Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-10 / 188. szám
1958 augusztus 10. TOLNA MEGYEI NÍPÜJSAG » Néhány számadat Tolna megye mezőgazdaságának 3 éves tervéből A párt Központi Bizottsága és az országgyűlés megvitatta és jóváhagyta népgazdaságunk hároméves tervét. A hároméves terv a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártéziseinek megfelelően nagy súlyt helyez a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. Eszerint a párt a lakosság élet- színvonalának további javítása, az ipar nyersanyag bázisának és a mezőgazdaság exportnövelése érdekében azt tartja helyesnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány az egészségesebb ipari szerkezet kialakítása mellett a falu szocialista átalakításának szem előtt tartása és egyidejű végzése mellett a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését — arccal a belterjesség felé — fő feladatának tekinti. A hároméves terv időszakában igen nagy feladat hárul a mezőgazdaságra. Feladata az emelkedő életszínvonalhoz biztosítani a belső ellátást és emellett jelentősen hozzá kell járulnia külkereskedelmi mérlegünk javításához. Célul tűzte ki a mezőgazdasági termelés belső arányainak megváltoztatását és az intenzív termelési ágak fejlesztését is. A mezőgazdaságban a tervidőszak alatt 12 ' százalékos termésnövekedést kell elérni. Ezen belül az állattenyésztés gyorsabban fejlődjék a növénytermesztésnél és a növénytermesztésen belül is az intenzív, kulturáltabb növénytermelésre kell venni az irányt. Megyénk területén a kenyérgabona vetésterületében lényeges változás nem lesz. A szántóterület 26,7 százalékán termelünk a következő években is kenyérgabonát. A jelenlegi viszonyok között ez megfelelőnek mondható. Ellenben az évelő pillangósok területét a jelenlegi 7,5 százalékról 1960- ra 10 százalékra kell emelni. Ezen belül a termelőszövetkezeteknél el kell érni, hogy 1960-ra a szántóterület mintegy 18—20 százalékán évelő pillangóst termeljenek. Van a megyében számottevő terület, ahol a szántóföldi művelés nehéz, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ezért mondja ki a hároméves terv, hogy a tervidőszak alatt mintegy 760 hold gyümölcsöst kell telepíteni a megyében. Említésre méltó helyet foglal el a megye hároméves tervében a szőlőtelepítés is. A terv szerint három év alatt fel kell újítani 400—500 hold szőlőt és 500—600 holdon újra kell telepíteni. A kukorica termésátlagának növelése érdekében a hároméves tervben olyan célkitűzés van, hogy 1960-ra a kukorica vetésterületének 50 százalékán hibridkukoricát kell termelni. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ez milyen nagy mértékben járul hozzá a kukorica termésátlagának növeléséhez, s ebből következően az állattenyésztés fejlesztéséhez. A hibridkukorica ugyanis több mázsával ad holdanként nagyobb termést, mint a szokásos szokványminőségű kukorica. Az állattenyésztés színvonalának javítása érdekében több millió forint értékű építkezés lesz a hároméves tervben. Ennek nagyrésze szarvasmarha-istálló és" süldőszállás De azt is kimondja a hároméves terv, hogy a céltudatos tenyésztési munkával nagy súlyt kell fektetni az állattenyésztés minőségi fejlesztésére és főleg a hozamok növelésére. A minőségi fejlesztésben fő feladatként jelöli meg a hároméves terv, hogy három év alatt jelentősen emelni kell a tejtermelést, a tejzsír növelését, valamint az állattenyésztés önköltségének csökkentését, a tenyésztésnél pedig az egyöntetű állomány kialakítását. A sertéstenyésztésnél megyénkben főleg a fehér hússertés tenyésztése kifizetődő. Ezen belül az olcsón előállítható és gyorsan fejlődő vékony süldő hizlalásával kell foglalkozni. A tsz-cknél viszont megvan a mód arra, hogy a . hároméves terv időszakában fokozatosan térjenek rá az olcsó, expressz hizlalásra. