Tolna Megyei Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-08 / 186. szám
As olvasó hangja... TOLNA 1KEGÏT VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA III. évfolyam, 186. szám. ÁRA: 50 FILLÉR Féníelt, 1958 augusztus 8. II kisparasztok pénzben is kifizethetik a búza földadót Szeptember 30-ig mindenki kamatmentesen tehet eleget kötelességének Rövid időn belül a megye egész területén befejeződik a gabonacsép- lés. Ezzel egyidejűleg kell eleget tenni a termelőknek állampolgári kötelességüknek, beszállítani az állam raktáraiba a búza földadót. Ezzel kapcsolatban felkerestük Vancsa Sándort, a megyei tanács pénzügyi osíztályának vezetőjét, aki lapunk számára a következő nyilatkozatot adta: Az ezévi búza földadónak a megye területén még 50 százaléka sem folyt be. Persze jó tapasztalataink is vannak e téren a megyében. Gerjen községben például a 234 adózóból 224 már eleget tett állampolgári kötelességének. Milyen módon lehet és kell teljesíteni a kirótt búzaföldadót? — Minden földdel rendelkező gazdának egységesen. 4 kiló búzát kell fizetnie kataszteri aranykoronánként. Ellenben a kormány módot ad arra, hogy a 4 holdnál kevesebb földdel rendelkező kisparasztok szabadon választva egyenlítsék ki kirótt búza földadójukat E szerint teljesíthetik búzával, rozszsal, árpával, borral, vagy pénzzel is fizethetnek. Aki pénzzel akar fizetni, annak egy mázsáért az állami felvásárlási árat kell fizetni, tehát 220 forintot. A több mint négy hold földdel rendelkező gazdának elsősorban búzával, ha az nincs, akkor rozszsal, árpával, vagy borral kell kiegyenlíteni a búza földadót. Származik-e a termelőnek anyagi kára abból, ha határidőre nem tesz eleget kötelességének? — Igen, származik. A fennálló rendeletek értelmében szeptember 30-ig mindenki kamatmentesen fizetheti ki a búza földadót Aki erre az időre nem tesz eleget állampolgári kötelességének, azt a pénzügyi szervek elszámoltatják és ez esetben nekik késedelmi kamatot és pénzbírságot kell fizetni. Ha elszámoltatásra kerül a sor, akkor a késedelmi kamatot július 1-től felszámítjuk, mégpedig napi egy ezreléket, ami havi 3 százalékot tesiz ki. A pénzbírság pedig búza kilogrammonként 1 forint. De, aki borral kívánja kiegyenlíteni a búza földadót, annak csak szeptember 15-e után számítunk fel késedelmi kamatot és pénzbírságot. Ezért ezúttal is szeretném felhívni minden gazdálkodónak a figyelmét arra, hogy tegyen eleget állampolgári kötelességének. A fennálló rendeletek értelmében lehet-e mérsékelni a búza földadót? — Rendeletek szerint, csak akkor lehet a búza földadónál mérséklést eszközölni, ha valamely gazdát elemi csapás ér. Tehát jégverés, tűz, vagy árvíz. Ez esetben is csak akkor eszközlünk mérséklést, ha a kár meghaladja a 25 százalékot — fejezte be nyilatkozatát Vancsa Sándor. Ez év őszén megnyílik az első Tolna megyei népfőiskola Pályázatot hirdettek az 1919-es Tolna megyei események feldolgozására A Megyei Tanács művelődésügyi osztálya pályázatot hirdetett a Tanácsköztársaság megalakulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére. A pályázóknak egy község, vagy egy tájegység 1919-es történetét kell is- mertetniök. Három díjat ad a pályázat végén a művelődésügyi osztály, összesen hatezer forint értékben. I. díj 3000 forint, II. díj 2000 forint, Hl. díj 1000 forint. A három legjobb