Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-10 / 188. szám

Hogyan dolgoznak a tamási járás löldmíivesszövetkezetei a SZÖVOSZIV. Kongresszusának megvalósításáért sébe, mely egyben biztosíték arra is, hogy a helyi szervekkel karöltve fokozottabban tudnak tevékenyked­ni ilyen irányban. Ä IV. kongresszus határozata ér­telmében minden földművesszövet­kezetnél (köz-küldött gyűléseken) új­jáválasztottuk a vezetőségeket. Az új vezetőségekben a régi becsületes, szövetkezeti munkában kipróbált ve­zetők mellé sok olyan becsületes dolgozó paraszt lett beválasztva, akik tudnak és akarnak is dolgozni a közösség érdekeiért. Igen örven­detes, hogy az elmúlt vezetőségi vá­lasztásoknál fokozottabban vonták be a nőket a szövetkezeti munká­ba, ahol igen becsületesen helytáll­nak. Példa erre Varga Józsefné a felsőnyéki földművesszövetkezet fel­ügyelőbizottság elnökének munkája, vagy Balogh Béláné, Nagy Ferenc- né nagykónyi földművesszövetkezet vezetőségi tagjai, akik igen aktív munkát fejtenek ki, különösen a bolti ellenőrzések terén. A TÉLI HÓNAPOKBAN OKTATÁS volt a vezetőségi tagok részére. Se­gítve ezzel azt is, hogy tisztábban lássák az előttük álló feladatokat, különösen az ellenőrzés vonalán. Bár az oktatásunkat nem tudtuk olyan eredménnyel végezni, mint szerettük volna, mégis meg kell ál­lapítani azt, hogy hasznos volt és sok segítséget adott vezetőségi tag­jainak részére. I Az oktatások szervezésében és megtartásában szép eredményt ért el Tamási, ahoi a beütemezett 9 ok­tatásból 8-at megtartottak, vagy Ozora, ahol a 9 oktatásból 7 esetben tartották meg az előadásokat és en­nek látogatottsága átlagosan véve 21 fő volt. Kirívó rossz volt ezen a téren Regöly és Iregszemcse, ahol keveset tettek az igazgatósági elnök elvtársak az oktatás eredményessé­ge érdekében. A kongresszus határozata értel­mében minden földművesszóvetke- zetnél megalakultak a nőbizottsá- gok. Nőbizottságaink részére mun­katervet dolgoznak ki földműves­szövetkezetenként, aminek végre­hajtását igazgatósági üléseken rend­szeresen értékelik. Ezen túlmenően egészségügyi, gyermeknevelési és egyéb előadások megszervezésében is munkát vállalnak a földművesszö­vetkezet nőbizottságának tagjai. A NŐTANÁCSOKKAL KARÖLTVE igen szép terveket készítenek a téli hónapokra, ahol különböző tanfo­lyamokra (szabó-varró, hímző és fő­ző) akarják bevonni a falusi asz- szonyok minden rétegét. Ehhez a munkához nagy lelkesedést adott asszonyainknak az elmúlt hónapban megtartott értekezlete, amit a MÉSZÖV kezdeményezése alapján tartottunk meg a nőtanács titkárai­val együtt. Elhatározásunk az, hogy a jövő­ben felvilágosító és nevelő munkán keresztül, fokozottabban vonjuk be az asszonyokat a mezőgazdaság át­szervezésére irányuló feladatok vég­rehajtásába. Meg kell említeni azt, hogy az utóbbi időben földművesszövetkeze­teink kapcsolata javult a helyi szer­vekkel. Igazgatósági elnökeinket v. b. üléseken beszámoltatják a vég­zett munkáról. Párt és tanács szer­veink képviseltetik magukat a föld­művesszövetkezet vezetőségi ülé­sein, ahol javaslataikkal segítik a földművesszövetkezetek munkáját. Ez a kapcsolat, mely az utóbbi időben jónak mondható, biztosíték arra, hogy azt a nagy és fontos fel­adatot, mely főleg a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reánk várnak, sikeresen tudjuk megvalósí­tani helyi szerveinkkel karöltve. Papp Mátyásné Az agronómus ismeretlen A SZÖVOSZ IV. kongresszusa az MSZMP agrártézisei alapján új fel­adatokat szabott meg a földmúves- szövetkezetek számára. Ezek közé az új feladatok közé tartozik, hogy a földművesszövetkezetek tevékeny­ségének főleg a mezőgazdaság fej­lesztésére kell irányulni és a föld­művesszövetkezeteknek aktív mun­kát kell kifejteni a mezőgazdasági termelés közvetlen segítése érdeké­ben. A fentiek figyelembevételével hoztuk létre járásunk területén minden földművesszövetkezetnél a mezőgazdasági üzemágat, melynek élén mindenhol képzett agronómus áll. