezetei közül a dunakömlődi Szabadság és az Uzdi Táncsics Termelőszövetkezet mutatkoznak be cukorrépával. \ dunakömlődiek már szerepeltek egyszer baromfival, az uzdiak azonban újoncként szerepelnek. A kiállításon mindkét termelőszövetkezet 10—10 hold cukorrépa átlagtermésével mutatkozik be és az eddigi eredmények szerint nem is érdemtelenül. Az uzdiak a múlt évben 5 holdon átlag 345 mázsa cukorrépa termést értek el, ma pedig arról beszélnek, hogy a tíz hold átlaga is 300 mázsán felül lesz. A Tolnai Haltenyésztő Állomás ebben az évben hat esztendős. A hat év alatt több halfajta tenyésztésével, halivadékok szaporításával foglalkoztak itt. Kern Ferenc, az álHatvan féle kisgépet állít ki a MEZŐSZÖV az ünnepi vásáron Az augusztus 20-i szekszárdi ünnepi vásár kiállítói közt lesz a MEZŐSZÖV is. Számos mezőgazdasági kisgépet mutat be a vásárlátogató közönségnek. Szekszárd és környéke szőlőtermelő jellegének figyelembevételével igen sok szőlőművelő gépet. A bemutatott gépek közt számé« külföldi gyártmányú is lesz, amelyek minden bizonnyal nagy- érdeklődésre tarthatnak számot. A kiállított gépek között láthatjuk majd az osztrák gyártmányú Coló-Combi” motoros háti permetezőt, a jugoszláv gyártmányú „Liffe” ködösítőt, amelyet lángszóróként is fel lehet használni rovarirtásra, az olasz gyártmányú „La Campagnola” bogyózóval felszerelt szőlősajtolót. Ezeken a gépeken kívül bemutatják a hagyományos szőlőművelő gépeket, borsajtoló berendezéseket. Újdonságnak számít még a gépek között a három literes „Gyöngy” permetezőgép és a „Kis mindenes” magánjáró motoros permetező — porozógép, amelynek sokoldalú felhasználására jellemző, hogy a vágóhíd is ebből vásárolt fertőtlenítés céljaira. A szőlősgazdák megismerkedhetnek az Sz. E. egyetemes, fogatos szőlőmívelő ekével is. Újdonságnak számít a „Kisalföldi mindenes” is, amely egy közös állványra szerelt daráló, répavágó és morzsoló. Amennyiben az ipar augusztus 20-ig leszállítja, a MEZŐSZÖV bemutatja az új, magyar gyártmányú, „Fürge” kerti traktort is. (A vállalatnak a harmadik negyedévre visszaigazolták a traktorok szállítását.) Bemutatásra kerülnek ezenkívül a hagyományos mezőgazdasági gépek — főleg a takarmányelőkészítő gépek — házi vízellátó berendezések, szivattyúk, 24 próbás tejvizsgáló, összesen mintegy 60 féle kisgépet mutat be a MEZŐSZÖV a szekszárdi ünnepi vásáron. Hasonló gépkiállításra kerül sor Dombóvárott is a Kaposmenti napok alkalmából. Ezt a kiállítást a földművesszövetkezet rendezi meg, a gépeket a MEZŐSZÖV bocsátja rendelkezésre. lomás vezetője mondotta el, hogy a hat év alatt 20 millió pontyivadék került ki az állomás kezelésében lévő halastavakból. Ebből 10 milliót eladtak halászati szövetkezeteknek és termelőszövetkezeteknek, 10 milliót pedig az állomás halastavaiban neveltek fel. Az idén kétmillió halivadékot szállítottak el az állomásról, aminek felét a Paksi Halászati Szövetkezet vette meg. De a Paksi Halászati Szövetkezet újabban 200 ezer halivadékot kért az állomástól, mert a közeljövőben elkészül a szövetkezet 50 holdas halastava. A kétmillió forint termelési értéket képviselő haltenyésztő állomáson az idén másodszor foglalkoztak a süllő mesterséges ivatásával is. Hatvanöt darab süllőfészket létesítettek, amiből mintegy 700 000 darab süllőivadék lett. A közkedvelt halfajtá hói mintegy 70 000 darab a Paksi Halászati Szövetkezet vizeiben úszkál. Szállítottak ebből Sztálinvárosba és a Szajoli Haltenyésztő Állomásra; Kern Ferenc elmondotta még azt is, hogy terveik vannak nemes ragadozó halfajták szaporítására is. így foglalkoznak a közeli években süllő, harcsa ás sügér szaporításával. Hat év alatt húsz millió halivadék