pályamunkát könyvalakban is megjelentetik. Az ellenforradalmat megelőző időben több esetben birtokosai voltak az Élüzem címnek a Fatelítő munkásai. A közel 500 alkalmazottat foglalkoztató MÁV üzem az első félévi termelési eredmények alapján újra elnyerte ezt a címet. Szombaton tartják az Élüzem avató ünnepséget. Az ünnepség alkalmából megemlékeznek majd a VIII. vasutasnapról A Megyei Tanács, a Hazafias Népfront még a nyár elején elhatározta, hogy népfőiskolát nyit a felső- tengelici egykori Benyovszky kastélyban, amely évek óta üresen áll. Az eredeti terveknek megfelelően az ősszel megnyílik az első Tolna megyei népfőiskola, amelynek munkájához a kezdeményező szerveken kívül a MÉSZÖV is hathatós segítséget nyújt. A népfőiskolán minden is: kettős ünnepet tartanak a Fatelítő munkásai. Az első féléves munka után az élenjáró dolgozók között 8500 forintot osztanak ki. Ezenkívül számos munkást és műszaki dolgozót tüntetnek ki. Az Élemüzemavató ünnepség után az üzemi kultúrcsoport tagjai vidám műsorral szórakoztatják a dolgozókat, ezt követően pedig reggelig tartó bál lesz. télen két-két csoportban 30 dolgozó fiatal 180 órás oktatásban vesz részt. A tananyag az általános irodalmi, történelmi ismereteken kívül tartalmazza a fontosabb természettudományi és mezőgazdasági szakismereteket is. A népfőiskola épülete a nyári hónapokban sem marad kihasználatlanul, mert ekkor a pedagógusok üdülnek benne. Néhány számadat Kurd életéből Kurd kiskereskedelmi forgalma 1958. első felében több mint két és félmillió forint volt. A lakosság csupán textilféleségre 855 893 forintot, vas és vasműszaki árukra 366 376 forintot fordított. Hat motor, 7 kerékpár ,6 kézi daráló talált gazdát. Ezekben a számokban nem szerepel a Dombóváron vásárolt cikkek értéke. Lapunkban, a Tolna megyei Népújságban rendszeresen foglalkozunk azokkal a hibákkal, amelyeknek kijavítását sürgetik az olvasók. Ezzel az alkalommal három levelet közlünk. A csendháborítók című cikk megállapításaihoz csatlakozik P. Z.-né, aki a szerkesztőséghez küldött levelében az alábbiakat írja: »Mint a Népújság rendszeres olvasója, örömmel tapasztalom, hogy megyénk lapja mennyire szívén viseli városunk szépítésének, rendezésének ügyét. Ezzel kapcsolatban volna észrevételem, amelyre felhívom az újságszerkesztőség figyelmét, s egyben a segítségét is kérem. Mióta a sárban és iszapban úszó Marx Károly utca javítása napirendre került és az öntözőkocsi is rendszeresen látogat felénk, az esti órákban megkönnyebbülve nyitjuk ki az ablakokat, hogy békés nyugovóra térjünk ... De ... és itt kezdődik a baj. A csendes esti órákban hol itt, hol ott tűnik fel egy-egy dülöngélő ember, vagy több jókedvű cimbora, akik nagy hangon énekelnek, vagy diskurálnak, mit sem törődve a pihenni vágyók nyugalmával. Aa is előfordul, hogy bekiabálnak a nyitott ablakokon. Mit tehetünk ilyenkor? Riadtan becsukjuk az ablakokat és gyötrődünk a meleg szobában. Aztán ismét jön valaki, aki végigdörömböl az ablakokon, dörömböl mindaddig, amíg el nem fogy a türelmünk és el nem zavarjuk őket. A nagyobb baj az, hogy talán a fent említett rossz példák hatására egyes fiatalokból álló társaság is, kevésbé illuminált állapotban, fiatalos hévvel, torokkal és tüdővel az éjféli órákban végigénekli az utcát, mit sem törődve a csendrendelettel és a munkában elfáradtak