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említeni a baromfitenyésztést. Tudott dolog, hogy az állattenyésztésen belül a baromfitenyésztést a közelmúlt években eléggé elhanya- go.tuk. Ezért határozza meg a háAz állami kereskedelem 10. éves fennállása óta igen sok problémái okozott a szakmunkás utánpótlás. A rohamosan növekvő hálózat, különösen a szakosított boltok, újabb és újabb szakemberek munkábaállítá- sát követelték meg. A régi szakképzett kereskedők igen csekély létszáma is egyre fogyott, sokan kiöregedtek közülük. Ekkor vált szükségessé kereskedő- tanuló iskola létesítése. Elsőízben 1954—55. tanévben képeztünk tanulókat, nem valami nagy sikerrel. Nem volt még tapasztalatunk a tanulók kiválasztásánál, a gyakorlati oktatás lebonyolításánál. A következő években végzett tanulóink már lényegesen jobb képességűek, a mostani tanév végén pedig mintegy 30 kitűnő szakmunkás került a boltokba. roméves terv, hogy nagy gondot kell fordítani erre a munkára is. Elsősorban fel kell tölteni a termelőszövetkezeteknél már meglévő baromfiólakat. Ennek érdekében Tolna megyében 1960-ra 50 000 darab törzskönyvezett baromfinak kell lenni. Az állomány szerkezeti változása tehát azt mutatja, hogy a szarvasmarha-állomány részaránya — bár az 1957. évihez képest valamelyest növekszik — még a hároméves terv végére sem éri el az első ötéves terv színvonalát. Ennek oka az, hogy lehetetlen az 1957-re lecsökkenteti állomány felnövelése gyorsabb ütemben. A húsfogyasztási igényekhez szükséges, hogy az 1957. évi mennyiségnél körülbelül 10 százalékkal nagyobb húsmennyiséget bocsássunk a belső ellátás rendelkezésére. Ez viszont csak a sertésállomás további növelésése útján lehetséges. A sertésállomány további növelését indokolja az is, hogy a belső fogyasztási igények különösen a sertéshús iránt nagyok. A marhahús exportja viszont kedvezőbb, tehát a marhahús-kivitel növelése csak úgy érhető el, ha a belső ellátást főképp sertéshúsból fokozzuk. Befejezésül tehát megállapítható, hogy a hároméves terv előirányzatai szerint nő a mezőgazdasági termelés, a nagyobb termelésből nagyobb arányban részesedik az állattenyésztés. Kedvezően alakul a vetésszerkezet, nő az egységnyi területre jutó termelés, tehát tovább lépünk a belterjesség irányába. Tolnai István Ezek a tanulók az iskolában és a munkahelyen egyaránt megütötték azt a mértéket, amelyet két és három éves tanulás utóm tőlük elvártunk. Különösen szép eredményt értek el az élelmiszerszakosok, a szakácsok és cukrászok, továbbá a vasműszaki tanulók. Az iskola nevelése meglátszik magatartásukon; fegyelmezett, hivatásukat komolyan vevő, a szocialista kereskedelem szellemében dolgozó ifjú szakmunkások. Most már csak rajtuk múlik, hogy a tanulóidő alatt szerzett tudásukat továbbfejlesszék, gyarapítsák. Ha munkájukat továbbra is ilyen szellemben végzik, a kereskedelem megbecsült szakemberei lesznek. GYÖRY ISTVÁN M. T. kér. osztályvezető Fiatal szakmunkások a kereskedelemben Mikor jár adókedvezmény és biztosítási kártérítés Lapunk augusztus 8-i száma foglalkozott az adókedvezmények és a biztosítás kérdésével. A cikk azonban nem foglalkozott az érvényben lévő törvényes rendelkezésekkel, amit úgy is lehet értelmezni, mintha egyáltalán njem kaphatnának adótörlést a gazdák olyan elemi károk után, amelyre biztosítás köthető. A tény a következő: biztosítás hiányában 25 százalék alatti karóit esetén nem kaphatnak adótörlést a gazdák, 25 százalék felett az adóhatóság már tekintetbe veszi a kárszázalékokat. 