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMAGAINK munkája döntően három feladatra terjed ki: 1. Dolgozó parasztság termelésé­nek szervezése és irányítása, első­sorban a szerződéses termeltetésen keresztül. 2. A parasztság gépekkel való el­látása, a gépi munka megkedvel- tetése. 3. Az előbbi két feladat helyes megoldásán keresztül pedig ráve­zetni dolgozó parasztságunkat a kollektív termelés különböző for­máira, hogy társadalmi és gazdasági életünk nagy problémáját, a mező- gazdaság szocialista átszervezését mielőbb végre tudjuk hajtani. A feladatok végrehajtása terén a mezőgazdasági üzemágak a kezdeti nehézségekből eredő hibák mellett is igen szép és biztató eredménye­ket értek el. A gépi munkák jó szer­vezéséért és az elért eredményekért dicséretet érdemelnek a felsőnyéki, magyarkeszi, regölyi és nagykónyi földművesszövetkezetek dolgozói. A IV. KONGRESSZUS HATÁROZATA komoly feladatként szabja meg, hogy a különböző termelési célokra szövetkezeti társulásokat és szak­csoportokat szervezzünk. Járásunk területén az alábbi szakcsoportok, társulások, illetve) szakszövetkeze­tek működnek: 2 növénytermelő szakcsoport, 3 mezőgazdasági ter­melői társulás, 5 méhészeti szak­csoport, 3 tejszövetkezet, 1 taka­rékszövetkezet. A növénytermelési szakcsoportból különösképpen kiemelkedik a für- gediek munkája. A tejszövetkezet vonalán pedig dicséretet érdemel az értényi tejszövetkezet, melynek félévi nyeresége 7522 forint. FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZE- TEINK AGRONÓjMUSAI aktívan be vannak kapcsolva a szö­vetkezetfejlesztési tervek elkészítő Kajdacson e hónap 4-ére volt ki­tűzve a iszövetkezet vezetőiségének ülése. A vezetőségen kívül a tagbi­zottságok is meg voltak híva, azaz, hogy csak tervezték, mert az ülésen a paksi FJK. képviselőin kívül meg­szervezés hiányában nem jelent meg stemki. Immel-ámmial 5-én összejött az egész vezetőségből 4 fő, köztük a felügyelőbizottság elnöke. Azért a gyűlés tárgyát felvetették, amely a mezőgazdasági üzemág beszámolója volt és a szerződéskötéseket, a gépi munkákkal kapcsolatos problémákat foglalta magába, többek között. A beszélgetés során meglepetten szólalt fel Récsei kartárs, az Fb. el­nöke és elmondta, hogy ha tudtak volna arról, hogy mi módon és mi­lyen feltételek mellett lehet szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportot ala­kítani, már régen működő szakcso­portjuk lenne. Hogy mindezt nem tudták, annak az az oka, hogy a szö­vetkezet agronómusát, Tingec kartár­sat még a vezetőség sem ismeri, hát akkor a tagság? Reméljük, ezután meg fogják is­merni Kajdacson az agronómust! (x) HORVATH JÄNOSNE összevont szemöldökkel állt meg az egyik ozo­rai vegyesbolt pultja előtt. Valami nagy, hivatalosnak tűnő gondok vontak redőt homlokára és ezt bizo­nyította is a miniszterpapír a borí­tékkal, amelyért a 30 fillér* a cip- záros erszényből a pultra csörgette. Aztán a panasz megíratott, majd el is jutott a felsőbb »Fórumhoz« intézkedés végett; Egy csavarással fordítsunk a ké­pen, mint ahogy a mozivásznakon van és induljunk el meghallgatni a panaszt, megnézni a valóságot. A híres Ozora község 7000 lelket és ennek ingatlan és ingó vagyonát számlálja. A helyi földművesszövet­kezetnek sokat kell tevékenykedni, hogy a lakosságot mindenben ki tűd- ja elégíteni, a felvásárlás munkáját a tagság legnagyobb megelégedésére el tudja látni. A faluban egyetlen felvásárló hely volt eddig üzemben. Most viszont a megnövekedett ter­Példa Ozoráról mêlés következtében