nyugalmával. Az elmúlt éjjel is négy-öt fiatalemberből álló csoport, kényelmesen elhelyezkedve a Köz- gazdasági Technikum vasrácsos kerítésén, ahogy csak erejükből telett, torkuk szakadtából fújták az egyik slágert a másik után. Csak úgy harsogott, zengett a környék és sehol sem volt egy rendőr, aki figyelmeztette volna őket. Az idő ejfél után egy óra körül lehetett, és csak akkor hagyták abba a nótá- zást, amikor már az óbegatásba belefáradtak. A technikum környékén olykorolykor bizony ilyesmi is előfordul és helyeseljük, hogy a Népújság szót emel városunk éjjeli csendjének megvédéséért. Sok dolgozó van, akinek munkaideje reggel korán kezdődik és az ilyen zajos éjszaka után nem éppen pihenve fognak hozzá másnapi munkájukhoz. Úgy gondolom, hasznos lenne, ha fiataljaink nevelésénél ezt is figyelembe vennék és az sem lenne hiábavaló, ha a rendőr-őrjárat közbelépne és rendre utasítaná a reni- tenskedőket.« * AZ ÉDES FAGYLALT után keserű szájíz című cikkre »Egy olvasó« a következőket írja: »Végre akadt valaki, aki szóvá tette a szekszárdi cukrászdáknál előforduló hibákat. Helyeseljük, mert nemcsak a fagylalt súlyával van baj, hanem a cukrászsütemények súlyával és minőségével is, A krémes például most már olyan kicsi, hogy a négy darab tesz ki akkora darabot, mint amely két évvel ezelőtt két darabnak számított. Az egy forintos fagylalt pedig, amelyet a cikkíró is megemlít, volt már 2,75 dekagramm is. Lehet, hogy valóban kicsinyre van méretezve a fagylaltadagoló kanál, de hiba az is, hogy olyan nagy szorgalommal »simítgatják« szépre, hogy szinte nehéz kiállni szó nélkül. Helyeseljük, hogy a lap ezekkel a problémákkal foglalkozik és segít abban, hogy ezeken a területeken minél előbb rend legyen. • »LIBA-, KACSA-, CSIRKENEVELÉS az Ady Endre utcában — írja I. F. — Városunk egyik-másik utcáját szépen parkírozták, virágokkal díszítették az utcabeliek. Szépítik városunkat, ami helyes is. De mi történik a mi utcánkban, az Ady Endre utcában? Mi sajnos nem ültethetünk virágokat, sőt hiába söpörjük le a járdát és gereblyézzük el a ház elejét. Piszkos, szemetes, mert egynémelyik lakó az utcán neveli fel baromfiját, annak ellenére, hogy tiltva van. Kérjük az illetékeseket, hassanak oda, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjék és hogy a mi utcánk is bekapcsolódhasson a Tolna megyei Népújság által elindított városszé- pítési mozgalomba." Élüzem a Dombóvári Fatelitő Bolgár vendégeink a bonyhádi járásban A bolgár fiatalok több ipari és mezőgazdasági üzemet látogattak meg itt-tartózkodásuk alatt. A Juhé pusztai Állami Gazdaságban különösen a gazdaság szép szarvasmarha állománya nyerte meg a vendégek tetszését, akik elismerően nyilatkoztak az itt látottakról. Nagy élmény volt a küldöttség tagjai számára a Bonyhádi Zománcgyár megtekintése. Ilyen üzem — mint mondták — az ő hazájukban nincs, ezért különös érdeklődéssel figyelték, hogyan készül a zománcedény. Képünkön éppen a gyár legszebb gyártmányait, a dekor-edényeket nézegetik. Meglátogatták a bolgár fiatalok a bonyhádi Úttörő Természetkutató Állomást is. Szép ajándékkal is kedveskedtek a bonyhádi úttörőknek, akiknek gyűjteményét gazdagítja már az a preparált tengeri hal, amit a küldöttség nevében A posztói Kirjakov, a burgaszi halászati vállalat ifjúsági szervezetének titkára adott át az úttörőház vezetőjének.