5-től 25 százalékos kár esetén tehát csak biztosítás esetén lehet kártérítés. A 25 százalék fölötti biztosítás esetén a gazdák lényegében kétszeres kártérítést kaphatnak, mert jár számukra az adó- kedvezmény és a biztosítási kártérítés is. Milyen építkezéshez kell hatósági engedély? Építkezéshez és bontáshoz a hatósági engedélyt a járási vagy városi tanács építési és közlekedési osztályától kell kérni. A kérelemhez mellékelni kell a műszaki tervrajzot 2 példányban, helyszíni rajzot, valamint a hat hónapnál nem régebbi keletű telekkönyvi kivonatot az A-, B-, C-, D-lapokkal együtt. A kérvényre illetékbelyeget kell ragasztani. Hatósági engedély szükséges nemcsak lakóépületek építéséhez, hanem gazdasági épületek, pince, présház, istálló, sertésól építéséhez, valamint kutak fúrásához, ásásához ,épített trágyatelepek készítéséhez (közönséges „szarvas” létesítéséhez nem szükséges), telkek feltöltéséhez vagy kimélyítéséhez, ha az a 80—100 centiméter mélységet, illetve magasságot meghaladja. A földművelésügyi miniszter rendelete a vadászati idény megállapításáról A földművelésügyi miniszter 20/ 1958. (VII. 31.) F. M. számú rendelete az 1958/59. évi vadászati idény és tilalmi idők megállapításáról a következőket rendeli el: Egész évben szabad vadászni — Rókára ,borzra ,vadmacskára, nyestre, nyuszira, görényre, menyétre, hermelinre, hörcsögre, ürgére, üregi nyúlra, sündisznóra, kóbor kutyára és macskára, vidrára, pézsmapocokra .vaddisznóra, verébre, dolmányos varjúra, szarkára, szajkóra, galambászhéjára, stb. November második napjától január 18-ig a nyúlban szegény vadászterületekre azonban a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya a nyúlvadászat kezdő időpontját november 16. napjáig elhalasztja. Fácánkakasra október 19-től január 1-ig, erdei szalonkára szeptember 1-től április SO-ig, vetési varjúra augusztus 15- től március 15-ig, seregélyre szőlőkben és gyümölcsösökben augusztus 15-től november 15-ig lehet vadászni. Golyóra érett szarvasbikára szeptember 1-től október 31-ig, selejtezésre való szarvasbikára szeptember 1-től december 1-ig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben megállapított számú és minőségű (golyóra érett, vagy selejtezésre való) szarvasbika lőhető. Szarvastehénre szeptember 1-től január 31-ig szabad vadászni azzal a korlátozással, hogy a vadászterületen a tervben meghatározott időszakban csak a kilövési tervben meg állapíottt számú és minőségű szarvastehén lőhető, özbakra május 1-től október 15-ig, őzsutára október 1-től január 1-ig szabad vadászni a már előzőleg említett terv szerint. H-I-R-E-K — Ügyeletes orvos augusztus 10- én: Dr. Ferenczy József, Szekszárd, Rákóczi utca 19. Telefonszáma: 25— 50. — A takarékossági mozgalom keretében a Tolnai Textilgyárban az első negyedévben 22 000, a második negyedévben 14 000 forintos megtakarítást értek el. — A szíálinvárosi úttörő-vasutat augusztus 20-án a városi ünnepségek keretében adják át rendeltetésének. — Az elmúlt napokban a nyugatberlini Zoo látogatói és őrei tehetetlenül nézték végig, hogyan ölte meg »Bengál« királytigris a hatéves »Ali« leopárdot. A tigris előbb hatalmas mancsaival leütötte ellenfelét, majd pillanatok alatt átharapta a torkát. A két ragadozó macska úgy került össze, hogy az egyik őr elnézésből a királytigrist ugyanakkor engedte ki a szabadtéri karámba, amikor a fiatal leopárd is ott tartózkodott. Az állatok drámája csak pillanatokig tartott. — A 62. Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron a Nagykunsági Állami Gazdaság bemutatja Zója nevű kocáját. A 10 éves mangalica koca életteljesítménye eddig több mint 100 malac. Jelenleg 80 »lánya« van tenyésztésben. — A báíaszéki pályamesteri szakasz műhelyében hulladékanyagokból és haszonvasból szalagfűrészt készítettek a műhely dolgozói. — A Tamási Gépállomás dolgozóinak közel 300 forinttal emelkedett az átlagkeresete 1955-höz viszonyítva. — A megye üzemeiben dolgozó munkásnőknek mintegy négy százaléka rendelkezik saját mosógéppel. Ugyanakkor csaknem minden üzem és vállalat kölcsön mosógépet bocsát a munkásnők rendelkezésére. — A Bonyhádi Járási Művelődési Ház színjátszói augusztus 17-én a »Három a kislány« című Schubert- operettel vendégszerepeinek Báta- apáti és Alsónána községekben. — A megye munkásainak életszínvonal-emelkedését mutatja, hogy 1957-ben 7013 rádiót vásároltak, amely 24,8 százalékkal több, mint 1955-ben és 3,18 százalékkal több, mint 1956-ban vásárolt rádiók száma. — Az idei cannesi jazz-fesztivál alkalmából az autogramm-vadászok új szokást vezetek be. Az imádott zenészeknek színes ceruzát nyújtottak át és arra kérték őket, hogy nevüket ne egy darab papíron, hanem az autogrammkérő zakóján, kabátján, nadrágján »örökítsék meg«. Az így szignált ruhadarabokkal büszkén sétálgattak a Croisetten. Szekszárdi szőlőhegy Mint ismeretes, a szekszárdi szőlőhegyen is nagy pusztulás állott be. Örvendetes azonban, hogy az utóbbi két évben már hozzáfogtak a hiányok pótlásához és új szőlők telepítéséhez. így jelentős javulás tapasztalható. A további felújításnak, telepítésnek azonban jelentős gátja, hogy nincs elegendő szőlőoltvány. Az állam már több intézkedést tett a szükséges szőlőoltvány biztosítása érdekében. A szekszárdi gazdák — nagyon helyesen — nemcsak az állam támogatását várják, hanem a saját gazdaságukban lévő lehetőség eket is igyekeznek kihasználni a szükséges szőlőoltvány előállítása érdekében. Ma már egyre többen saját maguk állítják elő a szőlőoltványt. Ez nagyon dicséretes kezdeményezés, mert az oltványhiány országos probléma és az állami beruházások mellett nem nélkülözhetők a gazdák erőfeszítései sem. Az idén az egyéni szőlősgazdáknál is jó bortermés várható és minden bizonnyal ez is ösztönzőleg hat a további felújítási munkálatokhoz. Képünkön Horváth Ferenc parásztal szőlősgazda a termés kilátásait vizsgálgatja. HÁZIASSZONYOK FIGYELEM ! Hol lehet friss zöldségfélét olcsóbban vásárolni? Kevesen gondolnak arra, hogy a Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja milyen dicséretre méltó célt tűzött maga elé, amely nem kevesebb, mint az, hogy a szekszárdi piacot állandóan friss zöldségfélékkel lássák el, amelyet olcsóbban adják, mint az áruikat felhozó őstermelők. Szép képet mutat a hatalmas 35 holdas kertészet. Gyönyörűen díszük a 7 holdon űTFetett keszthelyi féle paprika, amelynek hatalmas előnye abban rejlik, hogy tökéletesen csípmentes, így ha az árut nem tudják á szekszárdi piacon mind értékesíteni, akkor abból szívesen vesznek át a külföldiek is. Amit el lehet képzelni, mindenféle zöldségfélét a legkorábbiaktól, a késő őszi fajtáig mindent megtermelnek és a gazdaasszonyok örömére olcsóbban adják a piacon. Előfordult például, hogy amikor az őstermelők 7—8 forintért adták kilóját a paradicsomnak, a földművesszövetkezet, amely az áruját ebből a kertészetből kapta 3 forint 40 fillérért adott egy kiló paradicsomot. Vagy vegyük a zöldpaprikát, mindig olcsób, mint az őstermelőknél. íMíg az esős napok beállta előtt az őstermelők 4—5, sőt 6 forintot kértek egy kiló eltenni való uborkáért, addig a kertészetből az ecetes uborka kilónként 3 forintért kerülhetett a fogyasztókhoz.