kevésnek bizo­nyult. A földművesszövetkeze.t veze­tősége nem egy alkalommal tárgyal­ta azt. hogy hogyan tudnának a fel- vásárlási munkán javítani. Sorra fi­gyelembe véve a hiányosságokat, azt a megoldást találták hasznosnak, hogy kiszélesítik a felvásárlást, ami gyakorlatban annyit jelent, hogy lé­tesítsenek egy új felvásárló helyet. Ezt a határozatukat rövid időn belül meg is valósították. Megnyílt az új átvevőhely, Horváth néni, a régi felvásárló pedig megírta a panaszos levelét azon okból kifolyólag, hogy őtet a szövetkezet ilyen módon akar­ja kisemmizni, elveszi tőle a kenyér- kereseti lehetőséget azzal, hogy konkurenciát csinált neki. A TOVÁBBI események már gyorsan zajlottak. A verseny a két felvásárló között egészségesen ki­alakult. A tojás- és baromfifelvásár­lás ugrásszerűen emelkedett. Az új felvásárló azzal kezdte »a nagy üz­leteket kötni« a szövetkezetnek, hogy az autóbusz-megállónál és az állomáson lefülelte a tojással feke­tézőket. Horváth néni viszont felhaj- tókat állított be, saját jutalékát megosztva — a piacon is felvásárol- tatja tojást és a baromfit és ezzel azt éri el, hogy több árut gyűjt össze egy túrára, mint amikor még egye­dül volt. Most már ő saját maga be­látja, hogy egy ilyen nagy községei nem lehet arra kényszeríteni, hogy egy helyen adják le termel vény éScel így megjavult a felvásárlás munká­ja. A földművesszövetkezeti felvá­sárlás kiszorította Ozoráról a feke­tézőket és a kupacokat, a tagság megtalálja számítást az évvégi ér­tékesítési visszatérítéseknél és ezzel az egészséges kezdeményezéssel a kongresszusi határozatok megvaló­sítását is elősegítették. T akar ékszövetkezeteink I. féléves eredménye Nem mindenhol született meg még a gondolata a takarékszövetkezet megalakításának, de még ahol a fel­tétele ennek nincs meg, ott sem gon­doltak a gazdák arra, hogy a szom­széd községben működő takarékszövet kezeibe vigyék a megtakarított forint­jaikat és ne pedig a ládafiába rejt­sék. Sok szó esett a közelmúltban ar­ról, hogy itt is, ott is alakult takarék- szövetkezet. Most egy félév munká­ját értékelve olyan képet állíthatunk az olvasó elé, amely vonzóvá teszi a mozgalmat, amely bizonyíték arra, hogy a szövetkezet ezen területe is milyen nagy segítséget jelent a falu dolgozóinak. Ezév első hónapjaiban a megyénk­ben működő takarékszövetkezetek csatlakoztak a takarékszövetkezetek országos betétgyűjtési versenyéhez. A későbben alakult takarékszövetke­zetek szintén csatlakoztak. Az első félévi versenyben takarékszövetkeze­teink a 4. helyezést érték el. Ezen belül a bátaszéki takarékszövetkezet az I. kategóriához tartozó, 3. helye­zést ért el és 1800 forint jutalomban részesült. A dunaföldvári takarékszövetkezet II. kategóriában a 4. helyezést érte el, a pénzjutalma 1200 forint. Takarékszövetkezeteink közül az első félévben is kiemelkedik a báta­széki takarékszövetkezet munkája. Ez a szövetkezet alig több, mint egy éves fennállása óta jelenleg 747 tag­gal rendelkezik. Eddig 695 tagjának segítette pillanatnyi pénzügyi pro­blémáját megoldani, a részükre fo­lyósított kölcsönök formájában. így a takarékszövetkezeti tagság 92 szá­zaléka kapott már eddig kölcsönt a szövetkezetétől. Ennek jelentőségét mutatja az a tény, hogy a szövetke­zet működésétől kezdve 1,200.000 Ft kölcsönt adott ki a szövetkezet tag­jainak. A kölcsönfolyósítások alap­ját a szövetkezetnél elhelyezett ta­karékbetétek biztosították. A szövet­kezet vezetősége, dolgozói nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a szövetke­zet betétállományát növeljék, hogy minél több tagnak tudjanak köl­csönt folyósítani. Munkájuk ered­ményeként júliusban is 88 000 forint­tal emelték a szövetkezet betétállo­mányát. Ez az eredmény az első félévet öleli fel. Az éves, az még csak terv, de minden eszközzel azon fáradoz­nak szövetkezeteink, hogy a jelen­legi szintet túlszárnyalva, még töb­bet nyújtsanak a falu lakosságának, még nagyobb összefogást teremtse­nek a szövetkezeti mozgalomban. Kétféle igazság? Ha egy bírósági tárgyalást vé­gig hallgat az ember, olyan per esetében, amikor teljesen közöm­bös, hogy a felperes fordult-e jo­gos igazságszolgáltatásért, vagy az alperes dobja-e fényes tallérját az igazság mérlegébe, akkor tűnik ki, hogy mennyire nem ismerik az emberek azt az egyenes utat, amelyre a törvények felépülnek. Mindkét fél véli az igazát és ezt megerősíteni felvonultatja a ta­núk hadát. S ha ítélethirdetés után kiürül a terem, valamelyik „Tábor” azért iszik a sarki kocs­mában, mert „nics igazság”; Ez ugyan nem példabeszéd, csak pél­dázat, nem egy esetre vonatkoz­tatva, mert az csak példa, hanem a vásárlóközönségnek szól, akár sértett, vagy sértő — és a földmű­vesszövetkezet kereskedelmi dol­gozóinak ugyanúgy. A vásárló sok­szor jogtalanul lép fel követelé­seivel az eladóval szemben. Erre van egy sor példa. Van a vásár­lóknak egy másik típusa is, — ve­szélyesebbek az előbbinél — akik udvarolnak, bizalmukba férkőz­nek a boltosoknak és mikor már ötödször mondják el, hogy: a Pistike az „ovi”-ban megtanulta „kívülről” a pirospettyes gombáról és a pirinyó törpéről a verset — hirtelen azzal folytatják, hogy kedves kartárs, ugye azt a villany- tűzhelyet megkapom, amelyet a jövő héten hoznak el a Nagyker.- től? Tudja, majd nem maradok há­látlan, a férjem TÜZÉP-es, maga meg úgy hallom házhelyet igé­nyelt .. ; Igen, most jön a másik vevő: Kérek villanytűzhelyet. A válasz: Hát a Santa Maria nem kellene a három árbocával és Kolumbusz tojásával? ... És ezt a fajta „kulturált” keres­kedelmet a vevő injekciózza az eladóba. A népi ellenőrzésnek nemcsak a guruló forintot kell, hogy út­jában megállítsa, hanem minden esetben figyelemmel kell kísérni úgy az eladó, mint a vevő visel­kedését, amelyet kölcsönös udva­riasságnak nevezünk. Különösen ott tapasztalható az ilyen nemű megnyilvánulás, ahol még sajnos mindig szűk kereszt­metszetű áruk lapulnak a pult alatt, vagy ha éppen a vevő orra előtt van, akkor sem veheti meg bárki, hanem csak akire sokat- mondóan pillant az eladó kar­társ. Bonyhádon a földművesszövet­kezeti húsboltban e hét egyik délelőttjén történt egy nem ép­pen kedves eset. Handler kartárs a húsbolt vezetője úgy gondolja, hogy neki azért van olyan sok „igen kedves ismerős vevője”, mert őt végtelenül szimpatikus­nak találják. Pedig csak hallaná ugyanezek véleményét a háta mö­gött. ök csak a kivételes bánás­módért udvarolnak; De menjünk tovább: A tőke fe­letti nyársakon kizárólag — ha más nincs — levesnek való húsok csüngtek. A faliállványon pedig gyönyörű combok kínálták magu­kat. Két vevő abból szeretett vol­na vásárolni, de Handler karfárs minden béketűrésből kivetkőzve adta a vásárlók értésére, hogy nem ad mást addig, amíg az állítólagos leveshús el nem fogy. Tehát aki töltöttpaprikát akar enni, vagy éppen fehérpecsenyét egybesütve, az mondjon le róla és egyen ci­berét mócsinggal. Ez is megoldás, de csak a Handler kartárs részé­ről. Ilyen utasítás nincs, hogy előbb csak ezt adjuk el, vagy azt, a vevőt a legmesszebbmenőkig azzal kell kiszolgálni, amit kér és ha már más nincs, el fog kelni a „levesnekvaló’ is. Van panaszkönyv mindenütt. A szövetkezet tagsága ismeri a ve zetőséget is, szinte személyesen. Forduljanak panaszaikkal több­ször hozzájuk, ezért vegyenek részt az időnként meghirdetett taggyűléseken, hogy ott problé­máikat felvethessék, hiszen ez a fejlődést az agyon emlegetett hi­bák kiküszöbölését jelenti. — B. L. —

Next

/
Thumbnails
Contents